Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

Mérgekkel bánni Merénylet a vásárló ellen — Tanfolyamok — A tanácsok és a nép front aktivistáik szerepe A főorvos elmesélte a tanács­kozás résztvevőinek saját esetét. •Utazott, vett két szem. barackot, nem tudta megmosni. Hamarosan felismerte magán a mérgezés kel­lemetlen tüneteit és intézkedett. Véleménye szerint ettől a két baracktól egy kisgyermek igen súlyos állapotba került volna. A vásárolt gyümölcsön ■nyilvánvaló­an permetezőszer volt és az eladó azzal követte el a jóvátehetetlen hibát, hogy nem tartotta be az úgynevezett várakozási időt. Eszerint az előírásnak megfelelő­en a permetezéstől számított bi­zonyos időn belül nem szabad le­szedni a. gyümölcsöt, illetve ér­tékesíteni. Ez volt az egyik probléma, amiről tanácskoztak Szekszárdon a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya rende­zésében a KÖJÁL, a tsz-szövetsé- gek, a megyei pártbizottság, az egészségügyi osztály és a megyei növényvédő állomás képviselői. A téma ;gen sokrétű, és életbe­vágóan fontos. Kereken meg­mondva úgy is fogalmazhatunk, hogy NAGY MULASZTÁSOK TÖRTÉNTEK az utóbbi években a mezőgazda­ságban használatos vegyszerek al­kalmazásában. Idézet dr. Nagy Elemérnek a msgvei növényvédő állomás igazgatójának a tanács­kozáson elmondott beszámolójá­ból: „1968-ban 33 millió forint értékű növényvédő szert — mely­nek túlnyomó többsége veszélyes méreg — nagy részben szakkép­zetlen dolgozókkal juttattunk ki... A 106 tsz-re mindössze három szakmérnök, illetve szaktechni­kus jut akkor, amikor a 43 1968. MÉM sz. rendelet 41. §-a 1970. március 31-től kezdődő hatállyal minden üzemre előírja a növény­védő szakember alkalmazását. E nélkül gyomirtó szert, mérget és erős mérget az üzem nem hasz­nálhat fel." De nemcsak a felső­fokú végzettségű szakember ke­vés, hanem a növényvédelmi szakmunkás, sőt a betanított munkás is. A KÖJÁL főorvosa elmondta, országosan egyre több baleset fordul elő a tudatlanság miatt. „Egyre nagyobb gond a kemizálás terjedése egészségügyi szempontból mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A társadalom nincs tisztában a mérgezési veszélyekkel. Megtör­tént. hogy egy faluban, ahol a településen kívül, kutaktól is távol eső helyen elásták a fel nem használt vegyszert, a mé­reg belemosódott a mélyebb ré­tegbe, belejutott a törpevízmű vezetékébe. A falu lakóinak meg­tiltották a víz használatát, de ők nagy edényekkel vettek ebből a vízből, tartalékoltak a tilalom ellenére, mielőtt lezárták volna a vezetéket... A növényvédelem­ben dolgozó traktoros, amikor ment leváltani a társát, a már mérgezett, vegyszerezett csapá­son haladt anélkül, hogy beöltö­zött votina a védőruhába stb.” A tanácskozás résztvevői nagy felelősségérzettel, esetenként szen­vedélyes hangon vitatták meg a szükséges tennivalókat. Eljutottak odáig, javaslatot kell terjeszteni a minisztériumhoz, ne adjanak gyümölcstelepítési engedélyt, il­letve ahhoz dotációt, ha az illető gazdaság nem alkalmaz kötele­zően növényvédelmi SZAKEMBERT. Az alapokat természetesen nem felső fokom kell megkezdeni. Szükséges, hogy már az idei ta­vaszi-nyári időszakra teljesen tisztában legyenek az illető tsz-ta- gők az egészségügyi védekezés legfontosabb követelményeivel. Ebből a célból járásonként fél­napos oktatásra hívják be, köte­lezően, a polgári védelem keretén belül ezeket a szövetkezeti dol­gozókat. brigádvezetőket, trakto­rosokat. De a több hetes tanfo­lyamok is megkezdődnek végre az idén, ha előbb nem az ősszel. A méregraktárak kezelői, a növény­védelmi anyagokkal dolgozó Osz­tagok és állami gazdasági dolgo­zók részére szerveznek oktatást, betanított munkás szinten, utá­na pedig folyamatosan szakmun­kásképzés formájában. A szer­vezést a megyei tanács, a megyei növényvédő állomás közösen vég­zi, az oktatáshoz a tanácsnak van pénze. A gazdaságoknak körülbelül 20 százaléka még mindig nem gon­doskodott megfelelő méregraktá­rakról noha 50 %-ban az állam térítette volna meg az építési költséget. Az említett szervek képviselői elhatározták, megszer­vezik az ellenőrzést mind a rak­tárkezelésre, mind pedig a falusi gyümölcsfelvásárlásra illetve a piaci árusításra. Utóbbihoz a föld­művesszövetkezeti felvásárlóhe­lyeken elengedhetetlen a községi tanácsok ellenőrző munkája, ők egyébként is hivatalból kötelesek ezt végezni, akárcsak a házikertek növényvédelmének ellenőrzését. A HÁZIKERTEK NÖVÉNY- VÉDELMÉT ,a tsz-ek erélyes és szakszerű be­avatkozásával, valamint társadal­mi összefogással lehet megvalósí­tani. Ez érdekük maguknak a gazdaságoknak is, hiszen a kárte­vők terjedését máskülönben nem lehet meggátolni. Szabolcsban, ahol a gyümölcstermesztés a ház­tájiban is fő foglalkozás, évi 4—5 permetezéssel kevesebb védelem esetén is sokkal jobb eredménye­ket érnek el, mint más megyék­ben, ahol a háztáji permetezés csak esetleges. A tsz-ek háztáji bizottságai, az elnök és a vezető szakemberek irányításával tartsák kézben a háztáji növényvédelmet. Van már aránylag olcsó, de kis udvarokban is könnyen használ­ható, kerti traktorra szerelhető permetezőgép. Alkalomadtán a szövetkezetek nagy teljesítményű gépeit is igénybe kellene venni a radikális beavatkozáshoz. A költ­ségeket természetesen a tag fizeti. Nagyon nagy szükség van a köz­ségekben a népfrontaktivisták felvilágosító és szervező mun­kájára ahhoz, hogy tudato­sodjék az emberekben a hoz­zá nem értés veszélyessége a hanyagság türhetetlensége. Vegy­szerek nélkül a falu élete már elképzelhetetlen, tehát tanulni kell és fegyelmezetten dolgozni a növényvédelemben. A KIKÉPZÉS FONTOSSÁGA Csöppet sem utolsó rendű fel­adat a megye mezőgazdasága szá­mára a felsőfokú szaktechnikusok és a szakmérnökök alkalmazása, azok kiképzésének szorgalmazása. Tavaly sajnos nem élt a lehető­ségekkel Tolna megye. Gödöllőre egyetlen mérnököt sem küldtek el a tsz-ek a mérnöktovábbkép­zőre. Az idén a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskolán kezdődik egyéves mérnöktovábbképző és ugyancsak Keszthelyen létesítet­tek hároméves felsőfokú növény- védelmi szaktechnikumot. Minden eszközzel, társadalmi ösztöndíjak­kal is szükséges megadni a lehe­tőséget a szakemberek tömeges képzéséhez. A tanácskozás ezt a munkát, is megkezdte. (gemenci) 7x7 Szín háztörténeti rejtvénypá lyázat 1. A dráma vallásos elíormátla­nodása után az újra elvilágiaso- űó drámák egyik legjobbika a Mandragora. Kinek a műve? Tasso (1) Bibbien <x) Machiavelli (2) 2. Ki írta a „Fuente Ovejuna”-t? Galderon (1) Molina (x) Lope de Vega (2) 3. Melyik színház kapta a ne­vét . díszéről, a földet tartó 'He­rak lész-szoborról? Teatro Olympioo (1) Globe (2) Hotel de Bourgogne (x) 4. Mikor született Shakespeare? 1560 (l) 1564 (2) 1616 (x) 5. Melyik Shakespeare-drámából való ez az idézet? . .minden olyan túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek feladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a termé­szetnek”. Hamlet (1) Falstaff <x) Lear király (2) 6. Mi a neve a rendezői szö­vegkönyvnek? Szufita (1) Szcenárium (x) Proszcénium (2) 7. A reneszánsz korában Ma­gyarországon keletkező hitvitázó vígjátékok közül „A papok há­zasságáról” címűt ki írta? Sztárai Mihály (1) Heliai Gáspár (2). Méliusz Juhász Péter (x) * A szelvények a megyei tanács művelődésügyi osztályára külden­dők be, egyszerre, február 13-ig. — Nagyon kényes dolog lesz kifüstölni őket onnan. Most visszamegyek Elktonba. Legjobb lesz. ha mellém ül a kocsiba, s velem jön. * Időközben az erdei kunyhóban