Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
Vezetőségválasztó küldötténekezlet Tisztújítás a Vöröskereszt városi szervezeténéi Amit korábban tárgyalt a párt-vb... Mi valósult meg a javaslatokból? Célul tűzte a választott testület, hogy ráirányítsa a figyelmet, hogy a jelentős réteg helyzetének könnyítése és enyhítése terén fokozatosan, de mégis folyamatosan előre tudjanak lépni. Akik részt vettek a vizsgálódásban, szívügyüknek tekintették. Háromnegyed éve annak, hogy az MSZMP Dombóvári Járási Végrehajtó Bizottsága tanácskozott a járási székhelyen élő nyugdíjasok helyzetéről, életkörülményeiknek alakulásáról, s javításának irányelveiről. Sokan vannak. Dombóvár ipari múltja, a vasutasság nagy létszáma szolgál magyarázattal ahhoz, hogy a többi községtől eltérően, meglepően sok, közel kétezer-kétszáz nyugdíjas él ezen a járási székhelyen. Nagy számuk mellett figyelemre méltó, hogy idős, beteges emberekről van szó, akiknek nyu- godtabb öregsége társadalmi szempontból, humanitásból egyaránt fontos. Életkörülményeik Nagyarányú felmérés előzte meg az 1968. június 13—i vb- ülést, az aktívák személyesen keresték fel a nyugdíjasok kétharmadát. A csaknem másfél ezer nyugdíjas által kitöltött kérdőívek válaszait összegezték, elemezték. Nagyfokú társadalmi felelősségérzettől áthatottan, alaposan meghányták-vetették a vb-ülésen, hogy milyen körülmények között élnek a nyugdíjasok Dombóváron, és a testület tagjai konstruktív javaslatokat tettek. Sokat mondanak, fontos következtetésekre alkalmasak számaik. A 2179 nyugdíjas járandóságának havi átlaga 705 forint. Figyelemre méltó, hogy közülük 210 az olyan nő, akiknél 247 forint, és 306 a férfiak között azoknak a száma, akiknél 329 forint az átlagnyugdíj összege. Sok, a nyugdíjasoknak több, mint harmada tartozik az alacsonyabb kategóriákba. Saját házában lakik a megkérdezett nyugdíjasok kétharmada, 408-an vannak azok, akik egyéb ingatlannal is bírnak. Megállapították a vita során, hogy jelentős az aránytalanság az alacsonyabb és magasabb nyugdíjat élvezők között, az előbbiek rovására. Közülük többen kifogásolták a személyes látogatások során, hogy a nyugdíjhoz viszonyítva aránytalanul magasnak tartják a közterheiket. Egyik kérdőívben olvasható: „Évente 323 forintot fizetek, másfél hónapos nyugdíjamat kérik.” Az előterjesztésben — melynek Ponekker Zsigmond, a községi pártbizottság titkára volt az előadója — és a vitában sok javaslat, észrevétel és megjegyzés hangzott el. Közülük idézünk néhányat, a jegyzőkönyvből. — Elő kell segíteni, hogy Dombóváron minél több munkaképes nyugdíjas dolgozhasson, hasznosítsa tudását és munkájával egészíthesse ki jövedelmét. — Meg kell fontolni, hogy a kétszázötven forint alatti nyugdíj esetében, egyéni elbírálás alapján, hogyan lehetne mentesíteni a közteherviselés alól. — Vizsgálja felül a tanács az 1963. évi egészségügyi miniszteri utasítást, és a lehetőségekhez mérten, magasabb összegű szociális segélyeket állapítsanak meg. — Miből élnek, azok az idős dombóvári emberek, akik semmiféle állami támogatásban, járadékban, nyugdíjban nem részesülnek? Tekintélyes számban találhatók, s az .ő sorsuk még jobban aggasztó. — A járási segélykeret- felemelése folytán a 400 forinton aluli jövedelemmel bíró idős emberek évente egyszer kaphassanak segélyt. — Feltétlenül és mielőbb megoldandó Dombóváron az öregek napközi otthona. A járási tanács sürgősen vizsgálja meg, hogy a volt csibráki kastélyban létesíthető-e szociális otthon, és melyek ennek anyagi kihatásai. — A községi tanács tagjai körzetükben kísérjék figyelemmel a kis jövedelmű nyugdíjasokat, segélyezésükre tegyenek javaslatot a tanácsnál. — Időnként tárgyalja mega községi tanács vb a nyugdíjasok helyzetét és saját teendőit. — Gondosan mérje fel a községi tanács vb, hogy kik azok, akik nem rendelkeznek SZTK-jogosultsággal és ingyenes közgyógyszerellátási igazolványt kaphatnának. — Ä tapasztalatok igazolták a megélhetésük nehézségeit illető aggodalmakat. Mit lehet és mit tudnak tenni? Külön még nem tárgyalta meg a községi tanács vb ezt a témát Bánhelyi Béla községi vb- elnökkel, dr. Németh József vb-titkárral beszélgettünk először, majd kerekasztal-konfe- renciává bővül a kör, ámíkor csatlakozik hozzánk Bódog János adóügyi csoportvezető és Nagy Károlyné, utóbbi az öregekkel foglalkozik a tanácsnál. Előttünk egyre több lesz a kimutatás. Először csak a június 13-i párt-vb előterjesztése van az asztalon, mely később kiegészül a községfejlesztést fizetők, és a közsegélyezettek listáival. Sajnálatos, hogy a vb-hatá- rozatot nem kapták meg. Nagyjából ismerik azért a vb vezetői a járási párt-végrehaj- tóbizottság állásfoglalását, hiszen 40—50 dombóvári tanácstag vett részt az előkészítésben. Mi valósult meg eddig a-javaslatokból? — először erre kérünk választ. Sorra vesszük. Kezdjük a legégetőbb problémával, a szociális otthonnal. — Jól alakul. A tervek szerint Dombóváron létesül a szociális otthon, a tüdőgondozó és a szülőotthon helyén, e két szerv elköltözése esetén. Hatvanöt férőhelyes lenne, tervei elkészültek — vázolja dr. Németh József vb-titkár. — Ügy vélem, főként a helyi erőfeszítésekre kell sort keríteni. Mit tudnak mondani a közteherviselés könnyítéséről? — Nem helyi találmány a vízszolgáltatás és adózás, mint közteher. A vízműhozzájárulás a társulás hatásköre. A ház és kert tulajdonjoga alapján előbbiek miatt nehezen törölhet a község adót, mivel itt gyakorlatilag nincs méltányos- sági elv, az ötéves elévülés ’’tán történhet csak meg a törlés. — És a KÖFA? Milyen útja van az egyéni elbírálásnak és mentesítésnek? — Ezeknél az embereknél a KÖFA-t méltányosságból lehet mérsékelni, vagy törölni. Egyéni kérelemmel indul, és évente kell elbírálnunk. Ma már igen sokszor előfordul, hogy ezeknél az embereknél jeleznek, közbenjárnak a tanácstagok. — »fi is szólunk, felvilágosítjuk azokat közülük, adók nem értik, és a helyzetük indokolja. így küldtem ki a napokban az előadót Markovits Ilonához, a Vörösmarty utcába — veti közbe Bódog János. — Hányán vannak a közsegélyesek, és emelték-e a községi keretet? — Negyvenhetén vannak ebben az évben azok, akik a községi tanácstól száztól—^kétszázhetven forintig rendszeres havi segélyt kapnak. Igen, az idén tizenhétezer forinttal emelték éves keretünket. Emellett a járási egészségügyi csoport évente egyszer, háromszáz—négyszáz forintot juttat nekik tüzelőre, ruházatra. Nézzük csak a segélyezés és a közterhek kapcsolódását. — Előfordul-e, hogy az egyik kezével ad az állam ezeknek az embereknek, a másik kezével elveszi? Gondolkodnak. — Megeshet, bár nem igen. A végrehajtó bizottság januárban eldönti, hogy kik kapjanak segélyt, az adóhivatal meg később veti ki a községfejlesztési kötelezettséget. Ezt követik az egyéni kérelmek — mondja a tanácstitkár. — Győződjünk meg erről