Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-08 / 56. szám
Mélyben rejlfi hegyek... 2500 méterre fúrnak Tamásiban Ä tamásiak szemében képzeletbeli kérdőjellé görbül a sokemeletnyi magas fúrótorony acélváza. Már több, mint egy év óta az a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt — a járás, a község vezetőit, a lakosságot —, hogy sikerül-e olyan meleg vizet találni* amelyet egyformán lehet mezőgazdasági és kommunális, illetve idegenforgalmi célokra hasznosítani, ugyanúgy, mint a közeli, Somogy megyei Igaion. (A tavalyi közvélemény-kutatás során több tamási olvasónk kért erre választ.) Sikerül-e megtalálni a kéréséit vizet? Ez a kérdés legalább annyira izgatja a fúrást végző munkásokat, az irányító szakembereket, a föld mélyét, „vallató” geológusokat ás, mint a tamásiakat. A kútfúrók elsősorban munkájuk gyümölcsét szeretnék a föld mélyéből felszakítani, annak a munkának a gyümölcsét, amely egy cseppet sem irigylésre méltó. Ha van még egy szakma, amelynek igazán, a maga valóságában dacolni kell az időjárás viszontagságaival, akkor az a kútfúróké. Esőben, hóban, metsző hidegben, kánikulai forróságban egyformán kell végezni a munkát, birkózni csövekkel, több mázsás vaskoloncokkal. Nehéz, egész embert kívánó munka ez, amelyben néhány év után rendszeresen kiütközik a jellegzetes betegség, a reuma. Lent, a pádon és fent, a magasban dolgozókat védi ugyan valamelyest a ponyvafüggöny, mégis, előfordult, hogy a metsző hidegtől sírva jött le a fú- pómunkás a fenti állványról. Hogy miért vállalják mégis? Mert mindig izgalmas számukra, mii rejt a föld mélye, milyen sok millió éves titkokat. És ha úgy ér véget a fúrás, hogy nem hoz sem vizet, sem olajat, sem gázt, sem ásványt, akkor is gazdagította a tudományt. Mi Is tulajdonképpen a tamási kutatófúrás eddigi eredménye? Erről beszél Major József, a kútfúrás vezetőjének helyettese. — Először is, bemutatom önmagunkat: a Vízkutató Vállalat ceglédi üzemegységéhez tartozunk. A negyedik hónapja vagyunk itt, Tamásiban. Fő munkaterületünk az Alföld, de több helyen dolgoztunk már a Dunántúlon is. Legutóbb Pápán vízellátás céljaira fúrtunk 2400 méter mélységű kutat. — Számunkra izgalmas minden egyes fúrás, mert a legtöbb rendszerint valamilyen meglepetést okoz. Annak idején a mi brigádunk fúrt Tápén víz után, és végül is olaj tört fel. — Itt is számítanak meglepetésre? — Meglepetésre mindig, mindenütt felkészülünk. Sőt, úgy mondhatnám, a várható veszélyekre is, ezért dolgozunk például itt is gázkitörést gátló szerkezettel. Meglepetés? Eddig az, hogy a geológusok korábbi feltételezésétől eltérően még mindig nem értük el azt a triász mészkövet, amelyben a meleg vizet feltételezik. — Milyen mélységnél tartanak? — Elértük a kétezer métert. További célunk egyelőre két és fél ezer méter. Most éppen átállást végzünk, köny- nyebb rúdazatra térünk át. Az elmúlt napokban kétezer méterig bedolgoztuk a béléscsöveket — ezek végérvényesen bentmaradnak a talajban — és az átállás egyúttal szűkebb fúrási szelvényt is jelent. Az átszerelés után megtartjuk a nyomáspróbát, és a jövő héten ismét megkezdjük a tényleges fúrást. — Hallottuk, hogy a közelmúltban angol cég is közreműködött a fúrásban. — Igen. Olyan kemény kőzetbe ütköztünk, hogy a mi hagyományos, keményacél- fúróinkkal nem boldogultunk. Olyan gyémántfúróra volt szükség, amellyel csak ez az angol cég rendelkezik. Gyorsan kiszámították: gazdaságosabb az ő segítségüket igénybe venni, mint a mi fúróinkkal nyűglődni. Számítunk arra, hogy a hátralevő ötszáz méteren még újból igénybe kell venni a gyémántfúrót. Az itteni talajösszetételre, a kőzetek keménységére jellemző, hogy amíg az Alföldön egy műszakban elértünk ötven—száz méteres teljesítményt, addig itt nem egyszer csak öt-hat métert tudtunk lefelé haladni. — A kutatáshoz tartozik az is, hogy ötméterenként, sőt esetenként méterenként veszünk kőzetmintát, amelyet laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. Ezenkívül bizonyos mélységekből — speciális fúróval — magot kell fúrni. Ez a mag a fúrásszelvény átmérőjének megfelelő kőzetdarab. Egy ilyen — pontosan 1999,5 méterről — vett magot mutat Major József. A minta két, egymástól szemmel láthatóan eltérő kőzetréteg törését mutatja. —- Ebből a mintából esetleg arra is lehet következtetni, hogy egy hajdani krátertölcsérbe fúrtunk bele... — Mégis, mire lehet számítani? — Az még teljesen bizonytalan. Kérdés, hogy a következő ötszáz méteren rábukkanunk-e a triász mészkőrétegre? Ha az alaphegységet elérjük — amely esetleg éppen csillámpalát tartalmaz — akkor nem fúrunk tovább, akkor munkánknak eredményével csak a tudományt gazdagítottuk. A többemeletnyi magas torony két szára között acélsodronyokon szinte játszi köny- nyedséggel halad fel és le a sok mázsás vaskolonc, amely egymás után süllyeszti a mélybe az acélcsöveket. — Kétezer méter mélységnél a fúrófej és a szár súlya hetvenöt tonna... A torony tövében kétszázötven lóerő dübörög, csak kiabálva értjük egymást — Pedig most csak egy gépegység dolgozik... Szalóki Béla fúrómester brigádjának tagjai már intésekből megértik egymást. A gépektől a kipufogógázt, füstöt föld alá süllyesztett cső vezeti el jó húsz méterre. Óvórendszabály ... Akárcsak a munkások fején a műanyag sisak. Utánfutós ZIL érkezik, csövekkel megrakva. A sofőr Major Józsefet keresi. — Ha jól emlékszem, utoljára Szentesen találkoztunk... A toronyig Sz—100-as csinál utat a sárban a tehergépkocsinak. A tamásiak érthető izgalommal várják, mit rejtenek a mélyben húzódó hegyek... BI. Népújság 3 1969. március 8. Visszhang Vannak Kétyen „ördögök“!? Előfizetőié vagyok a Népújságnak és azt rendszeresen el is olvasom. A vasárnapi cikkben olvastam, hogy Vannak-e Kétyen ördögök? Éntőiem ugyan nem kérdezték, de ha most megkérdeznének, én is azt mondanám, hogy vannak... És lopnak is. A múlt héten péntekre virradó éjszaka ugyanis Hajdú Lajostól és még egy másik kétyi lakostól elloptak nagyon sok száradni kiteregetett fehérneműt, ágyhuzatot. Válasz a „Sár A Tolna megyei Népújság 1969. március 5-i számának utolsó oldalán „Sár és sötétség” cím alatt észrevételezték Szekszárdon, a Mártírok terének közvilágítását. Vállalatunk jellegére való tekintettel csupán a cím második felére kívánunk reagálni a következő felvilágosítással: A tér északi oldalán a folyamatban lévő építkezések miatt bizonyos villamos-hálózatszakaszok lebontásra kerültek. Azon fémszerkezetek azonban, amelyeken közvilágítási lámpakarok voltak, megmaradtak. A lámpatestek természetesen üzemelnek is. A művelődési ház építése miatt a téren parkrendezés is lesz. Ennek során áténítésre fog kerülni a Beloiannisz utcától a Mészáros Lázár utcáig a teljes közvilágítás, figyelembe véve már az új gyalogjárdát is. A rendezés terveit a városi tanács még 1967. év első felében elkészítette, sajnos a kiviteleA rendőrség kora reggel kutyával kivonult a helyszínre. Nem tudom hagytak-e nyomot maguk után hátra a tolvajok, de senki nem találkozott velük, láthatatlanok, nyomtalanok. .. Felültek a seprőre éjféli 13 órakor és ellovagoltak, azóta se hírük, se hamvuk. Odafönn talán most festik át, vagy éppen csinálják belőle húsvétra az ünnepi ruhákat. BALOG ADAM Két\ és sötétségire zés értelemszerűen csak az építkezés befejezése után kezdődhet meg. A esatomafektetések miatt szükséges feltárások biztosításáról, esetleges kivilágításáról az illetékes kivitelezőknek kellene gondoskodni. Az építkezésre és az elkövetkező park- rendezésre való tekintettel javasolnánk az átmenő gyalogosforgalmat a tér jobban meg- világítStf déli oldalára irányítani, esetleg tSÖTSk segítségével. DSnAsz Üzletigazgatósága. Saekszárd A szerkesztőség a válasszal egyetért, azzal a megjegyzéssel, hogy ,,A lámpatestek természetesen üzemelnek is” mondat csak a glossza (rövid kritikai újságcikk) megjelenése óta érvényes. Egészen pontosan: a cikk megjelenése előtti estén gyulladtak ki a lámpák, addig asak egy világított. A tájékoztatásról A Tolna megyei Népújság február 7-i számában „Három vonat a hóban” cím alatt megjelent újságcikkben foglaltakkal kapcsolatban közlöm, hogy a hófúvás, vagy egyéb természeti csapások következtében bekövetkezett forgalmi akadályokról, egyéb nehézségekről készséggel adunk felvilágosítást. A helybeli helyzetről a KPM-utasitás szerint az érdekelt szolgálati főnökség, az igazgatóság egész területét érintő eseményekről pedig az igazgatóság vezetője, vagy megbízottja tájékoztathatja a szerkesztőséget. Az utazóközönséget ezen akadályokról állomásaink a pénztárnál kifüggesztett hirdetménnyel, élő szóval és ahol rendelkezésre áll, utastájékoztató hangosbemondó útján is értesítik. Nagyon szívesen vesszük, ha az utazóközönség sajtó útján is helyes, megfelelő tájékozta•ást kap. Ehhez minden segítséget eddig is és • Jövőben is megadunk. A hivatkozott újságcikk előzményei az említett utasítás félreértésén kívül (nem érezte magát a főnökség illetékesnek szekszárdon Kívül) részben azzal magyarázhatók, hogy a helyi pályafenntartási főnökség csak Tolna megye egészen kis területére illetékes és ezért átfogó jellegű felvilágosítást nem is adhatott. Viszont helytelenül hivatkozott arra, hogy a hóakadályok esetleg nem jó fényt vetnek a vasút munkájára. Ugyanis a rádió és a televízió naponta több ízben is ismertette azokban a napokban a fennálló hóakadályokat, továbbá mi is minden lehető eszközt megragadtunk, hogy a Hóakadályokról utasainkat elindulás előtt értesítsük. DB. SZABÖ TIBOR az igazgatóság vezetője Mecseki Szénbányák felvesz vájártanulókat. Jelentkezni lehet az általános iskola 8 osztályát végzett 14—17 éves fiataloknak az 501 .sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél : Komló, Ságvári E. u. 9. Tanulmányi eredménytől függően havonta 60—540 Ft-ig ösztöndíjat kapnak, ezenkívül szerződéskötés esetén I. évben havi 200 Ft, II. évben havi 300 Ft tanulmányi segélyt fizetünk. A III. évesek teljesítménybérezésben dolgoznak. Kollégiumi bentlakásos ellátást biztosítunk. (98)
