Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

-;iiv Szeirr,Äarci^ , efeenD »é.3? MA <VilAg PRÖIeTMTAT ESTESTJITETET* NÉPÚJSÁG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XIX. évfolyam. 149. szám ARA: 90 FILLER Kedd. 196». július 1. I \ 11 1 I f yí x I j V •' _ . Zsellérház a hegyoldalban Felavatták Szalay András emléktábláját Ozorán A zsellérház fenn áll, mesz- sze a falu felett, az ozorai hegyoldalban. Nádtetős, vert falú, alacsony. A belépőnek óhatatlanul fejet kell hajta­nia, mert a szemöldökfa és a mestergerenda egyként ívben hajtott, múlt idők tanúja, A zsellérház elől — a véletlen kínálta, de szimbólumként is felfogható párhuzam — le le­het nézni a falu, sok évszázad viharát kiállott, ősi várára. Avert falú kis ház vasárnap óta márványtáblát hordoz. A tábla szövege: Műemlék jellegű épület E házban született 1857-ben SZALAY ANDRÁS a múlt század végi szocialista mozgalom mártírja gyár munkásmozgalom, aki joggal képviselhette a mun­kások és parasztok érdekeit, mert ismerte a dolgozó osztá­lyok helyzetét, — mondotta avató beszéde befejező részé­ben a járási pártbizottság első titkára. A kegyeletes megemlékezés koszorúját Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára helyezte el az emléktábla alatt. Ezután özvegy Varró Gábor- né, a munkásvezető idős uno­kahúga mutatta meg a kis ház belsejét a megjelenteknek. A Dózsa György út 31. szám alatti szerény épület szinte kí­nálkozik arra, hogy megfelelő tatarozás és környékének ren­dezése után, a helyi munkás- mozgalom roppant gazdag em­lékeit szemléltető kis múzeum nyíljon benne. A születő el­képzelések szerint ez is lesz eljövendő hivatása, tanúsítván, azt, hogy a keményen csengő nevű faluban már a megyei munkásmozgalom hajnalán is kemény emtferek éltek. O. L Orvosok, gyógy szerészek kitüntetése Hétfőn — Semmelweis szü­letésének évfordulója alkal­mából — az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének székházéban, a Weil te­remben ünnepélyesen átadták az idei kiváló és érdemes or­vos, gyógyszerész kitüntetése­ket. Az ünnepségen dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet. Hangsúlyoz­ta: a magyar orvosok, gyógy­szerészek, egészségügyi dolgo­zók felelős és egyben megtisz­telő feladata, hogy a szocialis­ta egészségügyet építsék és megerősítsék. Feltétele ennek a magyar orvosok, gyógysze­részek, egészségügyi dolgozók olyan társadalmi, világnézeti, egészségpolitikai, szakmai, hi­vatásbeli szemlélete, felké­szültsége, magatartása, tevé­kenysége is, amely a szerve­zet, az intézményi rendszer ke­reteit a szocialista egészségügy alapelveit megvalósító tarta­lommal tölti meg. A további­akban a kitüntetettek példa­mutató munkájáról szólt, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Megyénkből „Kiváló orvos” kitüntetést kapott dr. Scherer Sándor szekszárdi körzeti gyer­mekorvos, „Kiváló gyógysze­rész” kitüntetést pedig Boros István, a Tolna megyei Gyógy­szertári Központ igazgatója. Az Elnöki Tanács rendelete a népszámlálásról Az emléktábla leleplezésé­nél megjelent Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titká­ra, István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó István a tamási járási pártbizottság első titkára, Jan ­kó János, a járási pártbizott­ság titkára, a község közigaz­gatási, politikai vezetői és a társadalmi szervezetek képvi­selői. Az ünnepség során, me­lyet úttörők szavalata nyitott és zárt, Szabó István mondott avató beszédet. Bevezetőben történelmi át­tekintést nyújtott a hazai mun­kásmozgalom kezdeteiről, ar­ról az időszakról, amikor az 1867-es kiegyezés ‘ után megér­tek a feltételek ahhoz, hogy a hazai munkásság elindulhatott az osztállyá válás útján. A Magyarországi Általános Mun­káspárt megteremtésében te­vékeny szerepet vállalt Fran­kel Leó, aki közvetlen kapcso­latban állt Marx Károllyal. A munkásmozgalom e kezdeti korszakának ro­konszenves, elvhű és min­den megalkuvástól mentes vezető alakja volt Szalay András. — Ozorán született, 1857- ben. A cipész mesterséget tanulta és Budapesten is főleg cipészek között tevékenyke­dett, őket akarta - szervezni. 1881—1884 között érte el mun­kásmozgalmi tevékenységének legmagasabb szintjét. A konk­rét napi politikai munkán túl részt vállalt a foradalmi szo­cialistáknak 1883—1884-ben megjelenő Népakarat című lap­jának szervezésében, szerkesz­tésében is. Rövidesen ellentétbe került pártjának az uralkodó osztály iránt lojális képviselőivel. 1884. tavaszán harmincnegyedmagá- val letartóztatták.-*• A börtönt nem tudta so­káig elviselni. Nem sokkal le­tartóztatása után, 1884. júniu­sában, a rabkórházban meg­halt. A huszonhét éves korában elpusztult fiatal munkásvezető nem volt képzett marxista, a marxizmus tanaival éppen hogy csak ismerkedett. — Fellépése nem hozott lát­ványos sikereket, de része volt annak a küzde­lemnek, amelyet a magyar munkásság már a kialaku­lásának kezdetén vívott kizsákmányolóival szem­ben Szalay András személyében olyan vezetőt kapott az 1880- as évek első felében a ma­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesz­tésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásá­ról 1970-ben. A törvényerejű rendelet ki­mondja: Magyarország terüle­tén -az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éj­féli állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti ház­tartásokat (kórházakat, mun­kásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az inté­zeti és az egyéb lakott épüle­teket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírá­sok körébe tartozó adatgyűj­tés a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak feladata. Az e munkában résztvevőket tenni­valóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irá­Hazánkba érkezett a Koreai Hazafias Egységfront küldöttsége Tolna megyei látogatás is szerepel a programban Hétfőn Budapestre érkezett — a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és az Országos Béketanács Elnökségének meghívására — a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság Hazafias Népfrontjának és bé­kevédelmi nemzeti bizottságá­nak héttagú delegációja. A küldöttség vezetője Kang Rjang Uk, a KNDK legfel­sőbb népi gyűlése elnökségének alelnöke, aki tagja a Ha­zafias Egységfront elnökségé­nek, és elnöke a békevédelmi bizottságnak. A vendégek fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelentek a Hazafias Népfront és az Országos Bé­ketanács vezetői. A delegáció vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta, hogy hazájában minden év­ben június 25-től július 27-ig harci hónapot tartanak, köve­telve az amerikai imperialis­ta csapatok azonnali kivonását Dél-Koreából. A harci hónap idején a kü­lönböző szocialista országok­ban — így Magyarországon is. — gyűléseken, béke-de­monstrációkon emelik fel sza­vukat a jóakaratú emberek a koreai nép ügyéért, és emlé­keztetnek arra, hogy a 16 éve megkötött koreai fegyverszü­netet azóta is egyre-másra megsértik az amerikai impe­rialisták. Tiltakozni kell ez ellen minden fórumon, ahol csak kifejezést lehet adni a szolidaritásnak egy olyan nép iránt, amelynek szabadságát betolakodók, kalandorok akarják aláásni. — Meggyőződésem, mondta Kang Rjank Uk —, hogy mos­tani látogatásunk során is mgnyilvánul ez a szolidaritás, amelynek már eddig Í3 szá­mos tanújelét adta a magyar nép. A két nép barátsága gyü­mölcsözően alakult és az együttműködéshez megvannak a feltételek a hazafias fron­tok, illetve a nemzeti béke­mozgalmaink számára is. A vendégek kéthetes buda­pesti és vidéki programjában számos esemény szerepel. Lá­togatást tesznek többek között a Parlamentben, a népfront és a béketanács vezetőinél, a Magyar Partizán Szövetségben, ellátogatnak a nagykátai Ko­reai-Magyar barátság Terme­lőszövetkezetbe, Tolna megyei látogatással folytatják útjukat, majd Esztergomban békenagy­gyűlésen vesznek részt. (MTI) nyitását, az adatok feldolgo­zását és közzétételét a Köz­ponti Statisztikai Hivatal véigti. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat min­denki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határ­időben megadni. Aa Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szent­gotthárdi és a vasvári járás megszüntetéséit. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban le­vő ügyeket tárgyalt * Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakor­latnak megfelelően — álta­lában tízévenként tartanak népszámlálást. A jövő év lesz a tizenegyedik; idő­pontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valameny- nyi állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezett­séggel jár, pontos végrehaj­tásához jelentős érdekek fű­ződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel tör­tént. (MTI) 4? mmm xp-' - >*/ / ,-----------ív . -«Muará* a M otórizált gyalogság gyakorlatozik a Szovjetunió Bajkálon túli területén. (Telefoto — A TASZSZ felvétele. Megjelent a Krasznaja Zvezda című lapban — MTI—KS). <

Next

/
Oldalképek
Tartalom