Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

Hásíar-tán Kezdő háziasszonyoknak Bosszantó, ha kevés az ebéd, bosszantó, ha sok ételt készí­tünk, és feleslegesen megma­rad. Mindezeket elkerülhetjük, ha ismerjük a mennyiséget meg­határozó táblázatot, összeállí­tásunkban — minden esetben — egy személyre felhasználha­tó mennyiségek szerepelnek. Leveshez: 2,5 dl víz (ha nem kuktában főzünk, negyedrésze elpárolog). 5—10 deka zöltség, 5 deka bab, borsó, 2 deka szá­raz levestészta. Rántás: Fél deka zsír (egy evőkanál ólap és egy deka liszt. Húsadagok: pörköltnél, sült­nél 20 deka, főtt húsnál 15 deka. Főzelékek: zöldféléből (mi- relite-ből is) 20—25 deka bab, borsó 10—15 deka. Rántás: 1 deka zsír (két kanál olaj) és 2 deka liszt. Körethez: burgonyából 20 deka (újburgonyából 30 deka), száraz tésztából tarhonyából, rizsből 7—8 deka. Tésztákhoz: galuskához 10 deka liszt, burgonyás tésztá­hoz 5 deka liszt és 15 deka burgonya, gyúrt tésztához 10 deka liszt. Sült tésztánál a re­cept előírása szerint. Megjegyzés: aki a levest, fő­zeléket nem rántással kívánja IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUII Gyerekeknek A nyúl hídja A folyóparton összetalálko­zott a nyúl és a bika. — Hová igyekszel? — kér­dezte a nyúl. — At akarok menni a túl­só partra — válaszolta a bika, Hol van itt egy átkelőhely? — Minek az átkelőhely? Hiszen itt van a híd! — De ez összedől alattam — szemlélte a bika a hidat, amelyik átvezetett a folyón. — Menj csak bátran! — ta­nácsolta a nyúl. — Elbír az, nem is olyat, mint te vagy! Rálépett a bika a hídra. De a közepéig se jutott, amikor az leszakadt alatta. — Eh, te! — mérgelődött a bika, miközben a partra úszott. Jó tanácsot adtál! Jó, hogy nem törtem el a lába­mat! Majdnem nyomorékká tettél! — Hát ez egyszerűen ért­hetetlen! — vonta meg a nyúl a vállát. — Pedig én egész nap azon szaladgáltam és nem történt semmi. készíteni, hanem habarással, az a következő módon járjon el: egy kávéskanál ^lisztet si­mára keverünk egy evőkanál tejfellel, vagy egy 'evőkanál tejjel, esetleg vízzel. A már megfőtt ételre öntjük, és egy­szer együttesen átforraljuk. T V A korom haszna Z Kevesen tudják, hogy a ko­rom kétszer annyi nitrogént és foszfort, ötvenszer annyi me­szel tartalmaz, mint az istálló­trágya. Ne tartsuk tehát a kályhacsőből, kéményből kiko­tort szénkormot haszontalan, piszkot adó szemétnek. Ha a trágyadombra dobva letakar­juk, nem vész kárba, de köz­vetlenül is felhasználhatjuk a növények táplálására. Vízzel keverve például ki­tűnő a rózstövek öntözésére. Nagyon hasznos, ha éltetéskor kormot szórunk a cserepes vi­rágok földjébe, mert nemcsak táplálja a növényt, hanem fertőtleníti is. A palántaágyá- sokba kiszórva, alkalmas a fér­gek távoltartására. A korom, az egyébként nehezen kiirtható meztelen csigákra szórva, azo­kat is pusztítja. Arra is jó, hogy a póréhagyma férgesedé- sét okozó legyet pusztítsuk ve­le. A hagyma szárát a föld fe­lett 1 centire vágjuk le, és a sebet korommal kenjük be, A salátát, répát, a hagymát is védhetjük korommal a rova­rok ellen. Riasztja a káposzta­bolhát és a gilisztát is a nö­vény közeléből, ha a földet kormos vízzel öntözzük meg. A korommal beszórt borsóve­tés távoltartja a verebeket is. Nem használ azonban a ko­rom mint trágya, ha sokáig' áll a szabad levegőn. H E L Y (B. A.) Nagytakarítás Száraz faltisztítás Nem szükséges a piszkos fa­lat — minden évben festeni, száraz faltisztítással is kicsino­síthatjuk lakásunkat. Az eljá­rást azonban kizárólag olyan falon alkalmazhatjuk, amely­ről nem pereg lé a festék, de még dörzsöléssel sem távolít­ható el róla. A vakolathiá­nyos, zsirfolitos, salétromvirá­gos fallal természetesen ily módon nym sokat tehetünk, csupán a füsttel párosult por­tól tisztíthatjuk meg a falfe­lületet. A száraz faltisztításnak két módszere van: műanyagszi­vaccsal való ledörzsölés, és az úgynevezett falradírozás. Mindkét eljárásnál először terítsünk papírt a padlózatra, s csak azután kezdjünk hozzá a munkához. A fali polcokat, képeket vegyük le, a szögeket húzzuk ki, a bútorokat tol­juk el az útból. A szivaccsal — lapjával a falfelülethez szorítva — a mennyezettől a padlóig húzzunk párhuzamos csíkokat (a sávok fedjék át egymást), A szivacsot kiszol­gált nyeles súrolókefe, mesze­lő falapjára is felerősíthetjük, így keyesebb lesz a hajlongás- sal járó fáradság. A radirozási eljáráshoz n.asz- szát kell készítenünk. Anya­ga: rozsliszt és_ rézgálic. Mér­jük le ä tisztítandó falfelület nagyságát, majd a falfelület minden négyzetméterére 2—3 deka rozslisztet és 1—2 gramm rézgálicot vásároljunk. A mindkét anyagból kimért mennyiséget vízzel forraljuk fel és főzzük össze, s amikor elkészült, hideg kövön gyúr­Kávétorténelem junk bel&le földnedves gom­bócokat. /t gombócokkal fe­lülről lefelé haladva húzzunk a falra széles vízszintes sávo­kat. Minden húzás után gyúr­juk be a gombócba a rára­kódott szennyett. 3—4 óra alatt elkészülhetünk egy Kö­zepes 1 mérötű szobával. És ami nagyon lényeges, 1—2 év­re megtakarítottuk a költséges festést és elmaradhat a festés utáni nagytakarítás is. Csupán a „morzsalékokat” kell össze- sépernünk a padozatról. BI. Fekete leves Késimunka Somogyi szőttes minta Régi somogyi szőttes kendő­szélről másolta papírra, több száz változatos mintával együtt, ezt a kedves, egyszerű motívumot a tiszavidéki ke- resatszemes hímzésminták népszerű gyűjtője, Kocsisné, Szirmai Fóris Mária. Talán rövidesen könyvben is meg­ismerkedhetünk majd a sok szép somogyi szőttes, részben már feledésbe merülő gazdag motívumkicseivel. Keresztszemes öltésekkel hí­mezve, felhasználhatjuk ezt a szőtteseken alkalmazott min­tát is, ötletes elhelyezéssel, ■ modern terítő, futó, falvédő, vagy akár étkezési szett ké­szítésére is. Manapság otthon és munkahelyen egyaránt kellemes szertartássá vált a kávéfőzés. Sokan ■ fogyasszák „törökös” módon, pontosan úgy, ahogy Abesszíniában emberemlékezet óta isszák a feketekávét. Itt volt a kávécserje őshazája, ál­lítólag Kaffa város környékén, ahol a magvakat megpörköl­ték, rézmozsárban összetörték, rézedényben megfőzték és „törökösen” fogyasztották. Hazánkban a feketekávé élvezete több mint négyszáz éves múltra tekint . vissza. Az írásos emlékek szerint a XV. szá­zad elején, amikor a török sereg elfoglalta az országot, a kő- , vetkezőképpen ismerkedtek meg vele: Dzsemál Eddin az ade~ ni mufti sokát bánkódott azon. hogy derviseit virrasztás köz­ben minduntalan elnyomja az álóm. Ő hozatta ekkor A'denba az első kávérakományt. Attól fogva derviseinek játék volt a virrasztás. De nem mindenki fogadta szívesen a kávéi. Ellenzői is i'oltak. Khair bej, a mekkai helytartó, halálbüntetés terhe alatt tiltotta meg a kávéfőzet élvezetét. így kezdődött mdg a mozlim óhitűek és a újhitűek között a kávéról szóló hitvita, amely 1541-ig tombolt elkeseredetten. Ebben az esztendőben Budavár ura, a hatalmas padisah Gházi Szulejmán el Muhibbi kihirdette a Magyarországot megszálló igazhitűek előtt az isztambuli főmufti