Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

fl Forradalmi Kormányzótanács tagjai Szamuely Tibor Pogány József Kun Béla Van tus Károly Nyisztor György varga «w*uw Hevesi Gyula Lukács György Gart« Sándor Landler Jenő Vágó Béla dr. Hamburger Jenő Fidler Rezső UtlIUlllUlilimilllllllimiHIIIIIIIIIHIIIilltlIIHUHItttlMmHtlIMIIIItlIltlHtttM iHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiii unni i unni um um in mi iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiti dús 21-én. A szocialista forradalom békés úton vívta ki a győzelmet, alig 5 hónappal az 1918-i ma­gyar októberi polgári de­mokratikus forradalom ki­törése után. A koalíciós kormány tehetetlennek bi­zonyult a háború okozta gazdasági leromlás megál­lítására és a növekvő tö­megelégedetlenséggel szem­ben mindinkább reakciós intézkedésekhez folyamo­dott. A felelősséget a szociál­demokratákra igyekeztek há­rítani. A kormány lemon­dott, de a szociáldemokra­ták sem mertek önálló kor­mányt alakítani. A válsá­gos helyzet megoldásához szükség volt a KMP és a mögötte álló munkásság erejére. A két párt egye­sült, s március 21-én éj­jel az egyesült Magyar- országi Szociáldemokrata Párt megalakította a For­radalmi Kormányzótaná­csot. Elnöke a szociál­demokraták centralista cso­portjához tartozó Garbai Sándor, tényleges vezető­je Kun Béla külügyi nép­biztos lett. Rovatvezető: MÉRY ÉVA Jelentős naphoz érkezett a magyar munkásmozga­lom története 1919. már­Internacionalizmus A Pétervári Szakszervezeti Tanács üdvözli a magyar pro­letariátust. Győzelmetek új erőt ad nekünk a tőke dikta­túrája ellen és a munkásosz­tály diktatúrájáért folytatott harcunkban. Kéz a kézben ve­letek, drága elvtársaink, utol­só csepp vérünkig harcolunk közös ellenségünk ellen. Bí­zunk abban, hogy közel van a harmadik vörös internacioná- lé győzelme, a világimperializ­mus felett. * Varsó és egész Lengyelor­szág proletariátusa feszült fi­gyelemmel kíséri a hős ma­gyar munkások harcát, a ra­gadozó imperialista koalíció és saját kapitalistáik és mág­násaik ellen. Magyar testvé­reinek további győzelmeket kíván a munkásforradalom eszméiért vívott harcban. Él­jen a nemzetközi munkás­szolidaritás. * A bécsi kommunista és szo­cialista párt nagyszabású tün­tetést rendezett vasárnap a magyar szovjet kormány iránt való szimpátiája kifejezésére. Öriási tömeg vonult a Ringen át a Schwarzenbergplatzra A menetben a magyar szovjet köztársaságot éltető fölírású táblákat vittek. * Bár tűi szigorú hatósági intézke desék vannak érvényben Prágában, a bolsevizmus kezd tért hódítani. Tegnap délután 6 órakor a „Nép­házban” a munkások gyűlésre jöttek össze, amely forma szerint nem volt összehíva. A gyűlés vé­gén határozatot hoztak, hogy üd- vözlik a magyar proletárságot. A teremből a nép vörös zászlók alatt vonult ki. Ugyancsak Prágából jelentették, hogy Horice-ban megalakult a munkástanács, az első Csehor­szágban, amely a bolsevista prog­ram alapján áll. Határozat A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt és a Kommunis­ták Magyarországi Pártja a mai napon közös vezetőségi ülésében a két párt teljes egyesülését határozta el. Az egyesült új párt neve mindaddig, amíg a forradalmi Internacionálé nem dönt a párt végleges elnevezésében, a kö­vetkező lesz: Magyarországi Szocialista Párt. Az egyesülés azon az alapon történik, hogy a párt és a kor­mányhatalom vezetésében a két párt együttesen vesz részt. A párt a proletariátus nevé­ben haladéktalanul átveszi az egész hatalmat. A proletárság e diktatúráját a munkás-, pa­raszt- és katonatanácsok gya­korolják. Éppen ezért termé­szetszerűen, véglegesen elejtő- dik a nemzetgyűlési választ ' sok terve. Lenin üzent Kt Lenin. Őszinte üdvözle­tem a Magyar Tanácsköztársa­ság proletár kormányának... Üzenetüket éppen most közöl­tem Oroszország kommunista (bolsevik) pártkongresszusával. Mérhetetlen a lelkesedés. A harmadik kommunista inter­nacionálé moszkvai kongresz- szusának határozatait amily gyorsan csak lehetséges, közöl­ni fogjuk, úgyszintén a kato­nai helyzetről szóló jelentése­ket. Okvetlenül szükséges, az állandó drót nélküli távíró­összeköttetés Budapest és Moszkva közt. Kommunista üdvözlettel és kézszorítással. Lenin. (A Magyar Tanácsköz­társaságot köszöntötte szikratávírón a fenti so­rokkal Lenin, 1919. már­cius 22-én.) A külügyi népbiztoshoz a következő sürgöny érkezett: „Szívből üdvözlünk bennete­ket. Üj élet virrad ránk, pél­dátokat rövidesen az egész vi­lág követni fogja” Maxim Gor­kij. Haladéktalanul megterem­tendő a proletárság osztály­hadserege, mely a fegyvert teljesen kiveszi a burzsoázia kezéből. A proletárság uralmának biztosítása és az antant impe­rializmusa ellen a legteljesebb és a legbensőbb fegyveres és szellemi szövetség kötendő az orosz szovjet kormánnyal. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Kommunisták Magyarországi Pártja Népújság 1969. március 21. Eseménynaptár Márciusban történt 21-én: Csepelen a legnagyobb üzemek bizalmijai a katonataná­csok képviselői, a kommunista vezetők kiszabadításáról tárgyaltak. Landler Jenő, a szociáldemokrata párt képviseletében felkeresi a börtönben Kun Bélát, összeült a szociáldemokrata pártvezetőség, s a kommunistákkal közös kormányalakításról tárgyalt. A gyűjtő- fogházban aláírták a két párt egyesüléséről és a hatalom átvéte­léről szóló okmányt. A Budapesti Katonatanács tagjai lelkesedéssel foglaltak állást a proletárdiktatú ra mellett. A szociáldemokrata pártválasztmány elfogadja az egyesülésre vonatkozó javaslatot. Utoljára ül össze a Berinkey-kormány, elrendeli a kommunisták szabadon bocsátását. Kun Bélát a tömegek diadalmenetben hozzák ki, a gyűjtőfogházból, összeült a Budapesti Munkástanács, amely a hatalom átvétele mellett dönt. Megalakul a proletárdiktatúra kor­mánya, a Forradalmi Kormányzótanács. Éjszaka már a felfegyver- zett munkások vigyáznak a rendre. A Forradalmi Kormányzóta­nács elrendeli a statáriumot azok ellen, akik szembefordulnak 9 forradalommal. 22- én: Lenin és Kun Béla szikratávírón üzenetet váltanak. A népbiztosok elfoglalják hivatalukat. Valamennyi jelentős városban és községben megtörténik a hata lom átvétele, összeül a Forra­dalmi Kormányzótanács első értekezlete; Kun Béla javaslatot tesz új karhatalom létrehozására. Megszületik a műkincsek, a szín­házak szocializálásáról szóló rendelet. A Népszavában megjelenik az IOSZ és a SZIOSZ felhívása egységes, ifjúsági szövetség létre­hozására. 23- án: Több mint százezer dolgozó részvételével tüntetés az Országház téren. 25- én: Rendelet jelenik meg a Vörös Hadsereg létrehozására. 26- án: Rendelet a Vörös őrség megalakításáról. A vasutak igazgatását Vasúti Direktórium veszi át. A Forradalmi Kormány­zótanács rendelete kimondja a munkához való jogot és általános munkakényszert. 27- én: Rendelet a gyárak, üzemek, bankok, lakóházak államo­sításáról. 28- án: A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a kislakások bérének leszállítását. 29- én: A Vörös Újság megemlékezik Szabó Ervinről. Az összes színházban „vpröskatona”-esteket rendeznek. A Közoktatásügyi Nép­biztosság felhívást intéz a fiatalokhoz, hogy segítsék megtanítani írni-olvasni a földműves szegényeket. 30- án: Elrendelik az összes dolgozó általános betegségi és bal­eseti biztosítását. Kommunista agitátorképző iskola indul Budapes­ten. 31 én: rendeletben rögzíti a vidéki tanácsok és direktóriumok hatáskörét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom