Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
'Azt mondod, nem »agy* beteg, csak a sorsodor» merengsz? Hát olyan siratni való a te sorsod? Ne érts télre, uram! A te jóságod éltető napfényem nekem. De ha elgondolom, hogy már gyermek koromban szolgaságra kerültem . Hiába szabadítottál föl, hiába tekintesz csekélyke vagyonodból száz szoliduszt az én pénzemnek Szegény ördög az én nevem, akinek soha nem fog megadatni, amire vágyik. , Cselló! Hallod te1 Nyughasv mór1. EMBER CS. HORVÁTH TIBOR, KORCSMAROS PÁL ■Íulfr' - - • L n^T T 'X * htt TC nrt r ■ ‘ 'i \ ' 1 LJ’' A 1 A k i 1 A ■ r s ff I P Ll Észak-Európa klímaváltozása THIERY ÁRPÁD: AZOK A SZÉP NAPOK... Jóformán nem is voltak teljes öntudatuknál. A dolog nem tartott sokáig. Wolfnak mégis úgy tűnt, mintha sok idő telt volna el azóta, hogy kigombolta Veronika ingét, és nem mert az elővillanó fehér bőrére pillantani. A fegyelmi szakasz parancsnoka vagyok, és szeretem ezt a lányt, állapította meg magában. Érdekes, úgy érzem, mintha nagyon sok idő telt volna el azóta, hogy megláttam az akácfa alatt. Még tegnap is azt mondtam: Amire titokban gondolok, hogy ő, meg én, az egyhamar nem következhet be. Most pedig bekövetkezett. Lám, csak ennyi értéke van az időnek . .. Szorosan feküdt a lány mellett. Nem nyúlt hozzá, de érezte testének boldog nyugalmát, és. azt is észrevette, hogy a lány már visszahúzta magára az alsóruháját. Ez egy kicsit elkedvetlenítette, de akkor — mintha mentőotlete támadt volna — azt gondolta: Most beszélhetnénk valamit a jövőnkről, . Megszólalt a langyos, széltől mozgatott csöndben. — Beszélj valamit magadról. —. Mit beszéljek? — Valamit, ami nem esik nehezedre. A lány hallgatott, és közben így tűnődött magában: Mit mondjak neki, hogy a kedvébe járjak? Mosolygott, és szerette volna, ha Wolf látja ezt a mosolyt. — Szeretnék holnap lemenni a tóhoz. Ezt mondom magamról. — A tóhoz? Minek akarsz te odamenni? — Megfürödnék benne. — Megfürödnél? — kérdezte Wolf kissé megütközve. Rosszul érintették a lány szavai, sőt össze is zavarták az érzéseit a gondolataival. Valami mást várt. Nem tudta megfogalmazni, hogy mit, de mást. Ebben biztos volt. Nem adott választ. Sem azt, hogy jó, sem azt, hogy nem jó. Ö, aki sohasem törődött a veszélyekkel, most egyszerre azt gondolta: Ahelyett, hogy most örülnék a boldogságomnak, az jár az eszemben, hogy huszonöt éves koromra eljöhet egy nap, amikor ledurrant valaki, és vége a boldogságomnak az életemmel együtt. Lám, álmomban már odáig vetemedtem, hogy miatta eltörtem Benczének a karját, ö meg arra kér, hogy íreg- fürödhessen a tóban ... Megszólalt a lány. — Én is kérdezhetek? — Kérdezz csak! — mondta Wolf. Amit nem tudsz, azt kérdezd csak meg nyugodtan! — Mi lesz velem? 6. Másnap szép nap ígérkezett. Reggelre elállt a szél, anélkül, hogy esőt hozott volna. A fegyelmi szakasz tagjai közül azonban többen is rossz hangulatban, a gyomrukkal bajlódva ébredeztek. A sonka nehéz órákat okozott az éjszaka, és így mindössze csak hatan ballagtak a kis folyócska agyagos töltésén, vállukon lógatott puskával és kézigránáttal fölfegy- verkezve. Elöl Wolf haladt a távoli erdős tájat fürkészve. Mögötte a lány katonazubbonyban és vöröscsillago6 sapkában. Kicsit bántotta, hogy a kívánság, amelyről tegnap jókedvében szólt Wolfnak, ilyen bonyodalmakat okozott, öt Ben- cze követte a sorban. A hátuk mögött világított a nap, és Bencze nagy árnyéka szinte betakarta a lány vékony alakját. A többiek pár lépéssel lemaradva jöttek utánuk. — A lány fürödni szeretne — mondta Wolf reggel. — Fürödjön csak — vihogtak a többiek. Úgy szép a lány, ha mosakszik. Reggeli után majd viszünk föl neki egy lavór vizet. — A tóban szeretne fürödni — mondta Wolf. — A tóban? Az már valami, ha a tóban akar fürödni. — Mint a mesében — nevetgélt valaki a szoba sarkában a gyomrát nyomkodva. Bencze előlépett a szalmazsákok közül. — A tóra nem mehetsz vele egyedül — mondta komolyan. — Miért nem? — kérdezte Wolf ingerülten, és azt gondolta: Ennek törtem el a kezét álmomban. Keményen visszanézett Benczúré, és megismételte a kérdést. — Miért nem? Arra felelj nekem! Bencze szemén finom bánat úszott át. — Azért, mert jobb. ha többen megyünk — mondta. Kora hajnalban felkerekedik a görögök tábora. Urak és szolgák egyaránt sugaras jókedvvel vág nak neki a hazoíelé vezető útnak. Egyedül Zéta ül lecsüggedi lovel o nyeregben. Ura nem is állja meg szó nélkül...-^"' —Már messze maguk mögött hagyták Attila Tisza- parti városát, amikor hun nők és legények tarka csoportja iramlik el a kényelmesen haladozá karaván mellett. Zéta összerezzen. Emőkét pillantja meg köztük. “ De öröme hirtelen rémületté változik. A lány lova váratlanul megugrik, aztán felágaskodik, és fejét dobálva keringeni kezd. Az ifjú szive dobbanása is elakad. Látni véli, amint a lovas hanyatt lefordul a nyeregből és kengyelbe akadt lábánál fogva a megvadult állat tovahurcolja. De Emőke keményen tartja a zablát. .. Plasztikus tv? Egyiptomiak — Ausztráliában, 3000 éve Ausztráliába már régóta nemcsak az üzletemberek és a szerencsét próbálók jutnak el, hanem a tudománnyal foglalkozó kutatók Is. Sok meglepő leletet, szHdafeliratot, megkövesedett csontvázakat, múmiákat találnak ott, melyek nyilvánvalóan nem a mostani bennszülöttek őseitől származnak. 1937-ben a Gascoyne folyó partja közelében embereket ábrázoló, sziklába vésett képeket talált egy földrajztudós. Az arcok egyáltalán nem hasonlítanak az ausztráliai őslakosokhoz. Homlokuk domború, sasorruk van. ruházatuk pedig a mostani, keleti népek ruhájára emlékeztet. A Mc Key-tó mellett 10 méter mélységben régi, ásott kutakat fedeztek fel, amelyekben az időszámítás előtti 900- a« évekből számazó múmiákat találtak. Kiderítették, hogy a mumifikáláshoz ugyanazt az eukaliptuszmagból készült olajat használták, mint az ősi Egyiptomban. Európában csak 1870 óta ismerik ez eukaliptuszfát. Ausztrália földjében a régészek a fáraók idejében vert pénzeket és egyiptomi szobrocskákat is találtak. Mindez azt bizonyítja, hogy Ausztráliát az ókorban már igen jól ismerték az egyiptomiak és élénk kapcsolat volt Afrika és Ausztrália között. A feltételezések szerint 20 év múlva valósul meg a háromdimenziós televízió. Kb. 2 év múlva várható, hogy sor kerül az első kísérleti próbaadásra. de, hogy mikor jelennek meg a kereskedelemben az első plasztikus tv-ké- szülékek, azt ma még nem lehet tudni. Az első kísérleteket 15 éve végezték el. Szovjet kutatóknak sikerült olyan képcsöveket előállítani, amelyek plasztikus képet hoznak létre, de magánkészülékek számára ezek — magas költségük miatt — még szóba sem jöhetnek. A sikeres előmunkálatok ellenére a háromdimenziós televízió egyelőre a jövő zenéje. A fejlesztés elsősorban pénzkérdés, és ez nemcsak a nézőt érinti, hanem az adóállomásokat is, amelyeket már úgyis terhel a színes adások költségtöbblete. Geofizikusok, meteorológusok és biológusok együttesen gdtak most hangot azon aggodalmuknak, hogy Észak-Euró- pában a klíma olyan változása megy végbe, amely súlyosan érinti Izland egész gazdasági életét. Az utolsó nagy hidegperiódus — hosszú, kemény telekkel és a sziget északi és keleti partvidékét elzáró jégtáblákkal — 1870-től 1920-ig tartott. Ezekben az években sok ezer izlandi Amerikába vándorolt, mert a termés állandóan tönkrement, a hering, amelynek exportjával fedeznie kell a sziget importját — messze elkerülte a túlságosan hideg vizet. 1920-tól felmelegedés következett be: a sziget gazdagságát adó hering a melegebb és állandó hőmérsékletű tengervízben bőséges lett, a jégtáblák nem jutottak a sziget közelébe. Ez a felmelegedés általános jellemző volt az északi sarkvidék egész térségére. Egy évvel ezelőtt azonban újabb klímaváltozás állott be. 45 év múltán ismét eljegesedtek a sziget partjai, s a helyzet azóta is évről évre rosz- szabbodott. Izlandon úrrá lett a rémület: sok jelből arra következtetnek, hogy egy újabb jégkorszak kezdődött, ötven tudós ült össze — történészek, tengerkutatók, geofizikusok, geológusok. biológusok, meteorológusok —, hogy a jövő kilátásait elemezzék, de bár sok történelmi adat és más északi államok adatai is rendelkezésre állnak, nehéz előre látni a tengeri és a légköri viszonyok alakulását.
