Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
Jegyzet Vasárnap Furcsa társbérlet Az ipar telepítése, új üzemek létesítése, mások kiköltöztetése a városból, megannyi gonddal jár. Valami keserű ízt valakiben szinte minden intézkedés hagy. Más kérdés, hogy miért neheztel egy igazgató, miért agy munkás. A munkásnak nem tetszik, ha például a költözés miatt naponta négyszáz méterrel többet kell gyalogolnia. Az igazgatónak nem, ha az új üzem területével együtt kap még egy üzemet társbérlőnek is. így járt a Szekszárdi Vasipari Vállalat. Amikor az új telephelyre költöztették az autójavítókat, 1967 végén, úgy határoztak az illetékesek is, hogy igen gyorsan elköltöztetik a telepről az AKÖV gumijavítóit. Mert nem egészséges dolog egy üzem testében egy másiknak funkcionálni. A társbérlet azonban a mai napig is fennmaradt. S ez természetesen nem az első megállapodás után maradt így, hisz azóta már egész sor ígéret hangzott el mindkét részről, sőt még a város vezetői részéről is, hogy kiköltöztetik az AKÖV központi telepére, vagy a régi BELSPED-telepre a gumisokat.., A gumisok azonban maradtak társbérletben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az AKÖV emberei úgy járnak-kelnek a vasipari üzem udvarában, sőt műhelyeiben, mint a sajátjukban. így természetes az is, hogy a társadalmi tulajdon védelmét nem lehet úgy megkövetelni, mintha a kerítésen belül csak egy üzem volna. Nem érheti vád az AKÖV embereit, hogy felborítják a rendet, hogy hozzányúlnak ahhoz, ami a másé, de mégis, mint ahogy ők nem szívesen engednek műhelyükbe idegen személyeket, úgy az autósok sem szívesen tekintik őket saját műhelyük közelében. Az AKÖV az elmúlt évtizedben óriási összegeket költött pályaudvar, központi telep, javítóműhely építésére, évente tízmilliókkal mérik azt az ösz- szeget, amit új kocsik vásárlására fordítanak. Tervezték, hogy a gumijavítók is kapnak majd műhelyt. A terv terv maradt, nem valósult meg. Pedig egy gumijavító üzem építése, akár a központi telepen, akár a régi BELSPED- telepen, nem mozdítaná el egyensúlyából az AKÖV pénzügyi mérlegét... Válasz egy névtelen levélre Lapunk 1969. május 18.-1 számában cikket közöltünk: ,, Névtelen levél Földespusztáról” címmel. írásunkban kifejtettük, hogy név nélküli írásokkal csak elvétve foglalkozunk, sőt cikkünk egész tendenciája elítélte a bennünket anonym sorokkal felkeresőt. A levél egyik sarkalatos kifogása volt, hogy a pusztai bolt vezetőnője — Molnár Ferenc- né, szabályos árukapcsolással lett volna csak hajlandó szódát forgalomba hozni, egyidejű borvásárlás mellett. így írtunk: „Molnár Ferencné (állítása szerint) utasítást kapott a nagydorogi földművesszövetkezettől, hogy szódát csak akkor adjon az azt elvinni szándékozóknak, ha bort is visznek melléje.” A Nagy dörög és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet annak közlését kérte, hogy ilyen utasítást a boltvezető nem kapott. Ordas Iván A francia szövetkezeti kongresszus tapasztalatai Kálmán Gyula nyilatkozata Háromtagú SZÖVOSZ-dele- gáció járt a közelmúltban Franciaországban, s részt vett az észak-franciaországi bányászellátó szövetkezetek kongresszusán. A delegációnak tagja volt Kálmán Gyula, a Tolna megyei MÉSZÖV elnöke is. — Szeretnénk, ha Kálmán elvtárs beszélne a francia szövetkezetekről. — Mivel Franciaországban számos és sokféle szövetkezet van, valamennyit nem tanulmányozhattuk. Ez nem is szerepelt a tervünkben. Behatóbban az észak-franciaországi bányászellátó szövetkezeti mozgalmat sikerült megismernünk, amelynek részt vettünk a kongresszusán, s inkább erről beszélnék. E mozgalom ezúttal a nyolcadik kongresszusát tartotta, mintegy 1500 küldött és több külföldi delegáció részvételével. Ez is egy baloldalhoz húzó mozgalom, elsősorban a munkástömegeket egyesíti. Jellemző, hogy az elnök- választásai kapcsolatos politikai csatározásokon Duclost támogatta. — Lehet-e valamilyen párhuzamot vonni e szövetkezet és a mi fmsz-i mozgalmunk között? — Az általános összehasonlítás nagyon nehéz, mert hiszen ott mások a feltételek, de a szövetkezeti cél is eltérő, egyes részterületeken viszont valósággal kínálja magát az összehasonlítási lehetőség, és sok értékeset tanulhatunk egymástól. Lényeges eltérés például, hogy ők szinte kizárólag élíátással, s csak a közvetlenül hozzá kapcsolódó ipari tevékenységgel foglalkoznak szűk körben, ml viszont a kiskereskedelem mellett széleskörű mezőgazdasági és felvásárlási tevékenységet folytatunk, ráadásul az ipari termelésünk Érdekes kísérleteket ültetnek á± a gyakorlatba ezekben a napokban a termelőszövetkezetek, gazdaságok országszerte: etiléngázzal siettetik a zöld paradicsom érését. Az új edő- érlelési módszert a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdaságában kísérletezték ki, s most a nagyüzemi kertészetekben is kipróbálják. A napokban tartott bemutatón részt vettek mindenfelől s tsz- ek, köztük a bogyiszlói Duna- gyöngye Tsz képviselői is. Bo- da Zoltán, a tsz elnökhelyettese elmondotta, hogy a száron lévő paradicsomra fólia alatt, a leszedettre pedig zárt ládában _ légköbméterenként egy kilogramm etiléngázt engednek. s öt—hat napon át tartják így. A tsz szerdán ment Soroksárra a paradicsomérlelést gyorsító gázért, amelyet díjtalanul bocsát rendelkezésére az egyetem tangazdasága. A gáz — természetesen — vigyázatot követel, mert robbanásveszélyes. A vele folytatott paradicsom előérlelések egyelőre osupán kísérletek. A bogyiszlói tsz öntözött kertészetében egyébként szépen fejlődnek a különféle paprikafajták, amelyeknek már megtörtént az első kapálása is. Hasonlóan sikerült a többi konyhakerti zöldségféle és a paradicsom is. Szénából rekord termést takarít be a tsz: az idei első kaszálásra annyi szénát gyűjt be, mint tavaly egész évben. A nagyüzemi lucernásokban, vörösherésben és is számottevő, sokoldalú. Viszont azonosság, hogy nálunk is, náluk is központi téma az ellátás, s nálunk is, náluk is végeredményben a szövetkezeti. centralizáció kérdése körül forog minden: a jobb ellátásnak szinte alaptétele a centralizáció és demokratizmus gyakorlatias értelmezése. A kongresszusnak ez volt a fő témája. — Esel jó lenne egy kicsit részletezni. — Régebben a különféle egységek a demokratizmus égisze alatt, meglehetősen elkülönültek egymástól. Most a szabad verseny erőteljes összefogásra, centralizációra készteti őket. Valósággal a mozgalom léte múlik azon, hogy sikerül-e erős centralizmust megvalósítani. Nincs monopolterület, s ha a szövetkezet nem tudja megállni a sarat a kereskedelmi konkurrencia közepette, nincs olyan hatalom, amelyik megvédhetné a csődtől. A versenyképességnek pedig az anyagiak koncentrálása az egyik alapfeltétele. Ebben természetesen benne foglaltatik a demokratizmus, hiszen mindez éppen a tagsági igények kielégítése érdekében történik. Talán így fogalmazhatnánk meg legjobban: a kiindulási alap a centralizáltság — a tagság érdekében. Jó kereskedelmi és árpolitika nélkül nem létezhetnének, viszont ennek feltétele, hogy ne elszigetelten, kis egységenként tevékenykedjenek. Ök nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, mint mih hogy minden kis egység kü- lön-külön szerbi be az árut, mindent készleteznek, mindenütt Kisebb összeggel nagyobb' forgalmat kell lebonyolítani, ráadásul úgy, hogy semmiben se legyen hiány. Ezt úgy érik el, hogy állandóan mozgatják az árut, változtata mintalegelőn négy fűkaszálógéppel, a háztájiban pedig kézikaszával vágják a termést. Ruff László, a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet alapító tagja már jó egy esztendeje „mérges”. Az elmúlt év őszétől pedig már papírja is van arról, hogy a termelőszövetkezetben teljes joggal gyakorolhatja ezt a hivatást. A raktár ajtaja felett „idegennek belépni tilos” feliratú tábla, s a nyomaték kedvéért egy halálfej riasztja el az illetéktelen látogatót. Amikor Ruff bácsi kinyitja a duplán zárt vasajtót, nehéz, erős szag árad. a helyiségből, szinte fejbevágja az embert. Az ő engedélye nélkül ide nem lehet belépni, s vele is csak akkor, ha néhány perc szellőztetés után kicsit megtisztul a levegő. — Ventillátor kéne ide, az egy-kettőre kihúzná a szagot, én már szóltam is érte — mondja. Példás rendben, sorba rakott zsákok, dobozok. hordók. Felettük palatáblán a felirat: Dikonirt, Melipax, Nikéről... és az ideszállítás évszáma. Gyűjtőnéven: mérgek, a szervezetre káros vegyi anyagok. ják a készletet, az igényeknek megfelelően. Ez csak centralizált kereskedelemben lehetséges. A mi szövetkezeti kereskedelmünk jelenleg sokkal de- céntralizéltabb, mint az ottani. Az új gazdasági mechanizmus adta önállóság egyelőre azt eredményezte, hogy ahány bolt, annyiféleképpen alakítják ki a készletet, s annak változtatása még egy szövetkezeten belül is alig lehetséges. Itt adott mindjárt a legnagyobb tanulság is számunkra: az erők egyesítése nélkül elöbb-utóbb komoly problémákkal kell számolnunk. Mivel rugalmas kereskedelmet folytatnak, a pénz egyszeri körforgása fele annyit igényel, mint nálunk. — Technikailag hogyan tudják biztosítani ennek a rugalmas kereskedelemnek a feltételeit? Ugyanis a készlet gyors változtatása, az igényekhez való azonnali alkalmazkodás, rendkívül sok szállítási feladatot jelent. — Gépi könyveléssel, naprakészen tudják, hogy miből, hol, mi van. Ha valahol egy darab felesleg mutatkozik, azonnal viszik oda, ahol az szükséges. Ha valahol valami hiányzik, azonnal intézkednek, azonnal szállítják. Ez a mi méreteinkhez képest rendkívül sok szállítási feladatot jelent, de megszervezték, biztosítják, mert ezen sok múlik. Meglehetősen sok saját szállítóeszközzel rendelkeznek, s mindent úgy szerveztek meg, illetve gépesítettek, hogy a fel- és lerakodás mindössze egy-két percet vesz igénybe — rakodómunkások nélkül. A gépkocsivezető köny- nyűszerrel lehúzza a rakodóra az áruval megpakolt és keréken gördülő ládákat, s máris megy tovább, a következő bolthoz. Az áru még 100 kilométeres távolságokra is percnyi pontossággal érkezik. Személygépkocsi-vezetőt egyáltalában nem alkalmaznak: a szövetkezeti kocsit az vezeti, akinek a munkaköre megkívánja. A nagykereskedelmet szinte teljesen ki tudták kapcsolni az ellátásból: az áru 98 százalékát közvetlenül a termelőktől, vagy saját üzemeikből szerzik be — fejezte be nyilatkozatát Kálmán Gyula. — Nekem nem kell világosság ahhoz, hogy megtaláljam egyiket, vagy másikat. Ha álmomból is ébresztenek fel, tudom, mi hol van, — mondja Ruff bácsi a méregraktár kezelője. — Ismer minden mérget? — Muszáj. Tudni kell azt is, hogy melyikhez milyen védő- felszerelés kell, hogyan kell vele bánni. Ha új méreg érkezik, amit még nem ismerek, akkor leírást kérek róla, hogy megtudjam az összetételét, és aszerint kezeljem. Az erős mérgeket külön, a helyiségből nyíló kis odúban tartjuk, hogy véletlenül se jusson a közelébe senki. — Hol tanulta a szakmát? — Az elmúlt év őszén öthetes tanfolyam volt Pakson a méregraktár-kezelők részére. Azt én is elvégeztem, méghozzá nem is rossz eredményűvel. — Hány éves volt akkor? — ötvenkilenc. Nem mondom, hogy könnyű lett volna a négy elemimmel, de azt mondtam. ezt muszáj megtaHonvédelmi nap Dombóvárott A Magyar Honvédelmi Szövetség járási vezetősége — a tömegszervezetek együttműködésével — vasárnap honvédelmi napot rendez Dombóvárait, a bozótberki réten. A változatos, érdekes program nem csupán látványosságot ígér — egyúttal képet is ad a honvédelmi szövetség klubjaiban folyó sokoldalú, kiképző-nevelő munkáról. A budapesti Központi Repülőklub tagjai mutatnak be egyéni és kötelék műrepülést, rendeznek ball on vadászatot, a központi bemutató csoport, ejtőernyősei következnek ezután. A Pécsi Ércbányász modellező klubja rádióirányítású repülőmodelljei legalább olyan látványos gyakorlatokat mutatnak be, mint a pilóták- vezette Trénerek. A repülőmodellezést valósággal forradalmasítja a rádióirányítás: ezek a kis gépek képesek megcsinálni valamennyi műrepülő figurát, amelyek pedig a pilótáktól is nagyon sok tudást, gyakorlatot, pillanatról pillanatra változó reagálást követelnek. A néphadsereg harckészültségéből. korszerű felszereléséről ad átfogó képet a katonai harcászati gyakorlat. A tűzoltóság bemutatója viszont arról, hogyan veszik fel a küzdelmet a békében is gyakran, pusztító ellenség, a tűz ellen. A honvédelmi nap programjában szerepel még lovasverseny, és a dombóvári földművesszövetkezet, divatbemutatója) is. Az érdeklődő közönséget külön autóbuszok szállítják ki a vasútállomásról és a község központjából, belépőjegyeket viszont a helyszínen lehet váltani. nulni és sikerült is. A latin nevek mentek a legnehezebben a fejembe. Hiába, nem fog már úgy az agy, ahogy kéne... — Nem fél a mérgektől? — Ha rendesen csinálja az ember, nincs mitől félni. Az egészségemre meg vigyáznak, minden hónapban orvosi vizsgálaton veszek részt. Ezek a szerek akkor a legveszélyesebbek, ha dolgoznak vele. A felügyelet már nem az én feladatom, képzettebb ember kell hozzá: Szőke László az ogro- nómus szintén elvégezte a tanfolyamot, ő irányítja a munkát. % Ruff bácsi egyébként csak „félállásban mérges”: ha nincs munkája a raktárban, segít a növényvédő raktárosnak. A méregraktár-kezelői beosztás új elfoglaltság a termelőszövetkezetekben, a mező- gazdaság kemizálása tette szükségessé. Ruff bácsi néhány évtizeddel ezelőtt még álmában sem gondolta volna, hogy valamikor latin szavakkal fog bajlódni... (d. konya) Paradicsomérlelés gázzal (B. L.) BODA FERENC A „ mérges ember“