parancsát. Eszerint a magas porta „a Káhvé ivását és a perzsiai Háfiz költeményeinek olvasását az egész ozmánt! Türk Birodalom minden hódoltatott országa részére megengedi’’. Ezzel eldőlt a hitvita és néhány év múlva már több bu­dai Káhvé Háné, vagyis kávéház szerepel a török adólajstrom­ban. Az egyiknek a Világosság Háza volt a neve, a másiknálc a Muzsika Háza, a harmadiknak még szebb neve volt: Mécs­virág. Az azóta lepergett évszázadok alatt nőtt a kávé nép­szerűsége hazánkban. A múlt században az első magyar or­vosi szakvélemény kimondta: ......a kávé az élet első szükség­l etei közé tartozik. Az ■egész test valamely könnyűség és jóléttel teljes érzelemében lebeg általa. A magyar ember már meg sem tud lenni nélküle”. A magyar földben manapság, a tréfásan „fekete levesnek” nevezett italt széles körben kedvelik. Az ország tízmillió la­kosa évente fejenként fíO dekát fogyaszt, túlnyomórészt erős presszókávét, ■ ■ F. M. Tudja-e, hogy*.» ... mesterséges úton értékes igazgyöngyöt lehjpt kitenyész-. teni. Fiatal tengeri gyöngy­kagyló héjába gyögyházgo- lyócskákat helyeznek. Az igaz­gyöngy természetes keletkezési módjához hasonlóan, fokozato­san bevonja a golyócskákat az az anyag (főleg szénsavas kal­cium), mely a kagylót is al­kotja. Egyik réteg a másikra rakódik — és néhány év múl­va kiformálódik az igazgyöngy- szem. ... az első automatákat két­ezer évvel ezelőtt találták fel. Alexandriai Heron szerkesztet­te őket vállalkozó szellemű pa­pok megrendelésére. A hívők a templomban pénzt dobtak a szerkezetbe, amelyből ezután „szentelt” víz csurgóit ki. ... a bambusz sokféleképpen használható növény. Friss, gyenge hajtásaival halat és húst ízesítenek. Magjából le­pényt sütnek, szárának belső, puha rétegéből cukrot készíte­nek. Dé nem is az élelmezésre esik a bambusznád fő felhasz­nálási módja. A növény rend­kívül rugalmas és szilárd, üre­ges szárából, bútort, kosarat, kalapot és még sok egyéb tár­gyat készítenek, sőt még hidak és gazdasági épületek anyagá­ul is felhasználják. Újabban olyan építőanyagot is gyárta­nak, mely bambusznádból és betonból áll. A bambuszbeton ugyanolyan szilárd, mint a vasbeton, és csak feie annyiba kerül. H. a Szovjetunió erdeiben és mezőségein több mint százféle értékes prémes állat él. Sza­porításuk érdekében nagy munka folyik. Sok állatfajtái: olyan vidékre telepítenek át, ahol azelőtt sohasem éltek. lllilllllIllilllilUllltlIllilülllllllHt Hétfő: Rántott párizsi bur­gonyával, fejes salátával. Kedd: Halászlé tésztával. Szerda; Marhahúsleves, zöldborsófőzelék konzervből, a levesben főtt marhahúsból hagymásrostélyos. Csütörtök: Tojásos galuska fejes salátával. Péntek: Fokhagymaleves, sóskafőzelék sült sonkával. Szombat: Burgonyapaprikás, fejes salátával. Vasárnap: Ebéd: Kacsaap­rólékból raguleves, kacsasült rizzsel és burgonyával, fejes saláta érdekes módon, sör kává Vacsora: kacsasült, sa­láta, joghurt. Fejes saláta érdekesen: Egy kis üveg joghurtot habverő­vel simára keverünk egy ká­véskanálnyi paradicsompüré- révei, egy kávéskanál mus­tárral. Megsózzuk, borsozzuk. Egy csipetnyi hagymát resze­lünk bele, s egy kevés finom­ra vágott zöld petrezselymet és metélőhagymát adunk még hozzá Beletesszük a kisebb levelekre szedett salátát, 'e- hűtjük. Tálalás előtt megszór­juk egy kevés finomra vágott üdezöld kaporral és rácsavar­juk egy egész citrom levét. Ha kell, utána fűszerezzük és jól összekeverve adjuk az asztalra. Népújság 11 1969. május 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom