Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

77 Minőségi őrjárat EXPRESSZ” — Miszlára R háztartási gépek Az a szürke kabátos, negy­venes férfi, aki 1969. április 23-án reggel, nyolc óra tizen­négy perckor feladott egy ex­pressz levelet a szekszárdi fő­postán, kétségtelenül előnyö­sebb helyzetben volt más ügy­feleknél. Ennek az Ügyfélnek ugyanis (nevezzük a továb­biakban így) fényképezték ezt a ténykedését, a későbbiekben pedig engedélyt nyert arra, hogy expressz levele útját vé­gig követhesse, a feladás pil­lanatától a kézbesítés percéig. Az Ügyfél ezt az engedélyt a pécsi Postaigazgatóságtól kap- ta, itt is szeretné kifejezni há­láját érte. A levél útja A levelet tehát a mondott napon, egy perccel reggel ne­gyed kilenc előtt vette át Csol- lák Andrásné, postai segéd­tiszt. Lebélyegezte, pecsétet ütött rá és felragasztotta a le­vél sürgősségét hirdető kis, „EXPRESSZ” felírású papír­csíkot. Ezenkívül pedig átvett öt forintot. Jött a sétáló postás. A sétá­ló postás az az ember, akire a főpostán olykor nagy tömegben tolongó ügyfelek dühösek. — Csak sétálgatnak oda­benn, ahelyett, hogy kinyitná­nak még egy ablakot és dol­goznának! A sétálgatásnak ez a fajtája azonban nélkülözhetetlen, és a posta belső életéhez tartozik, tehát ahhoz, melyet kissé megismerni óhajtottunk. A sé­táló postás viszi a felvett kül­deményeket a rovatolóba. A rovatoló egy fiókos polcokkal borított falú, nagyobb szoba, ahol éjjel-nappai folyik a mun­ka Gyakorlott kezek csoporto­sítják a leveleket, aszerint, hogy milyen irányban kell el­hagyniuk Szekszárdot. Nem keveset, hiszen egy csendes hétköznapon a megyeszékhely főpostájára ezer körüli aján­lott és expressz, hat-hétezer si­ma levél és másfélezer külön­böző utalvány fut be. Az Ügy­fél levele a szakályi polcra ke­rült, lévén, hogy címzettje Miszlán lakik. Ezen a polcon is maradt (figyeljünk az idő­pontokra!) kevés híja éjfélig. A járatosok Az éjszakai járat néhány perccel éjfél előtt vette át, im­már más levelekkel együtt, összekötegelve, és gondosan zsákba rejtve. Az éjszakai pos­taautó, miután a nyomdánál felvette lapunk legfrissebb pél­dányait is, április 24-én 0.20 órakor hagyta el á várost. Kemény, és minden megbe­csülést megérdemlő munka az éjszakai járatosoké. Az út ki­halt, fény csak itt-ott a falvak­ban. Ha történetesen defekt éri a meglehetősen ásatag Cse­pelt, a postások csak önmaguk­ra támaszkodhatnak. Menni pedig kell. Télen is, hófúvás­ban, vagy jégpáncéltól csillám­ló úton, mert a posta nem al­hat meg. Nem is áll. Szakály vasútál­lomáson a PF 12—10 rendszá­mú autó utasai szinte percnyi pontossággal randevúztak a PF 02—77 személyzetével. És elkezdtek várni. 1.15 órától 3.20-ig. Ez az idő azonban csak az Ügyfél részére telt várako­zással, szemlélődéssel. A jára­tosok időközben négy ' vonat hozta küldeményeket „kezel­tek”, vagyis osztottak szét egy­más közt, a későbbi rendelte­tési hely szerint Az utolsó volt a „rikkancsvonat”, vagy pos­tai tolvajnyelven „a Pravdás”, amelyik a legfrissebb Népsza­badságokkal érkezett. Hajnali fekete Az Ügyfél:— immár a má­sodik-postaautóval — tíz perc­cel hajnali négy előtt érkezett a gyönki postára. A gyönki posta fontos hely, itt történik a környező községek szerinti második rovatolás. A gyönki posta barátságos hely is. Negy­venhét szolgálati évének fára­dalmaival mit sem törődve, maga a vezető, Járai István várta az érkezőket, és ízes, for­ró fekete. Utóbbi minden haj­nalban kijár a virrasztásban fáradó postásoknak. A főnök korai jelenléte természetesen nem. Később, amikor az Ügy­félnek megadatott, hogy saját maga segítse feltenni a misz- lai buszra az expressz levelét tartalmazó zsákot, egy kedves postásasszony bevallotta: — Értesítést kapott, hogy meg- tetszik látogatni! Az Ügyfél tagadhatatlanul meghatódott. A posta kedves­sége tehát nemcsak az enge­dély megadásában merült ki, hanem abban is, hogy a köz­benső állomások vezetőit jóelő- re értesítette látogatásáról. (A miszlait is.) Az Ügyfél eközben nem tudta elfelejteni abbéli véleményét, hogy mindezt fe­leslegesen, hiszen az expressz levél útját mindez egy másod­perccel sem gyorsította meg. A célban A miszlai postazsák tartal­mát április 24-én, csütörtökön reggel, hét óra ötven perckor borították a kis posta vezető­nőjének asztalára. Az Ügyfél­nek tehát ismét módja volt megpillantani azt az expressz levelet, melyet majdnem egy nappal előbb, hetven kilomé­ternyire, fényképészi segéd­lettel nyújtott át Csollák Andrásné, postai segédtisztnek. Egész pontosan nemcsak ezt a levelet pillantotta meg újból. Azt is, melyet hat perccel ko­rábban dobott be ugyanerre a címre, a szekszárdi föposta előtti gyűjtőládába. Simán és olcsóbban, mindössze egy fo­rintért. A két levél pontosan nyolc óra tizenöt perckor jutott a címzett kezébe. A címzett jó humorérzékű hölgy, és tudván azt, hogy az Ügyfelet mester­sége olykor különös utazások­ra kényszeríti, meg sem lepő­dött túlságosan. Az utazás azonban nemcsak különös volt, hanem tanulságos is. Befejezé­sül vonjunk le ezekből a tanul­ságokból egynéhányat. Összegezés Az Ügyfél örömmel és tiszte­lettel ismerte meg a posta dol­gozóinak fárasztó, pontos és lelkiismeretes munkáját. Ud­variasságukat is. Feltétlenül udvariasak voltak például ak­kor, amikor lebeszélték eredeti terve végrehajtásáról, arról, hogy expressz levelét egy Paks melletti kis pusztára küldje. — Ne tegye! Ide nem kézbe­sít expressz küldeményeket a posta! Miszlára igen. Ha a távolsá­got kereken hetven kilométe­resnek mondjuk, úgy (a Mol- nyija műholdak és a Telstarok világában) pontosan 2,9 kilo­méteres óránkénti sebességgel. Kézbesíti pediglen a csekély négy forinttal olcsóbb, közön­séges, síma levéllel percnyi pontossággal egy időben. ORDAS IVAN IL Ha az áru hibás, ezért a fe­lelősség a termék előállítóját terheli. Általános alapelv, hogy a vevő nem károsodhat azért, mert a gyárban rossz munkát végeztek. Ha tehát a háztartási készülékről haszná­lat közben kiderül, hogy rossz, rendeltetésszerű használatnál elromlik —, a szavatossági időn belül, díj felszámítása nélkül ki kell javítani. Március 31-ig különféle mi­niszteri utasítások szabályoz­ták a jótállás mértékét, tar­talmát, most ezek helyébe lé­pett a 4/1969. BkM, KGM, Kip. M, Kk. M, NIM számú együttes rendelet, amely egy­séges alapokra helyezi a jót­állást. Megállapítja többek közt a jótállás legkisebb kötelező mértékét — ez tizenkét hó­nap, hűtőgépeknél 24 hó­nap. Ettől eltérni csak fel­felé lehet. Az új szabályozás szerint fo­kozottabban védik a vásárló érdekeit, A gyárak, a nagykereske­delmi és külkereskedelmi vál­lalatok szerződéseket kötnek a javító vállalatokkal, szö­vetkezetekkel, a garanciális javítások elvégzésére. E te­kintetből igen vegyes a kép. A Vasipari Vállalat például belföldi hűtőgépek, Mekalor és saját gyártású olajkályhák garanciális javítását végzi. A Tolnai Fémipari ,és Szerelő Ktsz jogosult hűtőgépek, va­lamint a RAVILL, a SZÖV- ÁRU és a Centrum áruházak által importált különféle ház­tartási készülékek javítására. A GÉL KA szekszárdi szervi­ze külföldi hűtőgépeket, va­lamint hazai gyártású és im­port háztartási készülékeket javít. Egyelőre helyhiány miatt nem javítja a Jász­berényben készülő hűtőszek­rényeket, de ha elkészül az új szekszárdi szerviz — még az idén üzembe helyezik —, ezekre is kiterjeszti garan­ciális javító tevékenységét. Jelentős kezdeményezés — főleg a hűtőgépgyár részéről, — hogy nem adják „egy kéz­be” a garanciális javítást, több vállalattal, szervezettel köt szerződést garanciális ja­vításra, a vevő tehát választ­hat. Csak jó származhat a versenyből, abból, ha a fo­gyasztó nincs kiszolgáltatva a lakóhelyén működő egy ja­vítószerviznek. Hűtőgépet pél­dául a szekszárdiak — jót­állási időn belül —, ma két helyen, rövidesen pedig há­rom helyen javíttathatnak. Nehézkes azonban a boltok­ban lévő és már ott meg­hibásodott készülékek javí­tása. Kipróbálás közben is kiderülhet, hogy hibás a mo­sógép, vagy centrifuga Még nincs eladva, de ha kijavít­ják, a jótállási jegyről egy szelvényt le kell tépni. A vá­sárló — ha ilyet kap —, már eleve bizalmatlan. Előfordul — főleg az importból szár­mazó készülékeknél, hogy egy-két hónapot késik a ga­rancialevél. Egyes gyártóművek rend­szeresen járják a vidéket, fel- keresik az üzleteket, érdek­lődni, hogy milyen panaszok vannak termékeikkel kapcso­latban. Szekszárdon fordult elő, hogy valaki 120 literes villanyboylert vásárolt, a fel­szerelés után elromlott. Ki­cserélni nem tudták — a nagykereskedelmi vállalatnál sem volt másik —, a HIM szakemberei amikor megtud­ták, azonnal intézkedtek. Tavaly rendszeresen eljöt­tek a Jászberényi Hűtőgép­gyár szakemberei is, az idén azonban még nem látták őket a szekszárdi villamos- sági boltban. Pedig jöhetnének. Mint már említettük, sok a panasz az újfajta hűtőgépek ajtóira, mágneses záraira. A szerviz­nek azonban nincs joga a hűtőszekrény ajtaját kicserél­ni. Esetenként kell erre kü­lön engedélyt kérni a gyártól. Ez meghosszabbítja a javítási időt, bosszúságot okoz a vá­sárlónak, aki ha kifizette a többezer forintot, szeretné használni is a készüléket. Előfordult, hogy a Vasipari Vállalatnál kicserélték a de­formálódott, nem javítható ajtót, Jászberényben azonban a számlából kihúzták ezt a tételt. Jelenleg hat-hét hűtő- szekrény vár ajtócserére a szekszárdi szervizben. Tolnán is hasonló a helyzet. Korábban is fennállt az a rendelkezés, hogy a javítha­tatlan készülékeket ki kell cserélni. Gyakorlatilag azon­ban minden háztartási készü­lék javítható, a hibás alkat­rész kicserélésével. A hűtő­gépek tulajdonosainak azon­ban várni kell, míg Jászbe­rényből megjön az engedély. Egyébként — ami a javítá- tási időt- illeti — éppen a verseny következtében jelen­tős az előrehaladás. A Vas­ipari Vállalathoz garanciális javításra beérkező, vagy be­jelentett hűtőgépek egynegye­dét a bejelentést követő má­sodik napon már megjavít­ják. További ötven százalék — főleg vidékiek — 3—4 na­pon belül készül el, a meg­maradó 25 százalék kijavítá­sához kell nyolc nap. Ha nincs alkatrész, akkor a ja­vítási idő meghaladja a nyolc napot. A GELKA az erősára­mú készülékeket két nap alatt képes megjavítani. Sokan vannak azonban, akik hónapok óta várnak a javításra. Kiadtak pár­száz, vagy párezer forin­tot és mégsem használ­hatják a készüléket. Felháborító az a közöny, amellyel valahol — az ipar­nál, a nagykemél, vagy a külkemél — túlteszik magu­kat ezen. De erről részlete­sebben majd a keddi befeje­ző cikkünkben. Jantner János Népújság 3 1969. április ZZ Az Építőipari Gépesítő Vállalat beemelő és technológiai szerelő részlegéhez, változó telephellyel, 44 órás munkaidővel, félvételre keres, lakatos, vasszerkezeti szerelő, autogén- és villanyhegesztő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Hétvégi hazautazási költséget térítünk, valamint munka­ruhát, napi étkezést és szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat központjában. Építőipari Gépesítő V. Bp., XX., Marx K. u. 255.

Next

/
Oldalképek
Tartalom