Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
_iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiii!imiiiiiiniiiiiiiif(iiiiiiiiiiiiiiiiiEiiiiHiiiimiiiiiuiiiiiiiiiHiiiiiiiimeiiiiiiiiinimi!iiiiiiiii!iiiiiií HuiiimmnmmuiunmiunumimiH | Egy halász I meg a lánya Az a legjobb, ahogyan egymást jellemzik. Bencze Ferenc, a halászati szövetkezet elnöke úgy beszél Zerza Istvánról, a szövetkezet legidősebb dolgozó halászáról, hogy kizárólag jót tud róla mondani. Munkaszerető, szorgalmas, rendszerető ember, nemcsak halászni tud, hanem tudja irányítani is a munkát. Jelenleg a madocsai Duna- szakaszon dolgozó brigád vezetője. Amióta ez a szövetkezet létezik (gyakorlatilag 1945-től), Zerza István azóta ide tartozik. A felszabadulás előtt sokáig hajós volt, a szövetkezetben körülbelül hat évig elnök. Most, hogy az egész tagság szakmunkásvizsgát tett halászatból, Zerza István volt a legidősebb vizsgázó- hatvanéves. Kitünően vizsgázott. Nem teljesen egészséges, baj van a veséjével és kicsit ideges ember, de azt hiszem, hatvanéves korunkra mindnyájan ilyenek leszünk — mondja a paksi halászati szövetkezet elnöke. Zerza István lányáról, aki ugyancsak halászszakmunkás, bár az irodán dolgozik gépíróként és általános adminisztrátorként, az elnök még markánsabb jellemzést tud adni. — Örült ambíciója van a halászathoz. Ha megjönnek a halászok, lerohangál a partra, megnézni, mit hoztak. Szívesen megy ki, amikor lehet, a Dunára is. A legnagyobb örömmel vállalta a vasárnapi munkát is, halat kellett mérni és könyvelni a bevételt. Zerza Júlia maga kérte, hogy elvégezhesse a szakmunkásképző tanfolyamat. Nagy szorgalommal tanult és eredményesen tett vizsgát. Legjobb tudomásom szerint a könyvtárában megvan az összes halászati szakkönyv, amit az utóbbi időben kiadtak. Szeretném, ha továbbtanulna. A múltkor az utcán találkoztunk, arra kért, hadd nézze meg a halfürdetést. Szóljunk neki. Minden érdekli, ami a halakkal, a halászattal kapcsolatos. Tavaly jutalomként elküldtük a lenin- grádi halászati kiállításra, másik két taggal együtt. Zerza Júlia alig múlt húszéves, érettségizett, komoly, barna szemű, mint az apja. A nevük eredetéről annyit tud, hogy szláv, valószínűleg délszláv. — Örökölte az édesapjától a halászat iránti érdeklődést? — Egészen kicsi koromban kezdődött. Nagyon sokat mesélt nekem a halászatról és néha elvitt magával. — Amikor megtudta, hogy maga is halászszakmunkás lesz, örült neki? — Ezt nem tudnám megmondani, de szívesen segített a gyakorlati tanulásban. Megtanított hálót fonni. — Melyikük tanult többet egymástól a szakmunkás-tanfolyam ideje alatt? — Mindketten tanultunk egymástól, én a biológiában segítettem neki. Apu igen régóta nem tanult és most nehéz volt a számára. De nehéz maga a halászat is, ezért nem sajnálja, hogy a bátyáim nem lettek halászok. Egyik művezető Budapesten, a másik könyvelő. — Mit gondol, mivel tölti majd a nyugdíjas éveit az édesapja? — Halászni fog. Már eltervezte, hogy vesz egy kis csónakmotort és azzal járja a Dunát. Zerza István: — Kislány kora óta érdeklődik. Emlékszem, fogott egy piszét, vagyis küszhalat, hazavitte és fölboncolta. Halász persze nem lehet, mert a halászatban legfontosabb az erő. — Nem a szaktudás? — Első helyen az erő van. A szaktudás nagyon fontos, de olyan mesterség ez még mindig, hogy erő kell hozzá. — Azért talán mégis örült volna, ha legalább az egyik fia halász lesz? — Mindegyik az akart lenni, de már az elején rájöttek, hogy nehéz. Egyikük bele is esett a kifogott halak közé fejjel, annyira elfáradt a napi munka után. Én magam is azt mondtam, ne ebben a kutya mesterségben dolgozzanak. Jobb, ha meleg a munkahelyük. — Van-e olyan halász tsz-tag, akinek a fiából is halász lesz a paksi szövetkezetben? — Nincs. A tanulók mind más szülők gyermekei. De ők valószínűleg nem fordítanak hátat, ha már elkezdték. Például Kun Sanyi, aki a brigádunkhoz tartozik, egészen picike gyerek volt, amikor rajtakaptam orvhalászaton. Égy feneketlen kosárral halászott, nyomkodta le a vízbe. Belőle biztos, hogy halász lesz. — Valóban úgy tervezi, ahogyan Júlia mondta, hogy halászni fog Pista bácsi nyugdíjas korában is? — Igen, nem tudnék meglenni víz nélkül. A szervezet hozzászokik a vízhez, a friss levegőhöz és odakívánkozik. Hallottam, hogy nyugdíjas hajósok, akik nem jártak a tűzre, két-három év alatt meghaltak. — Milyen szerszámokkal fog halászni nyugdíjas korában? — Van többféle szerszám, ami használható. Dobóháló, milling... — Az magyarul mit jelent? — Milling. — Milyen ez a szerszám? — Merítős. Aztán tudok majd halászni fenékhoroggal, kecével és varsával. A kece a V-alakú keretre rászerelt zsák forma háló. — A halászat az egyetlen szenvedélye? — Nem. Otthon kertész- kedek, nézem a televíziót és nyulakat tenyésztek. GEMENCI JÓZSEF iHítmimiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiHii u iiiiimiiiiiiiimiiimiimiiiimiiiiiiiimiiüimmiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiimiiiiimr (Régi vicc: egy itthon szerzett nyelvtudására büszke magyar Párizsban megszólít egy franciát, s gondosan ügyelve a kiejtésre, kérdez tőle valamit. A francia, ahelyett, hogy válaszolna, visszakérdez: — Ön milyen nemzetiségű? —_ Magyar vagyok. 1— Érdekes. Sohasem tudtam, hogy a magyar nyelv így hasonlít a franciára. . .) Szólásmondás Azt tartják, ahány nyelv, annyi ember. Kétségtelen: különben boldogul, sokoldalúbb az az ember, aki az anyanyelvén kívül egy vagy több idegen nyelvet is elsajátított. Különösen nekünk igaz ez a szólásmondás: a magyar nem világnyelv, s más nyelvekhez még annyira sem hasonlít, hogy így-úgy elboldoguljon vele az ember külföldön. Egyre jobban kitárul előttünk a világ, s a gazdaságirányítás új rendszere több vállalatnak is lehetővé tette önálló külkereskedelmi kapcsolatok létesítését. Ezzel egyidőben természetesen bővül az olyan munkahelyek száma, ahol szükség van idegen nyelvet bíró dolgozókra, vagyis megnő azoknak az embereknek az ázsiója, akik többféleképp meg tudják értetni magukat. Statisztikai adatok bizonyítják — környezetünkben is taA Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz Fizetés megegyezés szerint. Heti 44 órás munkaidő. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán Szekszárd, Tarcsay V. u. Irodaház. (245) pasztalhatjuk —, hogy néhány év óta mennyire megnőtt az emberek utazási kedve. Világot járni, más nemzetekkel ismerkedni az egyik legszebb élmény. De mennyivel bensőségesebb, emberközelibb kapcsolatokat tud teremteni az, aki a felkeresett ország nyelvét is ismeri? (Van, aki csak erre esküszik: egyik ismerősöm négy hónap alatt megtanult olaszul, mert ezt az országot választotta legközelebbi úticélként.) Külföldi szerzők könyveit legkitűnőbb magyar íróink, műfordítóink tolmácsolásában kapja az olvasó. Nyelveket is tudó irodalomkedvelők szerint hamisítatlanabb élmény az író egyéniségét közvetlenül, eredetiből megismerni. Könnyen lehetne folytatni a felsorolást, hiszen egy töredékét sem sikerült elmondanom annak az előnynek, amit egy idegen nyelv ismerete nyújt. Statisztika Divat lett nálunk idegen nyelveket tanulni. Már általános és középiskolában számottevő azoknak a gyerekeknek a száma, akik a kötelező iskolai tárgy mellett, magán- szorgalomból — rosszabb esetben szülői rábeszélésre — egy másik nyelvet is „felvesznek”. De nemcsak a gyerekek tanulnak. Éppen a művelődési házakban és a TIT-nél indított nyelvtanfolyamok sikere bizonyítja, hogy a felnőttekben is megvan ez az igény. A statisztika nem pontos, hozzávetőleges tájékozódáshoz mégis segítséget nyújt. Az adatokat a TIT Tolna megyei szervezetétől kértem, mert jelenleg elsősorban ők foglalkoznak tömeges nyelvoktatással. (Persze, nem hanyagolhatok el a művelődési házak tanfolyamai sem.) Szekszárdon, Bonyhádon, Pakson, Tamásiban indultak TIT-tanfolya- mok, hat nyelven, négyszáznál több hallgatóval. Legnépsze♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ▲ ▼ rűbb tagozat a német, a nyelvtanulók több mint fele ezt választotta. Ezen tulajdonképpen nem lehet csodálkozni: a megye lakosságának nemzetiségi összetétele és a „némettel mindenütt megélsz” vélemény magyarázza. Figyelemre méltóan megnőtt az érdeklődés az angol nyelv iránt (nem jellemző, de beszéltem fiatallal, aki csak azért küszködik az angollal, hogy a legújabb slágerszövegeket jól tudja énekelni, esetleg fordítani.) A szigetország nyelvét egyébként három tagozaton, összesen 72 hallgatónak oktatják.. Ezután sorrendben az orosz következik, majd az olasz, francia és az eszperantó. A n.éhány év előtti eszperantó „hullám” alábbhagyott, szívesebben tanulnak élő nyelvet az emberek. Korszerűbbek lettek az oktatás módszerei: a TIT nyelv- tanfolyamának résztvevői például az orosz és a német nyelvet audió-vizuális úton sajátítják el. A nyelvtanulási kedvet bizonyára fokozza a tanfolyamok kedvezményes ára is: 200 —240 forint a tandíj. Dialógus (Diáklány, harmadikos gimnazista): — Egészen jól megy már a francia, nem szeretném abbahagyni. — Miért tanul nyelvet? — Ha most azt mondom, hogy szerintem ez is hozzátartozik majd az általános műveltséghez, nagyképűnek tart? — Nem. — Köszönöm. Tehát ezért. (Fiatalasszony, nem régen szült, két évre otthon maradt): — Kitöltőm valamivel az időmet. Nem mintha a gyerektől nagyon unatkoznék, de így dupla a haszon. — Foglalkozása? — Hivatalban dolgozom. — Ott szükség lehet a nyelvtudására? — Nem, nem hiszem. (Férfi, jó harmincas, művezető): — Mindig irigyeltem azokat, akik több nyelven beszéltek. De irigykedéssel nem sokra megy az ember. — És így? — így is nehézen. (Vezető beosztású férfi, három éve tanul németet): — Kipróbálta már a tudását külföldön? — Ki. Gyászos volt, pedig azt hittem, egészen jól megy. — Tanfolyamon el lehet sajátítani a nyelyet? — Tanfolyam, plusz hangya- szorgalom. De a legjobb egy hónapot életközeiben gyakorolni. Száz leckével is felér. (Fiatalember, technikus): — Szeretem a szakmámat, és jó lenne az eredetiben megszerezhető szakkönyvekből is kilesni valamit — Mennyire jutott? — A Pravda már megy valahogy, ha a szótár is a kezem ügyében van. De a szakkönyvekhez még nulla a szókincsem. Enyanyelv Elég gyakori vend ige vagyok értekezleteknek, tanácskozásoknak, nap mint nap sok emberrel beszélgetek. Nem hagy nyugton a gondolat: jó lenne magyarul is tudni. Pontosabban: szépen beszélni magyarul. Elrugaszkodott fantáziám még tanfolyamot is el tudna képzelni, persze csak azoknak, akiknek a hivatásához szinte hozzátartozik a beszéd. Megérdemel annyit ez a nyelv. D. KÓNYA JÓZSEF Zombai ruházati boltba boltvezetőt, vagy eladót veszünk fel. A bolt havi forgalma 160,—M/Ft. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés a Hőgyészi ÁFÉSZ-irodában. (189) Felvételre keresünk három műszakos munkára, 16 évet betöltött 3 általános iskolai végzettségű női munkaerőket fonó és orsózó átképzős tanulónak. Vidékieknek lakást biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Pamuttextilművek Fonógyára, Budapest, XI. Bocskai út 90. Munkaügyi osztály. (118) A Sárköz—Völgység! Vízitársulat Bonyhád, Somogyi u. 1. Tel.: 19. felújított D—4—K és D—4 —K/B 4 és 6 hengeres traktorokat elad, vagy Csepel tehergépkocsira elcserél. (100) Népújság 0 1969. március IS.
