Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
u / Verseny és tisztesség NYOLCÁN VOLTAK... M yolcan vannak a munkásmozgalom paksi mártírjai, de a községben máig nem jelzi emléktábla hősi halálukat. A gyűjtés során a főbb adatokat pedig már öt esztendővel ezelőtt összeszedték, közzéad- ták, így K. Balog János: Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakában című könyvéből általuk is kigyűjthetők a legfontosabb adalékok. A nyolc paksi mártír közül négyen a fehérterror kegyetlenségének áldozatai. Egy hét múlva, augusztus 9-én lesz 50 esztendeje an-' nak, hogy a paksi vasútállomás mellett az imsósi erdőben gyilkos golyók oltották ki, a direktóriumi elnök — bírósági dolgozó, Takács György és a Vörös Hadsereg helybéli parancsnoka Ganczer Gyula életét. Négy nap múlva, Mihalik Gézáné paksi gimnáziumi tanárnő és Wiedemann Antal direktóriumi vezetőségi tagok szíve az akkori községháza (ma járási tanácsépület) udvarán szűnt meg utolsót dobbanni, amikor ítélet nélkül, önkényesen felakasztották őket. Vadász József, Németh Ferenc, Isgum József, Horváth István, az illegálisan, a kommunista, a földmunkásmozgalomban végzett tevékenységük miatt pusztultak el, hárman a közelgő virradat idején, amikor szinte a felszabadulás küszöbén hurcolták el őket. Hiába keressük a helyszínen, tábla nem jeli®, emlékmű nem hirdeti, hogyan éltek és haltak meg az 1919-esek a nép jobb jövőjéért vívott küzdelemben. Ezzel még adósak. T ettek és tesznek ugyan egy s mást a községben a kegyelet ápolására, mégis kevés. A község lakóinak körében talán a mártírhalált halt gimnáziumi tanárnő, Mihalik Gézáné neve a legismertebb, és éppen az utódok, a mai pedagógusok jóvoltából. Hogy mennyire nagy erő a tájékoztatás és az emlékezet, arról a paksi kis iskolás leány édesanyjával történt beszélgetés győzött meg. Az L számú általános iskola második osztályának tanulói ez év március 21-én fto- szorúzták meg a paksi temetőben Mihalik Gézáné sírját. Csordultig teli szívvel, napokig arról beszélt édesanyjának a kislány, hogy milyen igaz ember volt a hajdani tanárnő — akiről tanítónőjük beszélt nekik — és az anya négy hónap elteltével is élénk«» emlékszik, említi, hogy ő tudja, ki volt az a mártír. A járási munkásőrszázadnak Takács György a névadója. Ápolva a hagyományt, az évforduló idején kivonul és tiszteleg a század a hős sírjánál. Vadász Józsefről, a földmunkás-szakszervezet paksi elnökéről elnevezték ugyan azt az utcát, ahol lakott, de felemás módon, mert elmulasztották kiírni a keresztnevét. Az újonnan építendő párt- és tanácsszékháznál tervezik, hogy készíttetnek és avatnak majd egy emléktáblát. Többet lehet és kell tenni a munkásmozgalmi ha-: gyományok ápolása, a mártírok emlékének elevenkése érdekében. Földműves, munkás, építész, értelmiségiek és kisiparosok. Az akkori paksi társadalom szinte valamennyi rétege megtalálható volt közöttük. Ne csak Vadász József nevét örökítse és őrizze utca. Jelöljék meg az utókor számára is, a szégyenletes, a kegyetlen kivégzések helyét. M yolc paksi mártír, mindannyian a legdrágábbat, az életet adták az eszme szolgálatában. Eltelt ugyan már hét hónap a fél évszázados jubileumi esztendőből, de az év még nem járt le. Ha eddig késtek is Pakson, pótolhatják, teljesebbé tehetik az utókorra kötelező kegyelet méltóbb lerovását. Tegyék meg mielőbb. H. E. Önkéntes tűzoltók ünnepsége A MEGYEI TANÁCS VB kereskedelmi osztálya a napokban ankétot rendezett a kereskedelmi verseny problémáiról, azokról az új jelenségekről, amelyek a gazdasági reform kibontakozása következtében már eddig is felszínre kerültek. Mint azt dr. Korda Lajos belkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető elmondta, a fő probléma most nem a verseny korlátozása, a tisztességes és tisztességtelen verseny fogalmának pontos körvonalazása, inkább az, hogyan lehetne az új mechanizmus adta lehetőségeket minél jobban kihasználni a verseny elősegítésére. Lényegében az elmúlt két évtized alatt verseny nélkül kereskedtünk. most valójában meg kel) tanúim versenyezni. A vita alapjául szolgáló írásos anyagban számos országos példa van arra, hogy az