Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
Átkelés az. El bűn (Jelenei a lUmboljU Ott voltam a Waterloo-i csatában... Az Ungvárra érkezésemet követő hajnalon megszólalt szállodai szobámban a telelőn. Bállá László, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője hívott leL — Van-e kedved ma részt venni a Waterloo-i csatában? Azt hittem, tréfál. Hamarosan kiderült azonban: olyan riporttémát ajánl, amely csak ritkán adódik az újságíró életében. Kinek nem dobogtatná meg á szívét, mikor hallja.: Ungvártól -20 km-re. Szered-” nye és Alsószlatina hátáfában forgatják a film történetében eddig legköt lsegesepb -kétrészes monstre alkotást. a ? Waterloo -i. csatá-'t., -És. a.főrende- ző maga SzérgejJ Bondarcsuk, a .monumentális • filmek: világhírű alkotója. Háromnegyed napot.-töltőt-' tem el á' .‘hadszíntéren”/, A kötetre való élményt megpróbálom rövid mondatokban leírni. Találkozás Bondarcsukhal Szelíd lankák váltakoznak magas hegyekkel, haragos zöld erdőket zúgat a szél a hegyek oldalán. Keményen süt a Nap, a lankákon szőlősorok — Sze- rednye híres bortermő vidék, — a lankák egy része azonban kopár. Ezeken foglalnak helyet, egyelőre pihenőben, lábhoz tett fegyverrel a drago- nyosok, pattantyúsok és gárdisták ezrei. A szivárvány minden színében tündökölnek a korhű öltözékek, amelyeknek elkészítésére — Mario Garbulia fő díszlettervező elgondolásai alapján — - tizenkilenc szovjet város hetven- három iparvállalata kapott megbízást. A díszlettárban annyi a látnivaló, hogy megszédül tőle az. ember: - a porosz légiósok fekete színű, ezüst. halálfejes verettel ./díszített kalapjaitól az aranyozott" mellvértekig, a- töltény táskáktól /a gyémántok - ", kai kirakottá kardokig -mindén .. látható itt* ■ ftíég csak a-napi; munka elő k^zülefei, fójytak. amikor EÍOTidarífSüknak jelentették: ^újságírók, .keresik.. Otthagyva . kis társasáéit, elibénk .-siétett és i készségesen •, állt rendeike-. í -zésünkre. —»' Az olasz..-Dino -de-Lau-- rendis cég és a* Möszfilm-kö-- zös vállalkozása ez a hatalmas film — mondja —, amelynek méretei minden eddigi mons- re film méreteit meghaladják. A Háború és béke. valamint a Cleopátra is sokba került, ez azonban még többe: 25 millió dollár a gyártásra előirányzott összeg. — Úgy hallottuk, nemzetközi színész élgárda játssza a főszerepeket, — Jól hallották. Napoleon szerepét az amerikai Rod Steiger v formálja. Ney marsallt Dean O’Harley alakítja. Cambrone szerepében a népszerű Szamol- jov Jevgenyijt látjuk. A francia királyt a világhírű amerikai művész, Orson Welles formálja meg. A kanadai Cristopher Plummer mint Wellington irányítja majd seregét a csatamezőn. Érdekesség egyébként. hogy éppen Wellington seregében számos amerikai, olasz és angol szereplő van. Ennek oka, hogy az angolszász színészek alakítása, temperamentuma jobban megfelel az eredeti — korabeli — elgondolásoknak, hiszen a wel- lingtoni sereg annak idején főként angolokból, hollandokból, skótokból tevődött össze. Fal ÓBágo* hadvezérek is Amíg Alfredo de Laurentiis- sel a film olasz gyártásvezetőjével beszélgettünk, az Elbától Waterloo-ig gyalogló, elfáradt. összetört Napoleon maradék serege élén megérkezik, hogy találkozzék a francia király által elfogatására eléje küldött Ney marsall csapataival. A szemben levő hegyoldalon valósággal cammognak a napóleoni katonák, köpe- nyük-ruhájuk szakadt, sáros, arcuk borostás. A császár is vagy húsz évet öregedett. Szemben velük a királyi katonaság, az imént már említett tündöklő tarkaságú korhű ruhákban, eredeti fegyverek mellett. Fent a hegyek oldalán karéjban a lovasság, meg a tüzérek. Megindulnak a ködfejlesztők, hogy szomoÍS mUUé deUér»* fUm — Mocjd, amerikai, »agat atom •míaévaek a f haveretekben •— a főrendemé t SmergeJ Bondar vauk níbbá. a helyzethez illőbbé tegyék az egyébként napsütéses vidéket. Fent a magasban, vadász- leshelyhez hasonló emelvénye« ősz katona foglal helyet. Rengeteg kitüntetés szalagja a mellén. Szviridov P jött a gyártás szovjet főigazgatója elmondja: Mihail Kazakov hadseregtábornok az illető, aki segédtisztje társaságában foglal helyet és U RH - készülék segítségévei irányítja a hadmoz- dulatokat. Luscsinszkij hadseregtábornokkal együtt ők ketten az általános katon^j tanácsadók. A lovassági hadmoz- dulatokat Oszlikovszkij Nyi- koláj altábornagy ellenőrzi, illetve irányítja. Bondarcsuk mindenütt ott van, mindem ellenőriz, észrevesz. a legkisebb hiba miatt is megismételteti a jelenetet. Napoleon fáradt katonái már vagy tizedszer próbálják ei a jelenetet. Ez a rész — a császár találkozása volt katonáival és az elfogására küldött marsallal — a monumentális fiira legdrámaibb része. Hat hónait alatt Írással el Szergej Bondarcsuk és a közben odasereglett gyártási szakemberek elmondták: míg a Háború és béke négy esztendeig készült, ez a lényegesen nagyobb film mindössze hat hónap stett „áH össze”. Jelentős részét már leforgatták Itáliában, a többit pedig itt, a Kárpátokban. Néhány nappal előbb vették szalagra az Elbán való átkelést a megáradt Latorcán. Megkérdeztük Alfredo de Laurentiis-t. igaz-e, hogy az amerikai Paramount is „benne van'-' a finanszírozásban, mint hírlik? — Tévedés. — mondja. A fűm kizárólag szovjet—olasz koprodukció. Annyi tény, hogy a Paramount és a Columbia is részt vesz majd a terjesztésben. — Mikor láthatjuk a Waterloo-i csatát a mozikban? — Október KPre kész a felvétel. indul a vágás és a többi „apró munka”. 1970-ben már vetítik a mozikban a fűmet. Késő délután hagyta abba a munkát a stáb. Az eddig leforgatott 1500 méter film ma 30 méterrel nőtt. Egy-egy pihenő szünetében körülfogták a fagylaltos kocsikat, a hűsítőt mérő pultokat a statiszták. Mert bár „játék” ez a film, a valóságos, korhű felvételt rengeteg munka, izzadság előzi meg, amelyből a statisztáló szovjet katonák alaposan kiveszik a részüket. Sőt még a községek lakói is. hiszen ők is rajta vannak a filmen. Balogh József rjQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO DOOCOOOODOOCXXjCXXXDCOOOOOOCXXXXOOOCXXXXXjOOOOOOOOOOOOOOOOi. KIS VIDÉKI SZÁLLODA Erdős úr könnyezett. Erdős úr meghatódott, annak ellenére, hogy ez egy régi üzletembernek se nem jellemzője, se nem szokása. Erdős úrnak minden oka bőségesen adva volt a meghatódásra, ezt nem lehet tagadni. Az Amerikai Egyesült Államok polgára harmincöt év után tért vissza Bonyhádra, látogatott vissza és bérelt éjszakai szállást ugyanabban a szállodában, melyet egykor a sajátjának mondhatott. A 10-es számú szobát kapta. — Kérem, itt nem változta magát semmi, — mondta tört magyarsággal és harmadjcl évtizednyi távoliét után ezt a kiejtési hibát még Lörincze Lajos G jS megbocsáthatta neki. O Azon persze, hogy a fő 0 téren, a kisvárosnyi nagyíOQOGOQÖŰOüGGOOCOOOOGOcaj„ község legjobban exponált pontján lévő szálloda csakugyan nem változott semmit (fogadjuk el az ex-' tulajdonos magánvéleményét hitelt érdemlőnek), érdemes töprengeni egy keveset. A tények nem őt igazolják. Annak ellenére sem, hogy az épület valóban ugyanaz. Sarkon áll, forgalmas útvonalelágazás mellett, a plébánia temploma mögött, szemközt az egykori Dőry- kastéllyal. Változások azonban történtek. Tizennyolc évvel ezelőtt kézilányként kezdte meg o munkáját Németh Zoltánná, aki e pillanatban szállodavezető. Irodája pontosan a régi Erdős-lakás helyén van. Tagadhatatlan viszont, hogy a valamikori kávézó megszűnt, a régi étterem helyén bisztró működik, sőt vízvezeték is van az ódon épületben. Az „ódon" jelzőt — újságírói gyakorlat szerint — általában valóban régi épületekre szokás használni. Ha a történelem mércéjét vesszük alapul, ez nem az. A múlt század vége táján keletkezhetett, de amióta a korosabb bonyhádiak az eszüket tudják, Erdősék tulajdona volt. Lépcsőháza csendes hivalkodással indul a semmiből sehová. Ugyanis nem a főbejáraton át lehet ide eljutni (itt az étterem van), hanem egy mellékkapun át, ilyesformán érkezve a „PORTA” felirású táblához, ami az első emeleten van, A porta két szoba- asszonyt és egy takarítónőt rejt. Az elhelyezés lehetősége tizennégy szoba, harminckét fekhely, a „C" kategóriában. Ez a kategóriák legkevésbé rangosabbra. E pillanatban a szálló belseje olyan képet nyújt, mint egy közepes karaván- szerije, II. Szüle jmán szultán csapatainak kivonulása után. Miéri ? Bonyhád idegenforgalmi vonzerejét aligha lehetne Badacsonnyal, vagy Egerrel egy nevezőre hozni. Ennek ellenére a szálloda évente kereken nyolcezer- kettőszáz vendégnapot teljesít, ami a százhatvan- nyolcezer forintos tervvel szemben évi száznyolcvan- kettőezer—kettőszázezer közötti teljesítést jelent. Fontos-e, hogy egy járási székhelyen szálloda legyen? Kétségtelenül az. Meglehetősen rangos üzemek sora foglalkoztat itt távolról jött szakembereket, olykor hónapokra is. Ez a — ha van ilyen — „vállalati” idegenforgalom. A szálló vendégkönyve azonban távolra szakadt hazánkfiainak is őrzi bejegyzéseit. Hivatalosan németek, amerikaiak, fran - ciák és kanadaiak ők; a legkülönbözőbb beosztásban, állásban és vagyoni módban. Egyszerű ostobaság lenne azért rangosnak ítélni egy szállodát, amiért ök — évek, vagy évtizedek múltán —, ilyen, vagy olyan okból szükségét érzik az időleges hazatérésnek. A bonyhádi szálló nem rangos, hanem egyszerűen csak szükséges, ami a jelenlegi belsejénél (és ebben nem a szobák bútorzatára, a lehetséges tisztán tartásra gondolunk), különb formát érdemelne. Újat építeni nyilvánvalóan felesleges lenne, a régit jobb körülmények közé hozni azonban nem. ORDAS IVÁN jooooooooooqoooooooooooooooo doooooooooooooooogoooooooooocoooooooc oooooooooooooooooogggogooc