Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
Beszélgetés — közgazdasági kérdésekről Az új Szekszárdi Patyolat Figyelemre méltó kezdeményezés volt a Hazafias Népfront rendezvénysorozata, melyeken a gazdasági reform problémáit vitatták meg. Járásonként rendezték meg ezeket a beszélgetéseket, az utolsót a múlt héten tartották Szekszárdon. Dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettesé volt a vitavezető, bevezető előadása után válaszolt a résztvevők kérdéseire. Az ötórás vitában sok kérdés vetődött fel, ezúttal azonban valamennyire nem térhetünk ki, csak néhány fontosabb problémára. Sok szó esett a mezőgazdaság és az ipar ártámogatásáról, a dotációkról Elmondta a SZÖVOSZ elnök- helyettese, hogy ilyen gazdasági ösztönzőkre mindig szükség lesz, azonban a támogatások körét folyamatosan szűkíteni fogják. Az ártámogatás akkor helyes, ha lehetővé teszi, hogy a nehezebb körülmények közt gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek ezáltal nyereségesen tudnak működni. Azonban a támogatás sokszor helytelen irányba is ösztönözhet. Példaként említette, hogy olyan területeken is komoly ösz- szegftkkel támogatja az állam a sertéstenyésztést, ahol a futó- hoínokon hét-nyolc mázsás kukoricatermést lehet elérni, emiatt kivágják az őszibarackfákat, hogy kukoricát termeljenek. Nem helyes és a jövőben nem is lesznek ilyen dotációk. A támogatást oda kell adni, ahol kedvezőek a feltételek, ahol a rendelkezésre bocsátott összegeket nagyobb hatékonysággal — népgazdasági szinten nagyobb eredményt produkálva — tudják felhasználni. A támogatásnak átmeneti segítséget kell nyújtani, de nem konzerválhatja az elavult termelési szerkezetet, módszereket. Nem lehet úgy megállapítani a szőlő- é® borárakat, hogy húszmázsás termésátlaggal is nyereséges legyen a gazdálkodás. A gépiparban is megvizsgálják, hol, milyen dotációra van szükség, a támogatás azonban csak átmeneti lehet, fokozatosan csökkennie kell. Ha a gyár nem tud néhány év alatt — dotáció nélkül is — nyereségessé válni, térjen át más termékre, vagy pedig csődbe jut. Túl nagy luxus lenne a négpazdaságnak örök időkig az államkasszából fizetni a rossz gazdálkodást. Érdekes példát mondott az előadó arra, hogyan üt vissza az indokolatlan, vagy túlzott mértékű ártámogatás. Tavaly a magyar mezőgazdaság mindössze 4000 új traktorral gyarapodott. Ebben két körülmény játszott közbe. A mezőgazdasági építkezések túlzott mértékű ártámogatása és a gépjavítás 50 százalékos állami dotációja. A szövetkezetek ezért anyagi erőforrásaikat elsősorban építkezésekre fordították, elavult gépeik javításával pedig konzerválják a régi technikát. Áz idén olyan, változások lesznek az ösztönzőkben, hogy bizonyára több gépet vásárolnak majd a tsz-ek. Évi nyolcezer új traktor kell csak a meglévő szint tartásához, a további fejlődéshez pedig még többre van szükség. Felvetődött az is, hogy az AGROKER a gépeket általában az Idény után kapja meg, ezért nem vásárolják őket a tsz-ek. Az lenne a megoldás, hogy ilyen esetben árengedményt csikarjon ki a kereskedelmi vállalat a szállítótól és adja engedménnyel a gépeket is. Többen kifogásolták a jelenlegi, túlzott hitel-megszorításokat. Panaszkodik a kiskereskedelem, hogy nem leap elegendő hitelt, nem képes megfelelő választékú árukészletet tartani. Az előadó elmondta, hogy mind a beruházásoknál, mind a kereskedelemben szükség volt a hitelfeltételek megszigorítására. Egyrészt a beruházási piacon még nincs egyensúlyban a kereslet a kínálattal — szükségmegoldás a keresleti oldalon fokozni a korlátozásokat, de pillanatnyilag mást nem lehet tenni. Fő feladat azonban a kínálat fokozása. Erre is történnek intézkedések. A kereskedelemben a túlzott készletek okoznak problémát Ha valaki „bebóvlizza magát", sok olyan cikket szerez be, ami nem kell a vásárlóknak, nem jut pénze arra, hogy kelendő cikkeket szerezzen be. Bonyhádon panaszkodtak — mint mondta —, hogy nem kapnak elegendő televízió- készüléket. Az ősszel a Videoton vezérigazgatója panaszkodott, hogy nem rendel elegendő tv- készüléket tőlük a kereskedelem. A gyár kilincselt, végül is sikerült rendelésekkel lekötni termelését. Most tehát, aki annak idején nem rendelt, magára vessen, ha keveset kap. A gazdasági vezetőknek előre kell lát- niok, vállalniok kell a kockázatot is. Ez különben benne van a fizetésükben. Szóba került a vidék iparosítása is. Elmondta az előadó, hogy az iparosításnál az eddiginél sokkal jobban előtérbe kerülnek a közgazdasági megfontolások. Ma még mindig jobb a mezőgazdaságban — akár különféle mellék- tevékenységekkel is — biztosítani a foglalkoztatottságot, mint erőltetetten átnyomni az iparba a munkaerőt. Általában ésszerű és gyorsan megvalósítható, hogy fővárosi nagyüzemek kooperációs megállapodással segítsék a meglévő helyiipari bázisok fejlesztését, kapacitásuk növelését. Vannak példák arra, hogy vidékre, nagy költséggel, évekig tartó deficittel olyan ipart telepítettek, amihez helyben nem találtak munkaerőt. — A vitában nem alakult ki egységes álláspont, a helybeli szakemberek véleménye az volt, hogy a népgazdaság jelentős anyagi segítsége nélkül — beleértve ebbe új, vidéki nagyüzemek létrehozását —, nem valósítható meg a párt és a kormány vidéki iparfejlesztési politikája. Érdekes kérdés volt, hogy he- lyes-e, ha akkor, amikor egy vidéki textilgyár nem tud teljes kapacitással termelni, kénytelen létszámot csökkenteni, ugyanakkor pedig egy ktsz textilüzemet hoz létre. A SZÖVOSZ elnök- helyettese azt válaszolta, hogy általános jelenség a ruházati iparban a kapacitás-kihasználás elégtelensége. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfelelő a lakosság ellátása textilárukból. Ha a szövetkezet üzemet létesít, bizonyára tudja, mit fog abban gyártani. Ha olyat termel, amire szükség van, amit el tud adni, számára az gazdaságos, nem szabad adminisztratív eszközökkel megakadályozni ezt. Ha kiderül, hogy rosszul kalkuláltak, ez a szövetkezet baja lesz, ők viselik ennek anyagi konzekvenciáit, saját számlájukra tévedtek. Népgazdasági szempontból is helyes, ha fokozódik a- verseny. Ez esetleg arra készteti a meglévő üzemeket, hogy korszerűsítsék termelésüket, gyártmányaikat, csökkentsék az árakat. A verseny megtöri a monopolhelyzetet és ez csak hasznos lehet. Szóba került a lakásépítés is. Többen elmondták, hogy a jelenlegi OTP-httelfeltételek túl szigorúak, kevés kölcsönt kaphatnak a lakásépítésre vállalkozók. Helyes lenne, ha a lakás- szövetkezetek jó előre megalakulhatnának, tagjaik gyűjthetnék a pénzt és kezdettől fogva beleszólhatnának a tervezésbe, a lakások kialakításába, stb. E téren — mint mondotta az előadó, — változások várhatók, előtérbe kerülnek a lakásprogramnál a saját erőből, illetve saját erő hozzájárulásával történő építkezések. A beszélgetés — ez volt a mintegy hetven résztvevő véleménye —, igen hasznos volt. J. J. Közéletünk Magyar lengyel találkozók Tolnában Magyar—lengyel találkozódat és Lengyel Kultúra igazgatója két baráti esteket rendezett a Tolna napot töltött a megyében; hétfőn negyei Hazafias Népfront-bizott- Öcsény vezetőivel, lakóival és ság és a Lengyel Kultúra Buda- Báli Zoltánnal, a választókerület pesti Intézete. Ebből az alkalom- képviselőjével találkozott a közből Edward Debicki, a Budapesti ségi tanácshá2án, s válaszolt a megjelentek sok kérdésére. Kedden délután Decs községben meglátogatta a Sárközi Népművészeti HTSZ-t és a pusztai gyerekek diákotthonát, majd Sió- agárdon magyar—lengyel barátsági esten vett részt. A helyi művelődési házban tartott békeesten Pesti György, a helyi Siógyöngye Tsz elnöke, a Hazafias Népfront járási elnökségének tagja nyitotta meg az ünnepséget, s Edward Debicki a Lengyel Nép- köztársaság életéről tartott előadást. A műsorban a sióagárdi úttörők léptok fel, majd a helyi Vöröskereszt-szervezet farsangi báljával folytatódott az est. Kaposvári fotóművész kiállítása Szekszárdon Péter János Európa-hírű fotóművész képeiből nyílik kiállítás a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban február 16—23. között. A gyűjteményes anyag A Fekete rdőtől a Fekete-tengerig címmel érül a megyeszékhely közönsége elé. A kaposvári fotóművész képei egyébként sok országban már sikerrel szerepeltek. Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Sza- bópál Antal vb-elnök vezetésével. Az ülésen részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Először Szabópál Antal előterjesztésében tájékozódott a vb a megye rendelkezésére bocsátott iparfejlesztési keret felhasználásáról és a megyei párt végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról. Ezután Somorjai Sándor, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető előterjesztését vitatták meg. A napirend témája: a me- • zőgazdasági termékek felvásárlásának helyzete, a felvásárló szervek felkészülése e munkára. A későbbiekben a vb különböző bejelentések dolgában hozott határozatot. Január 20 óta folyik a termelés a Patyolat Vállalat új szekszárdi üzemében. Egyelőre még csak a mosodai részleg dolgozik itt, a vegyi részleg egy hónap múlva költözik majd be. A hatalmas csarnokban több gépet tudtak elhelyezni mint a régi korszerűtlen telephelyen, ennek megfelelően, valamint korszerű gépek beállításával máris érezhetően nőtt a mosókapacitás. Munkában a német gyártmányú köpenyvasaló gépek, melyek nehéz munkától kímélik meg az ittdolgozókat. Január 20 óta több mint 130 mázsa ruha mosását végezték el, jobo minőségben, mint a régi telepen, ugyanis a kénen látható vízlágyító berendezés beállítása már most üzem kezdéskor is kedvező eredményeket mutat. Foto: Bakó Jenó
