Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
öJS’aTv ' ,eon.&£do ____ ^ P ÍGVsi i rtK]AT trStTL'j ETEte* MEPUJSAG ■ A MaOYAK 8ZOCIAU8TA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T&MAC» LAPJA i XIX. évMyam, 131. ARA: »0 FILLER Kochi, IMS. június M. Hfásodik hetébe lépett a moszkvai tanácskozás Moszkva, Hável József és Pirityl Sándor, az MTI tudósítói jelentik: A második munkahetébe lépett kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása, amikor hétfő reggel, kevéssel 10 óra előtt 75 pért küldöttsége elfoglalta helyét a György-terembeli hosszú asztalok mellett és megkezdte hatodik munkaülését. Zárt ajtók mögött folyik ugyan az értekezlet — a nemzetközi kommunista mozgalom történetében 1957 és 1900 után a harmadik —, de a vita, a vélemények kifejtése: nyílt, őszinte légkörben történik, a szónokokat sem időben, sem mondanivalójukban nem korlátozzák, kizárólag saját pártjuk központi bizottságának tartoznak felelősség gél állásfoglalásukért. Messzemenően demokratikus maga a tanácskozás, ugyanúgy, mint a közvélemény, a sajtó tájékoztatása az elhangzó beszédekről, Tartalmi vonatkozásban a tanácskozáson az akcióegység problémái közül előtérbe került az akcióegység ellenfeleinek leleplezése, elszigetelődésük és elszigetelésük állomásainak felvázolása. A KKP jelenlegi vezetőségének politikájával Peking külön vonalával szemben a tanácskozás nem maradhatott közömbös. Vitán felül áll ugyan Brezs- nyev szombati, monumentális beszédének, vagy Gomulka és Rochet korábbi felszólalásainak rendkívüli jelentősége, hiszen nemzetközi téren különleges felelősségű pártok megnyilatkozásairól van szó, de élénk érdeklődés veszi kö- ' rül a kisebb pártok képviselőinek szókimondó, érdekes helyi tapasztalatokat ismertető beszédeit is. A nemzeti és világproblémák sok új összefüggését adja a tanácskozás — beleértve a nemzeti és a nemzetközi osztályharc viszonyát is — marxista— leninista, Internacionalista értelmezésben. Nagy várakozás előzi meg egyebek között a csehszlovák, a magyar, az olasz és a román küldöttség vezetőjének felszólalását, de a világsajtó Moszkvába sereglett képviselői minden beszédet, megjegyzést érdekesnek, elemzésre méltónak tartanak Az oly sokat emlegetett fő okmánytervezetet a yilágköz- vélemény pontosan nem ismeri, de számos jel mutat arra, hogy a moszkvai tanácskozás egy hét, vagy tíz nap múlva a mozgalom kollektív bölcsességének nagy tudományos és gyakorlati értékű művével lepi meg a világot. A több mint négyórás hétfő délelőtti ülésen négy felszólalás hangzott el A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt nevében C. Danelius, a párt első titkára mondott beszédet, őt követte Walter Ulbricht, n Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkáré, Larbi Bu- haii, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt főtitkára, majd Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára- A Nagy Kreml palota György-termébe végtelen áradatban özönlenek a világ minden tájáról érkező üdvözlő táviratok, levelek és felhívások, amelyekben párt-, szakszervezeti ée társadalmi nél több, s Utalt arra, hogy szervezetek, a tudomány és kultúra személyiségei, a kommunista és munkásmozgalom veteránjai kívánnak sikert a nemzetközi tanácskozásnak, a kommunista sorok erősítéséért, a békéért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért ós a szocializmusért vívott harcban. Kádár János látogatásai Kádár Jánoe, az MSZMP' Központi Bizottságának első titkára, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője vasárnap ellátogatott a Moszkvától 200 kilométernyire lévő, ősi orosz városba, VlagyimirAz MSZMP Központi Bizottságának első titkára felkereste a város ipari kiállítását, ahol megtekintette a helyi gyárak és üzemek termékeit. Gus Hall. az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, az amerikai pártküldöttség vezetője vasárnap nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezletet • tartott a szovjet fővárosban. A jelenlévő, több mint 150 újságírót elsősorban az a kérdés érdekelte, mi az am«' rikai küldöttség benyomása a moszkvai nemzetközi tanácskozás eddigi menetéről- „Azok számára, akik a szocializmus, a vllágbéke hívei, csak jót mondhatok, másoknak kevés vigasszal szolgálhatok’' — Ezután a magyar pártvezető a Kljazína-parti város ősi építészeti emlékeivel ismerkedett, majd megtekintette az „orosz nyírfa" hagyományos ünnepe alkalmából rendezett karnevált. Kádár Jáno6 ellátogatott Szuzdalba is, a Vlagyimirtól nem messze fekvő, másik ősi ' orosz városba, megtekintette Szuzdal ősi kolostorait, székesegyházait, s elismerően nyilatkozott a régi orosz építőművészetről. Gus Hall sajtóértekezlete hangsúlyozta az amerikai pártvezető. / Rámutatott, hogy a tanácskozás sikere már összeülése előtt biztosított volt. Az előkészítő munka majdnem két esztendeje a kommunista pártok tömörülésének, a nézeteltérések következetes kiküszöbölésének időszaka volt. Számszerűen a tanácskozáson 75 párt vesz részt. Ez azonban csak matematikai létszám. A politikai létszám enszámos párt csupán technikai okokból nem tudott eljönni Moezkvába. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan értékeli a Brezsnyev- beszédet, Gus Hall kijelentette: n a beszéd a tanácskozás egyik központi eseménye volt, jól kiegyensúlyozott és érvekkel alátámasztott helyzetképet adott a világról. A szovjet küldöttség vezetője egyrészt határozottan Mutasította a jelenlegi kínai vezetők egység bontó politikáját, más részt tükrözte a szovjet fél rugalmasságát és tárgyaló- készségét a nézeteltérések megoldására. A Baltimore Sun tudósítója megkérdezte: mi az amerikai delegáció álláspontja a román küldöttségnek azzal a felhívásával kapcsolatban, hogy a felszólalók tartózkodjanak más pártok bírálatától. Gus Hall azt a véleményét hangsúlyozta, hogy valamennyi párt autonom módon lép fel az értekezleten saját központi bizottsága utasításainak megfelelően. Hozzáfűzte: „Mi is ki fogjul fejteni nézeteinket a klna vezetőség politikájáról”. Ezzé kapcsolatban megjegyezte: „Aggódunk a KKP jelenleg vezetőinek politikája miatt akik nem képviselik a Kína Kommunista Párt tagjai több ségének gondolatait és érzé seit, s nem az imperializmus elleni harc felé, hanem az an tiimperialista erők elleni han feló haladnak. Mindamellet felhívta a ügyeimet arra hogy itt átmeneti jelenség ről van szó, s kifejezte azt < reményét, hogy a kínai ko*n munlsták találnak magukba: annyi erőt, hogy a jelenlegi fo lyamatot megállítsák és Kíná visszatérítsék a helyes útra. A sajtóértekezlet során Gu Hall értékelte a Nixon-kor mányzgt politikáját. Mint rá mutatott: minél jobban távo locunk időben Nixon elnök beiktatásától, annál jobbal kiütköznek Nixon politikájú nak konzervatív-reakciós vo nasai. Ami m egyes küldöttségei sajátos véleményeinek, a kő zös dokumentumokban val< tükröződését illeti, Gus Hal kijelentette; a tanácskozás úg. igyekszik ezeket az elképae léseket megvalósítani, hogy i tartalmú lényeg ne változnék Lezárták Spanyolország és Gibraltár határait Spanyolország vasárnap éjfélkor lezárta határát Gibraltárral, miután a Franco-kormány felszólítására 4800 spanyol munkás hagyta el a gyarmat területét és költözött Spanyolországba. A Reuter szerint a spanyol kormány legújabb intézkedései súlyosan érintik az angol gyarmat gazdaságát és idegenforgalmát, hiszen munkaerejének egyharmadát veszítette eL Ugyanakkor sújtja az átköltözött munkásokat is, habar a spanyol kormány megígérte, hogy korábbi fizetésüknek megfelelő segélyben részesítik őket mindaddig, míg Spanyol* országban nem találnak maguknak új munkahelyet. A madridi kormány a spa nyol munkások visszarendelésével és a határok lezárásával a gyarmat új alkotmánya ellen tiltakozik. A májusban nyilvánosságra hoz.át alkotmányban Nagy-Britann a ismét leszögezi, hogy a gyarmatot nem hajlandó visszaszolgáltatni Spanyolországnak. A 25 ezer lakosú Gibraltár az 1713-as utrechti egyezmény óta tartozik Angliához. Nem változik az USA politikája Mindössze 25 000 amerikai katona kivonását helyezte kilátásba Nixon amerikai elnök a dél-vietnami rezsim vezetőjével, Thieuval folytatott tanácskozását kővetően. Nixon ugyanakkor a rezsim megnyugtatására megismételte, az Egyesült Államok nem fogad el koalíciós kormányt az USA által elképzelt módon történő választások előtt. A nagy garral meghirdetett találkozó sovány eredményét bírálva George McGovern demokrata szenátor kijelentette, ez nem tekinthető jelentős változásnak az USA vietnami politikájában. Eugene McCarthy szenátor megállapította, hogy a találkozó nem mutatta a változás jelét. Nixon még a tanácskozás szünetében megtette bejelentését a részleges kivonásról. Ezek szerint az Egyesült Államok augusztus végéig befejezi 25 000 katona — nagyjából egy hadosztálynak megfelelő erő — kivonását Dél-Vietnamból. Az amerikai intézkedés általános vélemény szerint aligha számíthat arra, hogy a „jóakarat" megnyilvánulásának tekintsék: a kivonásra kerülő erő ugyanis jelentéktelen a Dél-Viet- namban bevetett félmilliós amerikai hadsereget tekintve. Az AP washingtoni keltezésű hírében rövid áttekintést ad arról, hogyan növekedett az amerikai csapatok létszáma Dél-Vietnamban az 1955. évi 300-ról az 1969. februári 542 500-ra. A kiinduló 300-as létszám egy amerikai katonai tanácsadó csoport volt. A végén az amerikai katonák száma 11 300-ra nőtt. Ezt követően a létszámnövekedés rohamosan gyorsult, 1964-ben 21 500, 1965-ben 300 000, 1966 végén 400 000, majd 1967. augusztusától 1969. februárjáig érte el a Dél-Vletnamban állomásozó amerikai katonák száma az 542 500 főnyi maximumot.
