Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

Rovatvezető: JANTNEB JANOS A szocialista menedzser Szekszárdon a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat disz- műgyártó részlegében Gajda István keramikus a „Miska kancsó” díszítését végzi. Foto: Tóth Iván Tánc, ének, hímzés, faragás... Nemzetközi program a II. Duna „mén ti Folklór T áncfeszti válón Számítások szerint Magyar- országon mintegy 150 ezer főre tehető a különböző szin­tű vezető pozícióban dolgozók száma. Ez tehát az a parancs­noki kar, amelynek döntései­től számottevő mértékben függ a gazdasági fejlődés üte­me. Ha szigorúan vesszük, vezető mindenki, aki az em­berek és a termelési eszkö­zök bizonyos csoportosításával végeztet el bizonyos felada­tot. Néhány évvel ezelőtt e lap hasábjain még arról értekez­tünk, hogy a vezetés szak­ma-e? Hogy mi a vezetési tu­dásanyag tartalma? Szükség van-e a vezetők rendszeres továbbképzésére, stb. Azóta a vezetéstudomány Magyaror­szágon polgárjogot nyert, amit a vezetőképzés intézményes rendszerének gyors fejlődése is bizonyít. Most inkább arról folyik a vita: milyen követelmény- rendszer állítható a vezetők elé? Milyen a szocialista me­nedzser? Nos, a válasz nem egysze­rű, hiszen a követelmények nem választhatók el attól a gazdasági környezettől, amely­ben a gazdasági egységek te­vékenykednek, működnek. Például, leegyszerűsítve a helyzetet — a gazdaságirá­nyítás direkt rendszerében a tulajdonos (ti. az állami tu­lajdon képviselői) mindenek­előtt a tervutasítások te’.jeű- tését és túlteljesítését várta el a vezetőktől és a vezetőket is lényegében ennek alapján értékelték. Bonyolultabbak az elvárá­sok a gazdaságirányítás új rendszerében, amely nem a tervutasítások végrehajtása, hanem a gazdasági egysége« komplex, sokoldalú gazdasági fejlődése alapján minősíti a vezetőket, itövid távon a vál­lalat által elért nyereség fe­jezi ki leghűebben ezt a komplexitást, feltéve, hogy a nyereség alkalmas a vezetői döntések következményeinek egyértelmű kifejezésére. Hosszú távon a tulajdonos szabta követelmények rrég bonyolultabbak, hiszen szoro­san kapcsolódnak ahhoz, hogy a vezető mit tett, illetve mit tesz a rábízott gazdasági egy­ség fejlesztése érdekében. A gazdasági döntések ered­ménye rövid és hosszú távon egyaránt, nem kizárólag a vezetőtől függ. A gazdasági élet világa tele van kisebb- nagyobb bizonytalansággal. Ezért a döntéshez kapcsolódó időtávlat, továbbá a termék- piac jellege a bizonytalanság fokát is befolyásolja. Nyil­vánvaló: minél hosszabb táv­ra készít a vezető terveket, minél messzebb gyűrűző kö­vetkezményei vannak a ma hozott döntéseknek, annál na­gyobb a bizonytalanság foka. Ez utóbbi azonban aszerint is változik, hogy viszonylag stabil termékpiaccal rendel­kező vállalatról van-e szó (pl. acélmű), vagy a keresleti struktúra gyors változásainak kitett termékpiacról (pl. ruhá­zati és más, divatcikkeket gyártó iparok.). A bizonyta­lanság foka abban is külön­bözik, hogy a vezető teljesen új termelési eljárást vagy terméket kíván bevezetni, vagy úgynevezett követő üz­letpolitikát folytat, átvesz máshol már jól bevált eljá­rást vagy terméket. A lényeg tehát a kockázat- vállalás mértéke, s jó vezető a vállalat erőforrásait, külön­leges képességeit, adottságait optimálisan összehangolja a kínálkozó lehetőségekkel és a reálisan vállalható kockázat­viselési szinttel. Ilyen érte­lemben beszélünk vérbeli vállalkozó gazdasági vezető­ről. Nem hivatásos vezető az. aki csak a „bizonyosra” megy, aki akkor és abban mer dön­teni, ha minden információ a rendelkezésére áll. A mai világban ez utópia. Mégis akadnak vezetők, akik erre várnak és ezért későn vagy egyáltalán nem döntenek. Ilyenkor a tulajdonos — te­hát a szocialista állam — joggal kérheti számon az el­maradt hasznot. A gazdasági vezetővel szemben támasztott fontos követelmény tehát biztosítani és előkészíteni a vállalkozás dinamikus fejlődését, verseny­éi piacképességét. „Hatásos vezetőnek lenni annyi, mint magas hatékony­ságú gazdasági tevékenységet biztosítani” — mondotta a legutóbbi vezetéstudományi konferencia egyik résztvevő­je. ügy vélem, fején találta a szöget. A vállalati kollek­tíva és a társadalom egyaránt azt várja a vezetőktől, hogy a rájuk bízott társadalmi erő­forrásokat a lehető legna­gyobb hatékonysággal működ­tessék. Ez a kérdés gazdasági ve- tülete. A gazdasági követel­ményeket a különböző tár­sadalmi rendszerek eltérő módon befolyásolják. Amíg a tőkés vállalat menedzsereitől mindenekelőtt a részvényosz­talékok maximálását várják és a hatékonyság úgyszólván minden tevékenységük egyet­len kritériuma, addig a szo­cialista társadalomban a ve­zetők az állami tulajdonos megbízottai ként széles körű társadalmi felelősséget is vál­lalnak. Ennek a felelősségvállalás­nak része a jó munkahelyi légkör kialakítása is; de ré­sze az is, hogy a vezető, fej­lesztési terveiben és döntései­ben figyelembe vegye a szo­ciálpolitikai feladatokat is. Van-e joga egy vezetőnek például arra, hogy munká­sainak 5—10 vagy 15 száza­lékát elbocsássa? Kétségtele­nül. ehhez minden törvényes lehetőség a rendelkezésére áll. (A tőkés menedzserek például a termelés csökkenése eseté­ben nem riadnak vissza ettől a lépéstől.)*A szocialista me­nedzsernek azonban olyan tervszerű fejlesztési piolitikát kell kialakítania, amely biz­tosítja a vállalat életképessé­gét, és így munkaalkalmat is teremt dolgozói számára. Szeretném azonban aláhúz­ni. hogy a hatékonyság tartós csökkenése vagy alacsony színvonala nem magyarázható és védhető szociális „megfon­tolásokkal”. A jó vezető min­denekelőtt színvonalas, a vállalati kollektíva által is támogatott gazdasági munká­val veti meg a szociális cé­lok megvalósításának az alap­ját. A távolról sem a teljesség igényével megrajzolt kép kie­gészítőjeként még csak egyet­len kérdést. A tőkés me­nedzser számára az üzleti já­tékszabályok keretein belül minden eszköz alkalmazását szentesíti a profit cél: így a fogyasztó rafinált megkárosí­tásától a megvesztegetésen át az ipari kémkedésig minden eszköz a rendelkezésére áll. A szocialista menedzser olyan politikai rendszer meghatá­rozta közegben él, amelyben döntéseivel és üzleti akcióival nem sértheti meg az állami, társadalmi érdekeket. Az ilyen sérelmeket az állam megtorolja, — például bír­ságok révén —, még akkor is, ha a vállalat nyeresége szá­mottevően emelkedett. Bizonyos, hogy a kibontako­zó új gazdaságirányítási rend­szer számos új vonással gaz­dagítja majd a vezetés tartal­mát, jellegét és ezzel össze­függésben markánsabban raj­zolódnak ki a szocialista ve­zető jellemző vonásai is. Immár hagyományossá vált a népi tánc- és alkotó művé­szet seregszemléje, amelyet