Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

FÓKUSZ Szemelvények külföldi újságokból | Portugália i__és gyarmatai Lisszabonban a közelmúlt­ban a központi bankárok ösz- szcsz^molták idegen valuta készletüket, s megállapították, bogy ennek értéke rekord­szintet ért el: több mint 1,3 milliárd dollár. Ez sok pénz akkora országnak, mint Por­tugália. főként, ha számítás­ba vesszük, hogy ez a kis or­szág több háborút vív egy­szerre mert ragaszkodik a vi­lág utolsó megmaradt birodal­mához. Súlyos nyomáé nehezedik e birodalomra — amely Dél-Af­rikától a kínai partig, s az Atlanti-óceán közepétől a ke­let-indiai szigetekig terjed —, de Portugália nem hajlandó feladni a harcot. A portugálok 1961 óta hábo­rúskodnak Afrikában, s há­rom különböző fronton hat- colnak afrikai lázadók ellen. Angolában és Mozambikban e két nagy dél-afrikai or­szágban jól állják a harcot. Portugál-Guineában, amely kis beékelődés Szenegál és a független Guinéa között a nyugat-afrikai parton, heves í*erillaháborút folytatnak s nehéz helyzetben vannak. Még a Portugáliánál sokkal nagyobb országok számára is komoly tehertétel lenne az ilyen háromfrontos háború. Nagy idegen valuta készletét Portugália az idegenforgalom­ból származó bevételnek és a külföldön dolgozó portugálok óén/küldeményeinek köszön­heti. Lisszabonban kevesen gon­dolják, hogy a birodalom megtart.ását célzó erőfeszítés nem éri meg a fáradságot, ki­véve talán a viszonylag kevés számú, illegalitásban működő kommunistákat. A portugálok 1482-ben fedezték fel Angolát, és 1490-ban fedezték fel első­ként Mozambikot. A Portugál Guineával folytatott kapcso­lat még messzebbre nyúlik vissza: ezt a vidéket 1446-ban fedezték iel. Portugália valószínűleg első­sorban a régi afrikai jelenlét miatt ragaszkodik mindenáron ehhez a birodalomhoz. Az ál­talános vélemény szerint bi­rodalma nélkül Portugália semmi sem lenne a modem világiban. <U. S. News and Wordl Report) Portugália Afrika, ingoványa Február 3-ón Dar es-Salaam- ban időzített bomba robbant, és megölte a középkorú por­tugál szociáldemokratát dr. Eduardo Mon dián et, aki a portugál kormány ellen ví­vott mozambiki gerillahóbo- rút dráiny itatta Tanzániából, 1964 óta. Halála fontos következmé­nyekkel járhat Portugália há­rom afrikai területe — Guinea, Angola ós Mozambik — szem­pontjából, amelyeket. dr. Caetano portugál miniszterel­nök április közepén megláto­gatott. Első alkalommal tör­tént, hogy miniszterelnök te­kintette meg a ,, tengeren túli tartományokat”. Nyolc év óta Portugália ke­véssé publikált háborút vív, amely költségvetésének majd­nem 40 százalékát felemészti, és 130 000 főnyi hadsereget köt le. A portugálok legnagyobb része úgy véli hogy Portu­gáliának joga van ahho«, hogy kormányozza ezeket a terüle­teket _— amelyek nagysága Nyugat-Eu répáéval ér fel — mert évszázadok óta vannak tulajdonábm. s mert a gyar­mati hatalmak közül egyedül Portugália nem alkalmazott fajvédő politikát és adott egyenlő státuszt az afrikai­aknak és az európaiaknak. Valami igazság van ebben, de a bökkenő az, hogy az af­rikaiak döntő többsége csak elméleti egyenlőséget élvez. Az átlagos életszínvonal