füzetesebben, egyeztessük a listákat, fizettek-e vajon KÖFA-t a közsegélyesek — ajánlom. összehasonlítjuk, egyeztetjük a listákat. Kiderül, vannak bizony olyanok, akik ugyan rendszeres segélyt kapnak a tanácstól, de a múlt évben mégis fizettek községfejlesztést. — Mit szólnak ehhez a vb vezetői? — kérdezem. — Elvi kérdésnek tartom, hogy akinek ilyen alapon adunk, attól ne kérjük vissza — ismerteti álláspontját a vb elnöke. Illetékességből a községi vb dönthet, hogy ne vegyenek vissza még csekély összeget sem azoktól a közsegélyes öregektől, akik erre rászorultak. Egyetértünk, hogy erre így vissza kell térni. * Érdemes, indokolt tüzetesen felülvizsgálniok ezt a problémát, és az egész kérdéskomplexumot. A dombóvári községi tanács vezetőivel, s az öregek ügyeiben közreműködő szakemberekkel folytatott beszélgetésünk meggyőzött arról, hogy még részletesen ki kell munkálni a párt vb-ülésén elhangzott javaslatok megvalósítását. Háromnegyed év elteltével is aktuálisak a járási párt-vb ülésén elhangzott intelmek. Részben hozzákezdtek már, de nagyobb erővel, és konzekven- sebb módon többet tehetnek a hosszú távra érvényes elvek és útmutatások valóra váltásáért. SOMI BENJAMINNÉ Népújság 3 Szerdán délelőtt a Garay Szálló nagytermében tartotta meg vezetőségválasztó küldöttértekezletét a Vöröskereszt városi szervezete. A küldöttértekezlet 43 résztvevőjét dr. Sümegi István a városi tanács vb. egészségügyi osztályának főorvosa, a Vörös- kereszt városi szervezetének elnöke köszöntötte, majd Dudás Antalné városi titkár emelkedett szólásra. Vitaindító beszámolójában Dudás Antalné összegezte a Vöröskereszt II. kongresszusa óta! eltelt időszak munkájának eredményeit, majd ismertette a Magyar Vöröskereszt május 29—30-án megrendezésre kerülő III. kongresszusának irányelvei alapján azokat a feladatokat, amelyeket a megújuló városi vöröskeresztes szervezeteknek kell elvégezniük. A titkári beszámolót követően a küldöttértekezlet, megA Dunaföildvári Építő és Cementárukészítő Ktsz-hez a napokban megérkezett az a kotróhajó, amit a szövetkezet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól vásárolt. A szövetkezetnek már régi terve, hogy a folyamatos alapanyag-ellátás biztosítására megszervezze a kavics- és homokkitermelést a Dunán. Kedvező adottság, hogy közel van a folyam, így alacsony a szállítási költség, a szövetkezet betanáruii így árban is versenyképesek lehetnek. Van már szállítóhajójuk is, az idén hallgatta a számvizsgáló bizottság elnökének beszámolóját, majd hozzászólások következtek. A hozzászólások során számos üzemi, vállalati és intézményi vöröskeresztes szervezet képviselője jelentette be, hogy szervezete milyen feladatok elvégzését tűzi ki célul. , . , 4 A hozzászólásokra es felajánlásokra Dudás Antalné titkár válaszolt, aki a régi vezetőség lemondását bejelentve ajándékokat nyújtott át a legrégebbi vöröskeresztes aktíváknak. Ezt követően került sor a Vöröskereszt városi szervezete új. 15 tagú vezetőségének, valamint a március 28-án sorra" kerülő megyei küdöttértekez- let küldötteinek megválasztására. A tanácskozás dr. Sümegi István, a Vöröskereszt városi szervezete elnökének zárszavával ért véget, újabbakat szereznek be, a kapacitás — a kotróhajó teljesítőképessége 40 köbméter óránként — jóval felülmúlja' a szövetkezet saját szükségletét. Jut tehát dunaikavics eladásra is. A szövetkezet vezetői foglalkoznak azzal a tervvel is, hogy megszervezik a földvári és környékbeli építkezések —■ más kivitelezők építkezéseinek is — ellátását megkevert betonnal. A kavicsfeitermelést előreláthatólag még ebben a hónapban megkezdik. Hírmagyarázónk í rja: iiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii A Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzatról Tulajdonképpen a fokozottabb érdekvédelem jut kifejezésre a 15/1968. (XII. 1968) számú belkereskedelmi miniszteri rendeletben, amely 1969 április elsejével lép hatályba, mint a rendelet bevezetője is hangsúlyozza: „A fogyasztók érdekvédelmére és az üzleti munka általános követelményeinek egységes meghatározására. . A rendelet utal a fogyasztók általános tájékoztatását szolgáló intézkedésekre: a nyitási és zárási idő, ebédszünet, időleges zárva tartás, leltár, karbantartás, átalakítás, stb. — amelyről a vásárlót a bejáratnál, vagy a kirakatban jól látható táblán kell feltüntetni, azonkívül azt is, hogy hol tart nyitva a legközelebbi, azonos rendeltetésű bolt. Az üzlet kirakatában és eladóterében elhelyezett árun az áru megnevezését, mértékegységenkénti fogyasztói árát, osztályos áru esetén a minőségi osztályt is fel kell tüntetni. Megtévesztő megjelölés alkalmazása tilos. A kirakatban csak olyan árut lehet elhelyezni, amelyből az üzletben kellő mennyiség van. A kirakatban elhelyezett árut a fogyasztó kívánságára be kell venni. A kirakatban elhelyezett árun „elad^p” megjelölést elhelyezni tilos. Az árut a fogyasztó kívánságának megfelelően, a kért súlyban, Vagy csomagolási egységben, méretben kell kiszolgálni Lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztó az árut megtekinthesse, annak minőségét, árát, használati módját megismerje. A fogyasztónak az árut elszállításra alkalmasan, csomagolva kell kiszolgálni. A csomogolóanyagért — a zöldség kivételével — külön díjat felszámítani nem szabad. Az áru mérésének — az előre csomagolt és a felszolgálással értékesített áru kivételével — a fogyasztó előtt kell történnie. Lehetővé kel! tenni, hogy a fogyasztó a megvásárolt áru súlyát, méreteit az üzletben lemérje, vagy leméresse. A fogyasztónak csak kifogástalan minőségű, vagy az árun feltüntetett minőségű osztályú árut szabad kiszolgálni. Az alkalmi áruk esetén azok árát és a minőségi hibát meg kell jelölni. A fogyasztónak az áru minőségi hibája miatt bejelentett kifogását az üzletben gondosan meg kell vizsgálni és a jogszabályokban meghatározott módon kell elintézni. A fogyasztó figyelmét a minőségi kifogással kapcsolatos jogaira és az eljárásra fel kell hívni. Ha a fogyasztó által keresett áru az üzletből kifogyott, az üzlet dolgozóinak hasonló árut kell ajánlaniok, az áru kiszolgálását más áru vásárlásától függővé tenni nem szabad. Az üzlet dolgozói kötelesek a vevőket érkezésük sorrendjében kiszolgálni. A terheseket, kisgyermekes anyákat és a rokkantakat sorrendi előnyben kell részesíteni. Az üzlet zárórája előtt beérkezett fogyasztókat a záróra után is ki kell szolgálni. A szabályzat az üzletek dolgozóira kötelező. De mindez természetesen nem jogosítja fel a vevőt indokolatlan és .jogtalan szekatúrára, mert a kihangsúlyozott vásárlói jogok mellett ott áll a szocialista együttélés íratlan szabálya is: amelyet a vásárlónak legalább annyira meg kell tartani, mint az üzlet alkalmazottainak az írott szabályokat. BI. Kavicskitermelésre rendezkedik be a szövetkezet 1969. március. 13.
