Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
Két mutató a termelőszövetkezetek 1968. évi zárszámadásából A megtermelt anyagi javak, felosztása igen nagy körültekintést kíván a gazdasági egységektől, hiszen sok körülményt, érdekeket kell figyelembe veani. A megtermelt anyagi javakból kell biztosítani a teirnelőszövetkezetnél a tagság személyes jövedelmét, a termelés szintentartásának, illetve bővítésének feltételeit is. Az állami vállalatoknál a jövedelem felosztását a köz- gazdasági szabályozók eléggé behatárolják és a jövedelemből az alapok képzésénél az arányokban eltolódást nem tesznek lehetővé. A termelő- szövetkezetek gazdálkodásának és működésének alapja a szocialista szövetkezeti tulajdon. A közös vagyonnal, — a megtermelt jövedelemmel is — a termelőszövetkezetek tulajdoni és használati jogcímen gazdálkodnak. A tulajdoni jogcímből adódik, hogy áz állami befolyásolás a termelő- szövetkezeteknél kisebb és közvetettebb, mint az áHami vállalatoknál. Az állam a gazdasági szabályozó eszközök és a terme- léspolitika kialakításával, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlásával irányítja a termelőszövetkezeteket. A termelőszövetkezet maga dönt gazdálkodása eredményeinek gs bevételeinek felhasználásáról. Bevételeiből pótolja az elhasznált termelőeszközöket — újratermeli és szinten tartja az álló- és a forgóalapot —, saját maga garantálja tagjainak a munkadíját, jövedelméből kifizeti a köztartozásokat, —l hitel, kamat, adó stb. — és képezi a kötelezően előírt, vagy a közgyűlés által elhatározott alapokat. Az alapok képzése és felhasználása a termelőszövetkezet szükségletein és lehetőségein alapszik, ezért differenciáltság tapasztalható. Az alapok képzésénél bizonyos közgazdasági, jövedelemszabályozók késztetik a termelőszövetkezeteket arra, hogy a felhalmozás és a fogyasztás indokolt alanyainak megtartását figyelembe vegyék. A fogyasztás és a felhalmozás arányának optimális tarmustói az opportunista áramlatokig —, hogy belülről bomlassza az osztályharcos erőket. Makacsul védelmezi a gyarmati rendszer végvárait. Minthogy ebben egyre kevesebb sikert arat. neokolonialista politikával igyekszik fékezni az újonnan felszabadult népek előrehaladását, politikai, gazdasági és katonai nyomást gyakorol rájuk. A „hogyan”-hoz tartoznak még az agresszív paktumok, a puccsok, az idegen területen levő támaszpontok, amelyek segítségével az imperializmus fenntartja a feszültséget a világ számos körzetében. Az elemzések a továbbiakban logikusan arra térnek ki: milyen az ellenség belső helyzete? Általában úgy értékelik, hogy fokozódik a gazdasági fejlődés egyenlőtlensége a különböző imperialista hatalmak között és az egész tőkés világban. Éleződik a harc a befolyási övezetekért, a felvevő piacokért, a nyersanyagforrásokért. Az ellentétek és ellentmondások nemcsak gazdasági síkon jelentkeznek: lazulnak az agresszív tömbök Nyugat- Európában és Ázsiában. A megfigyelők hangsúlyozzák az imperializmus néhány új vonását: mindenekelőtt az állammonopolista jelleg erősödését, a tőkekivitel új formáit. A testvérpártok nagy nyomatékkai hívják fel a figyelmet az osztályharc éleződésétása, illetve kialakítása igen fontos, és az arányoknak a fogyasztás javára való eltolása, komoly fékje lehet a termelés fejlesztésének. Ellenkező esetben peciig a személyes jövedelem csökkenését eredményezi, mely szintén káros, rossz politikai, morális helyzetet teremt. A megfelelő arán51. kialakításánál két alapvető szempontot kell figyelembe venni: — a dolgozók anyagi érdekeltségét, és a termelés folyamatos fejlesztését, melynek célja szintén a dogozók anyagi jólétének fokozása. Miként alakult a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinél a részesedési és fejlesztési alapok aránya? A részesedési és fejlesztési arányban 1968. évben 3,8 százalékos eltolódás van 1967-hez viszonyítva a részesedési alap javára. Az arányeltolódást negatívabbá teszi az a tény. hogy a fejlesztésre fordított összeg abszolút mennyiségben sem éri el az 1967. évi összeget, sőt 12,2 százalékkal csökkent. Ha a termelőszövetkezetek Bonyhádi járása Fejlesztési alap: Részesedési alap: Dombóvári járás: Fejlesztési alap: Részesedési alap: Paksi járás: Fejlesztési alap: Részesedési alap: Szekszárdi járás—várost Fejlesztési alap: Részesedési alap: Tamási járás: re a tőkés világban, mint az imperialistaellenes harc fontos tényezőjére. Számos kapitalista országban társadalmi-politikai válságok robbannak ki, amelyek kapcsán mind többen ismerik fel a mélyreható és döntő változások szükségességét. Az értékelésekben lehull a lepel azokról a burzsoá pró- kozásokról, amelyekkel a kizsákmányoló osztály különféle koncepciók — „népi kapitalizmus”, „.jóléti állam” stb. — segítségével akarják tompítani az osztályharc élét. Az imperializmus — minden belső és külső problémája, történelmi kilátástalansága ellenére — számottevő és veszélyes ellenfél. S ha a haladás és a béke erői nem fognak össze, hogy véget vessenek az imperialista háborúknak, akkor az még nagyobb szenvedéseket zúdít az emberiségre, — így foglalhatnék össze a véleményeket. Vajon vissza tudja-e mindez fordítani a világ fejlődését? A felelet egyértelmű: nem! S az indoklás: egyre nagyobb az ellentmondás az imperializmus „erőpolitikája” és reális lehetőségei között. Az emberiség fejlődésének fő irányát a szocializmus, a nem- -riközi munkásosztály forraImi erői határozzák meg. PÁLOS TAMÁS bruttó jövedelemnövekedését vizsgáljuk, az eléri a 4,7 százalékot. A részesedési és fejlesztési alap együttes növekedése 2,5 százalékos,, viszont ezen belül a részesedési alap a bázishoz viszonyítva 7,6 százalékkal nőtt, a fejlesztési alap a fent már jelzett 12,2 százalékkal csökkent. Ez az arányeltolódás általában rossznak mondható, mert a termelés sajáterős fejlesztése nem halad kellő ütemben. A részesedési és fejlesztési alapok aránya az elmúlt évben a megyében kedvező volt, 74:26 és ez az arány még megfelelő termelésfejlesztést is biztosít. Az 1968. évi arány már 77,8:22,2-re alakult. Ha az- abszolút csökkenést nem vennénk figyelembe, akkor sem volna jónak mondható az ilyen felosztás. A fenti adat a megyei nagy számok törvénye alapján alakult, és a nagyobb probléma ezen belül jelentkezik. A járások adatait vizsgálva is elég nagy szóródást tapasztalhatunk. Részesedési és fejlesztési alapok aránya járásonként: 1967. 1968. 1967/68. év %-ában 23,5 20,2 87,7 76,5 79,8 106,6 29,5 23,4 79,— 70.5 76,6 108,— 24,1 22,8 98,7 75,9 77,2 106.1 25,9 24,4 106,3 74,1 75,6 115,— 27,6 19.4 63,6 72,4 80,6 100,9 A járások adatait elemezve látjuk. hogy az. abszolút fejlesztési alap növekedés egyedül a szekszárdi járásban volt, habár ott is eltértek az előző évi arányoktól. A légkedvezőtlenebb képet a tamási járás adatai mutatják az arányok és a fejlesztési alap abszolút csökkenése alapján, de itt a részesedési összeg szintentartására való törekvés. eredményezte a nagy mértékű arányeltolódást, ugyanis a részesedési és fejlesztési alapok együttes összege 9,3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Ha tovább mennénk az elemzésnél, termelőszövetkeze- . tenként, akkor jelentkeznének az igazi problémák. A termelő- szövetkezetek egy részénél a fejlesztési alap aránya nem éri el a 10 százalékot, vagy jóval az alatt van. Általában ezek a gazdaságok eszközszegények, amely a helyzetet még prób- lémásabbá teszi. A fenti kép ellenére a termelőszövetkezetek jelentős része az anyagi javak elosztásánál körültekintően, előrelátóan járt el, de voltak olyan gazdaságok, amelyek a jövedelem tervezett emelését azon keresztül biztosították, hogy a fejlesztésre fordítható összeget rövidítették meg. Az ilyen „kockázat”-vállalás meggondolandó, mert a következő év, vagy évek személyes jövedelmének, esetleg jövedelem- emelésének a rovására mehet. BUCSI ELEK Fejlesztési alap: Részesedési alap: Kétszáz gyógyszerész részvételével megkezdődött a Rozsnyay Mátyás emlékünnep rendezvénysorozata Szerdán délelőtt megkezdődött Szekszárdon mintegy 200 gyógyszerész részvételével a Rozsnyay Mátyás emlékünnep rendezvénysorozata. Ezen nemcsak Tolna megye gyógyszerészei vesznek részt, hanem vendégek, előadók érkeztek az ország valamennyi megyéjéből és számos gyógyszerészeti intézménytől. A résztvevőket Fejér István Tolna megyei főgyógyszerész köszöntötte, majd de. Kedvessy György professzor; a Szegedi Orvostudományó Egyetem Gyógyszerészeti Karának dékánja mondott bevezetőt. Megkezdődtek a versenyelőadások, Zombán pedig történelmi emlékülést tartottak. A rendezvénysorozat ma, csütörtökön folytatódik, s holnap fejeződik be az előadói verseny értékelésével. Közéletünk Szerdán délelőtt tartotta meg soron levő ülését a dombóvári járási tanács. Az ülés első két napirendi pontjának megfelelően Vaszkó Szilveszter, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese számolt be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd a végrehajtó bizottság két tanácsülés között eltelt időszakának tevékenységéről. Ezután Farkas Aladár, a járási tanács művelődési osztályának vezetője az iskolareform-törvény által megszabott feladatok megvalósulásáról tett jelentést a tanácsülésen résztvevőknek, majd Leli oczky Béla, a szociális, kulturális. egészségügyi állandó bizottság titkára előterjesztésében meghallgatta az előbbi napirendi ponttal kapcsolatos vizsgálat megállapításait Micheöer József, a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője arról számolt be a tanácsülésnek, hogyan érvényesül a dombóvári járás termelőszövetkezeteiben az ág tsz-törvény. A tanácsülés meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, az ide vonatkozó bejelentéseket, elfogadta Kótoa Albert vb-tag lemondását és tudomásul vette Kurucz József járási tanácstag vb-taggá való választását Ezután került sor a dombóvári járásbíróság népi ülnökeinek megválasztásárai végül az interpellációkra. A dombóvári járási tanács ülése a napirenden szereplő témákkal kapcsolatosan hozott határozatok elfogadásával ésfc véget Január közepén megkezdték a kazincbarcikai kilenc emeletes, 226 méter hosszú, 86 ezer légköbméteres kórház műszaki átadását és előreláthatólag májusban fejezik be. A tervek szerint július elején kerül sor az ünnepélyes átadásra. Az új kórházban gyermek- és csecsemőosztály, szemészet, belgyógyászat, sebészet és műtő, valamint külön épületben fertőző osztály nyer elhelyezést. A rendelőintézet részére kétszintes szárnyépületet emeltek. Az új kórház teljes berendezéseivel együtt kb. 135 millió forintba kerül. ' > • (MTI foto — Menő Sándor felv.) A kiváló targoncavezető hűtőgépet nyert A napokban zárult Budapesti Nemzetközi Vásárnak érdekes paksi vonatkozású eseménye is volt. A Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat paksi betonüzemének dolgozója értékés díjat nyert. A miskolci gépgyár készíti a Diesel-üzemű targoncákat, és az ezekkel a gépekkel sikeresen dolgozó személyeket rendszeresen megjutalmazza. Brezpvszki Ferenc targonca- vezető a BÉTA—1 típusú géppel kiváló eredményeket értei, a jármű fogyasztása, üzemköltségé. az állási idő olyan kedvezően alakult az elmúlt évben, hogy teljesítményével egy Lehel hűtőgépet, a verseny második díját nyerte el. Az első díj egy Jawa motor- kerékpár volt.
