Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
/ N T £ R P Válaszol: Dp. a megyei tanács Egy-egy község lakosságát azon túl, hogy az egész megye fejlesztését is figyelemmel kíséri, közelebbről is főként saját községe fejlesztési lehetőségei, a fejlesztés várható üteme érdekli, így érthetően községük fejlesztési lehetőségeinek növelésére törekednek, ami tükröződik a fejlesztési témakörhöz sorolható interpellációs kérdér sekben is. Mielőtt e kérdéseket sorra vennénk, le kell szögezni, hogy a fejlesztési lehetőségek behatároltak, a felmerült igények korlátlanul nem elégíthetők ELLÁCIÓ Gyugyi János, vb-elnökhelyettese ki. 1968. évtől valamennyi községi tanács önálló fejlesztési alappal rendelkezik, s ehhez igazodóan határozhatja meg a községi tanács rövidebb, vagy hosszabb távra a község fejlesztési programját. A helyi bevételeket kiegészítő állami támogatás felosztásáról — az igények mérlegelése útján —, a megyei, illetve járási tanács dönt, a' jövőben általában ötéves tervidőszakra vonatkozóan. Jelen-, leg a IV. ötéves terv készítésének munkálatai folynak, így ezen időszak konkrét fejlesztési programja még nem alakult ki, csak bizonyos* általánosan elfogadott irányelvek ismeretesek. VASUTASNAPON A z ország érrendszerének dolgozóit, a vasutasokat ünnepeljük ma. Ma feléjük fordul az ország lakossága, a hivatalos ünnepségeken kitüntetéseket, jutalmakat adnak át, az ünnepségek szónokai elismerő szavakkal méltatják a vasút dolgozóinak áldozatos munkáját. Hagyomány, több mint másfél évtizedes szokás, hogy a vasutasok ünnepséget tarthatnak, hogy ekkor számvetést tesznek arról, mit, s hogyan dolgoztak egy éven át, melyek a közvetlen feladatok és mire kell felkészülni. Még friss keletű a közlekedés reformját elindító törvény, még fülünkben csengenek az országgyűlésen elhangzott felszólalások, intelmek, tervek. Tudjuk, hogy a közlekedés, legfőképpen a vasút, nagy fejlődések előtt áll. Az állam sok milliárd forintot fordít arra, hogy a vasutat korszerű vonatokkal egyre inkább villamosüzemi mozdonyokkal, és korszerű teher-, illetőleg személyszállító kocsikkal lássa el. A közlekedési koncepció érvényesülését Tolna medvében is megfigyelhetjük. Dombó- várott különösen szembetűnő a fejlődés: a fűtőház már tucatnyi kétezerlóerős Diesel-mozdonyt üzemeltet, a gőzösöket kivonják a forgalomból. Az állomáson korszerű eszközök segítségével végzik a vonatok indítását, rendezését. A pályatesteken már nagy ob sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A Tolna megyei vasutasok — számuk mintegy ötezerre tehető — az elmúlt télen is, csakúgy mint az őszi hatalmas forgalomban derekasan helytálltak. A dombóvári és bátaszé- ki vasúti csomópontok dolgozóinak eredményes munkája volt egyik alapja annak, hogy a pécsi igazgatóság, a vasút igazgatóságok közül, a leg job ban látja el feladatát. Ma ezekről a sikerekről emlékezik a vasutas dolgozók népes tábora. Ma rájuk gondolunk, azokat ünnepeljük, akik mindig azon tevékenykednek, hogy az ország testében az áruk áramlása normális legyen, hogy személy és nyersanyag időben jusson a célhoz.- Pj _ Ismét rekorder az iregi borsó Fél évszázad legjobb terméskilátása „ Csak az eső, az eső... — Dr. V aradi János, tamási körzeti orvos, a tamási járás kórházi ellátottságának problémáit, új, korszerű járási kórház építésének igényét veti fel. A felvetett problémát ismerjük. Kétségtelen, hogy a tamási járás lakosságának kórházi ellátottsága nem megoldott. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak számában az ország utolsó megyéi között foglalunk helyet. E probléma enyhítésére mintegy 15 éve Pincehelyen egy 80 ágyas járási kórházat szerveztünk, azonban ez csak szükségmegoldásnak tekinthető. Részben azért, mert csak három osztály működik e kórházban, részben azért, mert rendkívül túlzsúfolt, a legszükségesebb kiszolgáló helyekkel sem rendelkezik, s részben azért, mert az épületek egy nagyobb — több millió forintot kitevő — felújítás nélkül hosszabb ideig nem üzemeltethetők, A megyei vezetők ezért Tamási községben egy új 450 ágyas járási kórház felépítését tartják szükségesnek, melynek felépülte után a pincehelyi kórház megszűnne és használható épületeibe jnás, egészségügyi-szociális intézmény lenne elhelyezhető. A tamási kórház felépítéséhez a községi tanács megfelelő területet biztosított. A kórház megépítése azonban megye anyagi erejét meghaladja, erre csak akkor kerülhet sor, ha beruházási tervünkben célcsoportos beruházásként szerepel. Már kértük, és a tervkészítés során továbbra is kérjük az Egészségügyi Minisztériumot és az Országos Tervhivatalt, hogy tegye lehetővé a kórház megépítését úgy, hogy a IV. ötéves terv időszakában az előkészítés, tervezés megtörténhessen, esetleg az építést is megkezdhessük. — Szigl Ferenc D imaföldvár, Jókai út 10. sz. alatti lakos azután érdeklődik, hogy Duna- földvár miért nem kap nagyobb méretű állami támogatást kultúrotthon építéséhez, holott — véleménye szerint — kisebb községek sokkal többet kapnak kihasználatlan kultúrotthonok létesítéséhez. Hasonló jellegű kérdéssel fordult hozzánk Danka Vilmos Hőgyész, Rózsadomb 18. szám alatti lakos, Vincellér István Simontornyáról, valamint az izményi termelőszövetkezet vezetői közül többen. Tolna megye kulturottho- nokkal való ellátottsága jónak mondható, a 108 településből csupán 2 település nem rendelkezik semmiféle művelődési otthon jellegű intézménnyel. A minőségi követelményeket is figyelembe véve már nem ilyen kedvező a kép, ugyanis ezen intézményeken belül a művelődési terem és klubszobák aránya, mintegy 43 %-ot képvisel melyeket zömében volt gazdakörökből, lakóházakból, fogadókból alakítottak ki. A II. ötéves terv és a III. ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt igen intenzív volt községeink kultúrházépítési, korszerűsítési törekvése, zömében saját erőforrás fel- használásából. A legnagyobb problémák azonban a megyeszékhelyen és a járási székhelyeken jelentkeztek, ahol korszerűtlen körülmények között — egy nagyteremmel — működtek a művelődési házak, a klubszobák, szakköri termek, kiszolgáló helyiségek teljesen hiányoztak. A III. ötéves tervben megoldódott Tamási község gondja az 1968-ban elkészült 400 fős művelődési otthonnal s 1970-re várható a szekszárdi művelődési kombinát elkészülte; mely a megyeszékhely kedvezőtlen ellátottsági helyzetét javítja. Előreláthatólag a IV: ötéves terv időszakában siem lesz lehetőség arra, hogy az intenpellálók által megjelölt községekben központi, vagy megyei erőforrásból új kultúrházat építsünk. A IV. ötéves terv lehetősége; ugyan' nem ismertek még, de biztosra vehető, hogy anyagi lehetőségeink nagyobb mérvű támogatást e célra nem tesznek lehetővé, miután elsősorban a járási székhelyeknek járási művelődési házzal történő ellátását kell megoldani. Jelenleg ugyanis sem a 17 000 lakosú Dombóvár, sem a 10 000 lakoson felüli Bonyhád és Paks nem rendelkezik elfogadható kultúrházza!. ' A községi kul'túrházak ‘lét'esífcé-" sét alapvetően — a többi községek gyakorlatához hasonlóan — helyi erőből 'kell megoldani. Nem helytálló dunaföldvári kérdezőnk értesülése, mely szerint kisebb községek a kihasználatlan művelődési házak létesítéséhez nagyobb támogatást kaptak vagy kapnak. Az eddig megépült községi művelődési házak gyakoriatilag mind helyi- erőforrásból valósultak meg, egy-kettő százezer forintos támogatáson kívül központilag- legfeljebb a berendezéshez nyújtanak segítséget. Ezt a támogatást Dunaföldvár részére is biztosítjuk, ha helyi erőből kultúrházat épít. Izményben, új mozi építésére sem látunk lehetőséget a közeljövőben, mert ,a mozi iránti érdeklődés ezt nem indokolja, ugyanis a Moziüzemi Vállalat hiába oldotta meg a szélesvásznú vetítési lehetőséget is a 129 férőhelyes mozihelység ez év I. negyed évében mindössze 29 “/„-os kihasználtsággal működött. Simon tornyán feltehetően ez év végére befejeződik a bőrgyár kultúrotthonának a felújítása s az remélhetőleg a bőrgyári dolgozók igénven túl hozzájárul a község egész lakossága kulturális igényének a jobb kielégítéséhez. — Horváth Gyula, Bölcske, Kossuth L. u. 1. sz. alatti lakos, az általános iskola igazgatója, Nagy Péter a váraljai általános iskola igazgatója. Lovas László, Madocsa, Újsor 355. szám alatti- lakos, valamint Erményi Imre és Pető “ Ede bonyhádi I., illetve H. számú általános Iskolák igazgatói általában a tanteremhiány kérdésben Interpelláltak, s új Iskolák építésének, vagy a meglévő bővítésének, korszerűsítésének az igényét vetették fel. A IV. ötéves terv általános iskolai tanteremfejlesztési koncepciói már ismeretesek, ezek szerint általános iskolái tanterem építését elsősorban helyi erőforrás oói kell megoldani. Központi keretből főként a körzetesítés! téladatok megoldására épülő tantermek, a váltakozó oktatás megszüntetését szolgáló tantermek és a nagyobb lakásépítésekhez kapcsolódó iskolaépítést kell állami, azaz megyei szinten központosítottan . kezelt keretből támogatni. így a legtöbb községben az új általánosiskola-építési igény a közeljövőben csak a helyi fejlesztési alap terhére valósítható meg. Bölcskén 16 tanulócsoport működik, s a megfelelő számú tantei'ém rendelkezésre áll, egy tanuló csoport sem működik váltakozó formában. Igaz ugyan, hogy a tantermek 6 különálló épületben szétszórtan helyezkednek el. így a korszerű oktatási körülményeknek nem felfelnek meg. A váraljai általános iskola étoítési igénye is ismeretes előttünk, lényégében azonban itt is — egy kivétellel ...— rendelkezésre állnak a szüksé- , ges tantermek. Uj iskola építésére a már elmondottak? szerint központi erőforrásból nincs léhetoség, míg a felújításra ?,oi kerülhet. JK IV.J ötéves terv idői szakára szóló felújítási téK vet a járási tanács szervei - még nem készítették el. e rngmka során természetesen a váraljai iskola- felújítási igényével is foglalkoznak majd, azt a járás többi iskolájának átlagához viszonyítva megvizsgálják s a félújítási munkákat annak mégfe- lelően ütemezik be. A 2000 lélekszárnot meg-' haladó Madocsán 272 tanulóval működő, teljesén osztott általános iskola van. Az iskola a 8 tanulócsoporttal azonban csak 6 tanteremben működik, így két tanteremben váltakozó oktatás folyik. A 6 tanterem'ből a közelmúltban 2 tanterem állami beruházásból épült. A váltakozó oktatás megszüntetését is célzó új iskola építésének igényével egyetértünk, azonban ahhoz állami hozzájárulás biztosítását, — 'ismerve az egyéb és ennél sürgetőbb feladatokat —, nem tartjuk lehetőnek. A IV. ötéves terv időszakára, mint már említettem, csak az irányelvek ismeretesek és elfogadottak, így arra vonatkozóan pontos válasz nem adható, hogy mikor kerülhet sor újabb általános iskola építésére Bonyhádon, ez a közeljövőben, a részletes terv- készítés során dől el. Mi is fontosnak tartjuk Bonyhád, mint gyorsan fejlődő járási székhely általános iskolai tanterembővítését, de természetesen a lehetőségek keretein belül, közös erőforrásból. E megállapításunk Bonyhád közoktatására vonatkozik, az I. számú általános iskola korszerűsítése és bővítése azonban egy későbbi időpontra marad, ami nem jelent megoldatlan problémát, hisz tény az, hogy a tantermek szétszórtan vannak, nem korszerűek, de még használhatóak . és az iskolában az 1968—69-es tanévben is csak két tanteremben volt Váltakozó oktatás. • ” A betakarítási nehézségekés a normálisnál nagyobb veszteségek ellenére, rekordtermést hoznak az idén az iregi takarmány borsók. Dr. Kurnik Ernő professzor, á Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérteti Intézet igazgatója közölte, hogy ma már nem ritka a 18—20 mázsás átlagtermés. S ami nagyon fontos: a borsó mindenütt a búza aratása előtt ért be. S a borsótermesztésnek az a nagy előnye • is van, hogy a legjobb elŐveteménye a gabonának A kísérleti intézet nagyüzemi táblájában továbbsz iporí- tásra termesztett iregi sárga szuper elit borsó 17,20 mázsát adott holdanként. Az iregszémcsei kísérleti gazdaságban 160 holdról 17, az iregi Uj Élet Tsz- ben pedig 50 holdról 16.80 mázsa iregi takarmányborsót takarítottak be. Meglepő eredménnyel „mutatkozott be” ái intézet legfrissebben elismert -és köztermesztésbe került IP 3-as új borsófajtája: ebből a Baranya megyében lévő lánycsóki Hajnalcsillag Tsz-ben 70 holdat vetettek, s most 20,60 mázsa termést eresztettek zsákokba egy-egy dióidról, amint azt Mészáros László, az intézet igazgatóhelyettese kimutatta. Elmondotta még, hogy a For- nádi Állami Gazdaságban igen jó termés mutatkozik a 110 holdon termesztett IP 1-es fajtából is. Iregszemcsén az utóbbi három hónapban 200 milliméternél több csapadék hullott a földekre, a legtöbb 126 mm júniusban. Tavaly az első félévben nem esett ennyi, állapította meg Fodor János, az intézét öntözési szakmérnöke. Az utóbbi esők a már érett borsónövényt annyira beleverték a földbe, hogy a tenyász- kertekben csak , kézzel végezhetik betakarítását. Dr. Vincze László, az intézet főmunkatársa elmondotta: Ha nem jön ez a csapadékos '• időjárás, évekig beszéltünk volna az idei bő termésről. Természetesen, még nincs baj, de sokkal nagyobb gondosságra. körültekintésre van szükség a betakarításban, mert elég egy tizenkét, vagy huszonnégy óra ahhoz, hogy például a nedvesen betakarított vetőmag, amelyet elitnek szántak, befulladjon, vagy nagy százalékban károsuljon csírázóképességében. Szellőző- és szárítóberendezéseket kell működtetni, hogy semmi ne vesszen kárba. — Ugyanakkor a nagy termést adó őszi takarmánykeverékek után elvetett másodvetésű zöldtakarmány-keverékek is igen bő termést mutatnak a kedvező időjárás hatására, úgyhogy az idei év az 1966-ik- hoz hasonlóan, kitűnő takarmánytermő évnek ígérkezik. S ez feltehetőleg kedvezően érezteti hatását a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében. Az egymást soron követő takarmánykevérék-változa- tok össztermésben a 600 — 800 mázsa zöldhozamot is el fogják érni holdanként. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha 600 kilogramm élősúlyú, napi tíz liter tejét adó tehénnek az összes életfenntartó és termő takarmányát 50—60 kilogramm fehérjedú? zöldtakarmányban biztosítani tudjuk, akkor ezzel az ireg- szemcsei módszerrel kedvező körülmények között akár három, ritkább esetben négy szálastakarmányt fogyasztó állat — fejős tehén — egész évi szálastakarmányát is megtermelhetjük — vélte dr. Vincze László. Ballabás László Népújság 3 1969. július 13.
