Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

* Hírűi Vert csipke és düsessz Az idei tavaszi lipcsei vásár egyik szép modellje a képen látható vert csipkéből és dü- sessz anyagból készült kisestélyi ruha. A modell — hetven más társával együtt— a né- s met Kaiser Lucie modellház kreációja. así tudja-e... hogyan mérjen, ha nincs kéz­nél mérleg? Az ügyes háziasszony segít magán. Közhasználatú konyhai eszközeiről megtudhatja, hogy mennyi az űrmértékűk. Például: egy kávéskanál 0,1 dl egy leveseskanál 0,3 dl egy bögre 3,0 dl egy csésze 2,5 dl egy pohár (vizes} 2,0 dl Ám, úgy is segíthet magán a találékony háziasszony, hogy az űrmértékből állapítja meg a súlyt. így: 1 dl (10 kávéskanál) liszt 5 dkg 1 dl cukor 7 dkg 1 dl rizs 8 dkg 1 dl dara 7 dkg 1 dl tarhonya 7 dkg .. .hogy a tejszínt könnyeb­ben és szebben felverheti, ha tojásfehérjét is ad hozzá. A tej­szín felverésekor a cukrot csak a vége felé adjuk hozzá, különben nem verődik fel. .. .hogy a tojáshabot úgy ver­hetjük jó keményre, ha fehér­jeként 2—3 csep citromlevet adunk hozzá. Ha a fehérjéhez kis sót adunk, ugyanezt a ha­tást érjük dl. Gyerekeknek Játsszunk a labdával A labdafogóhoz a játékosok körbe állnak, A távolságot úgy mérik ki egymás között, hogy nyújtott kezük ujjai érint­sék egymást. Két játékos lesz a fogó. Ök a körön kívül tar­tózkodnak, de az elejtett labdáért a körbe is beszaladhat­nak. A körben állók egymásnak adogatják a labdát, úgy, hogy azt nem fogják meg, hanem továbbütik. A fogók ak­kor szerezhetik meg a labdát, ha azt egy játékos eíszaiasz- sza, s hiába fut utána, a fogó ügyesebb és megfogja. Ilyen­kor helyet cserélnek. Ha a labda az ütéstől irányt téveszt és egyik játékost sem közelíti, akkor az ütőnek kell érte a fogóval versenyt futnia. E^éísséjg Fokozott óvatosságot iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHi Hétfő: Paradicsomleves, to­jásos galuska, saláta. Kedd; Lencseleves füstölt hússal, metélt tésztával, kom­pot. Szerda: Burgonyaleves, pa- ralvfőzelék, bundáskenyér. Csütörtök: Rántott leves, kelkáposzta-főzelék vagdalt hússal. Péntek: Marhahúsleves, le­veshúsból pörkölt rizzsel és saláta. Szombat: Rántott hal bur­gonyasalátával. Vasárnap: Ebéd: Zöldborsó- leves, sült hús burgonyapüré­vel, fejes saláta, fröccs, apró édes sütemény. Vacsora: Ke­ménytojás, füstölt szalonna, sajt, zöldhagyma, citromos tea. * Apró édes sütemény: Fél kilogramm lisztet egy kis ka­nál sütőporral deszkára szi­tálunk, fél kg száraz, áttört túróval és 35 deka margarin­nal összemorzsoljuk, majd még 15 deka margarinnal az egé­szet' gyorsan simára gyúrjuk, fél centi vastagságúra kinyújt­juk, többször összehajtogat­juk. és hideg helyre tesszük. Ezt még kétszer megismétel­jük, harmadszorra a tésztát kisebb négyzetekre vágjuk. Tojássárgájával megkenjük, és kifli, szélmalom vagy más formákat készítve belőle, kris­tálycukorral meghintjük. Ez­után hideg vízzel kfVf+H tepsiben körülbelül tíz percig sütjük. Ha meghűlt, porcukor­ral meghintjük, és mindegybe formára egy csepp lekvárt leszünk. Nyáron gyakran olvasunk az újságokban ételmérgezések­ről, különösen a krémes- és fagylaltmérgezések áldozatai­ról. Mi' okozza ezeket a mér­gezéseket és hogyan védekez­hetünk ellenük? Az ételmérgezés olyan he­veny tünetekkel járó beteg­ség, amelyet az elfogyasztott ételben vagy italban lévő mérgező anyagok okoznak. A betegséget okozó méreg — eredete szerint — lehet ve­gyi, vagy gomba és baktérium által termelt méreg. Vegyi méreggel szennyezett élelmi­szer nálunk ritkán okoz mér­gezést. A legnagyobb veszélyt ilyen szempontból a mérgező növényvédő szerekkel kezelt termények jelentik, ha figyel­men kívül hagyjuk a közis­mert óvintézkedéseket a fel- használás során. 10 perces forralást kibírnak Évről évre sok a gomba­mérgezés, a hiányos gomba- ismeret miatt. A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a betegek 80 százaléka kór­házi ápolásra szorul és 2,5 százaléka meghal. Az utolsó tíz évben mintegy százan vesztették életüket főleg gyil­kos galócától. A legtöbb ételmérgezést vi­lágszerte — így hazánkban is — az olyan ételek okozzák, amelyekben a gondatlan ke­zelés miatt kórokozó bakté­riumok szaporodtak el. Ilyen szempontból legveszedelme­sebb a Staphylococcus baki • rium okozta mérgezés. Több­féle gyulladásos betegség, gennyesedés kórokozói ezek, ételmérgezést csak azok a tör­zseik okoznak, amelyek vér­ből felszívódó mérget, úgyne­vezett enterotoxint termelnek. A toxintermelés +20—40 C” között nagyon gyors: 2—3 óra alatt nagy mennyiség kép­ződhet az élelmiszerekben. A veszélyt fokozza, hogy ezek a baktériumok hőállók: 10 per­cig tartó forralást is kibírnak, a legtöbb ilyen megbetegedést fagylalt, csaknem mindig a tejes alapanyagú fagylalt okozza. Fertőzés a tojáshéjon Sok megbetegedés forrásai a Salmonella baktériumokkal fer­tőzött élelmiszerek is. Ezek a baktériumok nem termelnek mérget, betegséget csak akkor idéznek elő, ha a táplálékkal együtt ártalmas mennyiségű élő baktérium kerül a bél- csatornába. A legtöbb ilyen megbetegedést a krémes sü­temények okozzák. A vizsgá­latok szerint a fertőzés leg­többször a tojások héjáról származik. Ezért célszerű fel- használás előtt fertőtleníteni a tojásokat. A kacsatojás Sal- monella-fertőzöttsége lényege­sen gyakoribb mint a tyúkto­jásé tehát azok használata főleg krémek habok sütemé­nyek készítéséhez mellőzen­dő. A már említett baktériumo­kon kívül egyéb baktérium- fajok is okozhatnak könnyebb f te'mérgezést amely görcsök­lel járó hasmenésen kívül más tüneteket ritkán okoz. Ezek közül különösen gyakori a Clostridium perfingens és a Bacillus cereus; az elmúlt évek legnagyobb ételmérgezé­seit ezek okozták. Minél előbb orvoshoz Az ételmérgezések általában émelygéssel hányingerrel gyo­mor- és bélgörcsökkel, rossz közérzettel kezdődnek. Ezeket követi a görcsös, ismétlődő hasmenés. Súlyosabb esetek­ben láz is lehet. Az ismétlő­dő hányással, hasmenéssel, a szervezet sok folyadékot és sót veszít, ez néhány óra alatt, főleg gyermekeknél életveszé­lyes állapotot idézhet elő. Ezért is fontos, hogy minél előb forduljon orvoshoz a be­teg. A mérgezés okának meg­állapítása érdekében az étel­maradékot és a beteg székle­tét az orvos intézkedéséig meg kell őrizni. Az ételmérgezések elhárítá­sa érdekében legfontosabb az élelmiszerek tiszta kezelése. Mivel az élelmiszereket nem lehet tökéletesen baktérium- mentessé tenni, a cél elsősor­ban a minőségromlás lassítá­sa, illetve gátlása. A tartósí­tási eljárások mellett így nagy szerep jut az alacsony hőfo­kon történő tárolásnak. Ve­szélyes a hűvösnek ítélt kam­rában, vagy pincében tartott étel is, mert az ember „rela­tív” hőmérő, a kánikulában hűvösnek érzett helyen is +20—25 C° lehet, ami na­gyon is alkalmas a baktériu­mok elszaporodására, az éte­lek romlására. Lakúsku I túra * Virágállvány“ Fémrúdon elhelyezett növények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom