Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-09 / 156. szám
A közéleti munka becsületéről NINCS OLYAN párttitkári tanfolyam, nem múlik el a párt vezet őségi tagok továbbképzése úgy, hogy ne foglalkoztatná a hallgatóságot, miként lehetne elérni, hogy jelentősége és érdemei szerint rangositsák a politikai, mozgalmi tevékenységet. Kérdések sokasága az előadóhoz, az egymás közti tapasztalatcsere folyamán pedig konkrét esetek felsorolása, s nem egyszer keserű általánosító vélemények hangzanak el azzal a konklúzióval, hogy sok a kívánnivaló a közéleti tevékenység megfelelő méltánylása és elismertetése terén. A munkahelyeken az emberek tudják hova forduljanak, megtalálják őket az egyéni ügyes- bajos dolgaikban segítséget várók, és magától értetődőnek, természetesnek tartják, hogy a „mozgalmiak” szabad idejükben is rendelkezésükre álljanak, Az energia- és időigényes, a tisztségükből eredő közügyek intézése mellett jelentős vesződséggel jár az egvénj ügyek kibogozása, az utánajárás és az intézkedés elérése. Ha ezt az egyéni többletet nem is veszik mindig figyelembe, tudják, ki tekin- hető közéleti embernek, s ez már a tekintélynek, ha nem is teljes, de mégiscsak örvendetes megnyilvánulása. Ritkaság viszont, hogy a megsokasodott értekezleteken, a nyilvánosság előtt is elhangozzék a jó társadalmi munka elismerése. Ha van ilyen, D „Gemenc“ — Moszkvában SZEKSZÁRDI ÉS SZÉKESFEHÉRVÁRI VÁLLALAT KOOPERÁCIÓJA A Magyar Külkereskedelmi Ka; mura július 4-től 14-ig rendezi meg Moszkvában a magyar bútoripar árubemutatóját. Azok a bútorok „szerepelnek” a moszkvai kiállításon, amelyekből szovjet exportra számítanak. Az árubemutatóra Szekszárdról is küldtek bútort. Pontosabban: A Szekszárdi Faipari Vállalat és a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat közösen készítette el a kiállításra a „Gemenc” és az „Álba Regia” szobagarnitúrát. Szekszárdon már évek óta gyártanak kárpitozott ülő- és fekvőbútort. A vállalat egyik, nemrég bevezetett újdonsága a „Gemenc” kárpitozott garnitúra. A székesfehérvári vállalat modern lakásokba való, variálható szekrénysorokat gyárt. A kettő „összeházasításával” alakították ki a most már komplett, 14—16 darabból áll£ kéj szobagarnitúrát. A szekszárdi vállalatnál abban reménykednek, hogy a szovjet szakemberek tetszését megnyeri az új bútor, az árubemutatón üzletkötésre is sor kerül. Tegnap reggel Moszkvába utazott dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb, ipari osztályvezetője, Pus Ambrus, a Szekszárdi Faipari Vállalat igazgatója és Uszléber János, a vállalat műszaki vezetője Az árubemutatón tájékozódni fognak arról, hogyan fogadták a szovjot kereskedelmú szakemberek az Alba Regia és a Gemenc bútort, esetleg milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a két garnitúrát exportálni lehessen a Szovjetunióba. Kőműveseket és segédmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat Szekszárd. Marx K. u. 11. (135) I ________ t öbbnyire a pártszervezetek taggyűléseire szűkül le, úgy történik, hogy meleg szavakkal méltatják a tevékeny pártbizalmi, vagy vezetőségi tag fáradozását, s ha tehetik, megtoldják szavaikat egy jutalomkönyvvel. Félve a túlhajtástól, nem „divat”, nem tartják fontos feladatnak a dicséretet. Kissé eluralkodott a szerénység hibás értelmezéséből fakadó szemérmesség is. Kínosnak tűnik, attól tartanak, mit szólnak, milyen lesz a hatása a dolgozók körében. Frnlé- keztetőül: ők tényleg tudják, ki mire érdemes, ki vállalkozik a többletre, az átlagon felüli munkára, a sokszor hálátlan szerepre is. Sokszor megesik az is hogy egyszerűen elfelejtik méltányolni, mert természetesnek tartják az áldozatkész emberek örökös fáradozásait. Furcsa módon, még azoknál a gazdasági vezetőknél is visszatart valami az elismerés kimondásától, akik vallják, hiszik a politika elsődlegességét, s tudják, hogy elengedhetetlen a szocialista társadalomban a közösségi munka, s annak szélesítése. Fogékony pedig az összeforrott, összeszokott kollektíva, értékítélete többnyire nagyon is fejlett. Fokozottabb érzékenységgel jelzi azt, ki ad a tőle elvárhatónál kevesebbet, de a többletet adókra már nem reagál annyira. ÉLÉNK VISSZHANGOT keltett, heteken át fdglalkoz- tatta az egyik szekszárdi tantestület tagjait, hogy magas pódiumra emelt tanáruk május elsején nem volt hajlandó vállalni az iskolában tartandó összejövetelen az ünnepi beszédet. Elsősorban indítékai miatt lett ez szóbeszéd tárgya a csaknem felnőtt diáktf- kat oktató-nevelő iskolában, mert az elkötelezettség vállalásának hiánya, az elutasítás háborította fel őket. Hogyan? Odanyújtjuk a tenyerünket, amikor kapni akarunk, de még a minimálisát sem adjuk? — kérdezgették először egymástól, majd tőle is, és ez a közszellem biztosított aztán jó közeget az őszinte beszédhez, az önvizsgálathoz. A nyíltan kimondott szavak, a kritika indokainak, érveinek feltárása biztosan hozzá fog járulni a közért végzett tevékenység tekintélyének öregbítéséhez Más, az előbbinél örvende- tesebb tapasztalat. Megütötte a figyelmesen hallgató fülét, s éppen ritkasága, szokatlan- sága miatt kellett felfigyelni Domboriban, az építők napján néhány mondatra. Amikor az állami építőiparban dolgozó ezerhétszá? főnyi résztvevő nyilvánossága előtt kiosztoi» ták az okleveleket, jutalmakat, volt bátorságuk megmondani, hogy X. Y. azt mozgalmi munkájáért kapja. BecsüKiemelkedő társadalompolitikai kérdések tárgyalására és vitájára került sor kedden Szekszárdon, a megyei párt- székház nagytermében. Az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága a járásban élő lakosság osztály- és rétegviszonyainak alakulásáról, politikai arculatáról tanácskozott. Az elvi-politikal-gyakorlati jelentőséggel bíró, hosszabb távra utat mutató, nagyobb lélegzetű fontos napirend referátumát — a végrehajtó biletükre válik, hogy figyelik, észrevették, méltányolják, s a szakmai munka mellett kiemelték az átlagnál nehezebb terepen, a szétszórt építőiparban tanúsított jó politikai tevékenységet. Mit lehet tenni, hogy másutt is felismerjék, elismerjék a jói alkalmazott politizálást? Fogékonyság helyes szemlélet, és nagyobb segítség. Amikor a tanfolyamokon a felettes pártszerveknél visszatérő problémaként reklamálják a nagyobb segítséget, van indokuk arra. A fokozottabb támogatás szélesíti, terebélve- síti az aktívák számát is. De ezzel együtt se feledjék, hogy előbbiek érdekében talán helyben tudnak a legtöbbet tenni. A mozgalmi tevékenység rendszeressége, helyi bizonyítása, az önálló politizálás ténye lehet a legmeggyőzőbb, hogy rászolgáltak a megbecsülésre. A közszellem jóirányú formálását, az elismeréssel való fukarkodás megszüntetését nem helyettesítheti a felettes szerv segítése, felülről ezt hasztalan várnánk, nekik kell megtenni és elérni. A LELKESEDÉSRŐL, akarásról és a kedvetlenségről. Ha kedvükszegetten végzik a politikai munkát, a legnagyobb Igazságok is süket fülekre találhatnak, mert a lendületét veszített ember szavai, esetleges panaszai nem sok jóra vezetnek, előbb-utóbb a politikai munka elszürkii'.ésé- nek okaivá válhatnak. „Fent”, a járási pártszerveknél is sokat tehetnek és tesznek társadalmi embereik elismertetése érdekében. Talán nincs is a megyében olyan járási pártbizottság, ahol -az utóbbi egv-két év alatt ne ültek volna !o egy-egv felettes gazdasági szerv vezetőiévé!; hogy helyre tegyék az üzemi mozgalmi szervezetek helvét, szerenét, vaffv adott esetben ne léptek volna fel a degradáló nézeteket cáfolva. Ha szükség van rá. megeszik, késlekedés nélkül. Tudják ezt a párttitkárok. tapasztalta már néhány szakszervezeti bizottság is. I.FHET ÉS KELL ostorozni a fogyatékosságokat, a ténylegesen tapasztalt, a bizonyított mulasztást, a degradáiást. De ha folyamatosan, lelkesen és egyre többen látják el a gyarapodó, rájuk háruló társadalmi munkát, és ha a munkahelyeken küzdik ki a csupán elodázott tiszteletet, néni maradhat el tartósan a megbecsülés. s annak állandó növekedése sem. A dolgozó kollektívák igazságos értékítélete nagy segítségükre lehet ehhez, bennük stabil szövetségesre lelhetne'- a ió közszellem formálásának útján. SOMI BENJÁMINNÁ zottság nevében — Rácz János, a párt járási bizottságának titkára terjesztette elő. A felsőbb pártszerv képviseletében részt vett és felszólalt a járási pártbizottsági üléser. Bolvári József né, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tagja. Az előterjesztést követő vitában a választott testület tagjai közül kilencen egészítették ki gondolataikkal és javaslataikkal a jobb ideológiai- politikai eligazodás! szolgáló, utat mutató beszámolót. Járási pártbizottsági ülés Szekszárdon Osztályok, rétegek, politikai arculatuk Szakember lesz-e 4860 ipari tanuló ? A cím provokatív, hiszen természetesen valamennyi az ” lesz. A „provokációra” azonban tények szolgálhattak okot é* ezeket a tényeket egy terjedelmes jelentésből merítettük, mellyel a közelmúltban foglalkozott a szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Megállapításainak érdemes a szelesebb nyilvánosság előtt is hangot adni. Az ipari tanulók száma megyénkben évről évre emelkedik. 1965,66-ban 3874 volt, a legutóbbi tanévben 4860. A legnagyobb létszámot — sorrendben — a lakatos szakma, a mezőgazdaság és a kőművesség foglalkoztatta. Az arányok csak annyiban változtak, hogy 1965/66-ban a mezőgazdaság vezetett, szemben a mai helyzettel. A tanulóképzés, egy eljövendő szakma elsajátítása, azonban kétségtelenül az a terület, melynek megítélésénél a számok csak mérsékelten mérvadók. Más tények annál inkább. Képzés folyik a vállalatoknál, magániparosoknál és a szakmunkásképző intézet keretein belül. A vállalati képzés általában az üzemi tervek függvénye, melyek megszabják, hogy melyik szakmából lesz több, vagy kevesebb szakemberre szükség. Sok helyen szerveztek viszonylag korszerű tanműhelyeket, nagyon sokfelé azonban nem, pedig bebizonyosodott, hogy a tanműhelyi képzés színvonalát a legjobban szervezett, más formák sem tudják felülmúlni. Szakmánként nagy az eltérés az általános műveltség területén. Ezt elsősorban az építőipar sínyli meg, ahová többnyire eleve már csak a gyengébb felkészültségüek jelentkeznek. Sok a szakmai hiba is. Például az, hogy az elméleti képzés nem felel meg a nagy vállalatok igényeinek. A jelenlegi tankönyvben csak utalás van, az országosan terjedő, előre gyártott elemes építkezésre, noha ezé a jövő. A tanulókkal elsajátíttatnak olyan építési módszereket is, melyet több évtizedes praxisú szakemberek sem láttak soha a gyakorlatban, hiszen azokat nem alkalmazzák. Az úgynevezett „emelt szintű” képzés bevezetését a tanulók felkészültségétől kellene függővé tenni • és az osztályokat is ilyen szellemben összeállítani. Az oktatók szakmai képzettsége általában jó. Tevékenységüket segíti, ügybuzgalmukat érthető módon fokozza az anyagi érdekeltség. Jó példa a Tolnai Textilgyáré, ahol az oktatással megbízott szövőnők külön díjazásban részesülnek. Arra azonban már kevés idő jut, hogy a szakoktatók is továbbképzésben vehessenek részt, önmagáért beszél és sürgős változtatásért, megoldásért kiált viszont a jelentésnek az a része, mely megállapítja, hogy: „A vizsgáztatások idején a vizsgabizottságok összetétele jelent gondot. Zömében olyan személyekből áll, akik nem ismerik teljesen a szakmai és elméleti követelményeket”. Értelemszerű a kérdés: — Hogyan és milyen színvonalon vizsgáztathatnak? A tanulásnak nemcsak tárgyi, hanem személyi feltételei is vannak. Ilyen a bérezés, mely jelenleg csak részben megoldott. A bér nem fedezi a tanulmányi idő személyi költségeit, főleg ha albérletben élőkről, vagy bejárókról van szó. Célszerű lenne az ösztöndíjrendszert is felülvizsgálni, mégpedig olyan irányban, hogy — a megye fejlesztési irányát figyelembe véve —, az egyes szakmák közt differenciálják a tanulók ösztöndíjait, ami közvetve ellensúlyozná. az úgynevezett „divatos” szakmák iránti vonzódást is. Probléma a felszabadult ipari tanulók bérezése. A vállalatokat kötelező besorolás köti, ugyanakkor más szervek, vagy éppen magánosok 8,50—10 forintos órabérrel valóságos munkaerő-csábítást végeznek a felszabadult ipari tanulók körében. a szociális juttatások általában kielégítik az igényeket. A munkavédelmi előírások betartása ellen sem lehet különösebb kifogás, ez részben a fokozott ellenőrzés eredménye. Az ipari tanulók között előfordult balesetek száma csökkent. Az egészségügyi ellátással összefüggő — jogos igények kielégítése azonban mostoha. A szakszervezeteknek nincs okuk büszkélkedni a köztük és a tanulók között kialakult kapcsolatokkal. Általában nem tekintik a tanulókat a vállalat dolgozóinak. Hiányoznak az ifjúsági felelősök, a tanulók érdekvédelme pedig erősen leszűkül az oktatókra. Mindez természetesen kihat az ideológiai fejlődésre épp úgy, mint a szabad idő kulturált kihasználására, örvendetes kivételnek tekinthető a Tolnai Selyemgyár. A? itt vázoltak csak tömör summázását képezik a be- A vezetőben említett, számadatokra és tényanyagra épült, jelentésnek, melynek elemzése és megvitatása után az SZMT a helyzet megjavítását szolgáló határozatokat fogadott el. I# Szekszárdon a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vá Halat 2. sz. telepén kedden a Véradóállomás és a Vörös- kereszt üzemi véradónapot tartott. Képünk Bordás Lászlót ábrázolja véradás közben. A rendező szervek szerint az idei legeredményesebb véradó nap volt. A véradókat halászlével és sörrel vendégelték meg. Foto: Tóth Iván.
