Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
I Figyelő MAGA ELLEN? Bizonyára lesznek, akik azt mondják, Rózsa Andor, a Tamási Sütőipari Vállalat igazgatója, maga ellen dolgozik azzal, hogy szerződést kötött a Baranya megyei Minőségvizsgáló Intézettel a vállalat termékeinek rendszeres, gyakori ellenőrzésére. Az igazgató nem igyekszik elkenni az esetleges kifogásokat, sőt, minden lehető segítséget igénybe vesz annak érdekében, hogy feltárja azokat. Újszerű gazdaságveze- tői magatartás ez, hisz eddig többnyire a jogos bírálat, a minőségi kifogás visszautasításához voltak a fogyasztók hozzászokva, mert a vezető, gyakran a mundér becsületét védve, inkább takargatta a hibákat. Rózsa Andor nem dolgozik maga ellen. Ellenkezőleg. Saját hasznára, a vállalat és a lakosság érdekeit messzemenően szem előtt tartva, azon fáradozik, hogy termékeivel versenyképes maradjon. A minőségvizsgáló intézetnek egyébként nemcsak joga, kötelessége ellenőrizni a területéhez tartozó termékek minőségét. Ebben az esetben azonban most. többről van szó. Arról, hogy a Tamási Sütőipari Vállalattal megkötött szerződés értelmében a szokottnál jóval gyakoribb, szinte állandó az ellenőrzés. Nem csupán a Sütőipari Vállalat igazgatója, hanem a vállalatnál munkálkodó emberek mindegyike hasznát veszi a minőségi kifogások, vagy éppen a „kifogástalanságok” rendszeres feltárásának. A szerződés azt is jelzi, hogy ez a vállalat minden erejével valóban jól akar dolgozni. Éppen ezekben a napokban foganatosítottak megfelelő intézkedéseket Si- montornyán is, ahol a fogyasztók gyakran és joggal kifogásolták a kenyér minőségét. Ebben az esetben csakugyan elmondhatjuk hogy az új gazdasági mechanizmus konkrét, kézzelfogható eredménye a Tamási Sütőipari Vállalat szerződése, a Baranya megyei Minőségvizsgáló Intézettel. Vajon kik követik majd Rózsa Andor példáját? A szakszervezet mint politikai nevelő iskola A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali felvételre keres szekszárdi munkahelyre épületlakatos szakmunkásokat. Fizetés teljesítménybérben, vállalatunk heti 44 órás munkaidőrenddel dolgozik. Jelentkezni lehet a vállalat központjában SZTK csoportnál Szekszárd, Tarcsay V. u. (184) 'T’ársadalmi fejlődésünk mai szakaszán to- vább fejlődik a munkásosztály pártjának irányító, vezető szerepe. Ez kifejezésre jut abban, hogy a proletárdiktatúra rendszerében a párt, az állami és tömegszervezetek között jobb a munkamegosztás, a feladatok egyértelműbb elhatárolása alakult ki társadalmi életünk minden területén. Ez megteremti a feltételét annak, hogy a szakszervezetek önállóbban, felelősségteljesebben, kezdeményezőbben, adottságaiknak megfelelően nagyobb részt vállaljanak a dolgozók szocialista neveléséből, az ideológiai harcból is. A szakszervezetek e tevékenységüket a lenini tanítás alapján végezték és végzik. „A szak- szervezet nem állami szervezet, nem a kényszer szervezete, iskola, az igazgatás iskolája, a gazdálkodás iskolája, a kommunizmus iskolája”. Azonban az iskola szerepe nem azonnal és egyszerre valósul meg minden területen, hanem folyamatosan, az egész szakszervezeti mozgalom fejlődésével és annak eredményeképpen. A szakszervezetek sajátos típusú „iskolák”. A mozgalomban az oktatás, a nevelés rendszerint nem iskolarendszerű keretek között megy végbe, hanem a termelés folyamatában, és a szakszervezeti munka mindennapi gyakorlatában. E nevelési folyamatban egyre nagyobb mértékben vesznek részt a tisztségviselőkön, aktivistákon kívül a szakszervezeti tagok tízezrei. Ebből viszont az következik, hogy e nevelő munka nem lehet valamelyik reszort feladata, annak a mozgalom egész tevékenységéből kifejezésre kell jutnia. Az igazságosabb bérezési rendszer, a szociális gondoskodás, a szakszervezetek termelést segítő tevékenysége, az üzemi és szakszervezeti demokratizmus, a munkavédelmi tevékenység, a bizalmi munka, stb. mind-mind lényeges eleme a dolgozók gondolkodásmódja alakításának. A munkához való szocialista viszony el^ mélyítésének és erősítésének — napjaink e nagyon fontos feladatának — fontos formája, a munkaverseny. A termelés és tudatformálás összetartozásának nagyszerű példája a szocialista brigádmozgalom. E mozgalom terjedésével egyrészt javult a munka minősége, nőtt a mennyisége, másrészt fejlődött a dolgozók tudata, megnőtt a tanulási kedvük, igényük a művelődésre és a kulturált szórakozásra. Az üzemi és szakszervezeti demokratizmus segíti a dolgozók alkotó tevékenységének kibontakozását, a vezetésben való részvételt, a tulajdonosi szemléletet, a felelősség erősödését. A munka szocialista módon való végzését sok esetben gátolják a munkaszervezés hibái: a termelés gyakori kampányjellege, az anyaghiány, túlóráztatás, az üzemi demokratizmus tartalmi oldalának megmerevedése, stb. A szocialista tudat terjedését nehezíti továbbá, hogy egyes gazdasági vezetők nem számolnak intézkedéseik erkölcsi hatásával. A túlóráztatások, a törvénysértések elleni, szakszerű fellépések, a szociális, egészségügyi létesítmények iránti igények segítik az eszköz és cél gyakorlatban való érvényesülését. Ez közvetve befolyásolja a dolgozók tudatát is. Számos egyéb más hatásokat is lehetne felsorolni, amelyek a szakszervezeti munka alapján hatnak a dolgozókra, segítik a szocialista embertípus kialakítását. A mozgalom két alapvető funkciója, az érdekvédelem és nevelés, egymástól nem választható el. A két funkció nem egymás ellen, hanem együttesen érvényesül. Ennélfogva az érdekvédelem és érdekképviseleti feladatkörbe épp úgy beletartozik az, hogy a szakszervezet biztosítsa a művelődési jogot, annak feltételeif, hogy élni is lehessen vele, mint a bérekkel, üdültetéssel, a szociális ellátottság biztosításával kapcsolatos tevékenység. A z elmondottakból következik, hogy a szak'í"*' szervezet i nevelő iskola szerepének további növelése az összes feladatok még eredményesebb végrehajtását igényli. Ez vonatkozik a szakszervezetek eszmei, politikai nevelésére, annak tartalmi arányainak fokozására is. A megye szakszervezeti szervezetei mind nagyobb gondot fordítanak a bérből és fizetésből élő dolgozók eszmei politikai nevelésére, befolyásolására, kapcsolataik elevenebbé tételére. E munkában mindig a politikai meggondolásoké az elsődlegesség. Mégis több esetben előfordult, hogy a nevelésben, a kulturális terület periférikus elemei (műkedvelés) kerültek előtérbe. Ma már megyénk szakszervezeti mozgalma nevelő tevékenységének közvetlen és közvetett — politikai és kulturális — területei arányosan fejlődnek. Megyénkben mintegy 7000 tisztségviselő, aktivista eszmei, politikai és reszortterületi képzése, továbbképzése történik meg évenként. A szakszervezeti tömegpropaganda fontos új eszköze a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok. Ez az oktatási forma a szakszervezeti mozgalomban a tömegpropaganda fontos, új eszközévé vált. 306 tanfolyam keretében mintegy 7000 résztvevő bővítette ismereteit. Ezek a tanfolyamok a pártoktatásban részt nem vevő szakszervezeti tagok marxista világnézetének, szocialista tudatának kialakítását, fejlesztését, a szocialista erkölcs terjesztését segítik. Előrelépést jelent a tanfolyamok hatása szempontjából, hogy nemcsak „lefelé” jelentenek információs eszközöket, de „felfelé” is jobban közvetítik a dolgozók problémáit, javaslatait. A társadalmi és természettudományok ismerete a világnézeti, politikai, gazdasági ismeretek formálásának fontos eszközei az ismeretterjesztő előadások. Az üzemi, a vállalati ismeretterjesztésért elsősorban a szakszervezeti bizottságok — a gazdasági vezetőkkel együttműködve — a felelősek. Az elmúlt évben 650 előadás megtartását segítették elő 16 000 résztvevő bevonásával. Az előadásokat a megye szakszervezeti szervezetei, a TIT-tel együttműködve, meghatározott témák alapján szervezték és szervezik. A politikai tömegmunkában a felviiágosí- tás, mozgósítás lehatásosabb formája a szóbeli agitáció. Ez a tevékenység minden szak- szervezeti tisztségviselő, aktivista rendszeres feladata. A szakszervezeti mozgalomban az egyes dolgozók meggyőzését, így az egyik legfőbb közvélemény-formáló hatást a bizalmi hálózat biztosítja. A munkahelyeken a bizalmiak ismerik legjobban a csoportjuk tagjait, a munkatársak gondjait, ezért a legközvetlenebbül és legjobban tudnak hatni rájuk. A dolgozók mindennapos, látszólag aprónak tűnő ügyeinek intézésével megyénkben közel 3000 bizalmi olyan tetteket hajt végre, amelyet semmilyen más tevékenységgel nem lehet helyettesíteni. Ebben a munkában képesek hatni egyes dolgozók tetteire, gondolataira. Az iskolarendszerű felnőttoktatás keretében ma a szakszervezeti bizottságok elsősorban arra törekszenek, hogy a dolgozók megszerezzék az általános iskolai végzettséget. Az általános iskolai alapműveltség megszerzése továbbra is alapvető kulturális és gazdaságpolitikai feladat. A szakmunkástanuló-képzés fejlesztőre ér- dekében a szakszervezeti mozgalom ne- velő-felvilágosító munkájával is támogatja a szakmunkásképzés korszerűsítésére irányuló erőfeszítések sikerét, az ezzel kapcsolatos reform- elgondolásokat. Bizottságainknak még fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy még jobban megismerjék a tanulók társadalmi helyzetét és elősegítsék fokozottabb megbecsülésüket. A szocialista ember formálásában nélkülözhetetlen — ma még nem mindig kellőképpen értékelt — szerepe van a műveltség fontos részét képező irodalomnak és művészetnek. A szak- szervezeti mozgalom fontos kötelességének tartja, hogy részt vegyen a szocialista kultúra kialakításában, a munka kultúrájától, a társalom alkotó részét képező művészetig. Könyvtárosaink körében erősítjük annak a szemléletnek a kialakulását, amely belátja, hogy a könyvnek milyen óriási szerepe van a tudatformálásban, az emberek politikai, világnézeti tisztánlátásának segítésében. Arra törekszünk, hogy a könyvtárosok ismerjék meg az üzem dolgozóinak igényeit, másrészt megfelelő jó módszerekkel keltsék fel az érdeklődést. A tömegművészeti mozgalommal a művészeti és a közösségi nevelést szolgáljuk. Kétségtelen, hogy csökkent az amatőr művészet hivatásos művészetet pótló funkciója, de a művészeti tömegmozgalom iránti igény nem csökkent. Együtteseink, csoportjaink, klubjaink, az irodalmi színpadok stb. munkája révén segíteni kívánjuk a szociailsta tudat formálását, a növekvő szabad idő hasznos eltöltését. f ehetne még számos olyan területtel foglalkozni, amely közvetve, vagy közvetlenül a szakszervezeti tagság politikai fejlődését segíti elő, azonban egy újságcikk erre lehetőséget nem ad. Már a jelenben is, de a jövőben még fokozottabban azon fáradozunk, hogy az egyéni és a társadalmi érdek összhangját szem előtt tartva a szakszervezeti tagságunk politikai fejlődését elősegítve, a „társadalmi garancia szerepét” mind szélesebb körben be tudjuk tölteni. SCHROTTNER KAROLY a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa vezető titkára Költözik a cipőgyár Befejezéshez közeledik a Bonyhádi Cipőgyár nagy beruházása, amellyel mintegy másfélszeresére növelik a gyár kapacitását. Az új üzemépületben az „utolsó simításokat” végzik az építők, az új üzemépületen. Az egyik tüződei szalagon már egy héttel ezelőtt megkezdték a termelést, tegnap megkezdték a másik két szalag átköltöztetését is a régi üzemből az újba. Az aljaüzemi szalagok egy hétig még a régi helyükön működnek, azonban — miközben két hétre a szabadságolások miatt leáll a gyár — a szerelők elvégzik a különféle gépek, berendezések „áthelyezését”. Ma nyílik a III. országos népi iparművészeti szőtteskiállítás a múzeumban Három évvel ezelőtt került sor első ízben annak az országos szőttespályázatnak értékelő zárására, amelyet a NIT, a Decsi Népművészet és Háziipari Szövetkezet, valamint a Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztálya hirdettek meg. A pályázat záróakkordjait akkor is akárcsak most, a legszebb, legsikeresebb munkák kiállítása és a pályadíjak kiosztása jelentette. A III. országos népi iparművészeti szőtteskiállítás ma nyílik meg délelőtt 11 órakor a Béri Balogh Ádám Múzeumban. A kiállítást Lovas Henrik, a művelődésügyi osztály vezetője nyitja meg, ezt követően kerül sor a pályázat díjainak átadására. Mint erre emlékezhetünk, a pályázat már az első két alkalommal is két kategóriában szólította nemes vetélkedésre népművészeinket és népi iparművészeinket. Az első kategóriában a hagyományos népi motívumokkal alkotott, a másodikba pedig a hagyományos motivációt modernné alakító munkák vetélkedője volt ez a pályázat — céljának megfelelően. A díjakat dr. Pillis Pál- né, a HISZÖV és a NIT elnöke nyútia át a szőlttespályá- zat arra legérdemesebb résztvevőinek. Szállítás-rakodási munkakörbe férfi munkaerőket felveszünk. Kereseti lehetőség 2000 Ft —2600 Ft-ig, teljesítménytől függően. Beton- és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyára Dombóvári Telepe. (168) A Szekszárdi Kórház felvesz magasnyomású fűtőket. Kereseti lehetőség 2200,— Ft. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál. (215)
