Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

'ÖL VTlkQ MÖIETÄHJAT ES^EStT&rFFEIE» H1EPUJSAG B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 138. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1969. június 18. Véget ért a moszkvai nemzetközi tanácskozás Antiimperialista világkongresszus összehívását határozták el 4 - , Aláírták a tanácskozás fő dokumentumát Kádár János és Max Reimann, a Németország Kommunis­ta Pártja K« első titkára a nemzetközi tanácskozás egyik szünetében. Moszkva. Hável József és Pirityi Sándor, az MTI tu­dósítói jelentik: Kedden délben a Nagy Kreml palota György-ter- mében 300 küldött ajkáról csendült fel a nemzetközi munkásosztály himnusza, az Internacionálé. Ezzel az ak­tussal zárult a világ kommu­nista és munkáspártjainak tanácskozása, amely június 5-e óta ülésezett a szovjet fő­városban. A záróülésen elnöklő Rod­ney Arismendi, az uruguayi testvérpárt küldöttségének ve­zetője ismertette a tanácskozás titkárságának az antiimperia­lista világkongresszus összehí­vására vonatkozó javaslatát, amelyet a részt vevő küldött­ségek egyhangúlag elfogadtak. Az erre vonatkozó határozat hangsúlyozza, hogy az antiimperialista világ- kongresszus lesz hivatott előmozdítani a jelen ta­nácskozás céljai között sze­replő imperialistaellenes akcióegység gyakorlati megvalósítását. Az előkészítés munkájának egyeztetésére 13 tagú előkészí­tő bizottság alakul, amely ja­vaslatot tesz majd az antiim­perialista világkongresszus po­litikai platformjára, a résztve­vők összetételére. A világkong­resszuson mindazok az antiim­perialista erők részt vehetnek, amelyek készek közreműködni az imperialistaellenes harcban. A bizottság sorozatos konzul­tációkat folytat nemcsak a moszkvai tanácskozás résztve­vőivel, hanem azokkal a test­vérpártokkal is, amelyek távol maradtak ettől a tanácskozás­tól, de helyeslik az anti impe­rialista világkongresszus gon­dolatát. Az előkészítő bizott­sághoz keli eljuttatni a kong­resszus előkészítésével és lebo­nyolításával kapcsolatos javas­latokat. A záróülés legünnepélyesebb része következett ezután: a testvérpártok küldöttsé­gei sorra aláírták a moszk­vai tanácskozás mintegy 50 gépelt oldal terjedelmű fö dokumentumát. A tanácskozás részvevői elfo­gadták ezután a záróközle­ményt, amely egyebek között megemlíti, hogy a 75 testvér­párt közül az ausztráliai, az olasz, a San Marino-i és a ré- unioni pártok képviselői csu­pán a főokmány konkrét ak­cióegységre vonatkozó fejeze­tét írták alá. A Dominikai Kommunista Párt delegációi r nem csatlakozott a főokmány hoz. A záróközlemény szór galmazza a testvérpártok két­oldalú és regionális találko­zóit, majd leszögezi, hogy a moszkvai tanácskozás okmányait, amelyek meg­felelnek minden kommu­nista és munkáspárt, az egész kommunista mozga­lom érdekeinek, megküldik azoknak a pártoknak is, amelyek nem vettek részt a most zárult tanácskozá­son. A záróülés másik nagy ese­ménye, a Lenin-centenárium megünneplésével foglalkozó felhívás egyhangú elfogadása volt. Az elnöklő Rodney Aris­mendi zárszavában újból kö­szönetét mondott az SZKP- nak és az MSZMP-nek azért a munkásságukért, amelyet már a jelen tanácskozás meg­nyitása előtt is végeztek. Kü­lön megköszönte az SZKP vendégszeretetét, azt az ér­deklődést. amellyel a szovjet nép az értekezlet munkáját kísérte. Arismendi elmondotta, hogy szovjet üzemekből és in­tézményekből mintegy 14 000 üdvözlő levél és távirat érke­zett a tanácskozás titkárságá­hoz. Kedden délben búcsú-sajtó­értekezlettel zárta kapuit a moszkvai tanácskozás* sajtó- központja. Szergej Lapin, a Tegnap reggel kétnapos lá­togatásra érkezett megyénkbe Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára. A látogatás első állomása Dombóvár volt. A járás és a község vezetői, valamint Tol­nai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára fogadták a vendéget. TASZSZ vezérigazgatója, aki az elmúlt két hétben a sajtóköz­pont munkáját irányította, kérdésekre válaszolva elmon­dotta, hogy az angol és a norvég testvérpárt Központi Bizottsága a közeljövőben A napi program aktivaérte- kezlettel kezdődött. Százhat­van párt-, állami, tömegszer­vezeti és gazdasági vezető vett részt az értekezleten, melyen Cseterki elvtárs az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről, a nemzetközi munkásmoz­galom problémáiról tájékoztat­ta a résztvevőket. tart ülést és ott határoz a ta­nácskozás fő dokumentumá­nak aláírásáról. Megjegyezte még, hogy a kubai és a svéd testvérpárt, amelynek képvi­selői megfigyelőként jöttek (Folytatás a 2. oldalon.) község vezetőivel, ezen részt vett K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titkára, a dombóvári kerület ország- gyűlési képviselője is. Halmai János, a járási párt- bizottság eíső titkára tájékoz­tatta Cseterki elvtársat a köz­ség és a járás helyzetéről, fej­lődéséről, azokról a problé­mákról, amelyek foglalkoztat­ják a lakosságot. A mindvégig őszinte, elvtársi beszélgetésen számos fontos probléma ke­rült „terítékre”, a tsz-tagok nyugdíjától a község várossá minősítéséig. Néhány kérdés­ben vita alakult ki, hiszen nem minden esetben egyeznek a nézetek, vélemények még akkor sem, ha a résztvevők ugyanazt a politikát szolgál­ják, ugyanaz a meggyőzőlésük. Más a nézőpont „felülről” és más „lent”, vannak országos össztársadalmi és vannak helyi érdekek. Az országos vezetők most már szinte rendszeressé • áló vidéki látogatásai ép- pen azt a célt szolgálják, hogy í . (Folytatás a 2. oldalon) 3 nagy tanácskozás után A kommunista és munkás­pártok nagy moszkvai tari&cs- kozása végétért. A már hétfőn nyilvánosságra hozott „Felhí­vás a béke védelmére!” című kiáltvány után a tanácskozá­son részt vett pártok túlnyo­mó többsége aláírta az impe­rialistaellenes harc fő felada­tait kitűző, a kommunista és mnnkáspártok. valamennyi an- tiimperialista erő akcióegysé­gének utat mutató fő doku­mentumot. Elfogadták a dele­gátusok a Lenin-centenárium- ra kidolgozott okmányt is. A tanácskozás titkársága javasla­tot tett az antiimperialista vi­lágkongresszus összehívására. Cj korszakába lépett tehát a nemzetközi kommunista moz­galom: a megváltozott körül­ményeket tükröző akcióprog­ram birtokában folytatja har­cát a szocializmusért, a nem­zeti felszabadulásért, s min­denekelőtt a békéért, Bonyolultak voltak a körül­mények és a feltételek a világ­ban, sőt a mozgalmon belül is, amikor felmerült a gondolat: éppen a körülményekre való tekintettel, új, közös iránytűre van szüksége a kommunista- és munkásmozgalomnak, hogy forradalmi választ tudjon adni korunk megannyi problémájá­ra. Üj egységre kellett töre­kedni, kiváltképp azután, hogy a Mao-csoport megbontotta a nemzetközi kommunista moz­galom egységét és politikájával — objektive — az imperializ­mus kezére játszik. Következ­tetéseket kellett mindebből le­vonni, ám nem valamiféle ki­átkozó szándékkal, hanem ép­pen ellenkezőleg, a tanulságok levonásával, Óriási volt a tét — nemcsak a munkásmozgalomban, hanem az egész emberiség jövője szempontjából — s ez, vissza­pillantva, érthetővé teszi azt a hosszú és nagyon alapos elő­készítő munkát, melyből min­denki által elismerten nagy részt vállalt a mi pártunk, az MSZMP is. Most már a dokumentumok, az előttünk álló évek akció- programjának birtokában va­gyunk, vitathatatlanul megerő­södve egységünkben. S éppen mert sikerült — ellenségek és ellenfelek romboló akciói és kudarcot jósoló propagandája ellenére — méltatnunk kell még egyszer az utat és a mó­dot, mely a sikerhez vezetett. Kiderült, hogy a nemzetközi mozgalom ideológiai alapja, ko­runk marxizmus—leninizmusa olyan erő, mely nemcsak, hogy kibírja az egyes pártok között ilyen vagy olyan kérdésekben felmerülő vitákat, hanem ép­pen ellenkezőleg: a belső de­mokratizmus, a felszabadult és alkotó vita nyomán hatványo- zódik meg. A nagy tanácskozás fő dokumentuma azért képvi­sel felbecsülhetetlen értéket, mert benne testet ölt mind­azoknak a kommunista pártok­nak a véleménye és akarata, melyek különböző helyzetben, különböző feltételek közepette, gyakran más-más utakon ke­resve a szocializmus perspek­tíváját, tehát vitatkozva tettek hitet cselekvésük vezérmotívu­ma, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus mellett. A küzdelem ezután tovább folyik az imperializmus ellen, s megkezdődnek az előkészüle­tek az imperialistaelienes vi­lágkongresszusra. melynek ösz- szehívására a moszkvai ta­nácskozás felhívást adott. S ha ez megvalósul, akkor az embe­riség történelmében példa nél­kül álló egységfront áll majd szemben a nemzetközi impe­rializmussal. Ezután többórás megbeszé­lésre került sor a járás és a Őszinte, elvtársi eszmecsere Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára Tolna megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom