Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

Az egész Távol-Kelet lók ossága feihálborodássoi érte­sült az újabb kínai, merényletről, mondotta Jáhoo Ovcsws nyikov. az amuri közlekedési igazgatóság helyettes neze tője. majd részletesen beszámolt a GottMnszki) mgyeäm- tör­téntekről. A Rudé Právo Cyravkiemitz [és Spychalski látogatásé nak jelentőségét «méltatja, belgrádi jelentésünkben pedig arról számolunk be, bogy az el nem Kötelezettéit hoázutte- tiv értekezletén mégstJv'leiélt az első érdemi döntés a: Pa­lesztinái FélszahoÁíiZsi' Hozgaloptír"1 Habarovszk „A kínaiak ... ___ „ p rovokálnak** A Magyar Tudományos Aka­démia szerdán Rusznyák Ist­ván elnökletével ülést tartott, amelynek napirendjén a tu­dománypolitikai időszerű kér­dései szerepeitek. Aezé! György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára előadá­sában az MSZMP KB tudo­mánypolitikai irányelveinek tükrében elemezte a magyar tudományos élet helyzetét, ae Akadémia helyét és szerepét, a tudományos kutatómunka továbbfejlesztésének legfonto­sabb elvi és gyakorlati, vala­mint szervezési kérdéseit. Ez történt a külpolitíkában A maoisták július 8-i pro­vokációjáról nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának Jakov Ovcsínnyikov. az amuri közle­kedési igazgatóság helyettes vezetője. Elmondotta, hogy az egész Távol-Kelet lakossága felháborodással értesült az al­jas merényletről. Hangsúlyoz­ta: Tudjuk, hogy a határmenti folyókon a kínaiak minden provokációt szándékosan, a Mao-féle klikk tudtával haj­tanak végre. A Habarovszktól 114 kilo­méterre levő Goldinszkij-szi- getre július 8-án szovjet fo­lyamközlekedési dolgozók ér­keztek, hogy megvizsgálják és kijavítsák a navigációs jelzé­seket. Munkájukat teljésen gyanútlanul végezték, hiszen máskor is találkoztak kínai parasztokkal, akik a két or­szág közötti megállapodás sze­rint mezőgazdasági munkát végezhetnek ezen az orosz szi­geten, A bozótból hirtelen géppisztolysorozatok hallat­szottak, kézigránátok repül­tek. Az aljas támadás szov­jet emberek vérét ontotta, egy folyami őrhajő elsüllyedt, egy pedig súlyosan megrongáló­dott. Természetes, hogy a Szovjetunió külügyminisztériu­ma azonnal erélyesen tilta­kozott a. Kínai Népköztársa­ság nagykövetségénél és kö­vetelte, hogy a kínai hatósá­gok vonják felelősségre a vét­keseket —. mondatta Jakov Ovcsinnyikov. Prága A Rudé Právo külpolitikai kommentárja 9 A Voiksstimme szerdái szá­méiban. közölte hogy kedden este befejeződött az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának kibővített ülé­se. Az ülés résztvevői meg­hallgatták Franz Muhrinak. a párt elnökének beszámolóját a kommunista és munkáspár­tok moszkvai tanácskozásáról. A beszámolót és a beszámoló nyomán elfogadott központi bizottsági határozatot a na­pokban teszik közzé. * Koszigin szovjet miniszter- elnök szerdán a Kremlben beszélgetést folytatott Cyran- kiewicz legyen miniszterelnök­kel. aki „ A Lengyel Népköz- társaság 25 esztendeje” című ipari kiállítás alkalmaim1 tar­tózkodik Moszkvában. A megbeszélésekről kiadott hivatalos közlemény szerint a szívélyes elvtársi légkörben fo’ytatott eszmecsere során a kérdések széles köréről tár­gyaltak. » A Rudé Právo külpolitikai kommentárjában Cyrankiewitz lengyel miniszterelnöknek Spychalskinak, az államtanács elnökének csehszlovákiai láto­gatásaival foglalkozik. A közös történelmi tapasz­talatok a német imperializ­mussal kapcsolatban, ‘különö­sen a legutóbbiak, még élén­ken az emlékezetben élnek, annál is inkább, mivel az NSZK-ban ismét élénkülni kez­denek a revansista erők és leplezetlenül kinyilvánítják, mit is tennének, ha «re mód­juk volna — állapítja meg cikkében a Rudé Právo. Ezért — fűzi hozzá — a két ország barátságának és együttműkö­désének történelmi jelentősé- és ge a jelenlegi helyzetben sem­mit sem vesztett fontosságá­ból. A két ország között ideális feltételek vannak a gazdasági együttműködésre, de ennek le­hetőségeit nem használták ki — írja a lap. Abból a tényből, hogy mind­két ország a hitleri agresszió első áldozatai közé tartozott és Csehszlovákia határos az NSZK-val, aboi revansista és militarista erők területi köve­telésekkel lépnek M, fakad, hogy a ‘ két ország létérdeke az európai biztonsági rend­szer kialakítása. A nyugat-berlini „Der Abend” szerda; száma kom­mentárt fűz a kairói „A1 Ah- ram” cikkéhez, amely beje­lenti. hogy az EAK hamaro­san elismeri a Német Demok­ratikus Köztársaságot. A lap összefüggést lát Gro- miko szovjet külügyminiszter legutóbbi kairói látogatása és az elismerés bejelentése kö­zött. Hangoztatja, hogy Gerhard Weiss NDK miniszterelnök- helyettes küszöbönálló egyip­tomi látogatása nyilván már csak a részletkérdések meg­beszélésére szolgái. A nap képei A Szófiában tárgyaló magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a bolgár nemzetgyűlés épületében. A képen balról jobbra: Todor Zsivkov, Kádár János, Fock Jenő és Georgij Trajkov. _ Az NDK első iraki nagykövete, Hans J. Weitz (jobbról) Bagdadban átnyújtotta megbízólevelét Hassan El Bark iraki elnöknek. Irak volt az első nem szocialista ország, amelyik Tom Mboya kenyai miniszter meggyilkolása nyomán faji zavargásokra került sor az af rikai országban. A képen rend­őrök támogatnak egye, az összetűzések során megsebesült assz onyt. Belgrád Az első érdemi döntés Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Az el nem kötelezett orszá­gok belgrádi konzultatív érte­kezletének első politikai jel­legű, érdemi döntése az, hogy a Palesztina! Felsza badítá si Mozgalom — a mozgalom ké­rését és a küldöttségek több­ségének már előzetesen kifej­tett állás-pántját összeegyez­tetve — ugyanolyan státusz- szál., mint amivel az 1964-es kairói csúcsértekezleten ren­delkezett, megjelenhet a belg­rádi tanácskozáson is. Vagyis a mozgalom megkapta a „meghallgattatás jogát”, de ki­zárólag olyan esetekben, ami­kor az imperializmus elleni harc konkrét kérdéseiről vám szó. * A konzultatív értekezlet szerdán hivatalosan is elfogad­ta napirendjét. Az ülésen elnöklő zambiai delegátus szerint a küldöttsé­gek általában elítélték a ka­tonai tömbök alakítását, a gyarmatosítás és az imperia­lizmus minden formáját. Tá­mogatták a szabadságharcot folytató népek küzdelmeit, s ellenezték a nagy hate árnak túlzott szerepét a világban. Ezeknek a problémáknak aa értelmezésében azonban — $ ezt a zambiai küldött is el­ismerte és természetesnek mondotta — lemérhető véle­ménykülönbségek vannak, fi­gyelemre méltó például, hogy Szudán felszólalása azt a vé­leményt kívánja kifejezni, hogy az el nem kötelezett or­szágok körét szigorúan a kai­rói értekezlet öt pontjához kell igazítani, vagyis erősíteni kel) az el nem kötelezettek antiimpertaliste, gyarmatosítás ellent irányvonalát, s mind a közös akciók szervezése, mind a kör szélesítése csak eza* épülhet Hangvételébe« is. szándéká­ban is hasonló ehhez Algéria és Irak álláspontja. Szudáni delegátusok újságírók előtt tett kijelentéseikbe® azt is hangoztatták, hogy egyetérte­nek a kommunista és mun­káspártok moszkvai értekezle­tén elfogadott iropsiaiista- eiíenes. v.lágkoagresszsB gon­dolatával. Az idén 14 százalékkal növekszik a magyar—bolgár árucsere A magyar üzletekben sok­féle bolgár árucikk található, közülük a konzervfélék a leg­ismertebbek. de a magyar— bolgár árucsere importlistája a közszükségleti cikkek cso­portjánál jóval bőségesebb. A bolgár gépipar, vegyipar, ko­hászat számos produktuma rendszeresen érkezik Magyar- országra. A behozatalban a gépek, berendezések aránya megközelíti a 40 százalékot. Vásárol a magyar külkeres­kedelem mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, szállí­tóeszközöket, szerszámgépeket, híradástechrfikai felszerelése­ket, A Magyarországon forga­lomba kerülő bolgár közhasz­nálati cikkek sorába tartoz­nak azok a hálózati és tran­zisztoros rádiók, amelyekből az utóbbi években több tíz­ezret importáltunk. Ismert importcikk a dohány, ezen­kívül azonban nagy mennyi­ségben vásárol külkereskedel­münk újabban cigarettát is. A Bulgáriába irányuló ma­gyar kivitelben a gépipari ter­mékek részaránya több mint 50 százalék. Legjelentősebbek a vasúti és közúti járművek, és csupán ebben az évben 300 Ikarus-autóbusz kerül a városi közlekedéshez. Az exportban az importhoz hasonlóan ugyancsak megtalálhatók a szerszámgépek, élelmiszeripari berendezések, ezenkívül ex­portálnak a magyar vállalatok Bulgáriába konfekcióipari gé­peket, világítótesteket, táv­közlési berendezéseket. Szá­mottevő az a csaknem két­millió rubel értékű gyógy­szer, amely szintén a kivitelt gyarapítja. A bolgár kohásza­ti termékek ellenében a ma­gyar ipar és külkereskedelem hengereltárut és alumínium­tömböt küld, A fogyasztási cikk kivitel főbb tételei a különböző könnyűipari termé­kek, textíliák, továbbá a mag­netofonok, hűtőgépek elektro­mos háztartási és vendéglátó- ipari felszerelések. Szélesedik a belkereskedelem közvetlen kapcsolata és ennek eredmé­nyeként a közszükségleti cik­kek közvetlen cseréje is. A magyar—bolgár árucsere- forgalom mind a volument, mind az áruösszetételt tekint­ve kiegyensúlyozott. Az 1969- re kötött kereskedelmi megál­lapodás lehetővé teszi, hogy a tavalyihoz mérten ebben az évben 14 százalékkal nö­vekedjék a forgalom. Az ál­lamközi szerződés előirányza­tait máris 95 százalékban ma­gánjogi szerződések is alátá­masztják, s ez az arány a szokásosnál kedvezőbb, ami azt jelenti, hogy az érdekelt vállalatok messzemenően tö­rekednek az államközi szer­ződés kihasználására.' A ma­gyar—bolgár árucsere-forga­lom továbbszélesítéséhez biz­tos alapot jelent a két. ország népgazdaságának fejlődése. (MTI) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom