Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
Tizenhárom tagú magyar delegáció vesz részt a berlini béke-világfa Iái koz 6n Emlékezésképpen az 1949. június 17-én összeült I. magyar békekongresszusra, jubileumi ünnepséget rendezett kedden a Parlament vadásztermében az Országos Béke- tanács. Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, köztük a békemozgalom törzsgárdáját, akik 1949-ben is már ott voltak békemozgalmunk bölcsőjénél, Dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke volt az ünnepség szónoka. — Büszkén mondhatjuk, — hangsúlyozta , hogy hazai békemozgalmunk a Béke-vi- lágtanács vezette' béke-vi- lágmozgalom szerves részeként fejtette ki tevékenységét a mögöttünk levő periódusban, s így lesz ez az előttünk álló években is. Elmondotta, hogy 140 nagygyűlés, 2700 békegyűlés, 650 rétegtalálkozó, több száz kulturális rendezvény, barátsági gyűlés adott tartalmat a tavaszi eseménysorozatnak, megerősítve a mottót: „Veled vagyunk Vietnam”. Méltó volt jubileumunk esztendejéhez a magyar békemozgalom tavaszi akciója. Meggyőző erővel példázta, hogy a béke szolgálata mindannyiunk közös ügye volt és marad. Ezután a néhány nap múlva Berlinben megkezdődő békevilágtalálkozóról szólt, arról, hogy 13 tagú magyar küldöttség lesz ott a nagy jelentőségű demonstráción. A békemozgalom második félévi programjáról beszélt ezután, majd az ünnepi ülés második részében felszólalások hangzottak el és megválasztották a berlini béke-világtalálkozóra utazó magyar delegációt. Átadtak rendeltetésének hazánk legkorszerűbb motorgyárát A kormány 1966. évi határozata 11,8 milliárd forintot irányzott elő a közúti jármű- fejlesztési program megvalósítására. Az összeg' jelentős részét a Győri Magyar Vagtm- és Gépgyárban ruházzák be, ahol a közelmúltban kezdték meg a 28 ezer négyzetméter alapterületű szerelő- és gyártócsarnokban a nagy teherbírású tehergépkocsik és autóbuszok első és hátsó futóműveinek gyártását. Kedden a Rába-parti városban a járműipar programja megvalósításának újabb jelentős eseményére került sor: két- hónapi próbaüzemeltetés után átadták rendeltetésének hazánk, illetve Közép-Európa legkorszerűbb motorgyárát, amely a Renault—Man—Fer- rostaal konzorcium, illetve a győri gyár és a Technoimpex között kötött szerződés alapján készült, több mint kétmilliárd forint költséggel. A 30 ezer négyzetméter alap- területű gyártó- és szerelőcsarnokba 1968. március 14-én érkezett az első szerszámgép és alig egy év alatt 474 speciális, korszerű gépet helyeztek el benne. Az átadási ünnepség elnökségében helyet foglalt Timár Mátyás, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökhelyettese, Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Bondor József építési és városfejlesztési miniszter. Az avató ünnepségen Timár Mátyás tartott beszédet. Többek között elmondotta: az új gyár jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az Ikarusz-gyár 200-as autóbuszcsaládja méltóan képviselje járműiparunkat, valamint a Csepel Autógyár tehergépkocsija és nyergesvontatója színvonal és korszerűség tekintetében is méltó reprezentánsa legyen iparunknak. Megemlítette, hogy a gyárban korszerű technológiával, nagy sorozatban előállított 8, 10, 12, 13 tonna teherbírású futóművek a közúti járműgyártás fejlesztési programjában fontos szerepet töltenek be. A kormány elnökhelyettese ezután kitüntetéseket adott át az új gyár tervezésében, kivitelezésében kiváló munkát nyújtott szellemi és fizikai dolgozóknak. Támadás Saigon ellen A keddre virradó éjszaka a dél-vietnami szabadságharcosok Saigon központjára irányítottak rakétatámadást: két lövedék robbant a belvárosban, az egyik alig 100 méterre az amerikai nagykövetségtől, a másik pedig az úgynevezett Kristály-palota területén. Ez Saigon egyik legújabb épülete, amely különböző luxusüzleteket foglal magában. A rakéták anyagi károkat okoztak. A támadás egyike volt a szabadságharcosok 22 tüzérségi akciójának: az ország egész területén sor került ilyen támadásokra. Célpontjaik elsősorban a katonai állások, támaszpontok és tüzérségi berendezések voltak. A saigoni rakéták néhány órával azután robbantak, hogy a kormánypalotában Nguyen Van Thieu, az amerikaiak által támogatott rezsim vezetője, szűkebb körű miniszter- tanácsot tartott a hétfőn kirobbant politikai válságról. A válság oka a saigoni üzletembereknek, a háború fő helyi haszonélvezőinek lázadása a Tran Van Huong miniszter- elnök által életbeléptetett gazdasági intézkedések, elsősorban a raktárkészletek megadóztatása ellen. Az AFP beszámol arról hogy mielőtt a képviselőház elutasította volna a javaslatot, a saigoni gyárosok és kereskedők a kereskedelmi kamara előtt gyűlést tartottak és visszautasították az adók megfizetését. Az A"FP meg nem erősített forrásokra hivatkozva beszámol arról, hogy a miniszter- elnök benyújtotta lemondását Thieunak. Véget ért a moszkvai (Folytatás az 1. oldalról.) Moszkvába, magától értetődően nem látták el kézjegyükkel a fő dokumentumot. A Német Szocialista Egységpárt, az Olasz és a Perui Kommunista Párt, amely bejelentette igényét sajtóértekezlet tartására, a tanácskozás gyakorlati befejezése miatt elállt szándékától. Az SZKP Központi Bizottsága kedden a Kreml kongresszusi palotájában fogadást adott a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletén részt vevő küldöttségek tiszteletére. Üdvözlő beszédet mondott Brezsnyev, az SZKP delegációjának vezetője, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. — Meggyőződésünk, hogy ez az értekezlet a kommunista világmozgalom történetébe úgy kerül be, mint igen fontos esemény közös harcunkban az imperializmus ellen, minden kommunista erőfeszítéseinek egyesítésében és összefogásában közös nagy céljaink érdekében. Az ilyen értékelést kellő nyomós indokok támasztják alá. Cseterki Tolna megyében (Folytatás az L oldalról) a párt és az állam vezetői jobban megismerjék az ország különböző részein felmerülő problémákat, véleményeket. Az utóbbi években meggyorsult a járásban is a mezőgazdaság fejlődése, n-int erről a dombóvári elvtársak beszámoltak. Ma azonban egyre égetőbb probléma a lakosság ellátása munkával. Joggal követelik a termelőszövetkezeti tagok, hogy a vezetőség biztosítson számukra munkát. Felvetődött az is, hogy azok a mezőgazdasági üzemek — tsz-ek, állami gazdaságok — járnak jól, ahol előtérbe helyezik, mégpedig az állattenyésztés rovására, a növénytermelést, mert az állat- tenyésztés nem olyan kifizetődő. A községnek nagy szüksége lenne az iparosításra. Több már a felszabadulás előtt is meglevő ipari üzem megszűnt, ami új létesült, nem elegendő. Gyuricza István járási vb-el- nök elmondta, hogy a munkaerő-gazdálkodási csoportnál 789 olyan asz- szonyt és leányt tartanak nyilván, akik munkát keresnek és rendszeresen érdeklődnek, van-e elhelyezkedési lehetőség. Cseterki elvtárs megjegyezte, több esetben tapasztalták, hogy foglalkoztatási problémákról panaszkodnak és kiderült, hogy nincs felesleges munkaerő. Itt a dombóvári .járásban — mint erre a helybeliek rámutattak — nem ez a helyzet. Számításokat végeztek, hogy a tsz-ekben a tagak hány munkanapot dolgoztak az elmúlt évben. Ha ezt kiegészítik évi 250-re, összesen 180 ezer munkanap jön Az cdasz pártküldöttség kedden eljuttatta különnyllat- kozatát a sajtó képviselőihez. Az OKP delegációja kijelenti, hogy csupán a fő dokumentum harmadik fejezetét támogatja, vagyis azt, amely megjelöli nemzetközi szinten az antiimperialist* akciók konkrét céljait, Mint már többször rámutattak arra, értekeziletünk előkészítése rendkívül alapos és demokratikus volt, konstruktív elvtársias szellemben történt, s ily módon jó példáját szolgáltatta sok párt kommunistái gyümölcsöző kollektív erőfeszítéseinek. Az értekezleten a vita, amely mélyreható és elvi, tárgyilagos, szabad és nyílt volt, valamennyiünk számára lehetővé tette, hogy összehasonlítsuk az egyes pártok nézeteit és értékeléseit, továbbá, hogy minden korlátozás nélkül megvitassuk mozgalmunk időszerű problémáit. Határozottan elmondhatjuk, hogy ennek eredményeképpen, új, felmérhető hozzájárulás történt forradalmi elméletünk fejlődéséhez. ki. Ennyit nem dolgoztai? le a tsz-ekben, ennyi munaát lehetett volna termelésre felhasználni, ha van munkaalkalom. Szóba került a városiasodás problémája. Az Elnöki Tanács titkára rámutatott, hogy a városiasodás törvényszerű következménye a termelésben — a mezőgazdasági termelésben is — végbemenő tudományos- technikai forradalomnak. Nemrég mindenre kiterjedő, alapos elemzés kezdődött a településpolitikáról, a helyzetről és a lehetőségekről. Mindenekelőtt a gazdasági, termelési tényezőkkel foglalkoznak a szak. emberek, de a vizsgálat kiterjed a közigazgatási problémákra is. A városiasodás szoros kapcsolatban van a gazdasági fejlődéssel, ez alatt azonban nemcsak a szoros értelemben vett iparfejlesztés értendő, hiszen a mezőgazdaság is iparosodik. A mezőgazdaság iparosodása is kihat a településhálózat alakulására. Nemcsak új icari nagyüzemek, vagy középüzemek értendők iparosítás alatt számos egyéb lehetőség is kínálkozik a fejlesztésre. Vannak olyan tapasztalatok is, hogy egy-egy iparilag elmaradott területre új nagyüzemet telepítettek és most kiderül, hogy nincs megfelelő munkaerő, — 10— 15 évbe is beletelik, hogy az új üzem elérje a megfelelő technikai, termelékenységi színvonalat. Az iparosításba besegíthet a tanácsi ipar, a szövetkezeti ipar, a mezőgazdasági közös vállalkozások, tsz feldolgozó üzemek létrehozása és végül új ipari üzemek létesítése. Ami a városiasodást, városSzámos testvérpárt vezetőmet? felszólalásaiban tükröződtek a konkrét tapasztalatok azzal kapcsolatban, hogy a marxista—leninista tanítást a világ különböző térségeiben fennálló sajátos helyzetekre ég sajátos harci feltételekre alkalmazzák. Egészében véve, értekezletünk napirendje alapvető kérdésének a megvitatása kétségtelenül gazdagítja az egész kommunista mozgalmat és az értekezleten részt vevő valamennyi 1 pártot, lehetővé teszi számunkra, hogy felhasználjuk a testvér- pártok értékes tapasztalatait. Az értekezlet által elfogadott dokumentumok valamennyiünknek új fegyvert adnak közös harcunkhoz, — mondotta Brezsnyev, majd végezetül hangoztatta: — A Szovjetunió Kommunista Pártja, amely rendíthetetlenül hű Marx és Lenin tanításához, a proletár internacionalizmus elveihez, nem kíméli erőit, hogy elősegítse azoknak az új perspektíváknak a megvalósítását, amelyek mozgalmunk előtt, a világ va-* lamennyi imperialistaellenes erői előtt értekezletünk eredményeként nyílnak. sá való „előléptetést” illeti, ez nemcsak elhatározás kérdése, hiszen akár minden községet át lehetne „keresztelni” várossá. Most egyébként — a párt X. kongresz- szusáig —, amíg a település- politikával kapcsolatos elemzés is elkészül, nem bolygatják meg a közigazgatási szervezetet. Nyitva áll azonban az út a városiasodásra. ennek mindenekelőtt gazdasági feltételeit kell megteremteni. Szóba került, hogy még az új mechanizmusban is néha érvényesülnek a szubjektív döntések az ipartelepítésnél és „városiasításnál”. K. Papp elvtárs elmondta, hogy a dombóváriak jogosan háborodnak fel minden esetben, amikor valahol várossá nyilvánítanak egy községet, hogy miért nem kerül rájuk sor. Ami az iparfejlesztést illeti, mintha szándékosan kerülnék ki Tolna megyét, feltehető, hogy néha egy-egy vidéki ipartelepítésnél nem gazdasági megfontolások, hanem személyes kapcsolatok döntenek. A mindvégig őszinte, elvtársi eszmecsere után Cseterki elvtárs megtekintette az új, rövidesen átadásra kerülő dombóvári kórházat. A késő délutáni órákban ellátó^ gatott a Szekszárdi Állami Gazdaságba, Mohácsi Károly igazgató bemutatta a gazdaság rövidesen elkészülő új várdombi sertéstelepét és a jegenyési új, modern szarvasmarha-istállóját. Az Elnöki Tanács titkára Tolna megyei látogatásának mai programjában szerepel a szekszárdi mérőműszergyár, a tengelici termelőszövetkezet, a Paksi Konzervgyár és az atomerőmű-építkezés megtekintése. J. J. , Fogadás a Kremlben Lajos, az Elnöki Tanács titkára
