Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

w

f

FÓKUSZ

A politikában Mao mindig 1'ittlétet Lenül képmutató volt. Stratégiájának magvát az a lázas igyekezet képezte, hogy megsemmisítse a két fő „el- 5 mfelet amely megzavarhatja Kína ,.hatalmát és nagyságát”. Az egyik ellenfél, Mao meggy Őzíkíése szerint. az Egyesült Államok, amely Kínával szemben a „fekentar- tás” politikáját folytatja. Az Egyesült Államoknak óriási gazdasági és katonai potenciálja van, amellyel összehasonlítva Kína ..hatalma” mikrpsz- kópikusan kicsi. Éppen ezért Mao már r égés rég úgy döntött, hogy az Amerika elleni harcihoz a másik nagy hatalom, Oroszország erejét használja '■fel. Elképzelése szerint a két szuperhatalom kölcsönös megsemmisülése megnyitná a világhegemóniához vezető utat Kína számára.

Mao kétségbeesett kísérletet tett fő céljának megvalósítására. A Kína és a Szovjetunió

között létrejött katonai megállapodást igyekezett kihasználni. 1953. augusztusában, amikor Eisenhower elnök látogatásra Tajpej be érkezett, Mao a hadsereget készültségbe helyezte, hogy a nacionaListák által megszállt partmenti szigeteket elfoglalhassa.

Oroszország azonban láthatóan rájött Mao fortélyára és nem vállalta egy atomháború ; kockázatát. A szigetek ágyúzását és a nacionalisták ellen irányuló ervéb hadműveleteket beszüntették.

Amikor 1962 ő^zén kitört a kubai válság,. Peking minden lehetőt elkövetett, hogy kátyúba juttassa a Kreml és a Fehér Ház közötti megáülaprdást. A pekingi sajtó és rádió vaSzemelvények

külföldi

újságokból

dúl követelte a leszámolást az amerikai ..papírtigrissel”.

Kínában, több napig tartó gyűlések és tömegtüntetések voltak, amelyeknek résztvevői — millió é,s millió ember — késznek mutatkoztak, hogy „véglegesen és teljesen megsemmisítsék a szánalomra méltó imperialistákat”.

De Peking legnagyobb csalódására a világháború nem robbant lei. Moszkva és Washington létrehozta a „forró drótot”, 19G3 nyarán pedig az Egyesült Államok:, Anglia és Oroszország aláírta, az atom- csend-egyezményt. Áz emberiség megkönnyebbülten lélegzett fel.

(Lityeraturnaja Gazeta)

„Az öregség — hajótörés”. A még fiatal de Gaulle tábornok mondta ezt résztvevőén az ősz Pétain marsallról. Most korunk államférfiainak patriarch áj át is elnyelte a francia politika tengere.

Nem mintha kimerült volna ötletgazdagsága. Azok a módszerek azonban, amelyeket állandóan kitalált, . elkoptak. A kommunista vesizéiy nagy politikai ördögűzésével a szó mestere az elmúlt nyáron egyedülálló sikert ért el. Franciaország, amely úgy látta, hogy káosznak van kitéve, a májusi zavargások után a rendet választotta. A rend neve de Gaulle volt.. A diadal útja azonban nem vezetett győzelemhez. Az államfőbe vetett bizalmat csorba érte. Csökkent a bizalom a frank iránt. A tábornok ismét élénk színekben ecsetelte a helyzetet. A valóságon eszköz! endő kiigazítások eltervezése mindig nagv képességei közé tartozott. Amikor a nemzetet kihívta,

hogy újból erősítse őt meg — kudarcot szenvedett.

De mint életében minden, a világ színpadáról való távozása is csupa „grandezza”. Érezteti a franciákkal, nem érdemlik meg, hogy ő álljon államuk élén. Franciaország nyilván még nincs is teljes tudatában annak, miféle döntést hozott. Demokratikus eszközökkel, szigorúan a szavazó- cédula hatalmával mondott nemet a világ legíndividualistább választója. Semmiféle felkelés nem előzte meg ezt a csendes forradalmat. Semmiféle felkelés nem fogja követni ezt a hatalomváltozást.

