Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

B 1 % Tízezeréves magvak kicsírázása Az ókorból és a történelem előtti korból származó növényi magvak kicsírázásának hírét — ismerve azokat a csalásokat, amelyek az egyiptomi király­sírok csíraképes magvaival vol­tak kapcsolatosak — sokan két­kedéssel fogadják. Pedig ilyen jelenséget a tudományos kuta­tóknak szigorúan ellenőrzött körülmények közepette is sike­rült megfigyelniük. Igaz, hogy a viszonylag nagy pontosságú radioaktív szénnel végzett ana­lízis ma már nem egy esetben lefaragta a csíraképes magvak életkorát. A kanadai Nemzeti Múzeum munkatársai 1966-ban új kon- zerválási eljáráson dolgoztak, amelynek célja a régészeti fel­tárások során felszínre került több ezer éves növényi mag­vak tartósítása volt. Munkájuk során olyan esillagfürt-mag- vakkal dolgoztak, amely az északi-sarki övezetben él. A magvak 1954-ben földmunka során kerültek a felszínre, a lemmingek föld alatti járatai­ból. A megkövült magvakat 12 éven keresztül szerencsére száraz helyen tárolták a mú­zeumban, amikor az előbb em­lített munka során a kutatók nedves szűrőpapíron felejtet­ték. A magvak közül hat ha­marosan csírát eresztett, és en­nek láttán megfelelő hőmér­sékletű dobozokba helyezték el a csírákból kifejlődött kis nö­vénykéket. Az egyik növény 11 hónap után virágot hozott, pedig ez az északi csillagfürt ezen az éghajlaton csak a har­madik évben hoz virágot. A kutatók véleménye szerint nor­mális körülmények között a magvak az említett terepen nem maradhattak volna évez­redeken keresztül csíraképesek a lemmingek járataiban, ame­lyek a nyári évszakban igen nedvesek, kevésbé szellőzöttek, tehát a csírázásra kedvezőek itt a feltételek. Az a feltevés alakult tehát ki, hogy a lem­mingek járatát 10 000 évvel ez­előtt, — mert a magvak korát ennyire becsülik, — egy föld­csuszamlás, vagy vulkánkitö­rés téli időszakban eltemette, a lemmingek megfulladtak, a magvak pedig hosszú időre konzerválódtak. A sarki öve­zetben egyébként már találtak más növényi magvakat is, amelyek csíraképesen marad­tak ránk az ókorból. A kana­dai kutatók a megkövült csil- lagfürt-magvak korát egyelőre csak becsléssel és botanikai összehasonlítás útján állapítot­ták meg. A kutatók remélik, hogy a modem szénizotópos vizsgálatok is meg fogják erő­síteni a kutatók által becsült 10 000 éves kort. VII. sz. Feltevés K. Géza szeménygépkocsi-tulajdonos meg­beszélte barátjával H. Imrével, hogy va­sárnap délután elmennek kocsikázni, K. Géza a megbeszélt helyen és időben barátja la­kása előtt az egyirányú utcában megállt a menetirány szerinti baloldalon, háromszor megnyomta a dudát — jelezve, hogy meg­érkezett. — H. Imre beült a gépkocsiba és eltávoztak. Útközben az eső esett, a szélvédő üveg­törlő készüléké t bekapcsolták de az nem mű­ködött. A paks—kölesdi összekötő útvonal 63-as számú útvonal kereszteződésénél Szek- szárd felé akartak kanyarodni és összeüt­köztek a helyszínrajzon feltüntetett helyen Kölesd felől N agydorog felé haladni szándé­kozó T. Márton által vezetett személygépko­csival. A helyszínen megállapították, hogy T. Már­ton által vezetett gépkocsi hatósági jelzés­sel nem volt ellátva és T. Márton közvetlen indulás előtt egy pohár sört fogyasztott. Az összeütközés következtében a gépkocsikon kb. 10 000 Ft. kár keletkezett Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt sértett meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ Függelék megfelelő cikke­lyének számát X-szel jelölje a szelvény számában. 6 m. HEUSZINRBJZ. _______________________________ 63 sz szeKsióc cl \ T5 oJ o V 7 raragraiusoK i 1 21 fi Z 3 h ■­­1 3 5 6 % 8 9 10 1 11 121 | 6 6 1 8 13 15 15 16 ff * 19 20 2 ü 221 1 9 10 11 12 23 25 25 26 27 28 29 302 H 321 113 15 15 16 33 3«» 35 36 3? 86 39 50 5 ti 521 117 18 19 20 y 55 *15 56 57 58 59 501 A 521 121 n 23 25 53 55 55 56 57 58 59 60 < >162! |25 26 27 28 65 65 66 67 68 69 701 n 72 129 30 >31 32 1*3 Ti ?r TBSETET m Wj78 7B mi J182J Függelék FÓKUSZ lllllllllllllllllllllll!! Szemelvények külföldön megjelenő magyar nyelvű újságokból „FEGYVERREL VÉDELMEZTÜK A MAGYAR PROLETARFORRADÁLMÁT! * Irta« Bantiu Anton (Cimpina) 1918. december vége felé fel­vételemet kértem a Magyar Kommunista Pártba. Munkás- ember voltam, s nagy hatást tettek rám azoknak az elvtár­saknak a beszámolói, akik Oroszországban részt vettek a forradalomban, szemükkel lát­ták, mit valósított meg ott ma­gának a nép. Eleven tevékeny­séget fejtettem ki a pártban főként azután, miután a párt­vezetőket letartóztatták. Ott vol­tam azokon a grandiózus tö­megtüntetéseken is, amelyek során a munkások, katonák és más, öntudatos polgárok a le­tartóztatottak szabadon bocsá­tását követelték. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 1910. március 21. után a párt néhány bizalmi feladatot tűzött, elém. így pél­dául, amikor sor került egyes ingatlanok államosítására (bér- házakról van szó, amelyeknek tulajdonosai valósággal szipo­ly ózták a lakókat), megbízott­ként részt vettem az akcióban. Utóbb a Garay térbe torkolló egyik utca főmegbízottja let­tem, majd e tér 14. számú ha­talmas tömbjének házbizalmija. E kettős megbízatás gyakorlá­sa azt is jelentette, hogy vi­gyáztam a rendre, s egyszer­smind a Tanácsköztársaság mellett agitáltam a lakók kö­zött. Le kellett lepleznem és sem­legesítenem kellett egyes ellen- forradalmár elemeket is, akik a munkáshatalom ellen izgat­tak, harcolnom kellett a spe­kulánsok és a huligánok ellen, s adminisztrátorként begyűj­töttem a lakóktól a házbért, amelyet aztán az állami bank­ba továbbítottam. 1919. áprilisának utolsó nap­jaiban, amikor Budapesten, akárcsak szerte Magyarorszá­gon, felhívások szólították a munkásokat a Vörös Hadsereg­be, magam is önként jelent­keztem. Jóllehet eladdig küz­döttem a háború ellen, most ráébredtem, hogy olyan rend­szert kell védeni, amely a meg- alázottak és elnyomottak bol- dogítását tűzte ki céljául. A vas- és vegyipari szakszerve­zet székházában jelentettem be szándékomat az elvtársaknak. Ott éppen egy külön egység alakult csupa budapesti vas­utasból. Többségükben pártta­gok, vagy szakszervezetiek vol­tak, magas fokú forradalmi öntudattal, harcokban edzett elszántsággal. Ez a mintegy ezer főt számláló alakulat a Magyar Tanácsköztársaság fennállása során mindvégig a fővárosban tevékenykedett, őr­járatokkal biztosította a köz­rend fenntartását, egyes közin­tézmények és hidak védelmét: (Előre, Románia) KÉTMILLIÓ ÜJDINÁR A LENDVA—MURSKO SREDISCE DT ASZFALTOZÁSÁRA A szlovén útalap idei pénz­ügyi tervében, amely a napok­ban "került megvitatásra, adatok szerepelnek arról is, hogy a Lendva—Mursko Sredisce első osztályú út aszfaltozását is terv­be vették. A mintegy 4,5 kilo­méteres útszakasz aszfaltozá­sára és modernizálására két­millió újdínárt irányoztak elő. Az összeg magassága minden­képpen szavatolja, hogy a munkát rendesen végzik majd el. Ugyancsak a szlovén útalap idei pénzügyi tervében irá­nyozták elő az említett útsza­kaszon lévő öt híd újraépíté­sét is. Az ehhez szükséges egy­millió 380 ezer újdínárnyi ösz- szeget tulajdonképpen már ta­valy jóváhagyták, de mivel nem tudtak a vízgazdálkodási közösséggel megegyezni, a munkálatok az idei évre ha­lasztódtak. Az öt híd közül kétségtelenül a Lendván átve­zető híd a legjelentősebb. A köztársasági vízgazdálkodá­si közösség az idén is tetemes összegekkel járul majd hozzá a község ármentesítési problé­máinak megoldásához. A Fe­kete-ér, a Lendva és Kebele- patak szabályozására az idén egymillió újdínárt fordítanak majd. Az idei munkálatok nagyban hozzájárulnak majd maga Lendva város ármentesí­tési kérdésének megoldásához. Ebből az összegből fedezik majd a Kebele-patak szabályo­zását is, amely költségekhez, tekintettel a munkálatok nem­zetközi jellegére, ezidáig a szövetségi szervek is hozzá­járultak. Ez a szövetségi köte­lezettség azonban tavaly meg­szűnt és a kiadásokat a jövő­ben a köztársasági vízgazdál­kodási közösség fedezi majd. A Hotiza környékén levő Mu­ra-töltések rendezésére az idén 620 000 újdínárt fordítanak majd, ugyancsak köztársasági eszközökből. A srediscei útnak azonban kétségtelenül a Nafta vállalat­ban örülnek a legjobban, mert a meglévő makadám út valóban kétségbeejtő állapotban van és mielőbb hozzá kell látni az út korszerűsítéséhez még mielőtt teljesen tönkremegy. (Népújság, a Szlovéniai ma­gyarok hetilapja.) 1900 DOLLÁR TORONTÓBAN A VIETNAMIAKNAK Ezerhétszáz főnyi közönség üdvözölte lelkesen a torontói Massey Hallban Hoang Bis Son-t, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Közpon­ti. Bizottsága tagját, az NFF kubai nagykövetét és Huyn Van Ba-t, az NFF kubai nagy- követségének ügyvivőjét. Mind­ketten a vietnami nép biztos végső győzelmébe vetett hittel beszéltek az őket sokszor meg­tapsoló népgyülésnek, mely 1900 dollárt adományozott a viet­nami polgári lakosság megse­gítésére. A két vietnami diplomatát megelőzően dr. Donald Villmott professzor (York University) mondott összefoglaló beszédet a vietnami történelem utolsó 25 évéről, kiemelve azt a bá­rom fő okot, melynél fogva be­avatkozott az Egyesült Álla­mok a vietnami polgárháború­ba. „Az Egyesült Államok óriási befektetéseinek megvédésére, gyarmati állapot fenntartására, gyarmati gazdaság megvédésé­re avatkozott bele a vietnami polgárháborúba.’’ — mondot­ta dr. Wfflmott professzor és hozzátette, hogy „az Egyesült Államok egész Ázsiában, a gyarmati rendszer fenntartását tűzte ki célul, s ennek érde­kében szeretné vérbe fojtani nemcsak a kommunista forra­dalmakat, hanem minden más felkelést is.” Oíi Szó, Soconto) 1 A CSICSEBI EFSZ A LEGJOBBAK KÖZÖTT Csicser község lakossága ti­zennégy évvel ezelőtt határoz­ta el magát a közös gazdálko­dásra. 1988 hektár mezőgazda- sági földterületen indult meg — a nagyüzemi termelés. Sok volt a probléma, amíg a ter­melés rendes kerékvágásba ju­tott. A mezőgazdasági terület a következőképpen oszlik meg: 1063 hektár szántóföld, 230 hek­tár rét, 680 hektár legelő, 5 hektár szőlő és 3,40 hektár gyümölcsös. Az állandó dolgozók száma 167. ebből férfidolgozó 94. A szövetkezetben az 1968. év termelési eredményének érté­kelése közel 120 szövetkezeti tag jelenlétében folyt le. Az elhangzott elnöki beszámoló tükörképet adott arról, hogy milyen volt a múlt esztendő. Látszott az EFSZ dolgozóin a megelégedettség, mert már tudták, hogy 34 korona a mun­kaegység értéke a természet- beniekkel együtt. Az 1968. év a csicseri EFSZ-ben olyan ered­ményt hozott, amilyenre még nem volt példa. A szakszerű talajművelésnek és a nagy hoza­mú búzafajták termesztésének meg volt az eredménye. A bú­zából a tervezett 28 mázsa he­lyett 34 mázsát &rtek el, cu­korrépából a tervezett 300 he­lyett 571 mázsa volt az át­lagos hektárhozam. Az előző évhez viszonyítva a növénytermesztésből 973 ezer, az állattenyésztésből pedig 506 ezer koronával több volt a be­vétel. Dicséretre méltó és példás határozatokat hoztak az elmúlt év folyamán. Elhatározták, hogy hozzájárulnak a község fejlesztéséhez, építéséhez is. Az új kultúrház berendezéséhez 70 ezer koronát utaltak át a HNB folyószámlájára jövedelmi adó címén. Az állattenyésztés is fejlő­dött az EFSZ-ben, de ezen a téren sokat kell még tenni a kívánt termelési eredmények eléréséig. (Uj Szó, Pozsony)

Next

/
Oldalképek
Tartalom