Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

Illllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllll f liliitlililHIIimilliliiilililiiliiiíliHlililiiililliiiiiiiiilíiIiiiiiiiilillliiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiililiiiiHífliíimHimlíiiiiiiiiiííiiiiliiililiiiimiililllliiiilHiliill A bőség jegyében A választékról és a tsz-ek élelmiszeripari tevékenységéről Szekszárdon, a sütőipari vállalat mintaboltja előtt szom­batonként állandó a sorban állás. Valaki egyszer megjegyez­te: Csoda, hogy nem jelent még meg valamelyik kapitalista lapban egy fénykép, azzal az aláírással, hogy Magyarországon kenyérért állnak sorban a dolgozók. A nyugati közvéleményt esetleg még meg lehetne téveszteni, de mi itthon nagyon jól tudjuk: a mezőgazdasági üzemek már évek óta megtermelik az ország szükségletét kenyérgabonából. A tavalyi kimondot­tan rossz, aszályos esztendő ellenére is jó termést értek, el a tsz-ek és az állami gazdaságok. Ez a sorban állás nem azt jelenti tehát, hogy kevés a kenyér, azt mutatja csupán, hogy a házi készítmények iránt í sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A fogyasztók pi­henőidejükből félórákat, órákat is hajlandók feláldozni, csak azért, hogy vasárnap házi sütésű kenyeret tegyenek a csaiádi asztalra. Hetek óta magam is beállók a várakozók sorába, részben azért, mert gyomorpárti vagyok, részben azért, mert a köz érdekében teljesítek szolgálatot. Azt tapasztalom, főleg idő­sebb asszonyok, szabadnapos dolgozók és vidéki nénikék a vevők. Ebből az összetételből próbálok egyre, s másra kö­vetkeztetni. A vidéki vásárlók többsége egyszerre négy—öt kétkilós házikenyeret kér. Bizonyára az egész hétre valót meg­veszik, de még valószínűbb, hogy a szomszédnak is vesznek, ha már beutaztak Szekszárdra. Eszembe jut, most olvasom valamelyik újságban, hogy egy tsz a gabonafeldolgozó és fel­vásárló vállalattól malmot vásárolt. Ez a gazdaság feltételez­hető, kenyérsütésre, tésztakészítésre is be fog rendezkedni, ha már malomtulajdonos. A szekszárdi mintabolt előtt lefolyta­tott alkalmi piackutatásom végeredményeként magam is azt látom, hogy nem lenne rossz üzlet néhány tsz-nek pékséget üzemeltetni, házikenyér-sütésre berendezkedni. Főleg olyan helyeken fogadná kitörő örömmel a lakosság, ahol különböző okok miatt a pékkenyér minősége nem a legjobb, vagy ahol szállítási nehézségek miatt időnként zavarok vannak az ellá­tásban. Ügy hírlik, néhány Tolna megyed gazdaság az idén berendezkedik házikenyér-sütésre. Elképzelhetetlen, hogy rá­fizessenek a boltra. Az is nyilvánvaló persze, hogy sem ezen, sem más élelmiszeripari tevékenységen egyetlen közös gazda­ság sem fog meggazdagodni, de hogy a lakosság osztatlan elismerését kivívja, az tény. S ez sem utolsó dolog. Nemrég a megyei tanács vb-ülésén a vb-tagok érdekes kér­dést tettek fel dr. Dimény Imre miniszternek. Az volt ennek a lényege, hogy a MÉM. a tsz-ek milyen melléküzemági tevé­kenységét támogatja jobban: az iparit, vagy a mezőgazdasá­git? A miniszter azt mondta, a mezőgazdasági termékek fel­dolgozását, más szóval az élelmiszeripari tevékenység bőví­tését. Nos, az életben, nevezetesen a szekszárdi boltokban érti csak meg igazán az ember a miniszter szavának jelentő­ségét. Hogyan és miért? A bátaszéki Búzakalász Tsz főköny­velőjével gyakran beszélgetünk arról, hogy a dolgozók sűrűn emlegetik a „régi jó világot". Azt, hogy annak idején a bol­tos, a hentes kiállt az üzlet elé, és szinte lasszóval fogta a vevőket, és bent a pulton mindig volt friss kolbász, töpör­tyű, szóval minden. Most meg a jobb falatokért sorba kell állni, de ezt csak az teheti meg, akinek van ideje, dehát ki­nek van ma ideje, mikor mindenki dolgozik? Az idősebb emberek azt már elfelejtik, hogy abban a „régi jó világban’' a töpörtyűt' tízdekánként, a húst meg legfeljebb hetenként egyszer, negyed, vagy fél kilónként vásárolták. Arra emlé­keznek csak vissza, hogy bőség volt. Az áhított, közérzetre kiható, választékban is megnyil­vánuló bőség végső soron politikai kérdés. Nem csoda, ha a miniszter azt mondja, a termelőszövetkezetek élelmiszeripari vékenysegét. sokkal inkább támogatják, mint az iparit. S ez . rendeletekben is kifejezésre jut. Bizonyos kötöttségeken enyhítettek. Nyilvánvaló, hisz ma már nem mondhatjuk az üzletekben a dolgozóknak, hogy ez van, eszi, nem eszi, nem kap mást. Az embernek a pénzéért joga van válogatni. Fel­tétlenül politikai követelmény tehát, hogy a szocialista mező- gazdasági üzemek segítsék az üzletekben a nagyobb válasz­tékot megteremteni. Gondoljuk csak el, mióta Szekszárdon működik a mezőgazdasági termékek mintaboltja, még jobban reprezentálható a bőség, az ellátásra kevesebb a panasz, a fogyasztók közérzete tehát javult. Sőt, akár még egy minta­boltot is elbírna a város. A sütőipari vállalat házikenyérből munkaerőhiány és egyéb okok miatt a jelenleginél nagyobb mennyiséget nem tud adni. Egy tsz még mindenképpen belép­het Ebben az esetben a szombati sorban állás megszűnne, és ami még lényegesebb, azok a dolgozó nők is vásárolhatnának házikenyeret, akik most még eleve lemondanak- róla, mert nincs idejük, és idős hozzátartozójuk a sorban álláshoz. A közelmúltban dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese is arra hívta fel a közös gazdaságok figyelmét, hogy az élelmiszeripari tevékeny­ség bővítése terén a lehetőségek nagyok, szinte korlátlanok. Hogy ez mennyire igaz, azt éppen az üzletekben látható hét végi tolongás is mutatja. Ma még rengeteg időt vesz igénybe a bevásárlás, sokszor fél nap is rámegy. S ez nem csupán a városokra, hovatovább a községekre is jellemző. Illetőleg még csak ott jellemző igazán. Ahogy változik a lakosság foglal­kozás szerint való összetétele, ahogy csökken az őstermelők, az önellátók száma, úgy nő az élelmiszert árusító üzletekben a sorban állás. Bátaszéken, Dombóvárott. Faddon, Tamási­ban, Gyönkön sokszor nagyobb a tumultus szombaton a bol­tokban, mint Szekszárdon. S itt van az a pont, ahol a közös gazdaságok az eddiginél is jobban kihasználhatnák a kedve­ző lehetőségeket termékeik feldolgozásával és üzletnyitással. Nálunk, Tolna megyében egyelőre a bátaszéki Búzakalász Tsz a zászlóvivő. E gazdaság tavaly tartósító üzemet épített saját erőből. Nemsokára országszerte, reméljük a megyében is, megismerkednek a tartósító üzem termékeivel, mert a tsz a különlegességek egész sorával jelentkezik a piacokon. A vá­lasztékbővítés mellett helyben, a községben még az idén meg­nyitja saját mintaboltját. Ez a bolt a szekszárdi MÉK-üzlet- hez fog hasonlítani, s hogy forgalmas lesz, az egyetlen pilla­natig sem kétséges. A bátaszéki tsz-vezetés pontosan tudja, hogy mit csinál. Vállalkozásuk nagy horderejű, de a jöyő őket fogja igazolni. A bőség, a gazdag választék előhírnökei azok a közös gazdaságok, amelyek a bátaszéki tsz-hez hason­ló, kellemes meglepetéseket tartogatnak a fogyasztóknak. SZEKULITY PÉTER ........... • r ; •• ­| • ' im • : Sv*]; # * é Űszifcarackiíefgn fcUí28tt, Uátrtton . . •>"£ - • Vöröskáposzts ; v £ Amazt Körtebefőtt f|Í|r hámozott ©bolt E # é gÉk sÁmőzt p Ecetes szilva \ Á j|k bAímözj 1 gr heles cseresnyepaytiki 'fáműTí . Vegyes, vágott savanyú V «*« ■' . “ ... % «<• •' ; iniiiiiiiiiiiiiiniiimiimtiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiHiiiiiiiiMiiiiiiiiiMiiMiiiiiiiiiiiiiuiilliHiiHiiiiiiiimiiiiiimmiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmh Épületlakatos, vasszerkezeti szerelő, szék-, betanított és segédmunkásokat felveszünk budapesti és vidéki változó ■snkakelyekre. Megfelelő gyakorlat után külföldi szerelésre is. 5 na­pos, 44 órás munkahét. Bé­rezés: teljesítménybér, kor­látozás nélkül. Vidéki mun­kahelyi pótlékot fizetünk. Szállásköltséget és hazauta­zási költséget térítünk. Jelentkezés: Fémmunkás V. szerelési üzem. Bp„ XIII., Vágó Béla u. 11. (15) Vajas, margarinos süteményekhez, réteshez, leves- és kifőtt tészták készítéséhez duplafogós réteslisztet használjon ! Kapható minden élelmiszer- és tej boltban! Vásárlásainál kérjen duplafogós réteslisztet! (1.15) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azon­nali belépéssel felvesz ács szak­munkásokat Kiemelt órabért biztosí­tunk. Magas premizálá­si lehetőség célfeladat végrehajtása esetén. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelent­kezni lehet: a vállalat sze- ] mélyzeti és munkaügyi I osztályán Szekszárd, Tar- 9 csay Vilmos u., Irodaház (79)

Next

/
Oldalképek
Tartalom