Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
FÓKUSZ Szemelvények külföldi újságokból | Portugália i__és gyarmatai Lisszabonban a közelmúltban a központi bankárok ösz- szcsz^molták idegen valuta készletüket, s megállapították, bogy ennek értéke rekordszintet ért el: több mint 1,3 milliárd dollár. Ez sok pénz akkora országnak, mint Portugália. főként, ha számításba vesszük, hogy ez a kis ország több háborút vív egyszerre mert ragaszkodik a világ utolsó megmaradt birodalmához. Súlyos nyomáé nehezedik e birodalomra — amely Dél-Afrikától a kínai partig, s az Atlanti-óceán közepétől a kelet-indiai szigetekig terjed —, de Portugália nem hajlandó feladni a harcot. A portugálok 1961 óta háborúskodnak Afrikában, s három különböző fronton hat- colnak afrikai lázadók ellen. Angolában és Mozambikban e két nagy dél-afrikai országban jól állják a harcot. Portugál-Guineában, amely kis beékelődés Szenegál és a független Guinéa között a nyugat-afrikai parton, heves í*erillaháborút folytatnak s nehéz helyzetben vannak. Még a Portugáliánál sokkal nagyobb országok számára is komoly tehertétel lenne az ilyen háromfrontos háború. Nagy idegen valuta készletét Portugália az idegenforgalomból származó bevételnek és a külföldön dolgozó portugálok óén/küldeményeinek köszönheti. Lisszabonban kevesen gondolják, hogy a birodalom megtart.ását célzó erőfeszítés nem éri meg a fáradságot, kivéve talán a viszonylag kevés számú, illegalitásban működő kommunistákat. A portugálok 1482-ben fedezték fel Angolát, és 1490-ban fedezték fel elsőként Mozambikot. A Portugál Guineával folytatott kapcsolat még messzebbre nyúlik vissza: ezt a vidéket 1446-ban fedezték iel. Portugália valószínűleg elsősorban a régi afrikai jelenlét miatt ragaszkodik mindenáron ehhez a birodalomhoz. Az általános vélemény szerint birodalma nélkül Portugália semmi sem lenne a modem világiban. <U. S. News and Wordl Report) Portugália Afrika, ingoványa Február 3-ón Dar es-Salaam- ban időzített bomba robbant, és megölte a középkorú portugál szociáldemokratát dr. Eduardo Mon dián et, aki a portugál kormány ellen vívott mozambiki gerillahóbo- rút dráiny itatta Tanzániából, 1964 óta. Halála fontos következményekkel járhat Portugália három afrikai területe — Guinea, Angola ós Mozambik — szempontjából, amelyeket. dr. Caetano portugál miniszterelnök április közepén meglátogatott. Első alkalommal történt, hogy miniszterelnök tekintette meg a ,, tengeren túli tartományokat”. Nyolc év óta Portugália kevéssé publikált háborút vív, amely költségvetésének majdnem 40 százalékát felemészti, és 130 000 főnyi hadsereget köt le. A portugálok legnagyobb része úgy véli hogy Portugáliának joga van ahho«, hogy kormányozza ezeket a területeket _— amelyek nagysága Nyugat-Eu répáéval ér fel — mert évszázadok óta vannak tulajdonábm. s mert a gyarmati hatalmak közül egyedül Portugália nem alkalmazott fajvédő politikát és adott egyenlő státuszt az afrikaiaknak és az európaiaknak. Valami igazság van ebben, de a bökkenő az, hogy az afrikaiak döntő többsége csak elméleti egyenlőséget élvez. Az átlagos életszínvonal alacsony, noha egyes afrikaiak jól fizetett állásokat töltenek be az olajszakmában. s a kormányzat és a közigazgatás legnagyobb részt az európaiak kefében van. A feketéket és a fehéreket egyformán megfosztják sok alapvető polgárjogtól, épp úgy. mint portugáliai álLampolgárt&raaik&t. Dr. Caetano odahaza már óvatos liberalizáló lépéseket tett. De Afrikával kapcsolatban még azok a szociáldemokraták sem támasztanak követeléseket, akikkel karácsony előtt Lisszabonban beszéltem. Ezek az emberek dr. Caetanot felszólították arra. hogy adjon Fzabadiságot a sajtónak engedje szabadon az Összes politikai fogívokat és engedélyezzen tisztességes választásokat. De a portugál átlagembereket aggasztja a háború, amely arra ítéli a fiatalokat, hogy három vagy négy évi katonai t”’r>leá latot teli Ibsenek. A háborúról a sajtóban nem tu- d'Wf'nak. csak hivatalos bullái vAnnák. Am elvek nem tájékoztató leilecűek. Időnként homályos H lel öntéseket tesznek nagv H kerekről és a veszteségek időnként elé«) nagyok. (The G uardi any Pszichológia és vegyi fegyverek Nelson szenátor (Wisconsin állam) nemrég ázzál vádolta meg a Pentagont, hogy a kongresszus tagjai elől élta tökölj a a vegyi- és baktérium- fegyver tökéletesítésének és gyártásának területén végzett tudományos kutatások adatait. Indokolt az a feltevés., jelentette ki a szenátor, hogy a mit sem gyanító adófizetők terhére a hadviselés legször- nyűbb és legundoritóbb eszközeit állítják elő, amelyekre évente 300 millió dollárt költenek. A'' mérgek és a fertőző anyagok gyártását az Egyesült Államokban mindig, a titok fátyla borította. „Az amerikai vegyi lés baktóriológiái fegyverek kidolgozásának programja az ország katonai terveiben a legnagyobb titkok egyike” — írta 1967. január 14-én a New York Times. Erről a témáról csak elvétvei jelennek meg közlemények a sajtó hasábjain. Am ezekből az anyagokból mégis arra a következtetésre jutunk, hogy az óceán túlsó oldalán állandóan növekszenek a vegyi és baktériumfegyver gyártásának méretei. Vegyük csak a költségvetési előirányzatok. Hivatalos adatok szerint az új .zajtalan fegyveríajták” létrehozására az 1958—1959 pénzügyi évben 35 millió dollárt. 1965—1966-ban pedig m£r körülbelül 300 millió dollárt fordítottak. Azót,. egy ál talán nem tettlek közzé hivatalos adatokat az ilyen munkálatok fininszírozásáról. A sajtóban azonban időnként mog-megjelennek olyan adatok. amelyek az EfrvoffüJt Államokban ezen a téren folvó tudományos kutatómunkák méretét bizonvítlftk. így például a New York Times 1969. április 7-ón jelentette, hogv ..az Egyesült Államok évente több száz millió dollárt költ ezekre a célokra.” iNovoje Vremja) Természetellenes szövetség „Mindazok után, amit Itt láttunk, meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben is újabb területeken fejleszthetjük együttműködésünket kormányaink között. . .” Hamburgban tette ezt a kijelentést David Hakohen, a kneszet (az izraeli parlament) védelmi és ktilpolifikai bizottságának elnöke. Ö vezette azt a nemreg a Német Szövetségi Köztársaságban vendégeskedett izraeli parlamenti küldöttséget amely az első ilyfen jellegű volt a két ország kapcsolatainak történetében. E kapcsolatok története pedig, amely kevéssel több mint 15 esztendőre tekinthet vissza, rendkívül tanulságos. A hitleri Harmadik Birodalomnak a második világháborúban elszenvedett veresége után, az Adanauer-féle Nyu- gat-Németország Washington buzdítására sietve igyekezett fehérre mosni magát a világközvélemény szemében. Bonn- nak és óceánontúli pártfogóinak különösen azért volt szüksége a hitleri bűnöktől való ilyetén „megtisztulásra”, mert Washingtonban előkészítették Nyugat-Németorozág belép é." út a nyugati-európai közösségbe. Ezért az Adenau elvkormány az Egyesült Államok monopolista köreinek támogatásával elhatározta, hogy megvásárolja megának az elnézést a nácik bűnei iránt. Minthogy ezektől a bűnöktől elsősorban a zsidók szenvedtek, ezért Bonnban — hosszas megfontolások és heves viták után — arra törekedtek, hogy bármi áron kapcsolatot létesítsenek a világ-cionizmus vezetőivel és Izrael cionista vezetőivel. Ennek során a Rajnánál egyértelmű célzásokat tettek arra, hogy (hajlandók készpénzzel fizetni a nácik bűntetteiért. Az a kérdés, hogy ..lelépést” fogadjanak el a hitleri Németországnak a zsidók ellen elkövetett véres bűneiért, heves vitákat Váltott ki a cionista világmozgalom köreiben Sok becsületes zsidó, a cionizmushoz való tartozásától függetlenül mind Izraelben, mind annak határain kívül, határozottan. fellénp+t Hitler nyugatnémet örököseivel kötendő ezen üzlet eliten. Dé az akkori izraeli diktátor. Ben Gu- ríon. lés óceánontúli cionista szekértőiéi, a „politikai merkantilizmus” megfontolásaiból kiindulva, mégis ráálltak a? üzletre. Ennek megkötését m^gkönnvitette hogv Konrad /denauer a Bundestaigban 1951. s-reotember 27-én mondott beszédében a nemzetközi cio- ntzmtv? vehetőinek nyomására rerflt.q-n eusmearte Németország felelőesé<rét a zsidókknt srrémben elkövetett náci bőnökért. ós k’rvfiyárűtot+a kormányának készségéit, hogv ..megoldta az an v Ági iévá+ét'-'l r>nryh- íémétá-t Izrael állam képviselőivel.” (Kr aszna ja Zvezda) számol“ hadsereg” csapata és trombitaszó kíséretében himnuszokat énekel. Az Ur haragja azonban valami okból nem sújt le Beata Usera. A tulajdonosnő azt mondta magáról „Demokratizálom a szexet”. Az elárusítónő közben átnyújt egy halom levelet, amelyek részben az NSZK-ból, részben Olaszországból, Francia- országból, Ausztriából, a» Egyesült Államokból érkeztek. Beata Use nem tagadja, hogy ügyfelei között — különösen azok között, akik pasta útján veszik igénybe „szolgálatait”, akadnak mániákusok és perverz emberek is. Ezt az elárusítók, is megerősítik. Egy fiatal nő megmutatja, hogy mit vásárolt. A holmikat a cég emblémájával: harsány színekből összeállított, stilizált rózsával díszített műanyag-zacskóba1 csomagolják. A fiatalasszony ezt mondta: „Eleinte kértem, hogy egyszerű fehér papírba csomagolják az árut. de azután elgondolkoztam: vajon szégyenlem, hogy a húst a hentestől, vagy a kenyeret a péktől veszem? Ma már nyugodtan végigmegyek az utcán ezzel a csomaggal. Egyébként Is nagyon tetszetős.” Behívtak a tulajdonosnő dolgozószobájába. Az egyik falon a világ térképe függ. amelyen megjelölték, hogy hol a legkeresetebbek a cég „árui”. Beata Use elmondta: „A nürnbergi üzlet hetente átlag 60 ezer márkát hoz, pedig csak néhány hónappal ezelőtt nyitottuk meg.” — „Hogyan reagáltak a város lakói az üzlet megnyitására? — „Kezdetben ellenségesen fogadtak minket. Különösen az újságok és a papok. Azután gúnyolódni kezdtek. Ma pe- d'g már a lapok közük reklámjainkat.’’ „Csomagolja be a Beata Use asszony üzlete Nürnberg központjában, a König Strassen található. Ebben a boltban... szexet árusíta-. nak. A kirakat melletti elfüggönyözött kis helyiségben egy középkorú férfi bizonyos Waldemann „Az elrútított Vénusz” című elbeszélésgyűjteményét lapozgatja. Az asztalkán más könyvek tornyosulnak. Olvasom a címeiket: „A prostituált”, „Erotikus ex- tázis”, „Erotika!” stb. Az üzletben mindig sokan vannak: férfiak, nők fiatal és idős párok; egyesek lopva és kissé szégyenkezve térnek be, mások magabiztosan szólnak az eladókhoz: „Csomagolja be nekem a 630—1102-es számot”, vagy „Kérem a 370— 3205-ös számot”. A katalógus segítségével fejtem meg a titokzatos számokat. A 630—1102-es számú áru különleges koktél, amely megkönnyíti a férfi és a nő kapcsolatának kialakulását, akik korábban soha nem találkoztak, nem ismerték egymást. A kétdecis kis üveg ára: 14 márka 80 pfennig. A 370—3205-ös szám egy kis fémdobozt jelöl, — ilyen dobozokban árusítják a húskonzerveket is. A dobozban 8 milliméteres színes rövidXilm tekercs. A filmen ábrázolt cselekmény a fürdőszobában történik: egy meztelen leányzó éppen szépítkezik, amikor kopogtatnak az ajtón és belép egy férfi, szemmel láthatóan nem vízvezetékszerelő... A filmkazetta ára: 52 márka 80 pfennig. Rózsaszínű papírra nyomtatott hirdetés közli a vásárlókkal, hogy a „Vénusz Indiában” című könyv elfogyott. Elveszek a pultról néhány reklámfüzetet, amelyek az üzlet legfrisebb újdonságait ismertetik, Párizsból férfiaknak és nőknek szánt sztriptíz- toilette-cikkek érkeztek. Tokióból befutottak az „Ener- giser” nevű készülékek: Az „Energiser” a reklámfüzet szerint ugyanolyan hatásos szer az impotencia ellen, mint például a DDT a legyek ellen. Az egyik eladó átnyújt egy mókás rajzokkal díszített lezárt borítékot. „Mi van benne?” — érdeklődöm. Az eladónő így válaszol: „Beata Use lottót szervezett ügyfelei számára. Aki szerencsés, 5—500 márkát nyerhet”. Kiveszem a jegyet a borítékból 630-1102 és meggyőződöm, hogy 5 márkát nyertem. Az elárusító kisasszony is ellenőrzi a jegyet, felírja a szelvényre nevemet és címemet, majd átnyújt 5 márkát... Beata Use 15 évvel ezelőtt egy kis brosúra árusításával indította meg az „üzletét”. Akkor még az egész cég elfért egy kis szobában. Beata Usa üzletének ma hárommillió állandó ügyfele, több száz alkalmazottja van, s kirendeltségei működnek Nürnbergbsn, Düsseldorfban, Majna-Frank- furtban, Hamburgban, Lud- wigshafenben, Saarbrücken- ben stb. A cég forgalma 1967- ben elérte a 30 millió márkát A nürnbergi üzlet előtt minden este felsorakozik az „üdvKUTYASZÉP PÉLDÁNYOK