Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
Húszéves a lengyeli Két évtizede annak, hogy Lengyelben az akkori mező- gazdasági gimnáziumhoz tartozó és csaknem kizárólag az iskolai tanulók gyakorlati oktatását célzó, alig 230 holdon költségvetésből gazdálkodó üzemből 860 holddal rendelkező, önálló állami vállalat leit. A gazdaság magvát tehát a volt Apponyi, — illetve Nemzeti Múzeumi-birtokból a földreform során oktatási célra meghagyott 230 hold földterület és a volt uradalmi épületek képezték. Állatállományának nagyobb része pedig a kitelepítés során összegyűjtött, állatokból állt. A nagyüzemi gazdálkodás kezdeti lépései bizony nagyim nehézkesek voltak, mivel a szükséges személyi- és tárgyi feltételek csak részben voltak biztosítva. A gazdaság közgazdasági adottságai még megközelítőleg sem voltak ideálisnak mondhatók. A gazdálkodás eredményességét nagy mértékben befolyásolta és még ma is hatással van rá az a tény is, hogy bár földterületünket festői tájnak is beillő erdők övezik, azonban nagy a vad- és nem utolsó sorban az ámyékkár. Talaja kötött, nehezen művelhető. A technikát két izzófejes traktor fémjelezte. Kevés volt a takarmány, minimális a talajerő-utánpótlás, alacsony a termelési szint. Ebből a helyzetből történt az indulás és az 1949/50-es gazdasági év termelési eredménye az alábbi: búzából holdanként 8 mázsa, őszi árpából holdanként 9 mázsa, kukoricából holdanként 8 mázsa, tejből tehenenként 1850 liter. A feladatok gyorsan nőttek Nehézséget jelentett a vezetés számára az, hogy a feladatok sokkal gyorsabban nőttek, mint az eredményes munka megvalósításának feltételei. Feladatként jelentkezett most már a gyakorlati oktatás példaszerű kiszolgálása mellett a szocialista nagyüzemi termelés alapjainak megteremtése. útmutatás a mező- gazdaság szocialista átszervezésében és a hozzájárulás a lakosság mezőgazdasági termékekkel történő ellátásához. A gazdaságnak kezdetben dalmi épületeknek, azonban a későbbi években egyre nagyobb mértékben jelentkezett ennek hátránya. A nagyobb beruházások általában oda irányultak, ahol hiányoztak az épületek. Mi pedig a továbbiakban is kevésbé korszerűsíthető épületekben termeltünk, abban a reményben, hogy majd csak megadatik számunkra is a lehetőség a kor követelményeinek megfelelő, modern állattenyésztő, illetve tartótelep létrehozására. Az előbbiekben leírtait nem jelentik azt, hogy gazdaságunk rnostoha gyermekként szerepelt volna, hiszen itt is épült munkásszálló, sertésfiaztató, süldőszállás, sertéshizlalda és jühhodály. Lakásépítési akció A tangazdaság dolgozóinak zömét ebben az időben a vote uradalmi cselédek alkották,, akik hozzáértő, szorgalmas munkájukkal, nagy mértékben járultak hozzá az alapok lerakásához és megszilárdításához. Fontos feladatként tartottuk dolgozóink szociális igényeinek kielégítését. Rövid idő alatt felszámolásra kerültek a közös-konyhás lakások és a dolgozók 75 százaléka kétszobás, konyhás, villannyal ellátott lakást mondhatott magáénak. Most pedig egyre többen veszik igénybe az állami gazdasági dolgozók lakásépítési akciója keretén belül nyújtott hitelt és építik az új, modern házakat, melyhez a gazdaság részéről is minden támogatást megkapnak.- Egyre emelkedik azon dolgozók száma, akik azt vallják, hogy a modern és szakszerű gazdálkodáshoz korszerű ismeretekre van szükségük, amit igyekeznek is megszerezni. A dolgozók 32 százaléka szakmunkás és 29 százaléka szerezte meg eddig példamutató, eredményes munkája alapján a Kiváló dolgozó kitüntetést. A gazdálkodás személyi feltételeinek megléte fokozatosan, egyre inkább biztosítékot nyújtottak arra, hogy ezen a vonalon előbbrelép.üink. 1962: F.Iüzem Az erő- és munkagépállo- mány szinte ugrásszerű növekedésével megjavult az agrotechnikai munka, és lényeges változás következett be a nö- területén. A szerves- és műtrágya-ellátottság szintjének emelkedésével javult a talajerő állapota, amely aztán a termésátlagok e mel kedésénél éreztette hatását. Gazdaságunk is lassan felsorakozott az eredmény- javuló gazdaságok közé. Történetében fontos dátum az 1962-es év, amikor is eredményes gazdálkodásunk jutalmául elnyerjük az „Élüzem” kitüntetést. Nagy öröm volt az nemcsak az akkori dolgozók, hanem az időközben nyugdíjba vonultak számára is, hiszen abban nemcsak egy év gazdálkodásának eredménye jutott kifejezésre, hanem több év munkájának gyümölcse volt az. A termelésben elért sikerek nem tettek bennünket elbizakodottá, sőt arra ösztönöztek, hogy még nagyobb eredmények elérését tűzzük célul magunk elé. A II. ötéves terv időszakában termésátlagaink az alábbiak: búzából 16,2 mázsa őszi árpából 16,7 mázsa kukoricából 19,8 mázsa holdanként. Az állattenyésztés területén Is egyre szebb eredmények születnek. Tejtermelésünk 1.966-ban 3604 liter tehenenként és 100 katasztrális hold szántóra jutó, állam részére történő tejértékesítésünk: 34 980 litec. 1964-ben az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igazgatósága támogatásával 99 katasztrális hold olyan területen mely szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, széles sortávú (Lenz Moser) szőlőkultúrát hoztunk létre. Az ültetvény művelése csaknem 100 százalékban géppel nyer megoldást, A szőlő feldolgozását szintén gépesítettük. űí'öBMtteí nyugtázzuk azt is, hogy régi terveink a korszerű állattenyésztő telepet illetően, kezdenek valóra válni. A közelmúltban került átvételre új sertéstelepünk, ahol lapály-sertések tenyésztése folyik. Most készül egy 352' férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep terve is, melynek megépítése is a közeljövő feladatai közé tartozik. A telep megvalósítását nemcsak az sürgeti, hogy gazdaságunk területe megmöveke- dett, (jelenleg 2921 katasztrális hold) és az ehhez viszonyított számosállat-létszámunk alacsony, növelése férőhely függvénye, hanem azt kívánja gyakorlati oktatásunk színvonalának emelése is. Iskolánkban évente 30—35 szarvasmarha tenyésztő-tanuló szerez szakmunkás-bizonyítványt. Közöttük szép számmal vannak azok, akik szerződtető gazdaságukban az ittenieknél sokkal korszerűbb körülmények között végzik munkájukat Utoljára, de nem utolsó sorban az új telep létrehozása mellett szól az is. hogy célkitűzéseink között szerepei a munka termelékenységének növelése, a dolgozók munka- és életkörülményeinek további javítása, mely csak úgy képzelhető el, hogy a mai kor igényeinek megfelelő, korszerű épületben, korszerű technológiával dolgozunk. Előrelépés 1968-ba« Gazdálkodásunkban előbb- relépést jelent az 1968-as esztendő is. A növénytermesztési eredmények mellett .az állat- tenyésztés és -tartás hozamai is kezdenek felsorakozni. A® egy tehénre eső tejhozam: 3857 liter, az egy kocára eső választott malacok száma: darab és a sertéshizlalásnál pedig 4,2 kilogramm abrakból, áhítottunk elő egy kilogramm súlyt Kifejezésre is jut ea vállalati eredményünk ben, amely gazdaságunk összterületére vonatkoztatva: 1575 forint nyereség katasztrális holdanként és egy katasztrális hold szántóterületre pedig 2322 forint nyereség jut. Az út, amit eddig megtettünk, nem volt akadálymentes. A két évtized alatt eléri; eredményeink mellett, gazdasági munkánk szült hibákat is, melyekből a megfelelő következtetést levontuk. Eredményes gazdálkodásunk kiindulópontjának azt tekintjük, hogy egyetértés és őszinte légkör uralkodik a vezetésben, A párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetés szorosan együttműködve hozza döntéseit az egyes dolgozók, s az egész gazdaságot érintő kérdésekben, Bátran támaszkodik az eddig elért eredmények alkotójára- meghatározójára: a tangazdaság szorgalmas munkáskollek - ti vájára. Munkánk végzésében, mindenkor biztosan számíthattunk felettes hatóságunk: a megyei főosztály, továbbá a. megyei és járási szervek segítségére, amelyért ez úton isi köszönetünket, fejezzük ki azzal a kéréssel, hogy elképzeléseink további terveink megvalósításában az elkövetkező időkben is álljanak mellénk; és javaslataikkal nyújtsanak segítő jobbot számunkra, hogy még eredményesebben, gyorsabban teljesíthessük azon. feladatainkat, melyeket joggal vár el tőlünk egész társadalmunk. CSABA JÁNOS főagnynőmus előnye volt abból, hogy örököse lehetett az egykori ura- vénytermelés Újonnan telepített szőlő