egyes kereskedelmi szervek, vállalatok mit értenek tisztességes és tisztességtelen verseny alatt, a vitában is sok tény, érv hangzott el. Bizonyos, hogy a verseny a vevőért, a fogyasztó jobb ellátásáért még nem bontakozott ki eléggé. A verseny ugyanis mindenekelőtt erre kell hogy irányuljon. Es e versenyben annak keli jól járnia, aki jobb árut, nagyobb választékot, sok újdonságot kínál, a többinél olcsóbb áron. De az is kiderült, hogy a versenynek már kezdettől fogva vannak olyan vadhajtásai, amiket időben nyesegetni kell. A tisztességtelen versenyről 36 évvel ezelőtt hoztak utoljára törvényt Magyarországon, ennek néhány rendelkezése még hatályban van, azonban még így sem alkalmas arra. hogy a teljesen új viszonyok — a szocialista társadalmi rend — körülményei Tegnap, szerdán délelőtt tartotta meg soronlévő ülését a dombóvári járási tanács, amely munkaprogramjának megfelelően elsőként Gyuri- cza István vb-elnök beszámolóját hallgatta meg a vb. két tanácsülés között végzett tevékenységéről, valamint a lejárt határidejű vb-hátároza- tok végrehajtásáról. Ezt követően a tanácsülés azt a beszámolót vitatta meg, amelyet Bánhelyi Béla a községi tanács vb-elnöke terjesztett elő, s amely a dombóváGyulajon a dombóvári járási tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága, valamint Gyulaj községi tanács szociális-kulturális illetve gyér mek- és ifjúságvédelmi bizottsága együttes ülésen a helyi tanács gyermek- és ifjúság- védelmi tevékenységét tárgyalta meg. A községben 8 veszélyeztetett körülmények között élő fiatalkorút tartanak nyilván. A pártfogói hálózatnak 15 aktív tagja van, akik elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságnak nyújtanak komoly segítséget. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság 12 főből áll, elközött szabályozza a versenyt, gátat vessen a tisztességtelen versenynek. Éppen ezért szükséges az újbóli, szabályozás. Ezzel azonban egyelőre csínján kell bánni, hiszen ma a fő cél a versengés kibontakoztatása és aki ügyes, nem biztos, hogy az e fogalom egyik változata, az ügyeskedő” is ráillik. Számos példa igazolja, hogy a vállalatok általában azt tartják tisztességtelennek, amit a másik csinál. Panaszkodnak a velük üzleti kapcsolatban álló vállalatok, szövetkezetek monopolhelyzetére, vagy monopolista törekvéseikre, miközben maguk szeretnének bizonyos tekintetben monopolhelyzetre szert tenni. Ugyanakkor vannak tényleges, máris kimutatható példák a versenynek olyan formáira, amelyekről egyből megállapítható, hogy nem a fogyasztó érdekeit szolgálják, hatályos jogszabályokat sértenek. Nem ritka az a reklám, hogy „nálurtk ez, vagy az az áru olcsóbban kapható, mint másutt”. „Gyári áron kiszolgálunk bárkit”, hirdetik egyes faipari üzemek és kifogásolja ezt a FAÉRT. Nyilvánvaló, hogy olcsóbban adni az árut, önmagában nem kifogásolható, hiszen ez a verseny lényege. De a vásárló megtévesztését szolgálja a „gyári áron” megjelölés, ténylegesen nem olcsóbb az áru, mint másutt, ez becsapás. A részvevők egyetértettek azzal, hogy ha a reklám megfelel a valóságnak, akkor nincs helye kifogásnak. Ugyanez a helyzet a „Csak nálunk kapható” reklámszöveggel. Ha ténylegesen monopolcikket hoz forgalomba a kereskedelmi vállalat, vagy szövetkezet — amit külön, ilyen formában gyártatott, vagy ri községi tanács gazdaság- szervező tevékenységét elemezte.. E napirendhez kapcsolódott az az állandó bizottsági jelentés, ami G. Kovács István, az áb. elnöke előadásában ismertette a bizottság erre vonatkozó vizsgálatának tapasztalatait. Papp Dezső az ipari, kereskedelmi és építési állandó bizottság elnöke az áb. saját tevékenységéről számolt be. Interpellációk, majd bejelentések zárták a dombóvári járási tanács ülését. nöke Tarr Gyula általános iskolai igazgató. Az albizottság 1968-ban 2 alkalommal, 1969. X. félévében szántén 2 alkalommal tartott ülést. Üléseiken javaslatot tettek és tesznek az ifjúságvédelemmel kapcsolatban észlelt és intézkedéseket váró esetekről. Ennek következtében az áb, illetve vb. szakigazgatási szerve a szükséges intézkedéseket megteszi. A veszélyeztetett kiskorút vagy nyilvántartásba veszi, vagy intézeti elhelyezéséről gondoskodik. GÁL ISTVÁN levelező szerzett be — hirdetheti, ' csak nálp kapható. Terr tesen az ilyen áruk közi lehetnek alapvető fogya cikkek. ERŐSEN KIFOGÁSOLHATÓ viszont az a gyakorlat, amit egyik-másik sütőipari vállalat űz „mintaboltjaiban”. Olyan cikkeket, hoz forgalomba, amit csak erre a célra termel. Pedig a mintabolt szerepe éppen az, hogy megkedveltesse a vásárlókkal a különféle újdonságokat és ezáltal a kereskedelem is kedvet kapjon rendelni belőlük. Nyilvánvalóan vadhajtása a versenynek az a gyakorlat, amikor egyes kereskedelmi vállalatok a náluk nagyobb tételben vásárló anyag- és árubeszerzőket külön jutalmazzák. Az árubeszerző ilyen , esetbén már nem azt nézi, hogy forgalomképes árut vegyen, hanem minél nagyobb „jutalmat”, vagy jutalékot, vásáriári utalványt kapjon. Ha a kereskedelmi vállalat jutalékot ad, illesse meg ez a nála vásárló vállalatot, szövetkezetei, intézményt. Az említett „módszer” tilalmára egyébként hatályos rendeletek vannak, minden vállalat csak saját dolgozói részére fizethet ki jutalmat, célprémiumot stb. Az állami kereskedelmi vállalatok kifogásolják azt, hogy a szövetkezeti kereskedelem néha kétszeres összegben írja be tagjai vásárlását a vissza- * térítési könyvbe, ezzel mintegy „elhódítja” a vevőket az állami kereskedelmi boltoktól. Ha az fmsz-ek ténylegesen minden esetben kétszeres összeget írnak jóvá, lényegében nem növelik a visszatérítést, ha viszont egy-egy cikkcsoport forgalmát vagy a felvásárlást akarják ezzel ösztönözni, nem lehet semmi kifogás ellene. Ugyanis — mint az ankét vezetője megjegyezte, az állami kereskedelemnek is módjában áll különféle cikkekre árengedményt adni. Az ilyen versenyben csak a fogyasztó járhat jól, márpedig ez a célja a versenynek, a gazdasági reformnak. Habár vitatható a sütőipar kifogásolt tevékenysége, megvan az ellenszer is: Hajdú megyében nagyon kedvelik a vágott kenyeret. A sütőipar elkezdte a vágott kenyér gyártását, azonban csak saját mintaboltjában hozta forgalomba, az állami és szövetkezeti bolthálózatnak csak a szokványos minőségű kenyeret szállította. Néhány fmsz megegyezett az ottani tsz-ekkel, sütőüzemet hoztak létre és ma már nem „monopolcikk” a vágott kenyér. A paksi fmsz vezetője elmondta, hogy ők is sütőüzemet hoztak létre, végeznek stersütést. boltjaik részére is sütnek kenyeret. Versenyeznek az állami sütőiparraL A LEGFONTOSABB — és ez a tanulsága az ankétnak — a verseny további kibontakozásának elősegítése. Megfontoltan kell bánni a tisztességtelen verseny fogalmával, hiszen a kezdeményezőkészséget fékeznénk, ha minden próbálkozásban azt keresnénk, hogy bele lehe-e kötni. Azonban már most határozottan fel kell lépni a verseny vadhajtásai ellen, az olyan jelenségekkel szemben, amelyek nyilvánvalóan nem a fogyasztók jobb kielégítését szolgálják, és törvénybe ütköznek. J. » Tegnap délelőtt Bzekszár- don, a megyei tűzrendészeti parancsnokság épületében ünnepséget tartottak. A megyei tanács vb képviseletében dr. Lencsés Gyula, az igazgatási osztály vezetője jelent meg. Nagy Károly tű. őrnagy, a parancsnokság vezetője köszöntötte a meghívottakat, elismerését fejezte ki eddigi munkásságukért, s további hasznos társadalmi tevékenységre buzdította őket. Elsőként dr. Rédei Kornél, a dombóvári járási tanács vb igazgatási osztályának vezetője vette át a belügyminiszter által adományozott Tűzrendészeti érem arany fokozatát. Az 1968. évi országrészi verseny első díjainak átnyújtására szintén ez alkalommal került sor; * díjakat Várong férficsapata, továbbá Máza leány- és fiúiskolái csapata kapta. A versenyek előkészítéséért a megyei tanács és a tűzrendészeti parancsnokság jutalmát Láng Gáspár mázai pedagógus, Schrodt János mázai és Nagy István várongi öntkéntes tűzoltóparancsnok kapta. Jutalomban részesült a dalmandi önkéntes tűzoltótestület két tagja is: Szijjártó Ferenc és Durczi László. A bátor fiatalemberek július ötödikén életük kockáztatásával akadályozták meg egy gázpalack felrobbanását. Népújság 3 1969. július 3h Közéletünk A dombóvári járási tanács ülése A gyermek- és ifjúságvédelemért
