Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
77 Minőségi őrjárat EXPRESSZ” — Miszlára R háztartási gépek Az a szürke kabátos, negyvenes férfi, aki 1969. április 23-án reggel, nyolc óra tizennégy perckor feladott egy expressz levelet a szekszárdi főpostán, kétségtelenül előnyösebb helyzetben volt más ügyfeleknél. Ennek az Ügyfélnek ugyanis (nevezzük a továbbiakban így) fényképezték ezt a ténykedését, a későbbiekben pedig engedélyt nyert arra, hogy expressz levele útját végig követhesse, a feladás pillanatától a kézbesítés percéig. Az Ügyfél ezt az engedélyt a pécsi Postaigazgatóságtól kap- ta, itt is szeretné kifejezni háláját érte. A levél útja A levelet tehát a mondott napon, egy perccel reggel negyed kilenc előtt vette át Csol- lák Andrásné, postai segédtiszt. Lebélyegezte, pecsétet ütött rá és felragasztotta a levél sürgősségét hirdető kis, „EXPRESSZ” felírású papírcsíkot. Ezenkívül pedig átvett öt forintot. Jött a sétáló postás. A sétáló postás az az ember, akire a főpostán olykor nagy tömegben tolongó ügyfelek dühösek. — Csak sétálgatnak odabenn, ahelyett, hogy kinyitnának még egy ablakot és dolgoznának! A sétálgatásnak ez a fajtája azonban nélkülözhetetlen, és a posta belső életéhez tartozik, tehát ahhoz, melyet kissé megismerni óhajtottunk. A sétáló postás viszi a felvett küldeményeket a rovatolóba. A rovatoló egy fiókos polcokkal borított falú, nagyobb szoba, ahol éjjel-nappai folyik a munka Gyakorlott kezek csoportosítják a leveleket, aszerint, hogy milyen irányban kell elhagyniuk Szekszárdot. Nem keveset, hiszen egy csendes hétköznapon a megyeszékhely főpostájára ezer körüli ajánlott és expressz, hat-hétezer sima levél és másfélezer különböző utalvány fut be. Az Ügyfél levele a szakályi polcra került, lévén, hogy címzettje Miszlán lakik. Ezen a polcon is maradt (figyeljünk az időpontokra!) kevés híja éjfélig. A járatosok Az éjszakai járat néhány perccel éjfél előtt vette át, immár más levelekkel együtt, összekötegelve, és gondosan zsákba rejtve. Az éjszakai postaautó, miután a nyomdánál felvette lapunk legfrissebb példányait is, április 24-én 0.20 órakor hagyta el á várost. Kemény, és minden megbecsülést megérdemlő munka az éjszakai járatosoké. Az út kihalt, fény csak itt-ott a falvakban. Ha történetesen defekt éri a meglehetősen ásatag Csepelt, a postások csak önmagukra támaszkodhatnak. Menni pedig kell. Télen is, hófúvásban, vagy jégpáncéltól csillámló úton, mert a posta nem alhat meg. Nem is áll. Szakály vasútállomáson a PF 12—10 rendszámú autó utasai szinte percnyi pontossággal randevúztak a PF 02—77 személyzetével. És elkezdtek várni. 1.15 órától 3.20-ig. Ez az idő azonban csak az Ügyfél részére telt várakozással, szemlélődéssel. A járatosok időközben négy ' vonat hozta küldeményeket „kezeltek”, vagyis osztottak szét egymás közt, a későbbi rendeltetési hely szerint Az utolsó volt a „rikkancsvonat”, vagy postai tolvajnyelven „a Pravdás”, amelyik a legfrissebb Népszabadságokkal érkezett. Hajnali fekete Az Ügyfél:— immár a második-postaautóval — tíz perccel hajnali négy előtt érkezett a gyönki postára. A gyönki posta fontos hely, itt történik a környező községek szerinti második rovatolás. A gyönki posta barátságos hely is. Negyvenhét szolgálati évének fáradalmaival mit sem törődve, maga a vezető, Járai István várta az érkezőket, és ízes, forró fekete. Utóbbi minden hajnalban kijár a virrasztásban fáradó postásoknak. A főnök korai jelenléte természetesen nem. Később, amikor az Ügyfélnek megadatott, hogy saját maga segítse feltenni a misz- lai buszra az expressz levelét tartalmazó zsákot, egy kedves postásasszony bevallotta: — Értesítést kapott, hogy meg- tetszik látogatni! Az Ügyfél tagadhatatlanul meghatódott. A posta kedvessége tehát nemcsak az engedély megadásában merült ki, hanem abban is, hogy a közbenső állomások vezetőit jóelő- re értesítette látogatásáról. (A miszlait is.) Az Ügyfél eközben nem tudta elfelejteni abbéli véleményét, hogy mindezt feleslegesen, hiszen az expressz levél útját mindez egy másodperccel sem gyorsította meg. A célban A miszlai postazsák tartalmát április 24-én, csütörtökön reggel, hét óra ötven perckor borították a kis posta vezetőnőjének asztalára. Az Ügyfélnek tehát ismét módja volt megpillantani azt az expressz levelet, melyet majdnem egy nappal előbb, hetven kilométernyire, fényképészi segédlettel nyújtott át Csollák Andrásné, postai segédtisztnek. Egész pontosan nemcsak ezt a levelet pillantotta meg újból. Azt is, melyet hat perccel korábban dobott be ugyanerre a címre, a szekszárdi föposta előtti gyűjtőládába. Simán és olcsóbban, mindössze egy forintért. A két levél pontosan nyolc óra tizenöt perckor jutott a címzett kezébe. A címzett jó humorérzékű hölgy, és tudván azt, hogy az Ügyfelet mestersége olykor különös utazásokra kényszeríti, meg sem lepődött túlságosan. Az utazás azonban nemcsak különös volt, hanem tanulságos is. Befejezésül vonjunk le ezekből a tanulságokból egynéhányat. Összegezés Az Ügyfél örömmel és tisztelettel ismerte meg a posta dolgozóinak fárasztó, pontos és lelkiismeretes munkáját. Udvariasságukat is. Feltétlenül udvariasak voltak például akkor, amikor lebeszélték eredeti terve végrehajtásáról, arról, hogy expressz levelét egy Paks melletti kis pusztára küldje. — Ne tegye! Ide nem kézbesít expressz küldeményeket a posta! Miszlára igen. Ha a távolságot kereken hetven kilométeresnek mondjuk, úgy (a Mol- nyija műholdak és a Telstarok világában) pontosan 2,9 kilométeres óránkénti sebességgel. Kézbesíti pediglen a csekély négy forinttal olcsóbb, közönséges, síma levéllel percnyi pontossággal egy időben. ORDAS IVAN IL Ha az áru hibás, ezért a felelősség a termék előállítóját terheli. Általános alapelv, hogy a vevő nem károsodhat azért, mert a gyárban rossz munkát végeztek. Ha tehát a háztartási készülékről használat közben kiderül, hogy rossz, rendeltetésszerű használatnál elromlik —, a szavatossági időn belül, díj felszámítása nélkül ki kell javítani. Március 31-ig különféle miniszteri utasítások szabályozták a jótállás mértékét, tartalmát, most ezek helyébe lépett a 4/1969. BkM, KGM, Kip. M, Kk. M, NIM számú együttes rendelet, amely egységes alapokra helyezi a jótállást. Megállapítja többek közt a jótállás legkisebb kötelező mértékét — ez tizenkét hónap, hűtőgépeknél 24 hónap. Ettől eltérni csak felfelé lehet. Az új szabályozás szerint fokozottabban védik a vásárló érdekeit, A gyárak, a nagykereskedelmi és külkereskedelmi vállalatok szerződéseket kötnek a javító vállalatokkal, szövetkezetekkel, a garanciális javítások elvégzésére. E tekintetből igen vegyes a kép. A Vasipari Vállalat például belföldi hűtőgépek, Mekalor és saját gyártású olajkályhák garanciális javítását végzi. A Tolnai Fémipari ,és Szerelő Ktsz jogosult hűtőgépek, valamint a RAVILL, a SZÖV- ÁRU és a Centrum áruházak által importált különféle háztartási készülékek javítására. A GÉL KA szekszárdi szervize külföldi hűtőgépeket, valamint hazai gyártású és import háztartási készülékeket javít. Egyelőre helyhiány miatt nem javítja a Jászberényben készülő hűtőszekrényeket, de ha elkészül az új szekszárdi szerviz — még az idén üzembe helyezik —, ezekre is kiterjeszti garanciális javító tevékenységét. Jelentős kezdeményezés — főleg a hűtőgépgyár részéről, — hogy nem adják „egy kézbe” a garanciális javítást, több vállalattal, szervezettel köt szerződést garanciális javításra, a vevő tehát választhat. Csak jó származhat a versenyből, abból, ha a fogyasztó nincs kiszolgáltatva a lakóhelyén működő egy javítószerviznek. Hűtőgépet például a szekszárdiak — jótállási időn belül —, ma két helyen, rövidesen pedig három helyen javíttathatnak. Nehézkes azonban a boltokban lévő és már ott meghibásodott készülékek javítása. Kipróbálás közben is kiderülhet, hogy hibás a mosógép, vagy centrifuga Még nincs eladva, de ha kijavítják, a jótállási jegyről egy szelvényt le kell tépni. A vásárló — ha ilyet kap —, már eleve bizalmatlan. Előfordul — főleg az importból származó készülékeknél, hogy egy-két hónapot késik a garancialevél. Egyes gyártóművek rendszeresen járják a vidéket, fel- keresik az üzleteket, érdeklődni, hogy milyen panaszok vannak termékeikkel kapcsolatban. Szekszárdon fordult elő, hogy valaki 120 literes villanyboylert vásárolt, a felszerelés után elromlott. Kicserélni nem tudták — a nagykereskedelmi vállalatnál sem volt másik —, a HIM szakemberei amikor megtudták, azonnal intézkedtek. Tavaly rendszeresen eljöttek a Jászberényi Hűtőgépgyár szakemberei is, az idén azonban még nem látták őket a szekszárdi villamos- sági boltban. Pedig jöhetnének. Mint már említettük, sok a panasz az újfajta hűtőgépek ajtóira, mágneses záraira. A szerviznek azonban nincs joga a hűtőszekrény ajtaját kicserélni. Esetenként kell erre külön engedélyt kérni a gyártól. Ez meghosszabbítja a javítási időt, bosszúságot okoz a vásárlónak, aki ha kifizette a többezer forintot, szeretné használni is a készüléket. Előfordult, hogy a Vasipari Vállalatnál kicserélték a deformálódott, nem javítható ajtót, Jászberényben azonban a számlából kihúzták ezt a tételt. Jelenleg hat-hét hűtő- szekrény vár ajtócserére a szekszárdi szervizben. Tolnán is hasonló a helyzet. Korábban is fennállt az a rendelkezés, hogy a javíthatatlan készülékeket ki kell cserélni. Gyakorlatilag azonban minden háztartási készülék javítható, a hibás alkatrész kicserélésével. A hűtőgépek tulajdonosainak azonban várni kell, míg Jászberényből megjön az engedély. Egyébként — ami a javítá- tási időt- illeti — éppen a verseny következtében jelentős az előrehaladás. A Vasipari Vállalathoz garanciális javításra beérkező, vagy bejelentett hűtőgépek egynegyedét a bejelentést követő második napon már megjavítják. További ötven százalék — főleg vidékiek — 3—4 napon belül készül el, a megmaradó 25 százalék kijavításához kell nyolc nap. Ha nincs alkatrész, akkor a javítási idő meghaladja a nyolc napot. A GELKA az erősáramú készülékeket két nap alatt képes megjavítani. Sokan vannak azonban, akik hónapok óta várnak a javításra. Kiadtak párszáz, vagy párezer forintot és mégsem használhatják a készüléket. Felháborító az a közöny, amellyel valahol — az iparnál, a nagykemél, vagy a külkemél — túlteszik magukat ezen. De erről részletesebben majd a keddi befejező cikkünkben. Jantner János Népújság 3 1969. április ZZ Az Építőipari Gépesítő Vállalat beemelő és technológiai szerelő részlegéhez, változó telephellyel, 44 órás munkaidővel, félvételre keres, lakatos, vasszerkezeti szerelő, autogén- és villanyhegesztő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Hétvégi hazautazási költséget térítünk, valamint munkaruhát, napi étkezést és szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat központjában. Építőipari Gépesítő V. Bp., XX., Marx K. u. 255.