Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
Otthonunkban a világpiac A nemzetközi munkamegosztás, a külkereskedelmi árucsere elsősorban a nemzetgazdaságok termelő apparátusait kapcsolja össze. Az árucsere azonban nem korlátozódik a termeléshez, a gazdaságfejlesztéshez szükséges javak exportjára és importjára. Az árucsereforgalomban növekvő aránnyal vesznek részt fogyasztási cikkek is. Jelképesen szólva: a világpiac termékei a családi otthonokha is betörnek. A mi üzleteink még nem kínálják a fogyasztási javaknak azt a széles, valóban nemzetközi választékát és bőségét, amellyel Nyugat-Európa nagyvárosaiban lépten-nyomon találkozhat a vásárló. Ám az is kétségtelen, hogy az utóbbi években nálunk is jelentősen bővült a belső fogyasztói piac kapcsolata a külső piacokkal. Nem is olyan régen, a külföldi fogyasztási javak még többnyire a turista-forgalom legális és illegális csatornáin át érkeztek a fogyasztókhoz, ma viszont elsősorban a belkereskedelem elégíti ki az ilyen jellegű igényeket A hatvanas évek elején külföldi divatárut többnyire csak egyes, pesti szaküzletekben lehetett vásárolni, míg az utóbbi években a különféle importáruk — műszaki cikkek, kultúrcikkek, bútorok, élvezeti cikkek — az ország legtöbb városában megvásárolhatók. Amikor a hazai fogyasztói piac és a külföldi piacok kapcsolatait vizsgáljuk, elsőként a magyar áruk import-tartalmára kell utalni. Köztudott, hogy a magyar ipar csaknem minden ága külföldi alapanyagokat dolgoz fel. (Minden 100 forint értékű magyar gyártmányú termék — az ipar átlagában — körülbelül 20 forintnyi importot tartalmaz.) A fogyasztási javakat előállító iparágak is import-igényesek, s különösképpen az például a textil-, a ruházati-, a bőr- és cipőipar. A magyar fogyasztási iparcikkek 1000 forint értékre vetítve, átlagosan csaknem 2 dollár értékű tőkés importot tartalmaznak. Fogyasztásunkhoz azonban nemcsak ilymó- don kapcsolódik az import, a behozatal összetételében jelentős deviza-értékkel szerepelnek közvetlenül is a fogyasztási iparcikkek, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek. A városi tanács vb-ülése Szekszárdi építkezések, határidők, tervek Ehhez a témához — a szocialista országok közötti fogyasztási cikkek cseréjének ki- szélesítéséhez, szabaddá tételéhez — kapcsolódik az a magyar kezdeményezés, amelynek eredményeként egyes szocialista partnereinkkel a fogyasztási javak meghatározott körére már szabaddá tettük az árucserét. Ebben az évben mérsékeltük, illetve megszüntettük a szocialista országokból származó fogyasztási iparcikkek import forgalmi adóját Ez az intézkedés csökkenti a szocialista országokból importált fogyasztási cikkek kiskereskedelmi árát, növeh versenyképességét a hazai fogyasztói piacon. GARAMVÖLGY1 ISTVÁN A TIT szekszárdi szervezete és a Népművelési Tanácsadó rendezésében tartják a villám osságtechnikai klubfoglalkozásokat Horváth György villamosmérnök az oszcilloszkópot mint elektromos rezgésfolyamatokat jelző mérőműszert mutatja be a hallgatóknak. Foto: Tóth Iván A behozatal áruszerkezete, millió devizaforintban: összes import Ebből fogyasztási élelmiszerek iparcikk 1960 •11,455 651 1,115 1965 17,845 995 2,192 1966 18,379 1,204 2,066 1967 20,841 1,563 2,405 1968 21,162 1,612 2,279 1960 óta — miközben az összbehozatal körülbelül 90 százalékkal emelkedett — a szocialista és a tőkés országokban gyártott fogyasztási iparcikkek behozatala csaknem két és félszeresére nőtt, s jelenleg ez az árucsoport alkotja az összbehozatal 7,5 százalékát. Ha a behozatal devizaforint értékét belső fogyasztói árakon fejezzük ki, ebben az esetben az állapítható meg, hogy a kiskereskedelem 1968. évi forgalmában az importált fogyasztási cikkek körülbelül 10 százalékkal részesedtek. A táblázatból kitűnik, hogy 1960 óta élelmiszerbehozatalunk is megkétszereződött. E két árucsoport alkotja az összbehozatal csaknem egyötödét. (Az élelmiszerimport növekedésének egyik tényezője a korábbinál nagyobb gyarmatáru, déligyümölcs és élvezeti cikk behozatal. A másik: egyes hazai mezőgazdasági növénykultúrák gyengébb terméseredménye.) Bármily lendületes is a fogyasztási iparcikkek behozatalának elmúlt esztendőkben fejlődése, annak jelentőségét, szerepét csak egyéb összefüggések figyelembe vételével ítélhetjük meg reálisan. Az import szerepe sokrétű. Pótolhatja például a hazai ipar hiányzó termelési ágazatait — például a személygépkocsi-gyártást —, kiegészítheti a szükségleteket nem fedező árualapot — például a műszaki és vegyi áruknál, az építőanyagoknál és szerelvényeknél —, bővítheti egy-egy árucsoport választékát. Mindezek a funkciók kétségkívül jelentősek, a fogyasztási cikk-import köz i gazdasági szerepe azonban o . kezdődik, amikor a behozató konkurrenciát teremt a ház: iparnak, s azt versenyre, nagyobb teljesítménydere — az előállítási költségek csökkentésére, a termékek állandó korszerűsítésére kényszeríti. A fogyasztási cikk behozatal nálunk ilyen hatást érdemlegesen még nem fejt ki, az import alapvető funkciója, szerepe mindeddig az árualap kiegészítése, a legégetőbb hiányok pótlása, s minimális mértékben a választék bővítése volt. Fejlődhet-e nálunk a fogyasztási iparcikkek importja olyan mértékben, hogy — az árualap kiegészítése, a választék bővítése mellett — egyúttal versenyre késztesse a hazai vállalatokat? Nyilvánvaló, hogy a fogyasztási cikkek behozatala a tőkés országokból nem növelhető korlátlanul, ebben a viszonylatban mindenfajta behozatal a kivitel fejlődésének függvénye. Sokkal kedvezőbb perspektívája van a fogyasztási iparcikkek szocialista országok közötti nagyobb arányú cseréjének. A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása legkisebb nehézséggel épp ezen a területen, a fogyasztási cikkek kereskedelmének liberalizálásával, szabaddá tételével indítható eL A fogyasztási iparcikkek szabadkereskedelme azt jelenti, hogy a szocialista országok az ilyen árukra nem állapíthatnak meg mennyiségi, vagy érték-kontingenst. A szocialista országok belső fogyasztói piacának, fogyasztási iparcikkeket gyártó termelési ágazatainak és vállalatainak integrációja, az egyes országokban emesak az árualapot és az ukínálatot növelné, hanem • termelők monopolhelyzetét is gyengítené. *A Tojna megyei Beruházási Vállalat a városban folyó beruházásokat jelentőségüknél és volumenüknél fogva kiemelten kezeli. Igyekszik tőle telhetőén mindent elkövetni, hogy azok minél gazdaságosabban és megfelelő időben készüljenek el.” A fenti idézetet dr. Ordas József, a Tolna megyei Beruházási Vállalat igazgatójának beszámolójából vettük, aki a városi tanács végrehajtó bizottságának szerdán délelőtt megtartott ülésén arról adott tájékoztatót, hogy állnak a vállalat kezelésében levő beruházások a megyeszékhelyen. A végrehajtó bizottság szerdai ülésén részt vett és felszólalt Horváth József, a Tolna megyei Tanács vb-el- nökhelyettese és Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára. A beszámolóból képet kapunk a városközpontba, pontosabba* a Beloiannisz utcába tervezett tömbfűtőműről, amely a jelenleg épülő és az új városközpontban a közeli években felépítendő épületeket fogja hőenergiával ellátni. A terület kisajátítása megtörtént, a munkálatokat azonban a lakók elhelyezése miatt — csak a Kadarka utcai új panelház átadása után tudják megkezdeni. A 70 lakásos panelház egyébként jó ütemben készül, jelenleg a befejező szakipari munkák folynak, ami arra enged következtetni, hogy a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a szerződés szerinti befejezési határidő — 1969. június 30. — előtt el tudja készíteni. A Beloiannisz utcaihoz hasonló tömbfűtőmű építését tervezték a Kadarka utcai lakóházak fűtésére is, azonban a magas költség miatt más megoldáshoz kellett folyamodni: a D/2 jelű épület kazánházát alakítják át fűtőművé, amely biztosítani tudja majd az öt lakóépület fűtését és a melegvíz-szolgáltatást. Reménykedhetünk abban is, hogy — a terület felszabadítása után — hamarosan elkezdődik az oly régóta várt iparcikk-szaküzlet építése. A munkák megkezdésének függvénye a Beloiannisz utcai bölcsőde elköltözése. Horváth József felszólalásában ismertette a megyéi tanács vb. határozatát, mely szerint két hónap alatt meg kel! oldani a Beloiannisz utcai bölcsőde kérdését, hogy minél előbb elkezdődhessen az építkezési. A Zrínyi utcában épülő 12 tantermes iskola munkálataiban kisebb lemaradás mutatkozik, amit az iskola fontosságára való tekintettel szeptemberig feltétlenül be kél! hozni. Nem kaptunk bíztató híreket az új szekszárdi művelődési házról sem: a még elvégzendő munkákat figyelembe véve — a beruházó vállalat igazgatójának véleménye szerint — a művelődési központ semmiképpen sem készülhet el ebben az évben, s óvatos számítások szerint is legfeljebb 197t. április 1-én kerülhet sor a megnyitására. A végrehajtó bizottság tagjai részletesen tájékozódtak a tervben szereplő jelentősebb középületek terveiről, a munkák állásáról, majd a tanácsülés előkészítésével foglalkozott a vb. A szerdai ülésen még egy érdeklődésre számot tartó napirend szerepelt: beszámoló a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munka- és balesetvédelmi helyzetéről. A vb a beszámolókból és a hozzászólásokból megállapította: annak ellenére, hogy szám szerint emelkedett a balesetek száma, az elmúlt évben jóval kevesebb súlyos baleset történt, mint az előzőkben. Felhívták a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét a hatásosabb munka- és balesetvédelmi propagandára, az előírások szigorúbb betartására. Népújság 3 Visszhang Cikkük nyomán haladéktal anul intézkedtünk Folyó hó lft-i számukban megjelent „Könyökükön jön ki” című cikkükre az alábbiakat közöljük: Cikkük nyomán haladéktalanul felkerestük a paksi Aranykalász termelőszövetkezetet, hogy helyszínen vizsgálhassuk ki a cikkükben jelzett műszaki problémákat. Megkeresésünk alapján a tsz-elnök elmondotta, hogy ténylegesen problémák voltak az általunk javított UE -28-as erőgépnél. Egyidejűleg az elnök elvtárs azt is közölte, hogy a problémákat garanciális szolgáltatás keretén belül a garanciális szolgáltatást végző állomás már kijavította. Az elnök elvtárs közölte velünk, hogs' a jelzett géppel kapcsolatban április 1. óta semmiféle műszaki probléma nincs. A gép folyamatosan üzemel. Ennek megfelelően jelenleg nem igényelnek a gépre vonatkozó semmiféle javítás'. Az esetleges későbbi problémák elkerülése végett megállapodtunk a tsz- elnökével, hogy amennyi- ban az általunk javított gépnél a jövőben műszaki meghibásodás állna elő, úgy a hibát nem a garanciális állomásnak, hanem közvetlenül hozzánk, mint javító állomásnak fogják jelenteni. Tájékoztatásként még közlöm, hogy a műszaki hiba elhárítása ügyében a termelőszövetkezet hozzánk nem fordult. A problémáról mi csak a cikk nyomán értesültünk és mint ahogy a fentiekben már ismertettük haladéktalanul intézkedtünk. Kérjük ezen tájékoztatásunkat az ügyre vonatkozó intézkedés és cikkükre adandó válaszként szíveskedjenek tudomásul venni Soós Ferenc igazgató Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Szekszárd 4. sz. Gépjavító Állomása Tamási 1969. április 17.
