Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Tolna megyei> TSLAQ FBOtEtKWAI ECYESÜLjnTt. NÉPÚJSÁG A MEGJÁR S?Q£ÍALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam. 33. szám ÄRA: 1 FORINT Vasárnap, 1969. február S. MAI SZAMUNKBAN Előítélet-rombolás 3. o. A „Vörös tanító“ 5. o. Munkanélküli, aki másokat okol Z o. Javultak a közlekedési viszonyok Az utak többsége járható — Késnek az autóbuszok A közúti igazgatóság hóügye­letén Pere Gábor ügyeletestől a következő felvilágosítást kaptuk szombaton délután: — A fő hálózati útvonalak jól, az alsóbbrendűek helyenként ne­hezen járhatók. Szombaton már csak néhány helyen volt járha­tatlan útszakaszunk. Járhatatlan volt a paksi—cecei út a 4-es és 6-os kilométerkő között, a báta- széki—bonyhádi, a simontornyai —iregszemcsei út egy része, és egy-két másik helyen is voltak problémáink. A közlekedési vi­szonyokat megyeszerte sikerült jelentősen megjavítanunk. A még járhatatlan útszakaszokon is dolgoztunk, hogy mára azok is járhatóvá váljanak. A munkák szombati állása szerint mára minden útnak fel kell szabadul­nia. Az utolsó utak felszabadítá­sával párhuzamosan a megye egész területén szélesítettük a nyomtávokat. A legtöbb helyen már két nyomtávon lehet köz­lekedni. Mivel megkezdődött a kásásodás, hozzáláttunk az út­burkolatra tapadt hóréteg el­távolításához is. Faddnál rend­kívül síkos volt az út, ezért há­rom autóbusz ott rekedt. Értesí­tettek bennünket, s azonnal in­tézkedtünk, hogy ezen a szaka­szon is lehessen közlekedni. Negyvenhat gépünk dolgozik megyeszerte szinte megállás nélkUl. Üzemzavar miatt mindössze 2—3 gépünknél van kiesés. Más me­gyéből is kértünk segítséget, de nem kaptunk, mivel ott is elég probléma volt, így feladatainkat saját erővel kell elvégeznünk. Közlekedési dugó szombaton már nem keletkezett. Gépeink éjsza­ka is dolgoznak, vasárnap azon­ban csak abban az esetben dol­gozunk, ha az időjárás szüksé­gessé teszi. A 6-os főközlekedési úton a legjobbak a közlekedési viszonyaink. Elsősorban itt nagy a közúti forgalom. Még nagyon sokan érdeklődnek, mielőtt út­nak indulnának, most azonban már többnyire megnyugtató vá­laszokat tudunk adni: ha nem változik az idő, mindenhova le­het indulni. Az út azonban min­denütt síkos, s ezzel számolni kell. Hozzáláttunk természetesen az utak felszórásához is. A szekszárdi MÁVAUT-irodán Török Pál forgalomirányító tá­jékoztatott bennünket: — Az autóbusz-járatok többsé­ge közlekedett, bár a legtöbb késéssel.A faddi járatok például 1—5 órát késtek. A távolsági buszok ugyancsak késtek. A hegyekkel elzárt köz­ségeket — Alsónána stb. — szom baton még nem tudtuk megköze­líteni. Erősen lecsökkent az uta­zóközönség, elsősorban csak a bérletesek utaznak, mert hiszen nekik meg kell jelenniük a mun­kahelyükön. Most a síkosság je­lenti a fő problémát, ezért kocsi­jaink nagyon óvatosan haladnak. Mi a magunk részéről minden tartási főnökségén Méhes István lehetőt megteszünk, hogy az autó- főmérnöktől a következőket tud- busz-közlekedés minél előbb visz- tűk meg: szazökkenjen a megszokott ke- — A hozzánk tartozó vonalak rékvágásba. mindenütt járhatók, s a vonatok A MÁV szekszárdi pályafenn- rövid késéssel érkeznek. Európát ellepte a hó Hírügynökségi jelentések sze­rint szombaton reggelre — Por­tugáliát kivéve — egész Nyugat- Európát ellepte a hó. Egyes or­szágokban viharos hófúvások okoztak súlyos, néhány helyen halálos baleseteket is. . A Reuter hírügynökség négy halálos angliai szerencsétlenség­ről tudósít, amelyet a nagy hi­deget hozó hófúvás okozott. Vá­rosokat és falvakat szigetelt el a hó Skóciában és Anglia középső részein. Franciaországban újból bősé­gesen havazik, Olaszországban, még a déli részeken is erős fagy és havazás volt, ami különösen Szicíliában bizonyult tragikus­nak, az 1968-as földrengés óta is ideiglenes barakkokban élő me­nekültek számára. Rendelkezés az április 4-i munkasziinetii A munkaügyi miniszter tájékoztatója Ebben az évben április 4-ét a húsvéti ünnepektől egy munka­nap választja el. A dolgozók megszakítás nélküli pihenésének biztosítása érdekében és gazda­sági szempontból is célszerű, hogy az ünnepek közötti szombati munkanapon a dolgozók a mun­kavégzés alól mentesítést kap­janak. Ezért a kormány úgy ha­tározott, hogy április 5-én sza­badnapot kell biztosítani. Annak érdekében, hogy a szabadnap miatt ne legyen munkaidő-ki­esés, a következőképpen kell el­járni : Ahol kéthetenként szabad szom­batot tartanak, ott ezt április 5-én kell kiadni akkor is, ha a mun­kaidő-beosztás szerint más napra esnék. Ahol szabad szombat nincs, ott az április 5-i szabadnap mi­Mika Spiljak látogatása a Magyar Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetben Mika Spiljak, a jugoszláv szö­vetségi végrehajtó tanács elnöke és a kíséretében levő jugoszláv személyiségek szombaton délelőtt a Magyar Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetbe látogattak. Je­len volt a látogatásnál Timár Mátyás, a minisztertanács elnök- helyettese, Vályi Péter pénzügy- miniszter és Marjai József, ha­zánk belgrádi nagykövete. A vendégeket Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes, Komporday Aurél, az in­tézet igazgatója és Nemeskávi Iván, az Intézel pártbizottságának titkára üdvözölte. Ezt követően a tanácsteremben az igazgató tá­jékoztatta a látogatókat az in­tézet nemzetközileg is elismert kutató tevékenységéről. A tájé­koztató után a vendégek több laboratóriumban tanulmányozták az intézet munkáját, amelynek fő profilja — a népgazdaság fej­lesztési programjának megfelelő­en — a mikroelektronika kutatá­sa és fejlesztése. Nagy érdeklő­déssel hallgatták a helyi veze­tők tájékoztatását a kutatások megszervezéséről. A látogatás során szóba kerül­tek az intézet nemzetközi kap­csolatai is. Ugyanis a KGST ke­retében végzett tudományos ku­tatások összehangolásában az in­tézetet nagyfontosságú feladattal bízták meg: vezető intézetként foglalkozik a híradástechnikai alkatrészek megbízhatósági vizs­gálatával. Ebben a munkában az intézet szorosan együttműködik néhány, hasonló profilú jugoszláv intézménnyel, közöttük az Iskra gyárral is. A vendégek megtekintették az intézet szociális létesítményeit, megszemlélték a műszaki könyv­tárat, amelyben mintegy 14 ezer kötetnyi szakirodalom és 800 kü­lönféle folyóirat áll az intézet ku­tatóinak, szakembereinek rendel- niszterelnök szívélyes búcsút vett kezésére. A látogatás végén — a a házigazdáktól — az intézet ve- déli órákban — a jugoszláv mi- zetőitől és dolgozóitól. Biszku Béla fogadta a jugoszláv miniszterelnökül Buszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szom­baton fogadta Mika Spiljakot, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökét. A látogatásnál jelen volt Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete, Géza Tikvicki, Ju­goszlávia budapesti nagykövete. A látogatás során eszmecserét folytattak a két párt kapcsolatai­ról, valamint a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kér­déseiről. att kiesett munkaidőt le kell dol­gozni. A szabadnap miatt kiesett munkaidő ledolgozásáról a válla­latok — a szakszervezeti szerv­vel egyetértésben — az alábbi három megoldás szerint rendel­kezhetnek : 1. Március 30-án, vasárnap tartanak teljes munkanapot. Ahol szombaton rövidebb a munka­idő, mint más napokon, március 30-án az április 3-i, csütörtöki teljes munkanapot kell ledolgoz­ni és a szombati, rövidített mun­kanapot április 3-ára kell át­tenni. Ha az április 5-i szombati munkaidő nem rövidebb, mint az egyéb napokon, akkor már­cius 30-án ezt a munkaidőt dol­gozzák le. így a további munka­napokon változás nem szükséges. 2. Az április 5-i munkaidő­kiesést (akár rendes, akár rövi­debb ez a munkanap), az április 4-ét megelőző, vagy azt követő két hétre elosztva dolgozhatják le. Ebben az esetben április 3-áa marad a szokásos munkaidő­beosztás, nincs rövidített munka­nap. 3. Ha a vállalati kollektíva ez-j zel egyetért, az április 5-i sza­badnapot az évi rendes szabad­ság terhére adják ki. Ebben az esetben az április 3-i, csütörtöki munkaidő-beosztás változatlan marad. A költségvetési szerveknél a szabadnap következtében kiesett munkaidőt, a szakszervezeti szervvel egyetértésben, megálla­pított időben, az április 4-ét megelőző, vagy azt követő két hétre elosztva kell ledolgozni. A lakosság zavartalan ellátása érdekében a kereskedelmi, a közlekedési, valamint a lakosság ellátását szolgáló egyéb vállala­tok április 4-i és húsvéti munka­idő-beosztását az érdekelt mi­niszterek és az illetékes tanácsok szabályozzák (MTI) Jók között a szekszárdi Garay Tsz Augusztus végén, amikor az elnökkel végigjártuk a szekszár­di határt, eléggé elkeseredettek voltunk. A kukoricát, sőt a szó­ját teljesen elverte a jég, semmi­féle bevételre r.em számíthattak belőle. A szombati zárszámadó köz­gyűlésen egészen más volt a han­gulat. A többszöri jégverés, az aszály ellenére is a Garay Tsz növénytermesztő brigádja 3.5 millió nyereséget hozott és az állattenyésztés a szövetkezet fennállása óta először több mint másfél mil­lió forint tiszta jövedelmet. Az elmúlt évben a szekszárdi Garay a megye 13 gyenge, illet­ve rossz adottságú szövetkezetei között szerepelt. Az elmúlt egy év alatt — igaz, állami -hitelek­kel, de felverekedte magát a jó I közepesek közé. A termelőszövetkezet borsóter­mésből olyan átlagot ért el, amely — a dombóvári vetőmag- termeltető vállalat területén —' három megye legjobb ter­mésátlagát hozta. Szekszárdon hagyomány a sző­lő. A Garay Tsz 30 egynéhány holdon a város egyik legjobb fekvésű szőlőjét műveli, amelyet kétszer megvert a jég, s amely­ből több mint egymillió forint volt a jövedelemkiesés, mégis a szövetkezet fennállása óta a legjobb gazdasági évet zárta. 1967-ben 900 ezer forintos állami támogatással fizetett ki a tag­ságnak 4 millió 87 ezer forintos részesedést, ezt az elmúlt évben saját erejéből 2 millió 100 ezer forinttal haladta meg. Magyarul ez annyit jelent, hogy a tervezett 38,88 forintos munkaegységre 50,50 forin­tot fizetett ki a tsz és a na­pi kereset meghaladta a 90 forintot. A vendégként meghívott Sza- bópál Antal, a megyei tanács el­nöke a szövetkezet helyzetét — mint az újváros szülötte —, a város fejlődésével hasonlította össze. Elmondotta, hagy a szö­vetkezet tavalyi fejlődése és a város fejlődése között tulajdon­képpen párhuzamot lehet vonni. Ahogyan a tsz fejlődött, úgy fej­lődött a város is. Említette azo­kat a létesítményeket, amelyek az újvárost gazdágítják és be­szélt azokról a feladatokról ame­lyek a városra hárulnak az öt­éves terv hátralévő két évében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom