Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
Divat lakáskultúra Tavaszi kollekció A megyeszékhelyen a közelmúltban megnyílt Elegancia üzlet legszebb tavaszi divatkollekcióit Szekszárdon a kórházklubban mutatták be. (D. Kónya József felvételei.) Szobanövények tavaszi ápolása A téli hónapok — különösen az idén —, a legtöbb lakásban megviselték a dísznövényeket. Sápadt hajtásokat hoztak, leveleik nagy része „lesárgult”, és szinte teljesen fölélték a cserepükben lévő táperőt. Az idő enyhülésével tehát rendbe kell hoznunk növényeinket, ha azt akarjuk, hogy lakásunknak valóban díszei legyenek. Mindenekelőtt a rosszul öntözött, kiszáradt talajú növényeket állítsuk be egy vödör vízbe, hogy a víz a cserepet teljesen elfedje, s addig tartsuk benne, amíg a talajból buborékok jönnek fel. Utána szedjük le a sárgult leveleket, elszáradt hajtásokat, beteg hajtásvégeket. Ha a növények szára megnyúlt vágjuk vissza a hajtásokat. A száron lévő rejtett rügyek szépen kihajtanak. S minél közelebb vannak a hajtások a talajhoz, annál szebben fejlődnék, dú- sabban virágoznak. A visszavágást, éles késsel; a kést alulról fölfelé húzva végezzük. A levágott felső lombos hajtások továbbszaporításra, dugványozásra a legtöbb esetben felhasználhatók. A húsos szárú növények könnyen gyökeresednek (muskátli, szabadföldi begóniák, verbénák, sth.), ezek tiszta folyami homokban, mérsékelt öntözés mellett 6—10 nap alatt gyökeret eresztenek. A vastagabb szárú és félfás duványokat gondosabban kell kezelnünk (leander, szobai begóniák): a gyökereztetésre szolgáló cserép aljára tegyünk egy sor törött cserepet (vízelvezető rétegnek), utána a növény igényeinek megfelelő talajjal töltsük meg félig az edényt, majd ennek a tetejére tiszta, rostált (korhadó anyagot nem tartalmazó) folyami homok kerüljön. Ebbe duványozzuk a kényesebb növényeket, s az egyenletesebb hőmérséklet és páratartalom biztosítására bo- rítsük le a dugványt egy üres befőttes üveggel. Azokat a növényeket, amelyek „kinőtték” jelenlegi cserepüket, vagyis teljesen átszőtték gyökérrel, ajánlatos nagyobb cserépbe, tápdús földbe átültetni, hogy a táplálékfelvétel és így a további fejlődés is zavartalan legyen. Átültetés előtt 1—2 órával jól öntözzük meg a növényeket, vagy szívassuk tele vízzel a gyökérzetet, mert a szárazon átültetett növény később nehezen veszi be a vizet. Ajánlatos az új cserepeket is (amibe a növények kerülnek) beáztatni, mert a száraz cserép a növénytől vonja el a nedvességet. Az új cserép a réginél legalább 2—3 cm-rel nagyobb legyen, hogy a gyökérzetnek alul is, oldalt is legyen helye a terjeszkedésre. (Gyorsan növő növényeknél 3—5 cm is lehet a különbség). Átültetéskor lazítsuk meg kissé a növények gyökérzetét, a meg- mohosodott, összeállt talajt kaparjuk ki, s a gyökérlabda alján lévő régi cserépdarabot vegyük ki és helyezzük el az új cserép vízlevezető nyílására. A gondos tavaszi növény- ápolás nagyban elősegíti szobanövényeink egész évi, erőteljes fejlődését, ezért ne sajnáljuk most növényeinktől a fáradságot. Pap Istvánná Rovatvezető: MÉRT ÉVA Férfiaknak Tanács pipázóknak A pipát sok férfi előnyben részesíti a cigarettával szemben. A dohány élvezetének ezt a módját általában egészségesebbnek tartják, pontosabban szólva: kevésbé károsnak. A pipázás afféle kis „szertartás”, amelynek megfelelő fortélyai vannak. Az új pipát az első hathét alkalommal csak félig szabad megtömni, lassan kell szívni és lehetőleg zárt helyiségben. Ha a szénréteg ennyi idő alatt nem alakul ki, a pipafej belső részét vékonyan kenjük be mézzel, ekkor már nem maradhat el a siker. Az új pipát a dohány leégetése után hagyjuk kihűlni, s csak azután kaparjuk ki belőle a hamut. A mindenkori „szertartás” egyébként a pipa megtömésével veszi kezdetét. Egyenletes dohányrétegekkel, köny- nyedén nyomkodva töltjük meg. A legfelső dohányréteget hagyjuk lazán, így köny- nyebben meggyullad. Széles, erős lánggal gyújtsunk rá, hogy a dohánytöltet egész felülete tüzet fogjon. Ezután nyomkodjuk, tömörítsük még egy kissé a dohányt a pipában. A kiszívott pipából a dohányzás befejeztével azonnal el kell távolítani a maradványt. Kemény tárgyhoz ne ütögessük a pipát, mert megsérülhet, legfeljebb a tenyérhez. De legjobb a dohánysalakot megfelelő szerszámmal kikaparni. Az azonnali kitisztítás csökkenti a „szu- tyok” lerakódását. A pipa- szutyok egyébként nem más, mint a dohányfüstből kicsapódó kátrány. A szájba, a bőrre jutása kellemetlen következményekkel járhat. A kellemetlenség veszélyét elkerülhetjük, ha az állandóan használt pipát naponta szétcsavarjuk és textilbolyhos dróttal megtisztítjuk. A pipázás kulturált formáira nagyon ügyeljünk. Blahó István Tudja-e, hogy Szépségápolás Kozmetikai kérdezz—-felelek Hogyan távolíthatók el az arcról a szőrszálak? Kitépdes- ni szigorúan tilos, mert ettől a szőrpihe általában megerősödik. A kiszőkítést megpróbálhatjuk, 3 százalékos hidro- génszuperoxidos, vagy más szőkítő oldat alkalmazásával. Használat előtt azonban próbáljuk ki a szert takart bőrfelületen, hogy nem okoz-e gyulladást. Ha 24 óra elteltével nincs reakció, nyugodtan alkalmazhatjuk. A kiszőkített szőrszálak alig láthatók. A szőrszálak gyérítésére kozmetikusok alkalmazzák a gyantá- zást is, a szőrszálak tartós eltávolításának azonban jelenleg egyetlen módja az epillálás; ennél az eljárásnál szálanként pusztítják el a hajhagymákat. Csak bőrgyógyász vagy kozmetikus végezheti. Eltávolíthatjuk-e saját magunk is a mitesszereket? A mitesszereket ajánlatosabb szakképzett kozmetikussal eltávolíttatni, de ha nagyon elővigyázatosak vagyunk, magunk is megpróbálhatjuk. Először alaposan tisztítsuk meg arcunkat és kezünket is. Gőzöléssel puhítsuk fel az arcbőrt. Ezután mutatóujjunkra gézt borítunk, s mialatt két középső ujjunkkal a bőrt feszesre húzzuk, mutatóujjunkkal egyidejűleg kinyomjuk a mitesszert. Igen fontos ezután a kitisztított pórusok fertőtlenítése. ... az ernyőt először Kínában használták, több ezer évvel ezelőtt. Innen került el Indiába és más keleti országokba. Az ernyő hosszú időn át az előkelő származás sajátos jelképe volt. Burma egyik királya például „A fehér elefántok és a 24 fehér ernyő ura” címet viselte. Európában csak a XVI. században kezdték az ernyőt használni. Francia iparosok készítették az első darabokat, amelyek mintájául a portugálok által Indiából hozott ernyők szolgáltak. Az első francia ernyő súlyos darab volt: átmérője megközelítette a 4—5 métert, súlya pedig négy kilót is kitett. nincs olyan drágakő, amely ne volna fellelhető a szovjét föld méhében. Van közöttük olyan is, amely a Földön másutt nem található. Ilyen például az élénkzöld malachit, a meggypiros rodonit, a sok színben játszó tarka jás- pis, az aranyzöld krizolit. Különösen az Ural föld alatti kincsestára rejt magában sok értékes drágakövet. _ a legrégibb zeneszerszám, mely napjainkig is fennmaradt, a régi Egyiptomban használt hárfa és fuvola. Koruk több mint hatezer esztendőre tehető. ... a moszkvai Lenin könyvtárban 160 nyelven írt, több mint 20 millió könyvet és más sajtóterméket őriznek. A könyvespolcok hossza 220 kilométer. Ez a világ egyik legnagyobb könyvtára. Gyerekeknek A kis egér sétaútja A kis egér sétálni ment. Amikor visszatért az udvarba, odaszaladt az édesanyjához és így szólt: — Anyuka, két állatot láttam. Az egyik félelmetes volt, a másik jóságos. — Meséld el, kisfiam, milyenek voltak azok az állatok — mondta az egérmama. A. kis egér elmesélte* — a félelmetes éppen kifelé tartott az udvarról. Fekete lába volt, vörös taréja, szemét görgette és csúnya horgas volt az orra. Amikor átsétáltam előtte, éppen felemelte lábát és olyan hangos kiáltozásba kezdett, hogy azt sem tudtam, hova fussak ijedtemben. — Ez a kakas volt — szólt az egérmama —, ő senkit sem bánt, tőle nem kell félni. És milyen volt a másik állat? — A másik jóságos, ott feküdt a napon és sütkérezett. Lába szürke, sima, alig pihegett a fehér melle és amikor meglátott, barátságosan megcsóválta a farkát. Az öreg egér így szólt: — Buta vagy, édes fiam, de nagyon, hiszen az a macska volt; Aki sokat markol A majom marékszámra mar kolta a mogyorót. Egy szem azonban elgurult, s erre utána kapott. De ezzel az egy mozdulattal egy tucat mogyorót kiejtett a markából. Dühösen íelugrott és a kővetkező pillanatban valamennyi mogyoró széjjel szóródott. Ha nem lett volna olyan mohó, bőven ehetett volna! Lev Tolsztoj meséi Kedd: Szardínia, vaj, tea. Szerda: paradicsomleves, da- rás tészta, céklasaláta. Csütörtök: Babgulyás, töpör- tyűs pogácsa. Péntek: Burgonyaleves, parajfőzelék, bundás kényéi'. Szombat: Lebbencsleves, káposztás kocka. Vasárnap: Ebéd. Raguleves, sült csirke burgonyával, párolt káposztával, csokoládés szelet, sör. Vacsora: virsli tormával, vagy mustárral, tea, citrommal. Csokoládés szelet: Egy egész tojást, öt tojás sárgáját, 7 dekagramm cukorral és kevés rummal kikeverünk. Hozzáadjuk az öt tojásfehérjéből és 15 dekagramm porqukorból vert habot, továbbá 10 dekagramm törött mandulát, 7 dekagramm reszelt csokoládét, 4 dekagramm lisztet, 4 dekagramm zsemlemorzsát és végül 5 dekagramm olvasztott, lehűtött vajat. A tepsit papírral kibéleljük, a masszát beleöntjük és 10—15 percig erős tűzön sütjük. Ha kihűlt, kockára vágjuk és bevonjuk csokoládémázzal. Ha megszikkadt édes tojáshabbal díszítjük.