tavaly augusztusban Baján és Kalocsán rendeztek meg nem várt sikerrel. A tavalyi ta­pasztalatok felhasználásával, az idén is megrendezik a se­regszemlét II . Duna menti Folklór Táncfesztivál címmel éspedig ugyancsak Baján és Kalocsán, de jut a rendez­vényekből a Szelidi tó üdülő­telepének is. A program már kialakult és mondhatjuk, a rendezvényso­rozatnak nemzetközi jellege lesz, amennyiben az eddig be­jelentkezett 20 magyar tánc­csoporton kívül jelen lesznek jugoszláviai, romániai, cseh­szlovákiai és franciaországi művészeti csoportok is. A résztvevők listája még nem teljes, a közeli napokban még 7—8 csoport jelentkezé­sét várják. A fesztivál augusztus 19— 20-án lesz, tehát két na­pig tart és kivonatolva a dús programot, nagyjából az alábbiakat tartalmazza. A tánccsoportok elődöntője Ba­ján, Kalocsán és a dunapataji Szelidi tónál bonyolódik le augusztus 19-én. A győztes csoportok felvonulása és a díszbemutató a Sugovicán fél­állított víziszínpadon lesz au­gusztus 20-án este. A táncon kívül azonban még számos rendezvényben gyönyör­ködhet a közönség. Mindenek­előtt népművész-sétányt állí­tanak fel, amelynek pavilon­jaiban nemcsak a kész nép- művészeti termékeket láthat­ja a szemlélő, hanem annak. készítését is figyelemmel kí­sérheti. Az egész országból ti­zenkét népművészeti szövet­kezetét kértek fel a népmű­vész-sétányon való közremű­ködésre. Ezenkívül a víziszín­pador. a hangszeres népművé­szek hangversenyt adnak. A fesztivál mindkét nap­ján kerül sor a népművé­szet mestereinek országos találkozójára. Ezen előreláthatólag 50—60 idős népművész vesz részt. A gazdag, tartalmas programon kívül tiszteletükre a rendező­ség hajókirándulást is szervez a Dunán. Kalocsán a népművészet mestereinek remekeiből orszá­gos kiállítást rendeznek Ugyancsak Kalocsán kerül le­bonyolításra az aratókoszorú­kötő verseny az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek dolgozói részvételével. A ver­seny győztesei értékes jutal­makat kapnak és a remekeket kiállításon mutatják be. Ezzel egyidőben lesz az aratóbál is Kalocsán. A gycrmeknéptánc-okta- tók országos konferenciá­ját, amelyen a tánctanító­kon kívül néprajzosok, írók, népművészek vesz­nek részt szintén Kalocsán tartják. A másik tudományos tanács­kozás Baján lesz. Ez alkalom­mal dr. Ortutay Gyula akadé­mikus tart előadást A népmű­vészet helyzete, szerepe és jö­vője a magyar művelődésben címmel. Ugyancsak előadást tárt Váci Mihály Kossuth-dí- jas költő is. Baján két kiállításra is sor kerül. Bemutatják Bnzsó Já­nos kecskeméti festőművész nagy értékű kerámiagyűitemé- riyét, azonkívül a néprajzi tár­gyú bélyegekből lesz kiállítás. Végezetül Kalocsán mefvei szövetkezeti napra is sor ke­rül., Ezen a fogyasztási szövet­kezetek, a kisipari szövetkeze­tek és a termelőszövetkezeti területi szövetségek vesznek részt. Gépjármu-tuiajdonQSOk, vállalatok! Vásároljanak felújított gumiabroncsot! Garantált korszerű, olcsói AZ OGV Nyíregyházi Gumigyárában működik az ország leg­korszerűbb gumiabroncs újraf tózó üzeme. Személy- és teher­járművekre felújított gumiabroncsokat azonnal, vagy rövid határidőn belül szállítunk. 50%-kal olcsóbb mint az új! Felvilágosítás, rendelésfelvétel! OGV kereskedelmi központ Bp. VI., Liszt Ferenc tér 10. * (311) VARGA GYÖRGY Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom