Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
Mehiv Sr . V r. rIfíLÁG PRÖLEfÄSIÄT ÉGVE SÜL JETEK« NÉPÚJSÁG j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TAHACS LAPJA | XIX. évfolyam, 157. szám ÄRA: 90 FILLER Csütörtök, 1969. július 10. Megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások Szófia, (Bajnok Zsoít és Nagy Károly, az MTI tudósítói jelentik): Szerdán délelőtt Szófiában, a lozaneci kormányrezidencián megkezdődtek a magyar ■—bolgár hivatalos párt- és kormányközi tárgyalások. A magyar delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB tagja és Roska István a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Bolgár részről a küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Ivan Mihajlov hadseregtábornok, a BKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, Tano Colov, a politikai bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, a tervbizottság elnöke, Ivan Basév, a központi bizottság tagja, külügyminiszter, Marij Ivanov, a központi bizottság tagja, gépipari miniszter és Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövete. A tárgyalások jellegét és témáját lényegében két körülmény határozza meg. Az egyik, hogy új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá a két ország vezetői. A másik, hogy ez a szerződés nem egyszerű megismétlése az elsőnek, hiszen az elmúlt két évtizedben történelmi változások mentek végbe mindkét országban és a nemzetközi viszonyokban is. Az első szerződés aláírásakor még nem létezett a szocialista országoknak a KGST által fémjelzett szoros gazdasági együttműködése és nem született meg az a katonapolitikai szövetség sem, amelyet a Varsói Szerződés Szervezete testesít meg. A mostani szerződés a szocialista internacionalizmus szellemében, a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés konkrét útjait, módjait és formáit igyekszik meghatározni. Növeli a tanácskozások jelentőségét, hogy két olyan ország vezető államférfiai ültek tárgyalóasztalhoz Szófiában, amelyek között a politikai kapcsolatok felhőtlenek. A Magyar Népköztársaság és Bulgária az elmúlt évek során azonos álláspontot képviselte a legkritikusabb helyzetben, a szocialista közösség legbelsőbb ügyeiben csakúgy, mint a nemzetközi élet különböző problémáink megítélésében. A lozaneci rezidencia tárgyalótermében a delegációk kölcsönösen tájékoztatják egymást országaik helyzetéről, a szocialista építésben elért eredményeikről. Áttekintik az együttműködés két évtizedét és véleményt cserélnek a közös munka továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Szőnyegre kerülnek a nemzetközi élet időszerű kérdései is. Az ilyen irányú megbeszéléseknek az ad különös jelentőséget, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozását követően, a két küldöttség az elsők között igyekszik a gyakorlatban alkalmazni az időszerű politikai tennivalókra konkretizálni a Moszkvában lefektetett alapelveket. Ennek megfelelően foglalkoznak Vietnam problematikájával. Szó esik a tárgyalásokon az európai biztonság problémaköréről, a finn kormánynak az összeurópai konferencia egybehí-, vásával kapcsolatos kezdeményezéséről. A közel-keleti helyzet megtárgyalását nemcsak az ottani feszültség növekedése teszi aktuálissá, hanem az a körülmény is, hogy Todor Zsivkov, alig egy héttel ezelőtt tért vissza Algériából, s így közvetlen személyes tapasztalatokról is számot adhat magyar partnerének. Mai nn számunkból: Park-gondok Szekszárdim 3. O. Felkészült a malomipar Képriport a 6. oldalon. Korunk 7. o. Jogerősen befejezték a kurdi ügyet 1«. o. Beruházás — rekordidő alatt Az első gép már termel a tolnai fonalterjedelmesítő üzemben Szalagon a H—681 A Szekszárdi Vasipari Vál- alat a Budapesti Nemzetközi Vásárom a „hagyományos” ■1—68-as olajkályha mellett bemutatta a H—681-est is, az előbbinek korszerűsített változatát. Külsőre nemigen ‘ehet íz újat a régitől megkülönböztetni, annál szembetűnőbb i különbség, ha a kályhát „levetkőztetik”, azaz zománcozott köpenyét leemelik. A réginél szögvasból készült vázra szerelték a kályha szerkezetét és a borítóköpenyt, az új típusnál sajtolt lemez képezi a szerel őaiapot. Az új megoldás előnyös a gyártó vállalatnak, anyagot és munkát takarítanak meg vele, hasznát látja a vásárló is, a kályha ugyanis néhány kilóval könnyebb. A vállalat Keselyűsi úti üzemében az elmúlt napokban kezdték meg a H—681-es gyártását, ma tehát már az új típus „fut” a szalagon. A már meglevő rendeléseket és az ezutámiakat már a H—681- es olajkályhával teljesíti a vállalat. Az év végéig mintegy tízezer H—681-est gyártanak. Három hónappal ezelőtt, lapunk április 4-i számában adtunk hírt az új tolnai fonalterjedelmesítő üzem beruházóinak. tervezőinek, építőinek, szerelőinek kezdeményezéséről, miszerint az eredetileg kitűzött 1970. október 1-i határidőhöz képest hat hónappal előbb, a felszabadulás 25. évfordulójára fejezik be a nagy munkát. — „Aláírás előtt a szocialista szerződés” — írtuk akkor. A szerződést azóta már aláírták, sőt, aláírták azt a rövid, mégis sokatmondó jegyzőkönyvet is, amely a szerződés realizásának első állomását dokumentálja. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a szocialista szerződésben vállalt június 30-i határidő előtt egy héttel, június 23-án szerelésre teljesen készen átadta a hatalmas üzemcsarnok 40 százalékát. Azóta folyamatosan érkeznek a budapesti Duna Cémá- zóüzemből a fonalterjedelmesítő gépek, közülük az első — egy angol gyártmányú Cs—3- as típusú gép — már folyamatosan termel. A terepet ma már a szerelők uralják, az építők valóban az, utolsó simításokat végzik, lakkozzák a parkettot. A program: hetenkint egy gép felszerelése és beindítása. A gépek tolnai kezelői már előzőfeg felutaztak Budapestre, megismerkedni a géppel, megtanulni kezelését. Miután a gépet a budapesti üzemben leszerelték egy-két hét után itt. Tolnán peregnek az orsók, a gépkezelők már itt folytatják a munkát. A Gazdasági Bizottság nem egészen egy évvel ezelőtt, 1968 július 19-én döntött úgy, hogy a Magyar Selyemipar Vállalatnak létre kell hoznia — 178 millió forintos beruházással — új, évi 700 tonnás műszál fonalterjedelmesítő kapacitást. A megoldás módja: az új, nagy teljesítményű és nagyrészt automatizált gépeket a Duna Cérnázó kapja, abból a meggondolásból. hogy a fővárosban nagy a munkaerőhiány. A Duna gyár gépparkját pedig Tolnára telepítik, ahol éppen ellenkező a helyzet, a csökkenő gubótermés következtében munkaerő-felesleg állna elő. A gépek letelepítésével mintegy 300 dolgozó foglalkoztatása válik lehetővé. Az építők a parkettot lakkozzák, háttérben a gépeket állítják tel a szerelők. A beruházás fokozott tempójára elsősorban azért van szükség, hogy az áttelepítés minél • kisebb termeléskieséssel járjon, a fővárosi üzemben gyorsan fel tudják állítani az importgépeket és az ott leszerelésre kerülő gépek is minél előbb termeljenek Tojnán. A terjedelmes]tett műszál-fonal alapanyaga a textiliparnak a termeléskiesés tehát zavarokat okozna. Különben is indokolt a gyors ütem, hiszen a beruházások hatékonyságának — amivel a párt Központi Bizottságának 1968 december 4-i . ülése foglalkozott — lényeges tényezője a megvalósulási idő. Ä tolnai beruházás rekordidő alatt valósul meg. Az elhatározásból az első gép üzembe helyezéséig egy év sem telt el, a teljes befejezésig még két évre se lesz szükség. Most már ugyanis — éppen az eddigi eredmények alapján — biztosra vehető, hogy 1970 április 4-re teljesen elkészül az új üzem. Az építők októberben már el akarnak vonulni, várja őket a paksi atomerőmű felvonulási lakótelepének építkezése. J. J. ......................... 1 "!■ ' A z Apollo—II rajtjának utolsó előkészületei Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az utolsó élőké szüle teltet végzik Kennedy-fokon az Apollo—11 űrhajó rajtjára. A három űrhajós: Neil Armst- rong, Edwin Aldrin és Michael Collins szinte a rajt pillanatáig gyakorolja a holdraszíllással kapcsolatos manővereket és az egyéb szükséges műveleteket. Az űrhajósok külön kipróbálták, hogyan hagyhatják el egy rosszul sikerült rajt esetén az űrkabint és földi modellen megpróbálkoztak a ..Hold-ugrásokkal” is. Az első holdraszálló űrhajó rajtja iúlius ló-in lesz Az Apollo—11 iltjával kapcsolatban eddig egyébként a legnagyobb vihart az a bejelentés váltotta ki, hogy a Holdon elhelyezendő emléktábla az űrhajósok nevén kívül Nixon névét is feltünteti. A Washington Fost szerdán számos felháborodott olvasó levelét közli, akik szerint az elnöknek vajmi kevés köze volt az amerikai űrkutatási program és különösen az Apollo-program megvalósításához. A tábla szövegét Nixon személyesen hagyfa jóvá. E 4