ala­csony, noha egyes afrikaiak jól fizetett állásokat töltenek be az olajszakmában. s a kormányzat és a közigazgatás legnagyobb részt az európaiak kefében van. A feketéket és a fehéreket egyformán meg­fosztják sok alapvető polgár­jogtól, épp úgy. mint portu­gáliai álLampolgárt&raaik&t. Dr. Caetano odahaza már óvatos liberalizáló lépéseket tett. De Afrikával kapcsolat­ban még azok a szociáldemok­raták sem támasztanak köve­teléseket, akikkel karácsony előtt Lisszabonban beszéltem. Ezek az emberek dr. Caetanot felszólították arra. hogy adjon Fzabadiságot a sajtónak enged­je szabadon az Összes politi­kai fogívokat és engedélyezzen tisztességes választásokat. De a portugál átlagembere­ket aggasztja a háború, amely arra ítéli a fiatalokat, hogy három vagy négy évi katonai t”’r>leá latot teli Ibsenek. A háborúról a sajtóban nem tu- d'Wf'nak. csak hivatalos bul­lái vAnnák. Am elvek nem tájékoztató leilecűek. Időnként homályos H lel öntéseket tesz­nek nagv H kerekről és a vesz­teségek időnként elé«) nagyok. (The G uardi any Pszichológia és vegyi fegyverek Nelson szenátor (Wisconsin állam) nemrég ázzál vádolta meg a Pentagont, hogy a kongresszus tagjai elől élta tö­kölj a a vegyi- és baktérium- fegyver tökéletesítésének és gyártásának területén végzett tudományos kutatások adatait. Indokolt az a feltevés., jelen­tette ki a szenátor, hogy a mit sem gyanító adófizetők terhére a hadviselés legször- nyűbb és legundoritóbb eszkö­zeit állítják elő, amelyekre évente 300 millió dollárt köl­tenek. A'' mérgek és a fertőző anyagok gyártását az Egyesült Államokban mindig, a titok fátyla borította. „Az ameri­kai vegyi lés baktóriológiái fegyverek kidolgozásának programja az ország katonai terveiben a legnagyobb titkok egyike” — írta 1967. január 14-én a New York Times. Er­ről a témáról csak elvétvei je­lennek meg közlemények a sajtó hasábjain. Am ezekből az anyagokból mégis arra a következtetésre jutunk, hogy az óceán túlsó oldalán állan­dóan növekszenek a vegyi és baktériumfegyver gyártásá­nak méretei. Vegyük csak a költségvetési előirányzatok. Hivatalos adatok szerint az új .zajtalan fegyveríajták” létrehozására az 1958—1959 pénzügyi évben 35 millió dollárt. 1965—1966-ban pedig m£r körülbelül 300 mil­lió dollárt fordítottak. Azót,. egy ál talán nem tettlek közzé hivatalos adatokat az ilyen munkálatok fininszírozásáról. A sajtóban azonban időnként mog-megjelennek olyan ada­tok. amelyek az EfrvoffüJt Ál­lamokban ezen a téren folvó tudományos kutatómunkák méretét bizonvítlftk. így pél­dául a New York Times 1969. április 7-ón jelentette, hogv ..az Egyesült Államok évente több száz millió dollárt költ ezekre a célokra.” iNovoje Vremja) Természetellenes szövetség „Mindazok után, amit Itt láttunk, meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben is újabb területeken fejleszthetjük együttműködésünket kormá­nyaink között. . .” Hamburg­ban tette ezt a kijelentést David Hakohen, a kneszet (az izraeli parlament) védelmi és ktilpolifikai bizottságának el­nöke. Ö vezette azt a nemreg a Német Szövetségi Köztársa­ságban vendégeskedett izraeli parlamenti küldöttséget amely az első ilyfen jellegű volt a két ország kapcsolatainak tör­ténetében. E kapcsolatok tör­ténete pedig, amely kevéssel több mint 15 esztendőre te­kinthet vissza, rendkívül ta­nulságos. A hitleri Harmadik Biroda­lomnak a második világhábo­rúban elszenvedett veresége után, az Adanauer-féle Nyu- gat-Németország Washington buzdítására sietve igyekezett fehérre mosni magát a világ­közvélemény szemében. Bonn- nak és óceánontúli pártfogói­nak különösen azért volt szüksége a hitleri bűnöktől való ilyetén „megtisztulásra”, mert Washingtonban előkészí­tették Nyugat-Németorozág be­lép é." út a nyugati-európai kö­zösségbe. Ezért az Adenau elvkormány az Egyesült Államok monopo­lista köreinek támogatásával elhatározta, hogy megvásá­rolja megának az elnézést a nácik bűnei iránt. Minthogy ezektől a bűnöktől elsősorban a zsidók szenvedtek, ezért Bonnban — hosszas megfon­tolások és heves viták után — arra törekedtek, hogy bármi áron kapcsolatot létesítsenek a világ-cionizmus vezetőivel és Izrael cionista vezetőivel. En­nek során a Rajnánál egyér­telmű célzásokat tettek arra, hogy (hajlandók készpénzzel fizetni a nácik bűntetteiért. Az a kérdés, hogy ..lelépést” fogadjanak el a hitleri Né­metországnak a zsidók ellen elkövetett véres bűneiért, he­ves vitákat Váltott ki a cionis­ta világmozgalom köreiben Sok becsületes zsidó, a cioniz­mushoz való tartozásától füg­getlenül mind Izraelben, mind annak határain kívül, határo­zottan. fellénp+t Hitler nyugat­német örököseivel kötendő ezen üzlet eliten. Dé az ak­kori izraeli diktátor. Ben Gu- ríon. lés óceánontúli cionista szekértőiéi, a „politikai mer­kantilizmus” megfontolásaiból kiindulva, mégis ráálltak a? üzletre. Ennek megkötését m^gkönnvitette hogv Konrad /denauer a Bundestaigban 1951. s-reotember 27-én mondott beszédében a nemzetközi cio- ntzmtv? vehetőinek nyomására rerflt.q-n eusmearte Németország felelőesé<rét a zsidókknt srrém­ben elkövetett náci bőnökért. ós k’rvfiyárűtot+a kormányá­nak készségéit, hogv ..megold­ta az an v Ági iévá+ét'-'l r>nryh- íémétá-t Izrael állam képvise­lőivel.” (Kr aszna ja Zvezda) számol“ hadsereg” csapata és trombi­taszó kíséretében himnuszokat énekel. Az Ur haragja azon­ban valami okból nem sújt le Beata Usera. A tulajdonos­nő azt mondta magáról „De­mokratizálom a szexet”. Az elárusítónő közben át­nyújt egy halom levelet, ame­lyek részben az NSZK-ból, rész­ben Olaszországból, Francia- országból, Ausztriából, a» Egyesült Államokból érkeztek. Beata Use nem tagadja, hogy ügyfelei között — különösen azok között, akik pasta út­ján veszik igénybe „szolgá­latait”, akadnak mániákusok és perverz emberek is. Ezt az elárusítók, is megerősítik. Egy fiatal nő megmutatja, hogy mit vásárolt. A holmi­kat a cég emblémájával: har­sány színekből összeállított, stilizált rózsával díszített mű­anyag-zacskóba1 csomagolják. A fiatalasszony ezt mondta: „Eleinte kértem, hogy egy­szerű fehér papírba csoma­golják az árut. de azután el­gondolkoztam: vajon szégyen­lem, hogy a húst a hentes­től, vagy a kenyeret a péktől veszem? Ma már nyugodtan végigmegyek az utcán ezzel a csomaggal. Egyébként Is nagyon tetszetős.” Behívtak a tulajdonosnő dolgozószobájába. Az egyik falon a világ térképe függ. amelyen megjelölték, hogy hol a legkeresetebbek a cég „árui”. Beata Use elmondta: „A nürnbergi üzlet hetente átlag 60 ezer márkát hoz, pedig csak néhány hónappal ez­előtt nyitottuk meg.” — „Ho­gyan reagáltak a város la­kói az üzlet megnyitására? — „Kezdetben ellenségesen fo­gadtak minket. Különösen az újságok és a papok. Azután gúnyolódni kezdtek. Ma pe- d'g már a lapok közük rek­lámjainkat.’’ „Csomagolja be a Beata Use asszony üzlete Nürnberg központjában, a Kö­nig Strassen található. Ebben a boltban... szexet árusíta-. nak. A kirakat melletti el­függönyözött kis helyiségben egy középkorú férfi bizonyos Waldemann „Az elrútított Vénusz” című elbeszélésgyűj­teményét lapozgatja. Az asz­talkán más könyvek tornyo­sulnak. Olvasom a címeiket: „A prostituált”, „Erotikus ex- tázis”, „Erotika!” stb. Az üzletben mindig sokan vannak: férfiak, nők fiatal és idős párok; egyesek lopva és kissé szégyenkezve térnek be, mások magabiztosan szólnak az eladókhoz: „Csomagolja be nekem a 630—1102-es szá­mot”, vagy „Kérem a 370— 3205-ös számot”. A katalógus segítségével fejtem meg a titokzatos szá­mokat. A 630—1102-es számú áru különleges koktél, amely megkönnyíti a férfi és a nő kapcsolatának kialakulását, akik korábban soha nem ta­lálkoztak, nem ismerték egy­mást. A kétdecis kis üveg ára: 14 márka 80 pfennig. A 370—3205-ös szám egy kis fémdobozt jelöl, — ilyen dobozokban árusítják a hús­konzerveket is. A dobozban 8 milliméteres színes rövidXilm tekercs. A filmen ábrázolt cse­lekmény a fürdőszobában tör­ténik: egy meztelen leányzó éppen szépítkezik, amikor ko­pogtatnak az ajtón és belép egy férfi, szemmel láthatóan nem vízvezetékszerelő... A filmkazetta ára: 52 márka 80 pfennig. Rózsaszínű papírra nyomta­tott hirdetés közli a vásárlók­kal, hogy a „Vénusz Indiá­ban” című könyv elfogyott. Elveszek a pultról néhány reklámfüzetet, amelyek az üzlet legfrisebb újdonságait ismertetik, Párizsból férfiak­nak és nőknek szánt sztriptíz- toilette-cikkek érkeztek. To­kióból befutottak az „Ener- giser” nevű készülékek: Az „Energiser” a reklámfüzet sze­rint ugyanolyan hatásos szer az impotencia ellen, mint például a DDT a legyek el­len. Az egyik eladó átnyújt egy mókás rajzokkal díszített le­zárt borítékot. „Mi van ben­ne?” — érdeklődöm. Az el­adónő így válaszol: „Beata Use lottót szervezett ügyfe­lei számára. Aki szerencsés, 5—500 márkát nyerhet”. Ki­veszem a jegyet a borítékból 630-1102 és meggyőződöm, hogy 5 már­kát nyertem. Az elárusító kis­asszony is ellenőrzi a jegyet, felírja a szelvényre nevemet és címemet, majd átnyújt 5 márkát... Beata Use 15 évvel ezelőtt egy kis brosúra árusításával indította meg az „üzletét”. Ak­kor még az egész cég elfért egy kis szobában. Beata Usa üzletének ma hárommillió állandó ügyfele, több száz al­kalmazottja van, s kirendelt­ségei működnek Nürnbergbsn, Düsseldorfban, Majna-Frank- furtban, Hamburgban, Lud- wigshafenben, Saarbrücken- ben stb. A cég forgalma 1967- ben elérte a 30 millió márkát A nürnbergi üzlet előtt min­den este felsorakozik az „üdv­KUTYASZÉP PÉLDÁNYOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom