Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
A szövetkezetek a szocialista gazdaságban Májusban: műsoros napok Dombóvárott Igazi dombóvári esemény Ugyancsak ekkor rendezik A szövetkezetek számottevő tényezői társadalmi-gazdasági fejlődésünknek. A népgazdaság csaknem minden ágazatában életképes formának bizonyultak. A szövetkezetek 1950-ben a mezőgazdasági termelés 4,1; az ipari termelés 1,2; az építőipari termelés 5,7%-át adták, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 12,4%-át bonyolították, 1967-ben a mezőgazdasági termelés közel háromnegyedét, az ipari termelés huszadát, az építőipar termelésének nyolcadát, s a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom közel egyharmadát. 1950-ben az aktív keresők alig 2%-a dolgozott szövetkezetben, 1967-ben közel egyharmada. A mező- gazdasági szövetkezetekben például 1967-ben az aktív keresők száma mintegy egymil- lió-egyszázezer, a könnyűipari szövetkezetekben 160 ezer, a kohászati és gépipari szövetkezetekben 30 ezer, az építőipari szövetkezetekben közel 40 ezer, a fogyasztási szövetkezetekben közel százezer. A takarékszövetkezetek betétállománya közel kétmilliárd forint, s kereken egymilliárd forint kölcsönt folyósítottak. A lakásszövetkezetek nyolc- milliárd forint értékű lakást kezelnek!. A szövetkezetek gazdasági súlyára utal, hogy a termelőszövetkezetek évi termelése meghaladja a 70, a szövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipar forgalma pedig a 34 milliárdot. Társadalmi fejlődésünk szempontjából figyelemre méltó, hogy a korábban kisüzemi termelést folytató parasztgazdaságok és kisipari műhelyek a szövetkezeti társulás révén szocialista üzemekké fejlődtek. A gazdasági mechanizmus reformja a szövetkezetek helyzetében, körülményeiben alapvető változásokat igényelt. A mezőgazdasági szövetkezetekről törvényt hozott az országgyűlés, a kisipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek és szövetségeik helyzetének rendezésére pedig kormányhatározat született. A törvény és a kormány határozata abból indul ki, hogy o szövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása, szocialista üzem, a szövetkezeti tulajdon alapján önálló vállalatszerű gazdálkodást folytat, az önkormányzat elvei szerint működik és tagjait szocialista szellemben neveli. A jogszabályi rendezés során a legmagasabb szintű jogszabályok tartalmazzák azokat az előírásokat, melyek biztosítják, hogy a szövetkezet ténylegesen és a tagok önkénKépviselői látogatás Értényben Szombaton Péti János országgyűlési képviselő Csajbók Kálmán megyei népfronttitkár társaságában Értény községbe látogatott. Kötetlen beszélgetés folyt ez alkalomból a község párt-, állami, gazdasági és kulturális, valamint társadalmi szerveinek képviselőivel a községfejlesztési feladatok eddigi eredményeiről, s a további tennivalókról. Családlátogatásra is sor került ezután. Majd a vendégek a barnaháti szociális otthon lakóit látogatták meg, beszélgettek velük életükről, problémáikról. tes személyi és vagyoni társulása legyen. A termelőszóvetkezeti törvény és a kormányrendelet például a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta a szövetkezet alakulásának elhatározását, az alapszabály megállapítását, a tagfelvételt, és kizárást, a vezetők megválasztását,' visszahívását, az éves és távlati tervek, valamint a zárszámadás jóváhagyását, közös vállalkozásban és területi szövetségben való részvétel és kilépés, az egyesülés, szétválás és megszűnés elhatározását. A fontosabb kérdések eldöntése esetén lehetővé teszi a titkos szavazást. Magas színtű jogszabályok teszik jogosulttá a termelőszövetkezet tagjait a társadalombiztosítás juttatásaira és a nyugdíjra, s írják elő, hogy a szövetkezetekre kötelezettséget csak államtitkári, illetve miniszte-" ri rendelet vagy ezeknél magasabb jogszabályok, meghatározott körben tanácsi rendeletek és saját választott szerveik határozatai háríthatnak. Területi szövetségeik és országos tanácsaik a szövetkezetekre határozatokat nem hozhatnak, a szövetkezetekkel versenyben álló vállalatokat nem alapíthatnak, a tanácsok és a miniszterek azonban a szövetkezeteket alapvetően érintő intézkedéseket, előterjesztéseiket kötelesek velük egyeztetni. Az önálló vállalat- szerű gazdálkodás előfeltételeiről az ágazati miniszterek gondoskodnak. A gazdaság- politikai ösztönzés olyan rendszerét alakítják ki — együttműködve az országos érdekképviseleti szervekkel —, mely szakszerű gazdálkodás esetén lehetővé teszi a szövetkezetek számára a társadalom- és gazdaságpolitikai céloknak megfelelő fejlődést. A jogszabályok tág határok között mozgó előírásokat tartalmaznak. Ezek alapján maguk a tagok állapíthatják meg saját szövetkezetükre az érvényes konkrét előírásokat. A jogszabály-előírás például csak azt a minimális munkameny- nyiség határozza meg, mellyel a tsz-tag nyugdíjévét szerezhet. Annak meghatározása, hogy saját szövetkezetükben mennyi munkát kell végezni a tagnak, illetve mennyi munkát köteles számukra biztosítani a vezetőség, a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Alapvetően a közgyűlés jogosult meghatározni a vagyoni hozzájárulás módját és mértékét is. A tevékenységi kört, az ügyrendet és munkarendet is maga a szövetkezet állapítja meg. A közgyűlés foglal állást abban is, hogy hány és hány tagú választott testületet — vezetőséget, ellenőrző, művelődési, szociális, háztáji és egyéb bizottságot — hoz létre. Maga választja meg a bizot- ságok tagjait, határozza meg feladataikat, működési rendjüket. A kötelező szervezeti és működési elvek, továbbá a gazdaságpolitikai intézkedések alapján módjában áll a tagoknak mérlegelni, hogy mely tevékenységre érdemes szövetkezni, milyen mértékű vagyoni és személyi hozzájárulás teszi életképessé a szövetkezetét, milyen szervezeti keretben és mely működési elvek alkalmazásával biztosítható a vállalatszerű gazdálkodás. BETEGLÁTOGATÁS a megyei kórházban április 4-én, 6-án és 7-én lesz. (474) A jogszabályok biztosítják, hogy a tagok élvezhessék a szövetkezés előnyeit, de egyértelműen kifejezésre juttatják azt is, hogy a kockázatot is nekik kell vállalniuk. A szövetkezetek a gazdasági kapcsolatok terén egyenrangúak az állami vállalatokkal. Ennek az elvnek a betartását az állami, tanácsi szervek és saját érdekvédelmi szerveik biztosítják. Az önálló gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele a megfelelő vezetés. A szövetkezetek vezetőségének összetételére kötelező előírás nincs. A tevékenységi kör figyelem- bevételével a tagoknak kell gondoskodniuk arról, hogy szövetkezetük élére politikailag, erkölcsileg kifogástalan, vezetőképes és megfelelő szak- képzettséggel rendelkező személyek kerüljenek. A választott testületekben demokratikusan hozzák meg a döntéseket, a végrehajtásért azonban minden vezető személy szerint is felel. A tagok alapvető érdeke az ellenőrzés megszervezése. Ebben lényeges segítséget adnak a tanácsok és szakigazgatási szerveik. A szövetkezet gazdálkodásába ugyan nem avatkoznak bele. de ellenőrzik, hogy a szövetkezet a saját alapszabálya szerint működik-e, továbbá be- tartják-e a törvényeket és más állami előírásokat. Az eddi,?> tapasztalatok szerint az önállóság, vállalat- szerű gazdálkodás és demokratikus működés jelentősen erősítette a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket s az egvéb szövetkezetekben is erőteljesen jelentkezik az igény a működés és gazdálkodás korszerűsítésére. Frre a lehetőséget a februári kormány- határozat intézreénvesen megadja. MOHAROS JÓZSEF volt a múlt év tavaszán rendezett műsoros napok. Felrázta a televízió zsarnoki bűvkörébe szorult embereket, s fellendítette a további népművelő munkát. A lakosság lokálpatrióta szellemét hivatott feléleszteni a tavasz rendezvényeinek két napra történő összpontosítása, egy kis kacsintás- sál az idegenforgalomra is. A sikerek bizonyították az elgondolás helyességét. Ebben az évben — bár kifejezetten nem esett szó róla — a megyei szervek előre beszámították munkatervükbe a dombóváriak újrázását. A járási pártbizottság és a községi tanács együttes ülésén úgy határoztak, hogy ebben az évben és a következőkben is megrendezik a műsoros napokat, sőt hagyomány- nyá fejlesztik. A program elkészült, gazdag látnivalót, színes élményeket kínál. A múlt évi Kodály-ün- nepségek, s a dombóvári Ko- dály-kultusz diktálja, hogy a kezdet a zeneszerző emléktáblájának koszorúzása legyen. Ugyancsak az első napon, május 17-én délelőtt kerítenének sort az országos eszperantó találkozó és kiállítás, valamint a dél-dunántúli amatőr filmszemle megnyitására. A filmszemle az első nap még zártkörű lesz, csak a bíráló bizottság számára vetítik a filmeket. A szombati programban azonban szerepelnek látványosabb események is. Kiállítás nyílik, hol a legjobb gyermekrajzokat, s a Népújság hasábjain is meghirdetett pályázatra beérkező dombóvári címereket, emblémákat, bőröndcímkéket és szállodajelvényeket lehet megtekinteni. meg a megyei úttörő-nép- táncverseny döntőjét. Az elme sportjának híveit a rendkívül ötletes sakkfelad- vány-szerző verseny csalogatja majd. A napot énekkarok fellépése és a KISZ rendezésében, tábortűzzel egybekötött majális zárja. A vasárnapra tervezett műsor, ha lehet, még színvonalasabb, érdekesebb. Ekkor kerül sorra az úttörő néptáncosok területi döntője, ahol öt megye legjobbjai vetélkednek. Még a délelőtt folyamán kihirdetik a filmszemle eredményét, s ezután folyamatosan vetítik a díjazott alkotásokat. A sakkozók ezen a napon sakkfelad- vány-fejtő versenyt rendeznek. Tovább szélesítik a kiállítások területét: a Műcsarnok anyagából képzőművészeti tárlatot rendeznek, ezt követi egy műsoros divatbemutató, ahol fővárosi manekenek mutatják be a legifjabb kreációkat. A műsoros napokat a moziüzemi vállalat rendezésében bemutatott Pokolrév című film zárja, amiről ankétot tartanak. A program tehát kész, a tervek jól átgondoltak, s összehangoltak. A műsorban szereplők és a Dombóvárra látogató érdeklődők elhelyezési és étkezési gondjait — bár nem kis gond — meg tudjuk oldani — mondotta dr. Németh József vb-titkár. — Szeretnénk a rendezvények szervezésével túlszárnyalni az elmúlt év sikerét, s azt, ha a dombóvári műsoros napok sokrétű programja a megye területén is visszhangra találjon. csupor Miért panaszkodnak az emberek? Bosszús építtetők, megsértett gyászoló A megyei J\EB vizsgálata Mint jelentettük; pénteken délelőtt más időszerű kérdések mellett azt értékelte a Tolna megyei Népi Elleríör- zési Bizottság, hogyan foglalkoznak a beadványokkal intézményeknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél. A népi ellenőrzés tanulságosan mutatott rá arra, hogy ahol áttekinthető módon iktatják az érkező ügydarabokat. — mint például a 11. számú AKÖV-nél, a Vasipari Vállalatnál —, ott a panaszok intézése is megnyugtató. Az ügyvitel áttekinthetetlensége okozza néhol, hogy csak valamennyi akta áttanulmányozása után lehet kideríteni, mennyi a panasz, mennyi a bejelentés. Ilyen helyzetben adódik, hogy ügydarabok elkallódnak, a panaszos pedig hiába várja a választ. Mind a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnál, mind több ktsz-nél ilyen negatívumot tárt fel a népi ellenőrzés. Jobb, lelkiismeretesebb — többek között — a Víz- és Csatornamű Vállalat, a Vasipari Vállalat nyilvántartása, ügyintézése. Az említett vállalatoknál immár tapasztalható rend megyei tanácsi segítségnek köszönhető. Sajnos, a városgazdálkodási vállalatnál kirívó esetek, mulasztások tömegével találkozott a vizsgálat. A javulásra itt is megvan a remény: a népi ellenőrzés — régi gyakorlatához híven — már a vizsgálat tartama alatt hasznos tanácsokat adott a hibák kijavítására az új igazgatónak. A Népbolt Vállalatnál is, az áfész-eknél is törekszenek arra, hogy gyorsan orvosolják a vásárlók panaszát. Az AKÖV Tamási és Szek- szárd között az utazóközönség óhajára állított be új járatot. Több, korábbi népi ellenőrzési vizsgálat mutatott rá arra, hogy a Vasipari Vállalatnál a szerelők bérezése helytelen: a munkások nem a végzett munka arányában, hanem a javított kályhák darabszáma alapján részesültek díjazásban. A NEB javaslatára a vállalat megváltoztatta ezt a bérezési formát. A tamási GELKA- szerviz vezetője gyakran személyesen vizsgálja ki a panaszokat.. A gyors, alapos intézkedésre a felettes szerve által megszabott prémiumfeltételek is serkentik. Hasonló előzékenységet a Patyolat Vállalat s több ktsz is tanúsíthatna. A Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz gyatra munkát végzett a szekszárdi KISZ-ház építésénél. A ktsz rá sem hederített a panaszosokra, — így nem csoda, hogy a hibák kijavítása hiányában bíróságra került az ügy. A Tamási Építőipari Ktsz sírkövet emeltető gyászolót bosszantott azzal, hogy panaszának intézéséről sem szóban, sem írásban nem tájékoztatta. A ktsz arról sem tudta informálni a népi ellenőröket, hogy mi történt a sírkő-ügyben. Az emberek nagy többsége nem panaszkodik indokolatlanul, — mutatta ki a NEB vizsgálata. A kivizsgálás elemzése szerint a panaszok alig hat- hét százaléka megalapozatlan. Munkájuk során hasonló tapasztalatot szereztek a népi ellenőrök is: a felkeresett, vagy éppen a NEB-hez forduló emberek a hibák fel- . nagyítása nélkül, a népi ellenőrzés segítő szándékával összhangban adtak tájékoztatást. Őszinte bírálatot is tartalmazó határozatában a megyei NEB a megyei tanács vb-nek, a szekszárdi városi tanács vb-nek és a megyei KISZÖV- nek tett javaslatot a hiányosságok megszüntetésére. — b.z. —
