Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

Húsgyár a E€olessár-öhölben

Fák, bokrok

vezet a Koleszár-öbölbe, a holt Duna-ág partjához, ahol néhány hektárnyi vizet bekerítettek és pecsenyekacsa-termelésre rendezkedtek be. A rövidebb utat választva, átvágok. az ösvényen, s mire a partra érek, utolér egy vontató. A traktoros a hevenyészett ‘ horgásztanyára emlékez tető. takarmánytároló elé kormányozza a gépét; két munkásember ugrik le a pótkocsiról, és megkezdik a zsákolást, a kacsaele- ség lerakását.

. Aprójásaágról lévén szó, kicsit .meglepődik az ember, hogy ide, tonnaszám hordják a takarmányt. ftégi, gyermekkori élményeimre gondolok, a csalánszedésre és a békalen- cse-halászásra. No persze, itt még elképzelni is nevetséges, hisz legalább 500 tsz-tag szedhetné reggeltől napestig a csalánt, hogy egyszer jóltartsák a víz felületén úszó, egyelőre isten tudja hány ezer kacsát.

A traktoros és a két rakodómunkás úgy véli, kell a takarmány, ez a dolgok rendje. Megszokták a méreteket, és nekik egyebek között az a feladatuk, hogy gondoskodjanak az eleség utánpótlásáról. Naponta egyet, némelykor kettőt fordulnak. Egyszeri etetésre olykor 50 zsák tápot használnak fel a kacsagondozók. De hát ez nem tartás, ez hústermelés, sőt, tömegtermelés.

A íaddi Lenin Tsz a természet-tálcán kínált ajándékát, a vizet, az ideális környezetet kihasználva, 750 000 kilogramm kacsahúst termel az idén, ezen a néhány hektárnyi vízfelületen. Hogy valami ' fogalmat alkossak . a 750 ezer kilogramm húsról, megkísérlem az összehasónlítást. Nehezen megy. Fogalmam sincs róla, hogy az egyéni világban hány falu vitt a piacra ennyi kacsahúst. Talán száz, talán ötszáz. Sokkal közelebb jutok a mennyiség érzékeléséhez, ha aZt mondom; Tolna megye lakossága egy hétig lakmároz- hátna belőle.

Gyárszerű, tömegtermelés folyik, de mélységesen csalódnánk, ha az üzemekre emlékeztető épületeket keresnénk. Ilyen nincs. Van víz, három részre osztott hatalmas drótkerítéssel körülkerített karám, ég a vízre telepítve, 153 .ön- etető, meg néhány csónak. Ez minden. Miközben beszélgetek a traktorossal, előkerül az egyik kacsagondozó. Mondja a névét: Réti Miklósnak hívják. Örülök, hogy jött, mert meg akarom tőle kérdezni, mi a titka annak, hogy a pecsenye- kacsa ötvenegy napos korára eléri a két és fél kilogrammos átlagsúlyt.

Kérdezem. A vállát vono- gatja.

— Először mi se hittük — mondja.

— Mit ’ kell maguknak szigorúan betartaniok?

— Az ététesh Kezdetben huszonkét zsák tápot, utána 30—32 zsák tápot, most, hogy a kacsák negyvenkét naposak, 45 zsák tápot adunk. Csónakkal visszük a vízre és beleöntjük az önetetőkbe.

— Ennyi az egész?

— Ennyi.

— S mi történik akkor, ha. a kacsák ötvenegy napos korukig nem érik el a megkívánt átlagsúlyt?

— Hlyen nincs. Mindén szombaton . próbamérés. — mondja határozottan.

Réti Miklós s^tésaz

minden. Végeredményben igaza van. Munkája pusztán abból áll. hogy az íróasztaloknál, a kísérletek során kidolgozott összetételű tápot' a szakemberek által meghatározott időben és hetenként változó mennyiségben az önetetőkbe öntse. Egy tudományosan kimunkált hústermesztésí program végső műveleteit végzi, nagyjából segédmunkási színvonalon. Akiken tulajdonképpen áll, vagy búkik a termelés sikere, -r* mérnök, állatorvos, szaktechnikus — azokat nem is látni, ők hetenként egyszer, legfeljebb kétszer fordulnak meg a farmon. A kacsagondozók főleg lelkiismeretességükkel és pontosságukkal járulnak hozzá a termelési tervek teljesítéséhez. Ilyen szempontból jelentőségük, fontosságuk elvitathatatlan. Az is tény, hogy egy ilyen szigorú, szinte katonás fegyelmet igénylő munkákon betöltéséhez . a megfelelő em.bcr(>ji> kiválasztása1'van olyan ’ fontos, mint a technológiai előírások kidolgozása. Összességében azonban itt már a szellemi munkáé a vezető szerep, tekintve. hogy nem fizikai erőkifejtéssel, hanem szellemi produktummal éri el a kacsa ötvenegy napos korára a két és fél kilogrammos átlagsúlyt. Gondoljuk csak el: a háztáji gazdaságokban i'glazáh kedveznek a baromfinak és hiába.

A gyárszerű hústermelésnek tehát nem feltétlenül tartozéka az üzemekre emlékeztető épület, de a tudomány látható, vagy láthatatlan jelenléte nélkülözhetetlen. Ezen a festői tájon a Köles zár - öbö 1 - ben tömegtermesztés folyik, de nem azért, mert 1969-ben 300 ezer pecsenyekacsát állítanak elő. Ha Ugyanis ezt a rengeteg kacsát 200 ember etetné, gondozná, akkor még csak véletlenül sem beszélhetnénk tömegtermelésről. Kizárólag azért, mondhatjuk a faddi Lenin Tsz kacsafarmjára, hogy tömeget termelő húsgyár,

Országszerte aratnak

Július első felében a mező- gazdasági üzemekből az aratásról csak szűkszavú jelentések érkeztek; a munkákat késleltette a kedvezőtlen időjárás,

A javuló időjárást kihasz- rlálva, huzamosabb szünet után kedden országszerte ismét nagy erővel megkezdődött az aratás.

Az esőzések és a kedvezőtlen időjárás miatt a sok évi átlaghoz képest idén nagyjából egyhetes hátránnyal indulnak az aratók.

A 2.3 millió holdas búza- vetésterületen 11 400 kombájn látott hozzá a munkához. A

mert mindössze néhány em- hert foglalkoztat. Megtudom Réti Miklóstól, hogy állandó munkatársával, Antal Istvánnal, eddig az idén 22 500 pecsenyekacsát állított élő, 2,6 kilogrammos átlagsúlyban. Az idén összesen 45—50 ezret termelnek. Nos, ez jeleni a tömegtermelést még akkor is, ha ennek a két embernek szállításkor mások iá segítenek, még akkor is, ha bedolgoznak ide a rakodómunkások és a traktorosok. A szomszéd „várban” Haraszti András és Kertész György hasonló termelékenységgel dolgozik.

Szeretném tudni, honnét kerültek ide, m; volt eredetileg a foglalkozásuk? A 49 éves Réti Miklós eredeti foglalkozása molnár. Tizenöt évig dolgozott malomban, utána ts- karmányos lett a termelőszövetkezetben, majd kacsagon- dozó a KolesZár-öbölben. A 40 éves Haraszti András tulajdonképpen kovácsmester, Kertész Györev és Antal István mindig földművesek voltak. és soha nem gondolták volna, hogy egykor majd kacsát gondoznak, naö1'ban. Elmondják, megszerették ezt a munkát, elsősorban a kereset miatt. Teljesítménybérben dolgoznák, Réti Miklós jövedelme van olyan hónap, amikor öt. öt és fél ezer forint. A munkaidő reggel négykor kezdődik, és este hétkor fejeződik be.

Csupán a kuriózum kedvéért kérdeztem meg tőlük, szeretik-e a kacsahúst?

Réti Miklós elfordította a fejét.

— Én még .ezekből nem ettem. — mondta, s némi mégv«tés*‘érz?>dÖfl a mnftjá- h*É»y' ■'*»• «*■ -'**■*

Húszvaloháti y ezer

kacsa úszik a vízen. A szem hamar megszokta és őszintén szólva, nem is látszik soknak. A harmadik vízikarám üres A2 önetetőkét tisztára sikálták holnap várják az előne- vélőből a friss szállítmányt. Réti Miklós elkísér egészen a földútig. „Jövőre egymillió pecsenyekacsát termelünk”. — mondja minden ünnepélyesség nélkül.

Egymilliót! Mi ez, egy tartalékos molnárnak?

SZEKULITY PÉTER

Illést (ártott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Tegnap délelőtt dr. Vigh ba József, a GELKA Központ

Dezső vb-elnökhelyettes vezetésével ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága.. Az ülésen részt vett Tolnai Ferenc, az M3ZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és dr. Vágó László, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa.

Az első napirendi pont előadója dr. Vigh Dezső volt. Az ülés résztvevői megtárgyalták a Magyar Forradalmi Munkás^ Paraszt Kormány által kiadott, a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó irányelveket. A téma megvitatásán részt vett Pagánv István, az OKISZ, Szolgáltatási Főosztály vezetője és dr. Bátanácsadója. Az irányelvekkel kapcsolatban sok hasznos javaslat hangzott el, amelyeket a vb. által megbízott illetékesek kidolgozva terjesztenek a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályára.

Ezután a szociális gondozás helyzete a megyében, az öregek napközi otthonai címmel dr. Horváth Jenő egészségügyi osztályvezető terjesztet beszámolót a vb elé. E téma megbeszélésén részt vett dr. Kovács Károly, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságának tikára.

A vb-ülés különböző bejelentések elfogadása után ért véget.

Közéletünk

A Bonyhádi Járási Tanács 1909. július 9-én tártotta ülését. Első napirendi pontként a járás egészségügyi helyzetéről számolt be Reichert Ödön vb-titkár. Meg elége- déssel állapította meg. hogy a területi betegellátásban javulás mutatkozik. A körzeti orvosok gárdáját sikerült fiatal, jól képzett erőkkel felfrissíteni. Megoldódott a körzetek jobb ellátása is az átszervezés révén. Problémák mutatkoznak ■ azonban- a körzeti orvosi rendelők fenntartásában. Ezért a tanácsülés felhívta a vb figyelmét, hogy a lehetőség szerint tegyék egyöntetűvé a: rendelők íennegyontetuve a: r taHásdl:

ír, A/*.legkorszerűbb lehetőségeket.

Ezután dr. Kovács János járási vezető ügyész, a járás törvényességi helyzetéről beszélt. Kiemelte az utóbbi két- három év fontos gazdasági és társadalmi változásait, s ennek fényében világított rá a jogalkotást és jogalkalmazást alakító tényezőkre. Igen fontos feladatként jelölte meg az alkoholizmus elleni küzdelmet.

Ugyanezen a napon a végrehajtó bizottság is ülést tartott, ahol megtárgyalta Kéty községi tanács testületi munkájáról, az állandó bizottság és a tanácstagok választókerületi tevékenységéről elkészített jelentést.

Dúsíffák

az íregi zöidfutószaiagot

Továbbfejlesztik a már országszerte elismert és terjedő irégsZenieseitömegtakarmány- tetmesztési rendszert. * Dr. Vincze Láséló, az intézet főmunkatársa arról tájékoztatott bennünket, hogy a napokban az Országos Tervhivatalban országos tanácskozás folyt a takarmánytermesztés és., elsősorban a fehérjetakarmányok termesztéJavítás a helyszínen

legfrisebb felmérések szerint eddig a termőterületnek hozzávetőleg 10 százalékát aratták le.

A gabona idén igen. erős szárú, és helyenként megdőlt. Különösen a Fertődi 239-es és a Bánkúti fajta feküdt le az elmúlt hetek viharai idején, de sok helyen erre a sorsra jutottak a francia búzák is. Az esőzések következtében erős gyomosodási folyamat indult meg, mindebből arra lehet következtetni, hogy a gazdaságok idén nehéz aratás előtt állnak. Az - eddig betakarított gabona minősége általában a szabvány körül alakult.

A bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői jól tudják, milyen nagy gondot okoz, ha a gépek javítás miatt kiesnek a termelésből. Ezért született olyan elhatározás, hogy az egyik Garant tehergépkocsijukat — az aratás idejére — műhelykocsivá alakítják át. Vasárnap a 135 holdas búzatáblán 7 kombájn dolgozott, és amikor felvételünk készült, éppen kettőn is akadt kisebb javítanivaló. A tsz szakemberei néhány perc alatt kijavítottak a hibákat és így nem volt fennakadás a munkában.

sének hazai erőforrásból való továbbfejlesztésére.

— Ez a kérdés annál inkább sürgőssé es fontossá vált, mert a szakemberek égi része az „ipari jellegű’ szarvasmarhatartó telepek létesítésével látja /biztosítható■ nak e fontos üzemág jövőjének és gazdaságosságának ai eddigieknél kedvezőbbé tételét — közölte dr. Vinczt László, majd így folytatta:

— A tanácskozáson érvényre jutott az a nézet, hogy c nagy költséggel megépítendő modern tehenészeti és szarvasmarha-hizlaló telepeken nemcsak az egy állatra jutó beruházás, illetve annak amortizációja lesz magasabb, ha nem végeredményben a nagyobb technikai tudást igénylő kezelés, üzemeltetés és c járulékos beruházások össze gei is tetemesen megemelik c végtermékre jutó költségeket amiket lényegesen olcsóbbc lehet tenni a tömegtakarmányokat /fogyasztó állatok esetében: ez az összköltségek nagyobbik felét kitevő takarmányozási költségek csökkenté se lehet. Ebben lehet nagi szerepe a továbbfejlesztet íregi takarmányozási rend szernek. A mai, eddig elér eredmények . arra serkentil az intézet munkatársait, hogj újabb takarmánykeverék-féléi kombinációival ne csak meg nyújtsák a zöldtakarmány etetési szezont, még korább tavasztól még későbbi őszig hanem ugyanakkor fehérjében még dúsabbá és változatosabbá tegyék ezt, a már országosan ismert zöldfutószalagot. (-só)