Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
/Iwí: {eltiltZOMBA mmwmmmrnmrnmmmmM mm^mimJi^mmmmAÉtMMMMHiaMMiM^M«a>lilÍNMMlNV" ! r “•’•T^T?-" vJ 'ft r:v.: >w“ : “ ’ ' r~~ "" ""~ Jubileumi ünitepség Orosházán i A zomnbai tanácselnök szobájában díszes kazettára fi-. gyelek fel, a rajta levő felirat jelzi, hogy Orosházáról való. — Emlékbe kaptuk az orosházi tanácstól. Részt vettünk a jubileumi ünnepségükön, mert természetszerűleg berp nünket is meghívtak'. A mái Orosházát 1744-ben. alapították a ZomháróL- ©davánéísok, talk, s a város fennállásának. 225. évfordulóján díszgs. úii- nepséget i'éndé'Ztek. A?1 "károsban utcát neveztek el Zom- báról, s mi is elkereszteltük az egyik utcát Orosháza utcára. Külön eljöttek meghívni bennünket, s nagyon kedves, kellemes vendéglátásban volt részünk. Jó érzéssel tapasztaltuk, hogy az orosháziak menynyire ápolják a zombai emlékeket. A diákok közt már ró-, gebbiek' a közvetlen' kár,csokitok. vagy két évtizede jön- nek-mennek a levelek Orosházáról Zombára és . fordítva. Megírták a város történetét, s ebben az ügyben a kutatók is jártak Zombán. A kapcsolat azonban bennünk nemcsak kellemes érzéseket kelt, valahogyan úgy vagyunk vele mint a szülő' a gyermekével, amikor a gyermek jóval magasabbra nő: Orosháza1 ennek a falunak a szülötte, csakhogy jóval túlnőtte a' szülőt: 33 000 lelkes város le£t belple, á szülő pedig megmaräät kis falunak. Hiába:', erről', nem tehetünk;11 így. -hbizta a sori. Persze, ' nerh ■ irigykedünk emiatt, bűSS&ék^Va gyünk a'haigyá fejlődött Orosházára, mint ahogyan Darvas . József, az Orosházáról elszármazott híres író is büszke arra, hogy ősei valamikor zortibaiak voltak. Darvas Józsefet egyébként szeretnénk vendégül látni a közeljövőben Zombán egy író— olvasó találkozón. A zombai, tapácselijök . féltté őrzi' Orosháza város jubi-' leumi ' ünnepségére , kiadott plakettet is: „1744—1969., Orosháza'’. Az öntyény másik oldala egy városrészletet ábrázol. Orosháza utca 10 .. Az asszony — Kelemen Mi- hályné — a kertben foglalatoskodik. Találomra megszólítjuk: — Régi zombaiak? — Igen. Itt is születtünk. Csak nem ebben a házban. Ezt más építette, mi csak megvettük, de szeretünk itt. — Mivel az Orosháza utcában laknak,* megkérdeznénk, tudja-fe, hogy mi ez az utcanév. — Orosháza egy város, — Hol fekszik? — Fogalmam sincs, még sosem jártam ott. Annyit tudok, hogy valahol mesze. — Miért neveztek el róla utcát Zombán? — Orosházát zombaiak alapították. Az első lakói innen vándoroltak oda valamikor régen. — Miért vándoroltak el a régi zombaiak olyan messzire? — Üldözték őket a vallásuk miatt. — Maguk vallásosak? — Igen. — Ha nem titkolják, megkérdezném, milyen vallásúak. — Katolikusok. — Mondja, manapság elő- fordul-e, hogy valakit a vallása miatt... Szavamba vág: — Ilyenről nem tudok. Mindenki úgy tartja a vallását, a’ ogyan neki tetszik. Mi ebben öregedtünk meg, én is 62 éves vagyok, de nem törődik azzal senki sem, hogy a vallásunk így vagy úgy. Meg sem kérdi senki, hogy mi a alí ásunk. — Mi a foglalkozásuk, miből élnek? — Az uram a tsz-ben dolgozik, én meg itthon. Elköszönünk az Orosháza utca 10 számú ház lakójától. Az