a fegvencek Katzer koré tódultak. Egész napju k feszült várakozásban telt el. Először Katzerra, azután társukra, Glen Hensleyre vártak, majd vele együtt Katzer megérkezésére. Szerfölött nyugtalanította, aggasztotta őket a hír amit Hensley hozott: az FBI egyik nyomozója útban van Elkton felé. Vallatóra fogták Katzert. Ketten lefogták, közben Hensley kérdésekkel bombázta: — Mit mondtál az FBI kópéjának? — Gyanakszik? — Követett valaki? — Elárultál bennünket? A patikus váltig fogadkozott, hogy egyetlen szót sem szólt az; erdei kunyhóról és a benne rejtőzködőkről. — 172 — — Ellenkezőleg! — mondta. — A nyomozó most engem gyanúsít gyilkossággal. — Veszélyes dolog — mondta Hensley. — Lehetséges, hogy a zsaruk rövidesen itt lesznek az erdőben. — Bocsássanak szabadon bennünket — indítványozta Katzer félve, és egyben reménykedve. — Ha a feleségem otthon lesz, tisztázódik a helyzet, és az FBI nem törődik tovább velem. — Dehogyis bocsátunk el benneteket. Szükségünk van a feleségedre. Ö a legbiztosabb túszunk. A többiek eddig hallgattak, de most közbeszólt Vaughn. — Induljunk, lógjunk meg. hogy minél előbb, minél messzebbre kerüljünk innen. — Maradunk! — torkolta le Hensley. — Itt legalább tető van a fejünk fölött, vannak takaróink, van mit ennünk. Kint, az egész környéken nyüzsögnek a zsaruk. A kályhára mutatva így folytatta: — Hallatlan könnyelműség és ostobaság volt tőletek, hogy távollétemben begyúj ríttatok, Egy mérföldé» körzetben érezni lehet a füstöt. — Nem akartunk megfagyni. — Vegyétek a takarótokat, bújjatok össze, de nem szabad tüzelni. — Rendben van.Ste vagy a főnök! — válaszolta Vaughn de hallgass meg bennünket is. Beszéljünk okosan, hiszen nemcsak neked van eszed. Rosszul ítéled még a helyzetet. Csali annyit mondok, hagyjuk el ezt az egérfogót, amíg nem késő. — Utoljára mondom: maradunk! — De a zsaruk feltétlenül idejönnek, ha az asszony nem lesz hamarosan otthon. — Katzer majd megnyugtatja a nyomozókat Újra hazaküldöm. — Inkább ittmaradnék — mondta Katzer. — A fele­ségemnél akarok maradni. — Fütyülünk arra, amit te akarsz. Hazamész, és lerázod az FBI kópéját a nyakunkról. És jól jegyezd meg: ha bajba — 173 — kerülünk, kikészítjük a feleségedet. Tehát jól vigyázz, hogy mit csinálsz Ellktonban, ha élve akarod viszontlátni! Kinyitotta az ajtót, és kitaszította Katzert. Már éjfélre járt. amik or Katzer Elktonba érkezett. Meg­döbbenve látta, hogy a seriff hivatalában még világosság van. Megállt a ház előtt, kiszállt a kocsijából és belesett az ab­lakon. Hárman voltak benn, a seriff, egy vadőr _és White. A seriff a vadőrrel az asztalnál ült, White éppen telefonált. Katzer benyitott. White éppen akkor fejezte be a be­szélgetést. — Tehát rögtön elindítják a különítményt... Minden perc számít. A patikus elsápadt. — Mit jelentsen ez, Mr. White? Azt hittem, hogy visz- szarepült Washingtonba. A nyomozót meglepte Katzer felbukkanása. — Foglaljon helyet, Mr. Katzer. Mivel itt van, legjobb lesz, ha felvilágosítom a történtekről. Katzer nem ült le. Dühösen válaszolta: — Úgy látszik, ígérete ellenére kémkedett utánam. — Mivel nem akart bizalmába avatni kénytelen voltam nyomon követni, egészen az' erdei kunyhóig. Miért ment vissza? — Mi mást csinálhattam. Feleségem a gengszterek ha­talmában van... — Mr. Katzer, senki sem érti meg jobban keserves helyzetét, minit én. Mégis csak annyit mondhatok, nem mentheti meg a feleségét, h a összetart a gengszterekkel. Té­ved, ha azt hiszi, hogy számíthat hálájukra. Ezek a minden­re elszánt gengszterek csak egy nyelvet értenek: a fegyver, az erőszak nyelvét. Majd ezen a nyelven beszélünk velük! — Ne, az istenért, ne! Megölik a feleségemet! Hensley kereken megmondta ... — 174 — /

Next

/
Oldalképek
Tartalom