Vasárnap együtt ültünk Lotharingiában a tábornok választóival. A „blanc de blancs” után megoldódtak a nyelvek Mindenki szavazott. De egyikük sem igennel. Megdöbbenésünkre. hogy -az elnök hagyományos híveit a referendumra nemmel szavazók táborában találjuk, a következő magyarázatot kaptuk;

Tizenegv évi bonapartlzmus énpen elég volt. De Gaulle túlságosan öreg.

(Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Marcuse „marxizmusa"

Marcuse, aki nyilvánvalóan nem ismeri a marxizmus—le- ninizmus fejlődésének történelmi szakaszait, kínos helyzetbe kerül, amikor „feltárja”, hogy „a történelmi fejlődés megelőzi” a forradalom marxista koncepcióját. Az csak a kapitalizmus előző szakaszára vonatkozik és nem számol a kapitalista termelés magasabb, monopolista szakaszával. S ezt 1968-ban mondja, több mint fél századdal azután, hogy megjelent Lenin „Az imperializmus. mint a kapitalizmus legfelső foka” című műve, amely tudományosan megalano- zott képet adott arról, hogyan nő át a nem-monopolista kapitalizmus monopolkapitalizmussá. s amely a szocialista forradalom lenini elméletének alapja.

Megjegyzendő, hogy Marcuse csak korporativ (vagyis monopolista) kapitalizmusról beszél müveiben. Nem elemzi az állam < aktív szerepét, a tőkés országok gazdaságára gyakorolt befolyását, összeolvadását, összenövését a monopoltőké- vel. Pedig, mint már Lenin írta, a monopolkapitalizmus átmegy állammonopolista kapitalizmusba..

Marcuse forradalomról beszél, amely azonban az ő felfogásában a kapitalizmus gazdasági inzultusának következményévé válik. A forradalom koncepciója nála végső soron így fent: „A rendszer „feloldódása” úgyszólván „spontán” széthullása, „belső, kölcsönös kapcsolatainak általános meggyengülése”, „az ember eltávolodása, megszabadulása attól, hogy a termelési folyamat tényezője (vagy szolgája) legyen”. Ez a nézet lényegében a kapitalizmus automatikus összeomlásának eszméjét támasztja fel, s legalább két hibája van:

1. A kapitalista rendszer nem oldódik fel és nem hull szét magátóL Ez hosszan tartó és bonyolult társadalmi forradalom eredménye, amelyet a világ dolgozói folytatnak, élcsapatuk, a harcedzett kommunista pártok vezetésével.

2. Az a feltételezés, hogy az ember megszabadul a termelési folyamat tényezőjének funkciójától, — utópia.

(Mirovaja Ekonomika)

„Szovjet barátainkhoz"

Gustav Husaknak, a CSKP KB. első titkárának cikkéből.

.. . Nem titkoljuk, hogy Csehszlovákiában olyan helyzet áll fenn, amelyet a mj hivatalos dokumentumaink a „válság” kifejezéssel jellemeznek. Ez így van. Ennek okait a múltban és az utóbbi időszakban kell keresni.

1968. januárjával pártunkban és országunkban a belső fejlődés nevezetes fordulata következett be. Megkezdődött egy

olyan folyamat, amelynek értelme politikánk múltbeli torzulásainak felszámolása, az igazságtalanságok és a hibák helyrehozása s a szocialista és a párton belüli demokrácia továbbfejlesztése volt. Ennek a — ahogy mi nevezzük — január utáni politikáinak azt tűztük ki céljául, hogy erősítse a szocialista társadalmat, úgy, hogy országúi.k a szocialista közösség még biztosabb láncszeme legyen. Mint a Központi Bizottság 1968. januári plénuma hangsúlyozta, a Csehszlovák Kommunista Párt politikája a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való baráti, internacionalista kapcsolatok rendíthetetlen elveiből indult ki, amelyek külpolitikai orientációnk sarkkövét képezik.

Számos objektív és szubjektív körülményből kifolyólag azonban ezen a folyamaton fokozatosan élősködni kezdtek mindenféle szélsőséges elemek, amelyek eredetüket és objektív céljaikat tekintve, antiszocialista erők jellegét öltötték fed. Osztály- és társadalmi gyökereiktől függően, ezek csatlakoztak olyan politikai erők, mozgalmak és tendenciák nézeteihez, amelyek részben a háború előtti, polgári köztársaság időszakában, részben 1945—1948 között léteztek országunkban, A környezet befolyására az ifjú nemzedék soraiban is újjáéledtek ezek; az erők, s bár 1968. januárja előtt nem volt lehetőségük arra, hogy fellépjenek, ez még nem jelentette azt, hogy megszűntek létezni. Nem küzdöttek le nálunk a polgári és kispolgári társadalmi rétegek 1943 előtti osztálymotívumait sem. Ugyanez vonatkozik a polgári és kispolgári politikai mozgalmak hagyományaira és ideológiai nézeteire is^ Hatott továbbá a burzsoá befolyás, a nyugati propaganda befolyása. így azután az 1968. januárját követően kialakult új helyzetben ezek az erők felmerültek a politikai élet felszínére. Igaz, taktikai okokból éis-zo- cialista jelszavakkal léntek fel, álcázták igazi politikai céljaikat,

(Pravda)

Új Hungária

A Free Europe rádió az „igazságot” sugározza Magyar- országba; miként 1956-ban, amikor biztatta a zendülőket, csak lőjenek tovább, néhány órán belül ott lesz az amerikai segítség. Az általa támogatott müncheni „Uj Hungária” hetilap pedig a „szabad világ” magyarjait világosítja fel arról, mi van Magyarországon. Már rég nem írtam erről. As olvasóknak szükségük lehet egy kis agy tágításra. Lássuk csak:

1968, november 10: — Uj kínzótáborok a Szovjetunióban. (A tudósítás csodája; egyetlen más újság a világon nem tud erről: táborok kifejezetten azért, hogy kínozzanak — mint a náci táborok, amiket az „Uj Hungária” munkatársainak lapjai dicsőítettek Budap esten.)

December 6: Egy cikk címe: Gyógyíthatatlanok. Kik azok? Azok az aííieriííár‘ tudósok, akik kevesebb hadi és több szociális kiadást kívánnak.

— A Történelmi Emlékbizottság 1942. március 15-i tömegtüntetése a Petőfi-szobor előtt vérszegény kis próbálkozás volt — írja a lap. Holott itt kezdődött a magyar ellenállás a német nácizmus ellen.

— Az ország Romániából kapja a földgázt. Csehországból a kokszot, a Szovjetunióból az olajat, i Ki van szolgáltatva idegen országoknak. (Mint Svájc, Japán, Svédország, Dánia és más ilyen „nyomorult" szegény országok.)

— A miskolci házgvár terveit és felszerelését Moszkvából kapta. Mutatja, hogy a Szovjetunió érdeke Magvaror1

szág totális gyarmatosítása. (Ehhez a hülyeséghez nem kell más jelző.)

— Hitelpolitikai irányelveket dolgoznak ki Budapesten. Hát a kommunista irányelvek rosszak voltak? (Eszerint a kommunistáknak semmit sem szabad reformálni.)

December 13: — Lederer Lajos magyar eredetű újságíró világszenzációt írt az Observer hetilapba: címe: „Három világhatalom a Földközi- tengeren.” Melyek azok: az U. S., a Szovjetunió és Kína. (Az „Uj Hungária” fellelkese- di)c Lederer fantazmagóriáján, amely .kínai hajóhadat lát a Földközi-tengeren. Lederer a rossz emlékű, nácitámogató Rothermere lord titkára és belső bizalmasa volt.)

December 13: — Röplapok

követelik Kádártól, hogy hozza vissza a Szibériába hurcolt 68 000 szabadságharcost. (Ez a hazugság is a lap magánértesülése. 1956-ban már megcáfolták.)

December 20: — A szovjet —magyar olajvezeték képtelen leszállítani Magyarország olaj- szükségletét; ezért második vezetéket építenek. Két év alatt Magyarország 1,4 millió tonnát vásárolt a Szovjettől, most már 4 milliót. Tehát súlyosabb a gazdasági kizsákmányolás. („Képtelen szállítani" — mintha valami hiba volna; holott a magyar olajfogyasztás rohamosan növekszik. Ez mutatja a lap szerint, hogyan szegényedik az ország.)

— A FAO (nemzetközi mezőgazdasági szervezet) Szombathelyen erdészeti tanfolyamot rendez. Miért ott? Mert már 70 éve híres volt a magyar erdőgazdálkodás. (Azóta a nagy erdőségeket elcsatolták,

a hazaiakat elpusztították; az új ország helyrehozta a károkat. nemzetközileg elismert mintagazdálkodást folytat; de ez a lap szerint nyilván báró Bánffy Dezső m. kir. miniszterelnök érdeme.)

Január 10: — Bethlen alatt jól éltünk, a pengő a legjobb pénz volt, a mezőgazdaság olyan nívót ért el, amilyenről a kolhoznép és a gépesített nyugati mezőgazdaság nem is álmodhatott. (A háború előtt a gazdák jól dolgoztak, de eredményeik messze elmaradtak Nyugat-Európától. Most pedig 19 mázsa búzát termelnek egy hektáron, a háború előtti 14 mázsa helyett. Nem áll az, amit a lap mond, hogy az ország még gabonát importál; de csökkentették a gabonatermő területet, értékesebb növények javára. A tengeritermés kétszeresre, a . cukoré négyszeresre nőtt; így ma a magyar nép háromszor annyi cukrot fogyaszt.)

1969. január 11: — A pesti kormány szégyenszemre 14 millió dollár Rothschild-kölcsönt vett fel. (Uj gazdaságelmélet: kölcsönt venni szégyen. Az angol kormány ugyanekkor 3000 millió dollár kölcsönt vett fel.)

— A Szovjet képtelen feldolgozni nyersolaját, vazallusai nyakába sózza azt. (Minden olajtermelő igyekszik a magáét finomítani, mert az a legjobb üzlet.)

— Csődbe jutott a szocialista tervgazdaság. (Volt valaki a munkatársak közül mostanában Magyarországon?)

— A „Gazdaság” lap szerkesztője a „Harvard business rchoolon” tanult. Hát a kommunista tervgazdálkodásnak a nagykapitalizmustól kell tanulnia? (Mit mondjunk erről a marhaságról?)

— Egy magyar film azzal foglalkozik, mi lesz ha becsukják a bordélyházakat? Hát a szocialista társadalom nem tudja a prostitúciót kiiríani? (Magyarországon nincsenek bordélyházak, ellentétben a Nyugat legtöbb országával; ott Németországban, ahol a lap megjelenik, most egész bordélyvárosokat építenek.)

Február 7: — A hipermodern Hilton-szálló tönkreteszi a budapesti Vár szépségét, patináját. (Nem tudom, milyen lesz, remélem, beleillik a környezetbe, mert amit eddig csináltak a Várban, annak csodájára jár a világ.)

— Egy angol kesztyűgyár bérmunkával dolgoztat Magyarországon. Hát ez a kommunizmus? (A kommunista országok is minél többet kívánnak kereskedni minden országgal; ennek egy általános formája a bérmunka.)

Január 24: — „Piszok Pesten és vidéken.” (Erre a szörnyűségre abbahagyom a cikket. New York, Pittsburg, Cleveland, Detroit, Chicago mérhetetlen mocskában olvassák ezt a ragyogó tisztaságú magyar városokról. Az igaz, hogy a budapesti házak egy részét még nem tatarozták teljesen, miután az ellenforradalom újra megrongálta őket — de nincsenek olyan állapotban, mint a New York-i stb. házak többsége, ahol naponta bennégnek a sokgyermekes családok és patkányok harapdálják a kisdedeket. így oktatják a Free Europe pénzén az emigránsokat.)

Ö. F.

(Amerikai Magyar Szó

április 24-i számából.)

Á Mecseki ércbányászati Vállalat III, sz. Bányaüzeme

FÖLD ALATT! MUNKÁRA

18-40 éves korig férfi munkaerői keres

iá jár, segédvájár, csapatcsillés, lakatos és villanyszerelő segédmunkás, továbbá szállítási és

fúrási segédmunkás munkakörbe.

Csökkentett munkaidő! Kéthetenként szabad szombat! Kereseti lehetőség havi 2000—4500,— Ft között! Évenként növekvő összegű hűségjutalom! Minden műszak előtt bőséges ingyenes étkezés!

Pécsett modern, kényelmes munkásszálló — olcsó étkezési lehetőséggel! Jelentkezés: Kővágószöilős, lll-as üzem (autóbusszal 20 percnyire Pécstől) munkaügyi csoportnál,- Áfrr„HöH"sr° részletes ■ álaszt küldünk.

(128)