utca egyébként új, a modem falu elveinek megfelel "en épült, s minden alap megvan ahhoz, hogy sokáig őrzi majd az orosházi kapcsolat emlékét. E kapcsolatról mindenki mást jegyzett meg. Kelemen nénit az elvándorlás okának egyik nagyon lényeges pontja ragadta meg. Ravasz György és társai „Az időben harmadik Orosházát 1744. április 24-én alapították a Tolna megyei Zom- báról átköltözött szabadelvű takszások. Zomba a XVIII. század elején .még csak puszta, amelyre a birtokló Dőry bárók messze vidékről csalogattak. telepeseket. Darvas József az Egy parasztcsalád ■ történetében megírja, hogy a Dőryek- nek még Németországban, is voltak ügynökeik, akik ingyen földet, adómentességet ígértek az áttelepülőknek. A katolikus németeket még azzal is csábították. hogy Zombán katolikus pap van, hogy csak németeket engednek a faluba és hogy az uradalom intézője is' német. A protenstáns jobbágyok azonban a földesúr türelmetlensége miatt rövidesen tpr. vább vándoroltak. \z évangeNépűjság 6 1966. jáliit, 13; likusok más helységben lakó evangélikus papot felkereshettek ugyan, de a stólát a helybeli katolikus plébánosnak meg kellétt fizetni, Ez a teher is oka lehetett az elvándorlásuknak. A hitüket féltő jobbágyok Ravasz Györgyöt, Rajki Pált, Szilasi Istvánt, - Szalai Jánost, Sitkéi Mihályt, Németh Györgyöt, Győri Istvánt és Köcze Istvánt megbízták, hogy megfelelő telephelyet keressenek, és a kiszemelt terület birtokosával szerződést kössenek. 1743 nyarán Ravasz György és társai... az ot-osházi pusztára szerződést kötöttek Har- ruckern • Ferenccel (Harru- ckem Ferenc királyi jutalomként kapta Orosházát), A szerződés megkötése után értesítették a Zombán maradiakat, akik közül 70 család még a tél beállta előtt megérkezett Csabára. Ott áttelettek, majd 1744. ázent György napján • (április 24-én) Dénes Sándor vezetésév,el megszállták az orosházi pusztát.' A vi- 1 zehyős. nádas.mocsaras vidék a vásárhelyiek birkalegelője volt. A hagyomány szerint egyetlen vadkörtefa volt az egész határban, s a határnézéskor Ravasz György ehhez kötötte a lovát. A Kishegyi szőlők táján állhatott az egyetlen fa, melyről Veres József azt jegyezte fel, hogy 1849-ben vágták ki, s a belőle készült tőkén fegyvert kovácsoltak. A zombaiak a partosabb részen: a mai Táncsics utca keleti oldalán és a mai Zombai utcán vertek tanyát.” (Orosháza monográfiájából) A régi szokásokat még őrzik Boros Béla, a művelődési otthon igazgatója: — Zomba telepes község, az őslakosok egy része ugyan megmaradt, de a falu nagy részé más vidékről települt. A sokféle ember örvendetesen kezd összeforrni. Nagyon érdekes, hogy mind más és más nyelvjárási területről került ide, de napjainkban már szinte teljesen összeolvad a sokféle nyelvjárás. Bizonyos élkülönülés inkább a régi hagyományoknál tapasztalható. A telepesek egy része például külön tartja a búcsút, annak a búcsúdátumnak megfelelően, hogy honnan jött. A származási vidék szerint eltérőek a lakodalmi, keresztelői szokások, de még a temetéseknél is eltérés mutatkozik. A székelyek körében például divatos az úgynevezett virrasztás, az őslakos helybélieknél ugyanakkor már ismeretlen éz a szokás. Viszont a szokásoknál is megfigyelhető az egységesülés: a lakodalmat például egyre többen tartják a művelődési otthonban, vagy a kisvendéglőben. Gergely István vb-elnök: — A sokféle ember nagyon jól megfér egymással a faluban, összeházasodnak, közösen dolgoznák, szórakoznak, stb. Ha azonban valamilyen vita kerekedik, valamilyen személyi probléma adódik, kiderül, hogy valahol a mélyben azért még szunnyad az is, hogy „én ez vagyok, te az vagy”, s ez néha fel is tör. A volt vb-titkámak például egyszer a fejéhez vágták, hogy a svábokhoz húz, pedig bukovinai telepes, de esze ágában sem volt akár ide, akár oda húzni. Nincs már különállás a néprétegek közt, de ezért a vezető funkciókban lévő embereknek mindennap meg kell dolgozniok: szinte minden mozdulatukkal kell ügyelni arra, hogy valakit meg ne sértsenek, mert azt már köny- nyen úgy fogják fel, mint a réteg iránti rosszindulatot, pedig szó sincs erről. Zomba főutcája a tanácsházzal. Róka fogta csuka A faluban törpevízművet akarnak építeni. Már összegyűjtötték a szükséges aláírást a társulás megalakításához, a törpevízmű ügye egyelőre mégis zátonyon vesztegel. Ahhoz, hogy tovább lépjenek, megfelelő kút kellene. Tavaly már lépéseket tettek kútfúrás ügyében, de nem sikerűit, közben a kivitelezői árak megemelkedtek, s jelenleg nincs pénzük a kút megfúratására. Kút nélkül viszont nincs társulás. Nem is tudják, hogy hogyan lesz rá pénz. Nagyon illik az esetre a régi mondóka: „Róka fogta csuka, csuka fogta róka”. Csakhogy itt nincs „varga”, aki mindkettőt fiilöncsípné... A társulat szervezése közben nagyon sok meglepetés adódott, még kellemetlenek is. Sok család elzárkózott az Orosházán nyaralunk Szabó Lajos nevelő: — Éppen most készülünk Orosházára. Meghívtak bennünket, mármint az általános iskolát, nyaralásra. Orosháza mellett van egy tó, s annak a partján nyaralunk. Már összeállítottuk a nyaraló csoport névsorát. Jövőre pedig onnan érkezik egy csoport hozzánk. Az üdültetés kölcsönös. Úgy vélem, hogy nagy élményt jelent majd a diákjainknak az orosházi út. Én magam is nagy érdeklődéssel várom, márcsak azért is, mert a gyönki diáktársaim közül néhányon oda kerültek, s minden valószínűség szerint lesz alkalmam velük találkozni: Beck Zolival, Mayer Gyu- szival és Dancz Gyuszival. Egyébként ők is pedagógusok. aláírástól minden elfogadható magyarázat nélkül. Olyanok is, akik megtakarított pénzzel rendelkeznek. Az elzárkó- zók közt számos őslakos is volt. Többen úgy vélekednek, hogy Zomba község passzívabb rétege éppen az őslakosság. \(iá in és Éra a Paradicsomban... Paradicsompuszta Zombához tartozik. E pusztanév eredetéről a következőiket jegyezték fel: A Dőry-család birtoka volt, s az egyik tulajdonost' Dőry Ádámnak hívták, a feleségét pedig Andor Évának, s e pusztán laktak. íme a két bibliai név: Ádám és Éva, ráadásul épp olyan pompásan érezték magukat e földbirtokon. mint a bibliai emberpár a Paradicsomban, így hát elhatározták. hogy a puszta neve ezentúl: Paradicsomipuszta lesz. A puszta is, neve is megmaradt — Dőryek nélkül. A kastélyban az elhagyott, szülő nélküli gyermekek részére rendeztek be otthont. BŐDA FERENC
