Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

fi r.t? Hm I. .VNő írjátok I Fölotlon gomb, valami uuauinv köböl. Irtáke agy i*ődos. Mi történik itt? Nézd. felséges, uram. mi­csoda gyönyörű kámeák ezek Meglehet, hogy né­melyiken félesztendeig is vakult a művésze És Thur- zó uram holmi fületlen s gomboknak értékeli. S G%9P-ONYI GÉZA '^keprég^ny változat: CS. HORVÁTH TIBOR, KORCS MAROS PÁL Egyszer aztán ennek az önkimé örömnek •égeszokad. Csáth a királynak ajándékozta Zé- tát: a töméntelen Haditsákmány számbavételé­nél szükség von minden Írástudóra. Ugy e szép volt. amikor megjelent a sereg előtt oranyos sisakban? Ö. be szép lehetett I Attila olyan, mint var­rni földön járó istenig „Ma főidőn járó isten, holnap por. Ha akad egy ilyen magamfajta rab, aki véietfenill föl jegyzi a nevét, elfúlja a századok szele, min­den dicsőségével együtt" - vélekedik Zéta, de csak nagy titokban. Beszélni úgy beszél, hogy a bálványozott hős tettei hallatán csillogjon, ragyogjon az a két bűbájos szem... J5 Zéta nem állja tovább, kirobban belőle a hosx- szan visszafojtott kocogás, s a többi lmok vele hahotázik az öreg főbecsüs nagy szakértelmén. Éngöm n evettök -é kutyák? A nem/eíkö/i gazdasági együttműködés kis lexikona letébe és hangos felkiáltásokkal biztosította ro- konszenvéröl a hosszú, sötét fátyolban meg­jelent lányt. A helybeli elöljáróság is a párt­ján volt, nem találta kielégítőnek a bizonyíté­kokat, Constance-t szabadlábra helyezték. Whichler máról holnapra Anglia legutáltabb embere lett. Az újságok lepocskondiázták, kí­gyót, békát kiabáltak rá. Whicher nagyon szívére vette a csatavesztést. Benyújtotta lemondását, eltűnt a nyilvánosság szeme elől, de ott maradt a Somerset grófság­ban. és a bulldog konokságával folytatta a nyo­mozást, mert mérget mert volna venni rá. hogy nem tévedett. * Ám, akármerre fordult, mindenütt áthatol­hatatlan falba ütközött. Az emberek tolakodó, erőszakoskodó fráternek minősítették, Cons- tance-nak pedig még a közelébe se juthatott, mert szülei egy franciaországi zárdába küldték. Whichernek elfogyott a pénze, kénytelen volt feladni a kilátástalan harcot. Constance 1863-ban visszatért Angliába és a brightoni kolostorba vonult. 1865-ben bevallot­ta főnöknójének és egy lelkésznek, hogy becsé­nek halála valóban az ő lelkét terheli. Londonba kísérték, és kihallgatására egy de­tektívet hivattak. A Scotland Yard egyik fel­ügyelője lépett a szobába — és azonnal fel­ismerte a fiatal apácát, noha legutóbb öt év­vel azelőtt, még őrmester korában látta. Williamson volt, Whicher egykori munka­társa. Constance Kentet a sallsbury-i bíróság von-- ta felelősségre. Ügyvédje egész éjjel dolgozott védobeszédjén — hiába. Whicher elégtételt kapott. Nagy árat fizetett érte, legszebb évei mentek rá. BOTRÁNY A SCOTLAND YARDON A bűnüldözés történetének nagykönyve nem csupa fényes lapból' áll. Helyenként folt is 1. INTEGRÁCIÓ Korunk gazdaságának ob­jektív jelensége a gazdasági integráció, amelyet a tudo­mányos-technikai forradalom körülményei között a terme­lőerők fejlődése, az országok és a vállalatok közötti gaz­dasági versengés szükséglete hoz létre. Az utóbbi évtize­dekben, a tudomány és a technika soha nem tapasztalt méretű és viharos gyorsaságú fejlődésének korszakában, a termelőerők szervezésének szükségletei egyre inkább túl­nőnek a termelés nemzeti méretein. A kutatás és fej­lesztés költségei és kockázatai olyan jelentősekké váltak, a termelés méretei és az értéke­sítés hálózata annyira kiter­jedt, hogy ma már a nemzet- gazdaság számos területén el­engedhetetlenné teszi az anya­gi és szellemi erők egyesíté­sét Az integráció általános ér­telemben a gazdaság egyes ágazatainak, részeinek, egysé­geinek együttműködése, egye­sülése, összeolvadása, amely kiterjedhet a termelőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpontosítására. Az integrá­ció tehát nem egyszerűen gaz­dasági együttműködés, ha­nem az együttműködésnek új. sajátos módja. Korunkban viszont az integráció, mint nemzetközi gazdasági integ­ráció került napirendre. Az integráció folyamat és szervezet. Az integrációs fo­lyamat során az azonos vagy hasonló társadalmi" rendszer­hez tartozó országok'gazdasá­gai mindjobban összefonód­nak. az eredetileg egy állam területén működő vállalatok más államok vállalataival kölcsönös érdekekre épülő, s szoros, állandó jellegű terme­lési és értékesítési kapcsola­tokba lépnek. Ezzel a nemzeti termelőapparátusok bizonyos része tartósan összekapcsoló­dik más nemzetek termelő- apparátusával, lehetővé téve a nemzetközi kooperációt és specializációt, miközben az államok, kölcsönösen meg­nyitva egymás előtt belső pia­caikat, a nemzeti piacot a nemzetközivé váló termelés kiszélesedésével egyre inkább az így létrejövő egyesített piac' alkotóelemévé változtatják. Az integráció lehetővé teszi a termékek, anyagi és pénzügyi eszközök, a munkaerő éssze­rűen megszervezett áramlását az egyes országok között, elő­segítve a nemzeti gazdaságok hatékonyabb működését. Az érdekelt országok létrehoz­zák a folyamat irányításának és ellenőrzésének mechaniz­musát és kifejlesztik a nem­zetközi integráció intézmé­nyeit. Az integráció, mint korunk objektív gazdasági jelensége, nem tekinthető tipikusan tő­kés képződménynek, vagy csak szocialista jellegzetes­ségnek. Mindkét társadalmi rendszer keretei között kiala­kul. ha létrejöttének feltéte­lei megértek. A kis és köze­pes nagyságú országok az in­tegráció segítségével rombol­ják le a szűk nemzeti terme­lés és piac korlátáit, az in­tegráció adta előnyöket fel­használják a világpiacon fo­lyó versenyben. Napjainkban a szocialista országok gazdasági integrá­ciójának létrehozása napi­rendre került. A szocia'ista országok belső gazdasági fej­lődése, az ennek nyomán ki­bontakozó hatékonyabb irá­nyítási rendszerek, a szocialis­ta országok nemzeti és nem­zetközi érdekei egyaránt meg­követelik az együttműködés új, hatékonyabb formáinak a létrehozását. A KGST-orszá- gok kibontakozóban lévő in­tegrációja hatékony eszközzé válhat az egyes nemzetgazda­ságok fejlődésének meggyor­sításában, a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny­ben. A társadalmi rendszerek különbözősége folytán lénye­ges eltérés lesz a szocialista és a tőkés integráció között. A tőkés integráció a monopol­tőke érdekeire épül, ezért magában hordja az egymás közötti és a kívülállókkal szembeni harc szükségességét; a szocialista integráció viszont a nemzetgazdaságok közös ér­dekén alapul, a társult or­szágok népének érdekében fejti ki tevékenységét. A KGST-integráció -a tervezési koordináció és a szabályozott nemzetközi piac sajátos kom­binációja útján, egyfelől a nemzetközi munkamegosztást érintő fontosabb gazdaság- politikai elhatározások össze­hangolásával, másfelől az áru- és pénzviszonyok szere­pének növelésével valósul meg. akad, hiszen a detektívek is emberek, ők sem ♦ mentesek a gyarlóságtól. ♦ 1877-ben egy szélhámos banda tagjaival + együtt a^ Scotland Yard néhány magas rangú ♦ tisztviselője is a vádlottak padjára került. X Ügyükről a következőket jegyezte fel a kró- ♦ nika: Angliában a lóverseny a legnagyobb esemé­nyek közé tartozik. Néhány agyafúrt szélhámos francia nyelven egy sportlapot indított, és buzgón terjesztette Európában. A lap cikke­ket közölt egy Montgomery nevű úrról, aki ál­lítólag a lóversenyistállók minden titkát is­meri és minden versenyen mesés összegeket nyer. A nyeremény feléért másoknak is haj­landó segíteni. Naiv kis mese volt, de volt, aki ráharapott. Azokat, akik kaptak az alkalmon, hogy eg.v kis pénzmaghoz jussanak, körmönfont módon, hamis csekkekkel ámították el. Mivel eleinte nem került pénzükbe a dolog, és mivel Mr. Montgomery tippjei mindig be­váltak (persze, csak a lap hasábjain), a lépre- ment emberek lassan saját csekkjeiket is kül­dözgetni kezdték. A szélhámosok csak erre vártak. Beváltot­ták a valódi csekkeket és a pénzzel tovább- álltak. Egy hiszékeny francia öregasszony bank­betétjén például 10 000 font sterlinges eret vágtak. A szélhámosság kitudódott, a nyomozás megin­dult, a gazemberek nemsokára' kézre kerültek. Úgy vallottak, mint a karikacsapás. A Scotland Yard Whicher felügyelőt bízta meg a rejtély kibogozásával. A felügyelő kérdezősködött, puhatolózott, hátha valakiből sikerül kiszedni valamit, de mindenki meg volt győződve róla, hogy a gye­reket csak vándorcigányok foszthatták meg életétől. Whicher tapasztalt detektív volt, hosszú szolgálata során megtanulta, hogy önállóan gondolkozzon. — A cigányok nem szoktak gyereket ölni.. Vajon kinek lehetett útjában? — kérdezte munkatársát, Williamson őrmestért. A két nyomozó munkához látott és hangya- szorgalommal kutatott. Gyanújuk egyre inkább Constance Kentre, a kisfiú tizenhat éves nénjé- re terelődött. Minden jel arra mutatott, hogy ő a gyilkos. Whicher beszámolt főnökeinek a helyzetről, és kérte a lány letartóztatásának engedélyezé­sét. Főnökei csak nehezen álltak rá. mert Kenték az egész kornyéken ismert, befolyásos emberek voltak. Hn a gyanú alaptalannak bi­zonyul abból botra ;y lesz. Nem tévedtek A ’ Ay-V népe már az első kihallgatás alkalma, a bah -.iáit a .bírórág épii ♦ ♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ál»« . . . ►**♦**♦♦♦♦♦•*♦♦♦♦ Attilának tetszik a talpraesett válási. Parancsot ad. hogy eiután hallqassák meg a rab írnok tanácsát Örül Zéta: ha a király mindenki tó szeme egyster mór felismerte benne a használ­ható embert, később sem veszti szem elöl, ás akkor mégis megindul majd aton a felfelé vivő _____ úten, omely Emőkéhez vetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom