Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

Divat lakáskultúra Tavaszi kollekció A megyeszékhelyen a közel­múltban megnyílt Elegancia üzlet legszebb tavaszi divat­kollekcióit Szekszárdon a kórházklubban mutatták be. (D. Kónya József felvételei.) Szobanövények tavaszi ápolása A téli hónapok — különö­sen az idén —, a legtöbb la­kásban megviselték a dísz­növényeket. Sápadt hajtáso­kat hoztak, leveleik nagy ré­sze „lesárgult”, és szinte tel­jesen fölélték a cserepükben lévő táperőt. Az idő enyhülé­sével tehát rendbe kell hoz­nunk növényeinket, ha azt akarjuk, hogy lakásunknak valóban díszei legyenek. Mindenekelőtt a rosszul ön­tözött, kiszáradt talajú növé­nyeket állítsuk be egy vödör vízbe, hogy a víz a cserepet teljesen elfedje, s addig tart­suk benne, amíg a talajból buborékok jönnek fel. Utána szedjük le a sárgult leveleket, elszáradt hajtásokat, beteg haj­tásvégeket. Ha a növények szára megnyúlt vágjuk vissza a hajtásokat. A száron lévő rejtett rügyek szépen kihaj­tanak. S minél közelebb van­nak a hajtások a talajhoz, annál szebben fejlődnék, dú- sabban virágoznak. A vissza­vágást, éles késsel; a kést alulról fölfelé húzva végez­zük. A levágott felső lombos hajtások továbbszaporításra, dugványozásra a legtöbb eset­ben felhasználhatók. A hú­sos szárú növények könnyen gyökeresednek (muskátli, sza­badföldi begóniák, verbénák, sth.), ezek tiszta folyami ho­mokban, mérsékelt öntözés mellett 6—10 nap alatt gyö­keret eresztenek. A vastagabb szárú és félfás duványokat gondosabban kell kezelnünk (leander, szobai begóniák): a gyökereztetésre szolgáló cse­rép aljára tegyünk egy sor törött cserepet (vízelvezető ré­tegnek), utána a növény igé­nyeinek megfelelő talajjal töltsük meg félig az edényt, majd ennek a tetejére tiszta, rostált (korhadó anyagot nem tartalmazó) folyami homok kerüljön. Ebbe duványozzuk a kényesebb növényeket, s az egyenletesebb hőmérséklet és páratartalom biztosítására bo- rítsük le a dugványt egy üres befőttes üveggel. Azokat a növényeket, ame­lyek „kinőtték” jelenlegi cse­repüket, vagyis teljesen át­szőtték gyökérrel, ajánlatos nagyobb cserépbe, tápdús földbe átültetni, hogy a táp­lálékfelvétel és így a további fejlődés is zavartalan legyen. Átültetés előtt 1—2 órával jól öntözzük meg a növénye­ket, vagy szívassuk tele víz­zel a gyökérzetet, mert a szárazon átültetett növény később nehezen veszi be a vizet. Ajánlatos az új csere­peket is (amibe a növények kerülnek) beáztatni, mert a száraz cserép a növénytől vonja el a nedvességet. Az új cserép a réginél leg­alább 2—3 cm-rel nagyobb le­gyen, hogy a gyökérzetnek alul is, oldalt is legyen he­lye a terjeszkedésre. (Gyorsan növő növényeknél 3—5 cm is lehet a különbség). Átültetés­kor lazítsuk meg kissé a nö­vények gyökérzetét, a meg- mohosodott, összeállt talajt kaparjuk ki, s a gyökérlabda alján lévő régi cserépdarabot vegyük ki és helyezzük el az új cserép vízlevezető nyílá­sára. A gondos tavaszi növény- ápolás nagyban elősegíti szobanövényeink egész évi, erőteljes fejlődését, ezért ne sajnáljuk most növényeinktől a fáradságot. Pap Istvánná Rovatvezető: MÉRT ÉVA Férfiaknak Tanács pipázóknak A pipát sok férfi előnyben részesíti a cigarettával szem­ben. A dohány élvezetének ezt a módját általában egész­ségesebbnek tartják, ponto­sabban szólva: kevésbé ká­rosnak. A pipázás afféle kis „szer­tartás”, amelynek megfelelő fortélyai vannak. Az új pipát az első hat­hét alkalommal csak félig szabad megtömni, lassan kell szívni és lehetőleg zárt helyi­ségben. Ha a szénréteg ennyi idő alatt nem alakul ki, a pipafej belső részét vékonyan kenjük be mézzel, ekkor már nem maradhat el a siker. Az új pipát a dohány leégetése után hagyjuk kihűlni, s csak azután kaparjuk ki belőle a hamut. A mindenkori „szertartás” egyébként a pipa megtömé­sével veszi kezdetét. Egyen­letes dohányrétegekkel, köny- nyedén nyomkodva töltjük meg. A legfelső dohányréte­get hagyjuk lazán, így köny- nyebben meggyullad. Széles, erős lánggal gyújtsunk rá, hogy a dohánytöltet egész fe­lülete tüzet fogjon. Ezután nyomkodjuk, tömörítsük még egy kissé a dohányt a pipá­ban. A kiszívott pipából a do­hányzás befejeztével azonnal el kell távolítani a marad­ványt. Kemény tárgyhoz ne ütögessük a pipát, mert meg­sérülhet, legfeljebb a tenyér­hez. De legjobb a dohány­salakot megfelelő szerszám­mal kikaparni. Az azonnali kitisztítás csökkenti a „szu- tyok” lerakódását. A pipa- szutyok egyébként nem más, mint a dohányfüstből ki­csapódó kátrány. A szájba, a bőrre jutása kellemetlen kö­vetkezményekkel járhat. A kellemetlenség veszélyét el­kerülhetjük, ha az állandóan használt pipát naponta szét­csavarjuk és textilbolyhos dróttal megtisztítjuk. A pipázás kulturált for­máira nagyon ügyeljünk. Blahó István Tudja-e, hogy Szépségápolás Kozmetikai kérdezz—-felelek Hogyan távolíthatók el az arcról a szőrszálak? Kitépdes- ni szigorúan tilos, mert ettől a szőrpihe általában megerő­södik. A kiszőkítést megpró­bálhatjuk, 3 százalékos hidro- génszuperoxidos, vagy más sző­kítő oldat alkalmazásával. Használat előtt azonban pró­báljuk ki a szert takart bőrfe­lületen, hogy nem okoz-e gyul­ladást. Ha 24 óra elteltével nincs reakció, nyugodtan al­kalmazhatjuk. A kiszőkített szőrszálak alig láthatók. A szőrszálak gyérítésére kozmeti­kusok alkalmazzák a gyantá- zást is, a szőrszálak tartós el­távolításának azonban jelenleg egyetlen módja az epillálás; ennél az eljárásnál szálanként pusztítják el a hajhagymákat. Csak bőrgyógyász vagy kozme­tikus végezheti. Eltávolíthatjuk-e saját ma­gunk is a mitesszereket? A mi­tesszereket ajánlatosabb szak­képzett kozmetikussal eltávo­líttatni, de ha nagyon elővi­gyázatosak vagyunk, magunk is megpróbálhatjuk. Először alaposan tisztítsuk meg arcun­kat és kezünket is. Gőzöléssel puhítsuk fel az arcbőrt. Ez­után mutatóujjunkra gézt bo­rítunk, s mialatt két középső ujjunkkal a bőrt feszesre húz­zuk, mutatóujjunkkal egyide­jűleg kinyomjuk a mitesszert. Igen fontos ezután a kitisztí­tott pórusok fertőtlenítése. ... az ernyőt először Kínában használták, több ezer évvel ez­előtt. Innen került el Indiába és más keleti országokba. Az ernyő hosszú időn át az előke­lő származás sajátos jelképe volt. Burma egyik királya pél­dául „A fehér elefántok és a 24 fehér ernyő ura” címet vi­selte. Európában csak a XVI. században kezdték az ernyőt használni. Francia iparosok ké­szítették az első darabokat, amelyek mintájául a portugá­lok által Indiából hozott er­nyők szolgáltak. Az első fran­cia ernyő súlyos darab volt: átmérője megközelítette a 4—5 métert, súlya pedig négy kilót is kitett. nincs olyan drágakő, amely ne volna fellelhető a szovjét föld méhében. Van közöttük olyan is, amely a Földön másutt nem található. Ilyen például az élénkzöld ma­lachit, a meggypiros rodonit, a sok színben játszó tarka jás- pis, az aranyzöld krizolit. Kü­lönösen az Ural föld alatti kincsestára rejt magában sok értékes drágakövet. _ a legrégibb zeneszerszám, mely napjainkig is fennma­radt, a régi Egyiptomban hasz­nált hárfa és fuvola. Koruk több mint hatezer esztendőre tehető. ... a moszkvai Lenin könyv­tárban 160 nyelven írt, több mint 20 millió könyvet és más sajtóterméket őriznek. A köny­vespolcok hossza 220 kilomé­ter. Ez a világ egyik legna­gyobb könyvtára. Gyerekeknek A kis egér sétaútja A kis egér sétálni ment. Amikor visszatért az udvarba, oda­szaladt az édesanyjához és így szólt: — Anyuka, két állatot láttam. Az egyik félelmetes volt, a má­sik jóságos. — Meséld el, kisfiam, milyenek voltak azok az állatok — mondta az egérmama. A. kis egér elmesélte* — a félelmetes éppen kifelé tartott az udvarról. Fekete lá­ba volt, vörös taréja, szemét görgette és csúnya horgas volt az orra. Amikor átsétáltam előtte, éppen felemelte lábát és olyan hangos kiáltozásba kezdett, hogy azt sem tudtam, hova fussak ijedtemben. — Ez a kakas volt — szólt az egérmama —, ő senkit sem bánt, tőle nem kell félni. És milyen volt a másik állat? — A másik jóságos, ott feküdt a napon és sütkérezett. Lá­ba szürke, sima, alig pihegett a fehér melle és amikor meglátott, barátságosan megcsóválta a farkát. Az öreg egér így szólt: — Buta vagy, édes fiam, de nagyon, hiszen az a macska volt; Aki sokat markol A majom marékszámra mar kolta a mogyorót. Egy szem azonban elgurult, s erre utána kapott. De ezzel az egy mozdu­lattal egy tucat mogyorót kiejtett a markából. Dühösen íelugrott és a kővetkező pillanatban valamennyi mo­gyoró széjjel szóródott. Ha nem lett volna olyan mohó, bőven ehetett volna! Lev Tolsztoj meséi Kedd: Szardínia, vaj, tea. Szerda: paradicsomleves, da- rás tészta, céklasaláta. Csütörtök: Babgulyás, töpör- tyűs pogácsa. Péntek: Burgonyaleves, pa­rajfőzelék, bundás kényéi'. Szombat: Lebbencsleves, ká­posztás kocka. Vasárnap: Ebéd. Raguleves, sült csirke burgonyával, párolt káposztával, csokoládés szelet, sör. Vacsora: virsli tormával, vagy mustárral, tea, citrom­mal. Csokoládés szelet: Egy egész tojást, öt tojás sárgáját, 7 de­kagramm cukorral és kevés rummal kikeverünk. Hozzáad­juk az öt tojásfehérjéből és 15 dekagramm porqukorból vert habot, továbbá 10 dekagramm törött mandulát, 7 dekagramm reszelt csokoládét, 4 deka­gramm lisztet, 4 dekagramm zsemlemorzsát és végül 5 de­kagramm olvasztott, lehűtött vajat. A tepsit papírral kibélel­jük, a masszát beleöntjük és 10—15 percig erős tűzön süt­jük. Ha kihűlt, kockára vágjuk és bevonjuk csokoládémázzal. Ha megszikkadt édes tojáshab­bal díszítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom