Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-26 / 145. szám
,,440 április 3. Délután Maksziminosznál jártam. Egy kis rabszolgát találtam nála. Embertelenül kínozták. Magomhoz váltottam. A neve Zeta.'* * ' Igen, Zéta fiam. Ezt irtom' & naplómba. Ma éppen nyolc* esztendeje. Nem is gondoltam akkor. micsoda kincsre találok Maksziminosznál. ^Ma/d söpröget, bevásárol, rendben tartja a ruháimat " így terveztem Ritka az olyan eleven eszű ern- bei/miftt te vagy1 Húsz éves korodra tudsz latinul, görögül, jártas vogy a tudomány mindenfele ágazataiban. Kiérdemelted vele a bccsülésemet. Es mert igaz jellemű ember is vagy, meg is szerettelek. ízért elhatároztam. hogy felszabadítalak. Mától kezdve a magad ura vagy O. jó uram, hisz csa< neke<^ •. köszönhetem, hogy. világossága van a! értelmemnek. Te tanítottál, te neveltél Ne küldj hót el magodtól ( > j, no, hát ilyen bolond ember vagy te? Néhány nappal később pompás öltözetű hun urak érkeznek Konstantinápolyba. Attila követeiGÁRDONYhQEZf EMBER :prVgéí./v^fe*iÖV"Ct;%ÓR:VÁfH.^ÍBd*. KORCSMÁROS PÁL ’0*í ' - ■ . Natalie IFashing ionból Mrs. Natalie D. Spingarn Washingtonban él. Ujságírónő. Fiatal, kedves és nagyon határozott. Évek óta a HEW című egészségüggyel, oktatással és közjóléttel foglalkozó lapnál dolgozik. A lap most a republikánus párt befolyása alá került. Natalie, aki demokrata pártinak vallja magát, otthagyta az újságot, ott az állását — Nem kellett volna elmennem, de így találtam jónak — mondja. — És mit csinál most? —■ Ezután is újságíró maradok. Szabadúszó. Jelent már meg egy könyvem a tee- nagerek problémáiról, a fiatalság neveléséről, egészség- ügyi felvilágosításról és mint pályát, ismertettem benne az egészségügyi munkaalkalmakat. Érdekel minden, ami az ifjúsággal kapcsolatos. Hogyan élnek, milyen körülmények között a metropolisokban, a vidéki városokban, és a nyomornegyedekben. Sok szociológiai jellegű elemző írásom látott már napvilágot e témákról. Továbbra is ezekkel a kérdésekkel foglalkozom majd. Cikkeket, könyvet írok. — Mielőtt azonban újabb munkához látnék, szabadságra jöttem. Szerveztek nálunk egy kelet-európai tanulmányutat. Mert még nem jártam itt, de sokat hallottam a szocialista országokról, én is jelentkeztem. Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia után érkezett hazánkba Mrs. Natalie D. Spingam, 77 társnőjével együtt. Van köztük közgazdasági újságíró, külföldi tudósító, de legtöbbjük az oktatás- és egészségüggyel foglalkozik. Ezért jártak egyebek közt a Szovjetunió jó néhány iskolájában, ezért néztek meg lengyelországi óvodákat, napközi otthonokat. És ezért kérdezik nálunk, tőlünk, hány gyerek „divat” a magyar családban? Van-e gyógypedagógiai intézményünk? Sok-e vagy kevés az iskola, a tanár, a kórház, az orvos? Mit jelent nálunk az oktatási reform? Magyarországról sokat tudnak. Mielőtt útnak indultak, fogadást adott tiszteletükré Washingtonban a magyar nagykövetség. Megkóstoltatták velük a magyar barackot, a tokajit. Néhány mondatban vázolták hazánk politikai életét, gazdasági reformját. Kulturális és idegenforgalmi nevezetességeinkre is felhívták figyelmüket. — Magyarország nagyon ér. dekes — mondja Natalie — és azt hiszem, vannak közös gondjaink az ifjúság nevelését illetően. Láttam itt is szélsőségesen öltözött, őrjöngve táncoló fiúkat, lányokat. Nálunk pszichológusok, szociológusok egész serege gyűjti az adatokat, a fiatalokról, a családi életről, a gyereknevelésről, az orvosi ellátottságról, vagy például az egy főre jutó szappanfogyasztásról. Rengeteg adat áll rendelkezésünkre — csak fel kell dolgozni, következtetni, a tényeket összefüggésben látni. Sajnálja, hogy nem láthatott nálunk falusi, tanyai iskolát, mivel a csoport éppen csak átutazott Magyarországon. Még megígérteti velem; hogy küldök neki Magyarország oktatási, egészségügyi helyzetéről szóló cikkeket, tanulmányokat. Cserébe postára ad egyet a könyvéből. hátha találok benne itt is hasznosítható gondolatot. KÁD^ÁR MÁRTA 4 csirke az oka? Lincoln, Anglia, — Alán Long vegyésznek az a véleménye, hogy a férfiak az évek folyamán tönkretehetik nemi életüket, ha csirkét esznek. A baromfit mesterséges női hormonnal oltják be, mely visszatartja nemi fejlődésüket és ettől húsosabbak lesznek. Ennek ugyanolyan hatása lehet a férfiakra, ha csirkét esznek. Még a legkisebb adagolásban is, az évek folyamán ennek a hormonnak káros hatása lehet. „Lehet, hogy ez hosszú évek múltán eunuchokká változtatja a férfiakat.’’ —■ mondotta a vegyész. I ♦ I THIERY ÁRPÁD: AZOK A SZÉP NAPOK... Hajnal maga előtt'látta a dandárparancsnoknál lezajlott jelenetet, amikor felelősséget vállalt a huszonöt bányászért, és amikor csak az érzelmeire hallgatott. Wolf Antalt még azokból az időkből ismerte, amikor hazajött a hadifogságból, és megjelent nála a pártirodában. Azt mondta: A bánya engem inkább kiküldött a frontra, csakhogy megszabaduljanak tőlem. Pedig hiányzott a munkaerő. De, tévedtek, mert íme, hazajöttem, és az orosz fogságban mindent kitanultam, amit egy proletárnak a forradalomról tudnia kell. Most aztán kétszeresen akarok dolgozni, hogy behozzam azt, ami elmaradt. Hajnal az üres bögrét letette az asztalra. — Pedig jó volna, ha el tudnád mondani, hogy miért nem sajnálod Molnár Gyulát. Wolf, aki szándékosan nem akarta az ivást előbb befejezni, mint Hajnal, gyorsan lenyelte az utolsó kortyot és a bögréjét a másik mellé helyézte az asztalra. — Minek kell az? — kérdezte. — Az ajtóra kiírtátok, hogy a forradalom agitátorai vagytok. Jó, elfogadom. Dehát agitálni tudni is kell. Nem mindegy, hogy mit mondunk az embereknek. — Valóban — bólintott Wolf, mert észrevette, hogy Hajnal kérdőn néz rá. — Különösen fontos, hogy az új vöröskatonáknak mit mondunk — folytatta Hajnal. — Idejönnek a volt hadifoglyok, a bányászok, a földriélküli parasztok, és azt látják, hogy a parancsnoki karban régi tisztek is vannak. Igen, vannak. Hogy mi él ezeknek a régi embereknek a szívében? Az egyiknek nyilván hűség, a másiknak pedig hamisság. De, szükség van rájuk. A faluról jött katonáink azonban, mielőtt eljöttek hazulról, azt látták, hogy a földbirtokos sok helyen ottmaradt a saját gazdaságában, mint termelési biztos. Nyilván arra spekulálnak, hogy egyszer majd újra a saját gazdaságuk urai lesznek. De ezek közt, meg a proletárhatalomra fölesküdött régi tisztek közt azért mégiscsak van valami különbség! Ez nem egy és ugyanaz. Ezt a különbséget pedig az embereknek meg kell magyarázni. Azt is meg kell nekik magyarázni, hogy miért tartjuk nyitva a szemünket a vöröskatonák között is. Azért, mert mindenféle ember van köztük. Hajnalnak megint megfájdult a szeme, és levette a szemüvegét. Wolf ránézett és azt gondolta elcsodálkozva: szemüveg nélkül egész beesettnek látszik az arca... — Nos. miért volna jó, ha szavakkal is ki tudod fejezni az érzéseidet? — kérdezte Hajnal a szemét dörzsölgetve. — Azért, mert beosztottalak a politikai előadók közé? — Engem? — kérdezte Wolf meghökkenve. — Téged. Hajnal elvette az asztalról a beosztást, ame- lyen két napja dolgozott. Az ujja lassan haladt fentről lefelé, majd Wolf nevénél megállt. Itt van a neved a listán. Előadást fogsz tartani a hatodik munkásőrszázadnál. — Én?... — kérdezte Wolf fáradt hangon..— Ezt nem kellett volna. Nem tudok én mit mondani azoknak az embereknek. Semmivel se tudók többet mondani, mint amennyit ők is tud- nak. — Dehogynem!... Hisz tele van a fejed olyan dolgokkal, amiket el kell mondani. Beszélj például arról, hogy miért jött el a Tanácsköztársaság? Mondd el azt, amit nekem mondtál el a pécsi pártirodában, amikor megjöttél a fogságból... Mondd el, hogy az őszirózsás forradalom megdöntötte ugyan a nagytőkések és a földesurak politikai hatalmát, törvénybe iktatták a demokratikus választójogokat, de a proletárhatalom tűzte ki a tényleges választást. A háború befejeződött, de a polgári kormány nem bírta fölszámolni a népnyomort és a munkanélküliséget. Az emberek már annyira éhesek voltak, hogy megették a macskákat. Az újságok is írtak róla, hogy a piacokon fölszalagozott macskákat árultak. . . Aztán egy másik alkalommal majd arról beszélsz, hogy mit is jelent ennek a népnek a Tanácsköztársaság? Mit fogunk mi csinálni, ha majd rendbe jönnek a dolgaink? Derengett már. Az épületek körvonalai fokozatosan kiemelkedtek az éjszakából. Hajnal még mindig beszélt, elmerülve a gondolataiba, csak beszélt, kiszáradó torokkal, kissé már rendszertelenül. Woffot pedig — a falon függő Marx-portré alatt, amely az iroda egyetlen dísze volt —, már egy órája elnyomta a fáradtság.
