Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

Mehiv Sr . V r. r­IfíLÁG PRÖLEfÄSIÄT ÉGVE SÜL JETEK« NÉPÚJSÁG j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TAHACS LAPJA | XIX. évfolyam, 157. szám ÄRA: 90 FILLER Csütörtök, 1969. július 10. Megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások Szófia, (Bajnok Zsoít és Nagy Károly, az MTI tudósí­tói jelentik): Szerdán délelőtt Szófiában, a lozaneci kormányreziden­cián megkezdődtek a magyar ■—bolgár hivatalos párt- és kormányközi tárgyalások. A magyar delegációt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára veze­ti. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a kormány elnöke, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszp­rém megyei Pártbizottság első titkára, Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB tagja és Roska István a Magyar Népköztár­saság szófiai nagykövete. Bolgár részről a küldöttsé­get Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács el­nöke vezeti. A delegáció tag­jai: Ivan Mihajlov hadsereg­tábornok, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes, Tano Colov, a politikai bizottság tagja, mi­niszterelnök-helyettes, a terv­bizottság elnöke, Ivan Basév, a központi bizottság tagja, külügyminiszter, Marij Ivanov, a központi bizottság tagja, gépipari miniszter és Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagyköve­te. A tárgyalások jellegét és témáját lényegében két körül­mény határozza meg. Az egyik, hogy új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír­nak alá a két ország vezetői. A másik, hogy ez a szerző­dés nem egyszerű megismét­lése az elsőnek, hiszen az el­múlt két évtizedben történel­mi változások mentek végbe mindkét országban és a nem­zetközi viszonyokban is. Az első szerződés aláírásakor még nem létezett a szocialista or­szágoknak a KGST által fém­jelzett szoros gazdasági együtt­működése és nem született meg az a katonapolitikai szö­vetség sem, amelyet a Varsói Szerződés Szervezete testesít meg. A mostani szerződés a szocialista internacionalizmus szellemében, a gazdasági, tu­dományos-műszaki és kultu­rális együttműködés konkrét útjait, módjait és formáit igyekszik meghatározni. Növeli a tanácskozások je­lentőségét, hogy két olyan or­szág vezető államférfiai ültek tárgyalóasztalhoz Szófiában, amelyek között a politikai kapcsolatok felhőtlenek. A Magyar Népköztársaság és Bulgária az elmúlt évek so­rán azonos álláspontot képvi­selte a legkritikusabb helyzet­ben, a szocialista közösség leg­belsőbb ügyeiben csakúgy, mint a nemzetközi élet külön­böző problémáink megítélésé­ben. A lozaneci rezidencia tár­gyalótermében a delegációk kölcsönösen tájékoztatják egy­mást országaik helyzetéről, a szocialista építésben elért eredményeikről. Áttekintik az együttműködés két évtizedét és véleményt cserélnek a kö­zös munka továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. Szőnyegre kerülnek a nemzetközi élet időszerű kérdései is. Az ilyen irányú megbeszéléseknek az ad különös jelentőséget, hogy a kommunista és munkáspár­tok moszkvai nemzetközi ta­nácskozását követően, a két küldöttség az elsők között igyekszik a gyakorlatban al­kalmazni az időszerű politi­kai tennivalókra konkretizál­ni a Moszkvában lefektetett alapelveket. Ennek megfele­lően foglalkoznak Vietnam problematikájával. Szó esik a tárgyalásokon az európai biz­tonság problémaköréről, a finn kormánynak az össz­európai konferencia egybehí-, vásával kapcsolatos kezdemé­nyezéséről. A közel-keleti hely­zet megtárgyalását nemcsak az ottani feszültség növekedése teszi aktuálissá, hanem az a körülmény is, hogy Todor Zsivkov, alig egy héttel ez­előtt tért vissza Algériából, s így közvetlen személyes ta­pasztalatokról is számot adhat magyar partnerének. Mai nn számunkból: Park-gondok Szekszárdim 3. O. Felkészült a malomipar Képriport a 6. oldalon. Korunk 7. o. Jogerősen befejezték a kurdi ügyet 1«. o. Beruházás — rekordidő alatt Az első gép már termel a tolnai fonalterjedelmesítő üzemben Szalagon a H—681 A Szekszárdi Vasipari Vál- alat a Budapesti Nemzetközi Vásárom a „hagyományos” ■1—68-as olajkályha mellett bemutatta a H—681-est is, az előbbinek korszerűsített válto­zatát. Külsőre nemigen ‘ehet íz újat a régitől megkülön­böztetni, annál szembetűnőbb i különbség, ha a kályhát „le­vetkőztetik”, azaz zománco­zott köpenyét leemelik. A ré­ginél szögvasból készült vázra szerelték a kályha szerkeze­tét és a borítóköpenyt, az új típusnál sajtolt lemez képezi a szerel őaiapot. Az új megoldás előnyös a gyártó vállalatnak, anyagot és munkát takarítanak meg vele, hasznát látja a vásárló is, a kályha ugyanis néhány kiló­val könnyebb. A vállalat Keselyűsi úti üzemében az elmúlt napok­ban kezdték meg a H—681-es gyártását, ma tehát már az új típus „fut” a szalagon. A már meglevő rendeléseket és az ezutámiakat már a H—681- es olajkályhával teljesíti a vállalat. Az év végéig mintegy tízezer H—681-est gyártanak. Három hónappal ezelőtt, la­punk április 4-i számában ad­tunk hírt az új tolnai fonal­terjedelmesítő üzem beru­házóinak. tervezőinek, építői­nek, szerelőinek kezdeménye­zéséről, miszerint az eredeti­leg kitűzött 1970. október 1-i határidőhöz képest hat hónap­pal előbb, a felszabadulás 25. évfordulójára fejezik be a nagy munkát. — „Aláírás előtt a szocia­lista szerződés” — írtuk ak­kor. A szerződést azóta már aláírták, sőt, aláírták azt a rövid, mégis sokatmondó jegy­zőkönyvet is, amely a szerző­dés realizásának első állomá­sát dokumentálja. A Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat a szocialista szerződés­ben vállalt június 30-i határ­idő előtt egy héttel, június 23-án szerelésre teljesen ké­szen átadta a hatalmas üzem­csarnok 40 százalékát. Azóta folyamatosan érkez­nek a budapesti Duna Cémá- zóüzemből a fonalterjedelme­sítő gépek, közülük az első — egy angol gyártmányú Cs—3- as típusú gép — már folya­matosan termel. A terepet ma már a szerelők uralják, az épí­tők valóban az, utolsó simítá­sokat végzik, lakkozzák a par­kettot. A program: hetenkint egy gép felszerelése és beindí­tása. A gépek tolnai kezelői már előzőfeg felutaztak Buda­pestre, megismerkedni a gép­pel, megtanulni kezelését. Mi­után a gépet a budapesti üzemben leszerelték egy-két hét után itt. Tolnán peregnek az orsók, a gépkezelők már itt folytatják a munkát. A Gazdasági Bizottság nem egészen egy évvel ezelőtt, 1968 július 19-én döntött úgy, hogy a Magyar Selyemipar Vállalat­nak létre kell hoznia — 178 millió forintos beruházással — új, évi 700 tonnás műszál fo­nalterjedelmesítő kapacitást. A megoldás módja: az új, nagy teljesítményű és nagyrészt automatizált gépeket a Duna Cérnázó kapja, abból a meg­gondolásból. hogy a főváros­ban nagy a munkaerőhiány. A Duna gyár gépparkját pe­dig Tolnára telepítik, ahol éppen ellenkező a helyzet, a csökkenő gubótermés követ­keztében munkaerő-felesleg áll­na elő. A gépek letelepítésé­vel mintegy 300 dolgozó fog­lalkoztatása válik lehetővé. Az építők a parkettot lakkozzák, háttérben a gépeket állítják tel a szerelők. A beruházás fokozott tem­pójára elsősorban azért van szükség, hogy az áttelepítés minél • kisebb termeléskiesés­sel járjon, a fővárosi üzemben gyorsan fel tudják állítani az importgépeket és az ott le­szerelésre kerülő gépek is mi­nél előbb termeljenek Tojnán. A terjedelmes]tett műszál-fo­nal alapanyaga a textiliparnak a termeléskiesés tehát zava­rokat okozna. Különben is indokolt a gyors ütem, hiszen a beruházások hatékonyságának — amivel a párt Központi Bizottságának 1968 december 4-i . ülése fog­lalkozott — lényeges ténye­zője a megvalósulási idő. Ä tolnai beruházás rekord­idő alatt valósul meg. Az el­határozásból az első gép üzem­be helyezéséig egy év sem telt el, a teljes befejezésig még két évre se lesz szükség. Most már ugyanis — éppen az ed­digi eredmények alapján — biztosra vehető, hogy 1970 áp­rilis 4-re teljesen elkészül az új üzem. Az építők október­ben már el akarnak vonulni, várja őket a paksi atomerőmű felvonulási lakótelepének épít­kezése. J. J. ......................... 1 "!■ ' A z Apollo—II rajtjának utolsó előkészületei Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az utolsó élőké szüle teltet végzik Kennedy-fokon az Apollo—11 űrhajó rajtjára. A három űrhajós: Neil Armst- rong, Edwin Aldrin és Michael Collins szinte a rajt pilla­natáig gyakorolja a holdraszíllással kapcsolatos manővere­ket és az egyéb szükséges műveleteket. Az űrhajósok külön kipróbálták, hogyan hagyhatják el egy rosszul sikerült rajt esetén az űrkabint és földi modellen megpróbálkoztak a ..Hold-ugrásokkal” is. Az első holdraszálló űrhajó rajtja iúlius ló-in lesz Az Apollo—11 iltjával kapcsolatban eddig egyébként a legnagyobb vihart az a bejelentés váltotta ki, hogy a Hol­don elhelyezendő emléktábla az űrhajósok nevén kívül Ni­xon névét is feltünteti. A Washington Fost szerdán számos felháborodott olvasó levelét közli, akik szerint az elnöknek vajmi kevés köze volt az amerikai űrkutatási program és különösen az Apollo-program megvalósításához. A tábla szövegét Nixon személyesen hagyfa jóvá. E 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom