Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

„II tőlil azé, aki mepfiveli” Állami földet vásárló tsz-ek Húszéves a TEFU A földtörvény, illetve az azt kiegészítő rendelkezések ér­telmében 1969. január elsejé­vel termelőszövetkezeti tu­lajdonba kerültek azok a termelőszövetkezeti használat­ban levő földek, melyek korábban kívülállók tulajdo­nában voltak, A földhivatalok legfonto­sabb tennivalói, feladatai kö­zött most elsősorban az ezzel kapcsolatos munka szerepel, ugyanis június végéig el kell juttatni az érdekeltekhez a kívülállók földjeinek megvál­tásáról hozott határozatokat. Az érdekeltek száma pedig nem is kevés. Tolna megye termelőszövetkezetei eddig 63 206 hold olyan földet mű­veltek, amely 35 427 kívül­álló tulajdonában volt. Előzetesen — a múlt év so­rán — minden községben rendezni kellett a tulajdon- viszonyokat, ténylegesen azt, hogy az érintett földterület ténylegesen kinek a tulajdo­nában van. E munka során derült ki, hogy milyen nagy számban gyűltek fel az el­múlt évek alatt rendezetlen hagyatéki ügyek. Aránylag rövid idő alatt kellett ren­dezni 13 705 hagyatéki ügyet. 28 305 hold föld volt még az olyan örökhagyók nevén nyil­vántartva, akiknek többsége még 1960 előtt halt meg. Az örökösök érdektelenek voltak abban, hogy a föld kinek a nevén szerepel. Érdekes je­lenség: a föld iránti közöny mellett számottevő a föld iránti igény. A törvény rendelkezése sze­rint a megváltás útján ter­melőszövetkezeti tulajdonba kerülő földből — jogszabály­ban megállapított feltételek­kel — 800, illetve 1600 ölig terjedő terület meghagyható a tulajdonosnak. A mentesítési kérelmeket 1968. december 31-ig kellett beküldeni el­bírálásra. A járási földhivatalok­hoz 5542 mentesítési kére­lem érkezett. De, miután a rendelkezések szerint földet csak belterüle­ten és zártkertben lehet mentesíteni, — ha a kérelme­zőnek termelőszövetkezeti használatba került földje van a belterületen, vagy a zárt­kertben, és ha a mentesítésre felhasználható terület rendel­kezésre áll —, a kérelmezők mintegy tíz százaléka kapta meg a mentesítést. A kívül­állók túlnyomó részénél nem volt meg a törvényes fel­tétel ahhoz, hogy tulajdonuk­ba földterületet adjanak. Miután tulajdonjogot nem kaphattak, földhasználati jo­got kért — eredeti igényét visszavonva —, a kérelmezők 10,8 százaléka. Külön, erede­tileg is 774-en kértek szemé­lyi földhasználatot, ebből 225 kérelmet utasítottak el. A kívülállók földjeinek tu- lajdonbavételét a termelő­szövetkezeti tagok nagy több­sége helyesléssel fogadta, hi­szen sokkal szorosabb kap­csolatuk van azzal a földdel, amelynek a tulajdonosa eset­leg az ötödik megyében la­kik. A már említett 13 705 ha­gyatéki ügyben például 1795 esetben ismeretlen volt az örökös. Jó néhány esetben — miután külföldi földtulajdo­nosról volt szó, minden eset­ben külön-külön meg kellett keresni a Pénzintézeti Köz­pontot, hogy a kérdéses in­gatlan államközi megállapo­dás hatálya alá tartozik-e? De mindamellett az is fel­vetődött egyik-másik szövet­kezetben, hogy a kívülállók földjeinek megváltása nem ró-e nagy terheket a gazda­ságra? Nos, a megyében a termelő- szövetkezeteknek öt év alatt ezen c címen mintegy nyolcvanmillió forintot kell kifizetni. A megváltási ár mintegy hat­évi földjáradéknak felel meg. Az intézkedésre különféle­képpen reagáltak az érintet­tek. Azokat, akik már régeb­ben elszakadtak a földtől, nem érintette különösebben, hogy földjük tsz-tulajdonba került. Valamivel élénkebb ref­lexiót váltott ki viszont a helyben lakó földtulajdonos, ipari munkásokból, alkalma­zottakból. Mégpedig abban, hogy keveslik a föld meg­váltási értékét — bár a ta­pasztalatok szerint spekulá­ciós törekvések húzódnak a kifogások hátterében. Termelőszövetkezeti tulaj­donba azonban nemcsak a kívülállók földje került. A törvény értelmében a ter­melőszövetkezet a használa­tában lévő állami földek és erdők tulajdonjogát — a mi­nisztertanács által megállapí­tott feltételekkel — meg­szerezheti. A feltételek sze­rint az állami tulajdonban lévő földet a gazdaságilag és szervezetileg szilárd termelő- szövetkezetek vehetik — rend­kívül kedvező áron — tulaj­donba, amelyek biztosítani tudják a föld rendeltetés sze­rinti, gazdasági céljának meg­felelő, tartós hasznosítását. A Tolna megyei termelő- szövetkezetek használatában 85172 hold, állami tulajdon­ban lévő föld van. A bony- hádvarasdi, a dombóvári, a györkönyi, a bátaszéki, az őcsényi, a mözsi és a szek­szárdi Garay Tsz jelentette be ezideig, hogy meg kíván­ja vásárolni a birtokában lé­vő állami földet. (A szek­szárdi Garay-nál ez mintegy 1500 hold). Az állami tulajdonban lévő földek megvásárlási lehető­sége többekben azt az ag­gályt támasztotta: nem je­lent-e ez visszalépést a szo­cialista viszonyokban? A tör­vény megalkotása egyúttal kifejezésre juttatta azt is, hogy a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal egyen­rangú, szocialista tulajdon- forma, de kifejezésre jutott az az elv is, hogy „a föld azé, aki meg­műveli”. Miután a föld — még ha állami tartalékföld formájában is — a szövetke­zetek birtokában, használa­tában volt eddig is —, ak­kor meg kell adni azt a le­hetőséget, hogy ténylegesen is tulajdonukba vegyék. Elég a törvény bevezetőjét idézni:„A földtulajdon és a földhaszná­lat egységének megteremtése és fokozatosan a termelő­szövetkezeti földtulajdon lét- rerehozása a szocialista mező­gazdaság továbbfejlesztésé­nek, különösen a termelő- szövetkezetek gazdasági ön­állósága megszilárdításénak fontos előfeltétele”. Bt. Népújság 3 A közeli napokban lesz 20 éve, hogy megala­kultak az első teherautó-fuva­rozási vállalatok. A TEFU megalakításának célja — az egységes népi tulajdon meg­teremtésén túl — az volt, hogy a népgazdasági tervek végrehajtásához, a népgazda­ság dinamikus fejlődéséhez el­engedhetetlen nagyüzemi ter­melést az autóközlekedésben is biztosítani lehessen. A teherautó-fuvarozási vál­lalatok megalakulása után az első időkben csak szervezeti keretet adtak. Ugyanis a nép­gazdaság az akkori helyzetben, közvetlenül a háborús károk helyreállítása után, nem tud­ta biztosítani azokat az anyagi eszközöket, amelyek lehetővé tették volna a MATEOSZ-tól átvett gépjárművek szervezett és nagyüzemi feltételeket ki­elégítő üzemeltetését, valamint műszaki ellátását országos szinten. Nem voltak adottak a személyi feltételek sem. Né­hány speciális területtől el­tekintve, — általában hiányoz­tak azok a szakkáderek, akik a nagyüzemi fuvarozás szerve­zésében kellő jártassággal rendelkeztek. Ezeknek a prob­lémáknak a megoldása már a későbbi évekre maradt. Az ország társadalmi és gaz­dasági fejlődésének előreha­ladtával a gépjármű-közleke­désben is jól láthatóan je­lentkezett egy koncentrációs folyamat, amelynek eredmé­nyeképpen a hatvanas évek elejére az Autóközlekedési Vezérigazgatóság irányítása alatt kialakult a közhaszná­latú autóköziekedés mai szer­vezete, amelybe beleolvadt a BELSPED, az autóbusz-közle­kedési vállalatok, valamint a taxiközleikedós. Ez a szervezet már képes volt hatékonyan ki­elégíteni a népgazdaság más termelő ágazatai, valamint a lakosság által támasztott szál­lítási és utazási szükséglete­ket. A közhasználatú autóköz­lekedés az új mechanizmusban trösztként működik és az el­múlt évben — a megelőző időszakhoz képest — növelni tudta nyereségét, és dolgozói számára fizetett nyereségrésze­A Tisza-parti városban Szolnokon április 22-én ked­den országos eredményhirdető ankétet tartottak a dohány- termesztéssel foglalkozó mező- gazdasági üzemek és a do­hányipar képviselőinek rész­vételével. Képviseltették ma­gukat a Tolna megyei érde­kelt gazdaságok is, továbbá ott volt az ankéten a nagydo­rogi és a faddi dohánybevál­tó üzem illetékes vezetője. A tavalyi termelési verseny értékelése során a dohányipar képviselői elmondták, az úgy­nevezett világos kihozatal, öszességében a minőség sok kívánnivalót hagy még ma­ga után. A minőség javítása nem csupán az üzemeken mú­lik. A fajták jobb megválasz­tásával is sokat lehet segíteni a világos kihozatal arányai­nak megnövelésén, összessé­gében a dohánytermesztéssel foglalkozó Tolna megyei ter­melőszövetkezetek az országos verseny eredményhirdető an­kétjén jól szerepeltek. Helyezést ért el és pénz­jutalmat kapott a pusztahen- csei Kossuth Tsz, a kajdacsi Aranykalász Tsz. a bölcskei sedést Ez bizonyítja, hogy a szervezet életképes és a meg­változott gazdasági környezet­ben, az önálló gazdálkodás fel­tételei között is biztosítani tudja fennmaradását, és ké­pes saját erejéből a megfelelő fejlődésre. Az Autóközlekedési Tröszt jelenleg több mint 60 ezer dolgozót foglalkoztat, a szakma fejlődésére és jelen­legi súlyára jellemző, hogy a 20 év előttihez képest az ed­szállított árumennyiség mint­egy húszszorosára, az elszál­lított utasok száma harminc- szorosára emelkedett. A közhasználatú aBtóközle- kedésnek megyénk társadalmi és népgazdasági életében is jelentős szerepe van. A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat a foglalkoztatott dolgozók lét­száma alapján a megye har­madik legnagyobb vállalata. Szervezeti egységei a megye minden jelentősebb helységé­ben megtalálhatók. Vállala­tunk tevékenysége igen szerte­ágazó és a közúti áru- és sze­mélyfuvarozással összefüggő feladatok minden jelentősebb fajtájára kiterjed. A 20. évforduló az autó- közlekedés és vállalatunk minden dolgozója számára ünnepi eseményt jelent, hi­szen 20 év több mint egy ne­gyed emberöltő és egy dolgozó ember munkában töltött évei­nek fele. D üszkeséggel tölt el mindannyiónkat az a tudat, hogy ki hosszabb, ki rö- vidébb ideig, de részt vett a magyar közhasználatú autó- közlekedés megteremtésében, és munkájával hozzájárult mai eredményeink eléréséhez. Tud­juk azonban, hogy megyénk lakosságának együttérzését csak akkor nyerhetjük el, ha munkánkat olyan minőségben és színvonalon végezzük, hogy az a lakosság igényeit maxi­málisan kielégítse. Ezért első- rendő feladatunknak tekint­jük, most és a jövőben is, szolgáltatásaink körének to­vábbi bővítését, úgy, hogy ezek minőségi színvonala is rend­szeresen emelkedjék. PIEGL FERENC igazgató Rákóczi Tsz, a tengelici Pe­tőfi Tsz, a paksi Ezüstkalász Tsz, a nagydorogi Ujharázda Tsz. Tolna megye diafilmen Tolna megye földrajzi és helytörténeti nevezetességeiről, műemlékeiről, várairól, továb­bá népművészetéről, népvise­letéről ötven színes képből ál­ló diafilmsorozatot készítte­tett a Diafilmgyártó Vállalat­tal a TIT Tolna megyei szer­vezete. A szép felvételeket dr. Pataki József, szekszárdi gim­náziumi tanár, a TIT megyei földrajzi szakosztályának el­nöke fényképezte túraútjain a megye festői tájain, köztük Sárközben és a gemenci erdő­ben is. A sorozatból hetven­ötöt rendeltek az iskolák, va­lamint a Tolna megyei Könyv­tár és Népművelési Tanácsadó. A színes diafilmeket az álta­lános iskolák földrajz és kör­nyezetismereti óráin vetítik majd szemléltetésként, vala­mint az ismeretterjesztő elő­adásokon is hasznát veszik. (—s—ó) Dohánytermesztési verseny Hat Tolna megyei tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom