Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

A világ dolgairól — világosan 1 :*":l I Napjainkbannem köny­■—■ * nyű eliga­zodni a világ dolgaiban. Bo­nyolult és ellentmondásos a nemzetközi helyzet, gyorsan peregnek az események. Sok­szor kevés vagy nem elég megbízható az információs anyag, vagy éppen olyan sok, hogy nehéz osztályozni a té­nyeket. érveket, történéseket. Előfordul, hogy nehézségekbe ütközik egy-egy óriási doku­mentum feldolgozása, rendsze­rezése, érdemi megállapításai­nak kigyűjtése és értékelése. Fáradságos munka nyomon követni az akciókat és a re­akciókat, a választ és a vi­szontválaszt, kideríteni, jól megkülönböztetni az okokat és az okozatokat. Nem vitás, hogy a tájékoz­tatástól sok függ. Amit nem ismerünk, arról nem tudunk véleményt mondani, amit nem követhetünk nyomon, an­nak összefüggéseit sem tár­hatjuk fel. Valóban informált- nak kell lennünk. Ezt az igényt — amelyet szerencsére már egyre kevesebben tekin­tenek illetlen vagy illetéktelen kíváncsiságnak — a hírközlő eszközök és a tájékoztatás egyéb csatornái igyekeznek mind jobban kielégíteni. Bár — ahogy mondani szokták — ,,az információból sohasem elég”, nem kétséges, hogy ma a külpolitikával „nem profi” módra foglalkozók is egyre több és jobb ismereteket kap­nak a nemzetközi'események­ről. Am bizonyos határon túl hiába zúdítjuk az emberekre a tények özönét, nem tudják elraktározni és főleg meg­emészteni azokat. Ez történt például a kínai „kulturális forradalom” első időszakában, amikor már összefolyt a ré­misztő pekingi eseményekről szóló, lényegében azonos tí­pusú jelentések végtelen so­ra. Érdemes ezen elgondolkod­ni, mert akkor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás további javítása mellett — egyre in­kább előtérbe kerül egy má­sik gond: mit kezdjünk az in­formációkkal, miként dolgoz­zuk fel, csoportosítsuk, érté­keljük azokat, vagyis röviden: hogyan politizáljunk velük? I I A gyakorlat azt mutat­P.i. ii 1?/ . ■ - ja, hogy napjainkban egy-egy esemény megítélésénél nagy segítséget nyújt a világpolitikai helyzet helyes értékelése. Annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy napjainkban történelmi párharcot vívnak a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői. Ebben a harcban a forradalmi világ­mozgalom — egyes osztagai­nak nehézségei ellenére — folytatja támadását, ajnit leg­inkább a szocialista építés előrehaladása, a tőkés orszá­gokban folyó osztályharc éle­ződése, a gyarmati rendszer szakadatlan bomlása, s az a tény bizonyít, hogy a béke erőinek összefogása révén si­került megakadályozni a vi­lágháború kirobbanását. Az imperializmus, bár mint vi­lágrendszer nem lett erősebb, helyenként ellentámadással próbálja útját állni ennek a számára kedvezőtlen folya­matnak. Mindebből két követ­keztetés adódik: az egyik, hogy a forradalmi erők offen- zíváját történelmi tények bi­zonyítják, amelynek nem mond ellent, hogy az impe­Vidéki üzem gyakorlat­tál rendelkező GYORS- ÉS GÉPlRÖT keres. Fizetés megegye­zés szerint. Jelentkezés: „Titkárnő” jeligére a kiadóba. (152) rializmus helyenként és átme­netileg támadásba lendülhet a kor tendenciáját tekintve, akkor is csak defenzív, véde­kező hadműveletre kénysze­rül a forradalmi erőkkel szemben. A másik következ­tetés. hogy az imperializmus sorozatos ellentámadásai egyik vagy másik országban, időle­gesen érhetnek és érnek is el sikereket, ettől még az álta­lános erőviszonyok nem vál- | tornak a javára. Ezekkel az alapvető mozza­natokkal függ össze az a gya­korta hallott kérdés is: hol húzódnak ma a nemzetközi osztályharc fő frontjai, pon­tosabban, milyen erők állnak szemben az imperializmussal. Nos, a front egyik oldalán há­rom erő áll: a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Ök alkotják ma az antiimperia- lista derékhadat. A szocialista világrendszer nem az egyet­len, hanem a döntő erő ebben a küzdelemben. I Áz események vizsgá- ii latanál harci célok felé törekednek, mit tartanak a kommunista és munkáspártok legfontosabb feladatainak. Az események rohanó forga­tagában elengedhetetlen, hogy a rendelkezésünkre álló in-, formációk alapján, világnéze-, tünk, eszméink, törekvéseink talaján véleményt alkossunk magunknak a történtekről. Ez különösen fontos azoknak a munkájában, akik nemcsak részét alkotják a közvélemény­nek, hanem formálni 's kí­vánják. PÁLOS TAMÁS A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezetben folyik-» rétiszéna betakarítása *-* kazalozása. Az egyik szemük sír, a másik nevet. í j búzafajta jó bemutatkozása Bátaszéken elengedhetetlen a gazdasági indítékok elemzése. Sajnos ezeknek az összefüggéseknek nem mindig tulajdonítunk kellő jelentőséget, mintha a nemzetközi politikát el lehet­ne szakítani a világgazdaság­tól. Pedig nem lehet,-s ha er­ről elfeledkezünk, akkor egye­bek között a harmadik világ egy-egy jobboldali fordulatá­nál (vagy azt megelőzően!) nem mutatunk rá a kapita­lista világgazdaság sokszor át­tételes, mégis meghatározó be­folyására. nem világítjuk meg az adott puccs mélyebb okait. De más példák is arra inte­nek, hogy a gazdasági háttér és indítékok vizsgálata nem nélkülözhető a nemzetközi események jő megértéséhez. Nagy segítséget nyújthat a nemzetközi tájékozódásban a saját erőink mellett a szem­benálló fél alapos ismerete. Az imperializmus állandó jel­legzetességein kívül számba kell venni új vonásait, hiszen — egyebek között — állam- monopolista jellegének erősö­déséből látható alkalmazkodá­si törekvése a két rendszer harcának feltételeihez, a tu­dományos-műszaki forradalom követelményeihez. Nem té­veszthető szem elől taktikája sem, amellyel bomlasztani próbálja a szocialista orszá­gok belső rendjét és szövet­ségi kapcsolatait. I A tisztánlátás feltéte­li . .1 le még, hogy világosan álljanak előt­tünk harci céljaink, amelye­ket a nemzetközi küzdőtéren el akarunk érni. A gyakorlati politizálásban például sokat segít annak felismerése, hogy napjainkban az imperialista- ellenes akcióegység elsőrendű célja változatlanul a hős viet­nami nép sokoldalú támogatá­sa, alapvető láncszeme a há­borús veszély elhárítása; s a leghalaszthatatlanabb feladat: elejét venni az atomfegyve­rek tovaterjedésének. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zása nagy nyilvánosságot ka­pott. Mégis: aki nemcsak is­merni akarja, mi törtéht Moszkvában, hanem önálló következtetésekre is kíván jutni, annak végig kell men­nie az alapkérdéseken: mit mondtak a testvérpártok a vi­lághelyzetről, milyen képet festettek az imperializmusról, hogyan vették számba saját erőinket, miben látják az összefogás lehetőségét, milyen Most valóban elmondhatják Tolna megye mezőgazdászai: az egyik szemünk sír, a má­sik nevet... A sok eső sze­met gyönyörködtetően növesz­ti a kapásokat, főleg a ku­koricát, viszont már hátrál­tatja az aratást. Bátán pél­dául „derékba kapta” a keddi nagy eső a szénagyűjtőket, egy száz holdas lucematáblá- ban, s nemcsak az aratást, hanem az őszi árpa utáni tarlóvetést is akadályozta, azonkívül nehézséget okoz ‘ a bálázásban. Komonyi Orbán, a November 7 Tsz főagronó- musa elmondotta, hogy a ta­valyihoz képest több mint két héttel hátráltatja az ara­tást a mostani időjárás. A múlt héten learatták, 126 hóld- nyi őszi árpájukat, amely nem a legjobb, 16,4 mázsa át- _ lagtermést hozott. A hpt ele­jén megpróbálkoztak'" a rozs , aratásával is, de nem boldp-. gultak, nagyon szívós még a szára, csak négy holdról tud­ták levágni. Bátán kedden délután 13 mm, másutt ennél is több csapadék hullott a földekre, de a munkák aka­dályozásán kívül más hát­ránnyal nem járt Szerdán délután a kombájnok a ho­mokosabb részeken ismét el­indultak, hogy folytassák az 1800 hold Bezosztája búza ara­tását; ebből a tervezettnél 2 mázsányival több, 19 mázsa átlagtermés mutatkozik. A bátaszéki Búzakalász Tsz- ben hét kombájn indult újra, szerdán délután, a határba. Mint már közöltük, a tsz 237 holdnyi őszi árpából holdan­ként 22,5 mázsa termést ta­karított be, s ebben sokan ké­telkednek, pedig ez az örven­detes valóság. Hasonlóan igen jó termés mutatkozik kenyér- gabonából is. Az idén először vetettek kísérletképpen 81 holdon Leonardo nevű olasz búzafajtát, s 71 holdról hol­danként átlagban 29 mázsát arattak és csépeltek a kom­bájnok az új búzából. Hu­szonhárom mázsa átlaghozam­mal fizetett a 30 holdon szin­tén kísérletképpen termesz­tett Szkoroszpelka búza. Hoz­záfogtak 1300 hold Bezosz­tája őszi búza aratásához is, . s az .eddigi eredmények sze­rint ügy becsülik, hogy a ga­bona üzemi átlagban megadja a 22 mázsa átlaghozamot. Megkezdték a borsócséplést is, a 220 hold termésének az előzetes cséplések alapján 12—13 mázsa lesz az átlaga. Informátorunk, Izsák Gyula, növénytermesztő agronómus azt is közölte, hogy Bátaszé­ken 16 mm esőt kaptak a földek kedden; s nagyon szé­pek a kapások, a kukoricák. A 257 hold napraforgó java virágzik. A második kaszá­lásból összegyűjtött, hetven vagon lucemaszénát sikerűit bekazlazni. A kertészetben je­lenleg a tök betakarítása van soron, s a termés jó részét feldolgozzák a tsz konzerv­üzemében. A madocsai Igazság Tsz-ben hat kombájn, húsz hordó és szállító gép és három teher­autó működik közre 500 hold árpás-búzás takarmánykeve­rék betakarításában. Scheid) Lajos, a szövetkezet elnöke közölte, hogy szerdáig 200 holdról átlagban 17,5 mázsa termést gyűjtöttek be. A ha­tár egyharmad része kombájn alá érett búza, ß a keverék levágása után, rövidesen meg­kezdik annak is az aratá­sát. S nagy könnyebbséget jelent majd, hogy a búzater­més "tekintélyes részét vízi- úton, uszállyal szállítja el a felvásárló vállalat. A tsz-ben 1300 hóid Bezosztája búza termését takarítják be, s eb­ből 160 vagonnal adnak át a gabona-felvásárlónak, ezenkí­vül 20—30 vagon gabona bér­tárolását vállalták. Már be­fejezték a borsócséplést; a borsó a tervezett 630 ezerhez képest 850 ezer forint bruttó jövedelmet hozott, {-bás) Szebb is, több is Park-gondok Szekszárdim A városi tanács vb-ülése Szekszárd természet adta szépségét senki sem vitatja, azt azonban még a leglelke­sebb patrióták sem állítják, hogy a megyeszékhelyet meg­illetné a „parkváros" jelző. Sajnos — még a hasonló nagy­ságrendű városokhoz viszo­nyítva is — kevés a zöldterü­let, s a meglévő parkok, ker­tek állapota is erősen kifogá­solható. Ez volt a szekszárdi városi tanács végrehajtó bi­zottságának véleménye is, szerdán délelőtt megtartott ülésén, amikor a tavaszi és nyári parkosítási feladatok végrehajtásáról tárgyalt, He­gyi Ferenc városi főmérnök beszámolója alapján. Szekszárdon összesen 130 ezer négyzetméternyi park szolgál esztétikai célokat. A városi kertészet dolgo­zói június közepéig 3 ezer négyzetméternyi te­rületen 80 ezer virágpalán­tát helyeztek el, hét utcá­ban 600 facsemetét ültet­tek, társadalmi munkások segítségével. A közelmúltban kialakított új parkok: a Pázmány téri, a Wossinszky utcai és az elő- hegyi munkái előreláthatólag az év végéig teljesen befejez- ződnek. ’• • A szekszárdi parkok néme­lyike gondozatlan, s a milliós költséggel létrehozott Tarcsay- lakótelepi parkot pedig csak az eső mentette meg a tönkre menéstől.. A kertészet, főként munkaerő-gondok miatt, még a meglévő parkok gondozását sem tudja teljes egészében el­látni. A szépítészeti munkák­ban hathatósan igénybe lehet venni a város dolgozóinak se­gítségét, . s az ideinél több, jobban szervezett társadalmi munkával enyhíteni lehetne a gondokon. Amint a beszámoló­ból s a vitából kiderült, sok esetben ötletszerű volt a tár­sadalmi munka felhasználása, összességében: a tervezett tár­sadalmi munka értékének kö­rülbelül egy tizede valósult meg. . A város parképítési karban­tartási munkáját vizsgálva feltétlenül figyelembe kell ven­ni a kertészet munkaerő-prob­lémáját. A vb-ülésen kiderült, a nagy fluktuáció egyik oka az ott dolgozók alacsony ke­resete, s amíg ennek rendezé­sére nem találnak megfelelő megoldást, ezután se tudják . feltölteni a létszámot. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy bi­zottságot kell alakítani, amely alaposan megvizs­gálja a helyzetet, ismer­teti a lehetőségeket, s ja­vaslatot tesz a munka- szervezéssel, társadalmi munkával, bérezéssel kap­csolatos gondok megoldá­sára. A bizottság ez év október 1-if számol be tapasztalatairól 6 vb előtt. A dolgok tisztázást perspektivikusan is lényeges a negyedik ötéves terv idejér a jelenleginél jóval töbt munka vár a kertészekre, park­építőkre. Szó esett arról is, hogy fo­kozatosan meg kell változtat­ni a szekszárdi parkok „szer­kezetét”, a sok munkát, törő­dést igénylő növények helyet! olyan virágok kerüljenek í parkokba, amelyek gondozásál viszonylag kis létszámmal is meg lehet oldani. Az esztétikusabb városkép kialakítása, a kertészet mun­kájának javítása érdekéber határozatokat hozott a végre­hajtó bizottság. A megyeszékhely csinosí­tása azonban nemcsak a városatyák, szakemberek érdeke: mindannyiunké. Rajtunk is múlik tehát, hogy néhány év múlva már ne le­gyen túlzás a „parkváros” ki­fejezés. : (d-k.*)

Next

/
Oldalképek
Tartalom