Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-04 / 28. szám
Mérgekkel bánni Merénylet a vásárló ellen — Tanfolyamok — A tanácsok és a nép front aktivistáik szerepe A főorvos elmesélte a tanácskozás résztvevőinek saját esetét. •Utazott, vett két szem. barackot, nem tudta megmosni. Hamarosan felismerte magán a mérgezés kellemetlen tüneteit és intézkedett. Véleménye szerint ettől a két baracktól egy kisgyermek igen súlyos állapotba került volna. A vásárolt gyümölcsön ■nyilvánvalóan permetezőszer volt és az eladó azzal követte el a jóvátehetetlen hibát, hogy nem tartotta be az úgynevezett várakozási időt. Eszerint az előírásnak megfelelően a permetezéstől számított bizonyos időn belül nem szabad leszedni a. gyümölcsöt, illetve értékesíteni. Ez volt az egyik probléma, amiről tanácskoztak Szekszárdon a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya rendezésében a KÖJÁL, a tsz-szövetsé- gek, a megyei pártbizottság, az egészségügyi osztály és a megyei növényvédő állomás képviselői. A téma ;gen sokrétű, és életbevágóan fontos. Kereken megmondva úgy is fogalmazhatunk, hogy NAGY MULASZTÁSOK TÖRTÉNTEK az utóbbi években a mezőgazdaságban használatos vegyszerek alkalmazásában. Idézet dr. Nagy Elemérnek a msgvei növényvédő állomás igazgatójának a tanácskozáson elmondott beszámolójából: „1968-ban 33 millió forint értékű növényvédő szert — melynek túlnyomó többsége veszélyes méreg — nagy részben szakképzetlen dolgozókkal juttattunk ki... A 106 tsz-re mindössze három szakmérnök, illetve szaktechnikus jut akkor, amikor a 43 1968. MÉM sz. rendelet 41. §-a 1970. március 31-től kezdődő hatállyal minden üzemre előírja a növényvédő szakember alkalmazását. E nélkül gyomirtó szert, mérget és erős mérget az üzem nem használhat fel." De nemcsak a felsőfokú végzettségű szakember kevés, hanem a növényvédelmi szakmunkás, sőt a betanított munkás is. A KÖJÁL főorvosa elmondta, országosan egyre több baleset fordul elő a tudatlanság miatt. „Egyre nagyobb gond a kemizálás terjedése egészségügyi szempontból mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A társadalom nincs tisztában a mérgezési veszélyekkel. Megtörtént. hogy egy faluban, ahol a településen kívül, kutaktól is távol eső helyen elásták a fel nem használt vegyszert, a méreg belemosódott a mélyebb rétegbe, belejutott a törpevízmű vezetékébe. A falu lakóinak megtiltották a víz használatát, de ők nagy edényekkel vettek ebből a vízből, tartalékoltak a tilalom ellenére, mielőtt lezárták volna a vezetéket... A növényvédelemben dolgozó traktoros, amikor ment leváltani a társát, a már mérgezett, vegyszerezett csapáson haladt anélkül, hogy beöltözött votina a védőruhába stb.” A tanácskozás résztvevői nagy felelősségérzettel, esetenként szenvedélyes hangon vitatták meg a szükséges tennivalókat. Eljutottak odáig, javaslatot kell terjeszteni a minisztériumhoz, ne adjanak gyümölcstelepítési engedélyt, illetve ahhoz dotációt, ha az illető gazdaság nem alkalmaz kötelezően növényvédelmi SZAKEMBERT. Az alapokat természetesen nem felső fokom kell megkezdeni. Szükséges, hogy már az idei tavaszi-nyári időszakra teljesen tisztában legyenek az illető tsz-ta- gők az egészségügyi védekezés legfontosabb követelményeivel. Ebből a célból járásonként félnapos oktatásra hívják be, kötelezően, a polgári védelem keretén belül ezeket a szövetkezeti dolgozókat. brigádvezetőket, traktorosokat. De a több hetes tanfolyamok is megkezdődnek végre az idén, ha előbb nem az ősszel. A méregraktárak kezelői, a növényvédelmi anyagokkal dolgozó Osztagok és állami gazdasági dolgozók részére szerveznek oktatást, betanított munkás szinten, utána pedig folyamatosan szakmunkásképzés formájában. A szervezést a megyei tanács, a megyei növényvédő állomás közösen végzi, az oktatáshoz a tanácsnak van pénze. A gazdaságoknak körülbelül 20 százaléka még mindig nem gondoskodott megfelelő méregraktárakról noha 50 %-ban az állam térítette volna meg az építési költséget. Az említett szervek képviselői elhatározták, megszervezik az ellenőrzést mind a raktárkezelésre, mind pedig a falusi gyümölcsfelvásárlásra illetve a piaci árusításra. Utóbbihoz a földművesszövetkezeti felvásárlóhelyeken elengedhetetlen a községi tanácsok ellenőrző munkája, ők egyébként is hivatalból kötelesek ezt végezni, akárcsak a házikertek növényvédelmének ellenőrzését. A HÁZIKERTEK NÖVÉNY- VÉDELMÉT ,a tsz-ek erélyes és szakszerű beavatkozásával, valamint társadalmi összefogással lehet megvalósítani. Ez érdekük maguknak a gazdaságoknak is, hiszen a kártevők terjedését máskülönben nem lehet meggátolni. Szabolcsban, ahol a gyümölcstermesztés a háztájiban is fő foglalkozás, évi 4—5 permetezéssel kevesebb védelem esetén is sokkal jobb eredményeket érnek el, mint más megyékben, ahol a háztáji permetezés csak esetleges. A tsz-ek háztáji bizottságai, az elnök és a vezető szakemberek irányításával tartsák kézben a háztáji növényvédelmet. Van már aránylag olcsó, de kis udvarokban is könnyen használható, kerti traktorra szerelhető permetezőgép. Alkalomadtán a szövetkezetek nagy teljesítményű gépeit is igénybe kellene venni a radikális beavatkozáshoz. A költségeket természetesen a tag fizeti. Nagyon nagy szükség van a községekben a népfrontaktivisták felvilágosító és szervező munkájára ahhoz, hogy tudatosodjék az emberekben a hozzá nem értés veszélyessége a hanyagság türhetetlensége. Vegyszerek nélkül a falu élete már elképzelhetetlen, tehát tanulni kell és fegyelmezetten dolgozni a növényvédelemben. A KIKÉPZÉS FONTOSSÁGA Csöppet sem utolsó rendű feladat a megye mezőgazdasága számára a felsőfokú szaktechnikusok és a szakmérnökök alkalmazása, azok kiképzésének szorgalmazása. Tavaly sajnos nem élt a lehetőségekkel Tolna megye. Gödöllőre egyetlen mérnököt sem küldtek el a tsz-ek a mérnöktovábbképzőre. Az idén a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán kezdődik egyéves mérnöktovábbképző és ugyancsak Keszthelyen létesítettek hároméves felsőfokú növény- védelmi szaktechnikumot. Minden eszközzel, társadalmi ösztöndíjakkal is szükséges megadni a lehetőséget a szakemberek tömeges képzéséhez. A tanácskozás ezt a munkát, is megkezdte. (gemenci) 7x7 Szín háztörténeti rejtvénypá lyázat 1. A dráma vallásos elíormátlanodása után az újra elvilágiaso- űó drámák egyik legjobbika a Mandragora. Kinek a műve? Tasso (1) Bibbien <x) Machiavelli (2) 2. Ki írta a „Fuente Ovejuna”-t? Galderon (1) Molina (x) Lope de Vega (2) 3. Melyik színház kapta a nevét . díszéről, a földet tartó 'Herak lész-szoborról? Teatro Olympioo (1) Globe (2) Hotel de Bourgogne (x) 4. Mikor született Shakespeare? 1560 (l) 1564 (2) 1616 (x) 5. Melyik Shakespeare-drámából való ez az idézet? . .minden olyan túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek feladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek”. Hamlet (1) Falstaff <x) Lear király (2) 6. Mi a neve a rendezői szövegkönyvnek? Szufita (1) Szcenárium (x) Proszcénium (2) 7. A reneszánsz korában Magyarországon keletkező hitvitázó vígjátékok közül „A papok házasságáról” címűt ki írta? Sztárai Mihály (1) Heliai Gáspár (2). Méliusz Juhász Péter (x) * A szelvények a megyei tanács művelődésügyi osztályára küldendők be, egyszerre, február 13-ig. — Nagyon kényes dolog lesz kifüstölni őket onnan. Most visszamegyek Elktonba. Legjobb lesz. ha mellém ül a kocsiba, s velem jön. * Időközben az erdei kunyhóban a fegvencek Katzer koré tódultak. Egész napju k feszült várakozásban telt el. Először Katzerra, azután társukra, Glen Hensleyre vártak, majd vele együtt Katzer megérkezésére. Szerfölött nyugtalanította, aggasztotta őket a hír amit Hensley hozott: az FBI egyik nyomozója útban van Elkton felé. Vallatóra fogták Katzert. Ketten lefogták, közben Hensley kérdésekkel bombázta: — Mit mondtál az FBI kópéjának? — Gyanakszik? — Követett valaki? — Elárultál bennünket? A patikus váltig fogadkozott, hogy egyetlen szót sem szólt az; erdei kunyhóról és a benne rejtőzködőkről. — 172 — — Ellenkezőleg! — mondta. — A nyomozó most engem gyanúsít gyilkossággal. — Veszélyes dolog — mondta Hensley. — Lehetséges, hogy a zsaruk rövidesen itt lesznek az erdőben. — Bocsássanak szabadon bennünket — indítványozta Katzer félve, és egyben reménykedve. — Ha a feleségem otthon lesz, tisztázódik a helyzet, és az FBI nem törődik tovább velem. — Dehogyis bocsátunk el benneteket. Szükségünk van a feleségedre. Ö a legbiztosabb túszunk. A többiek eddig hallgattak, de most közbeszólt Vaughn. — Induljunk, lógjunk meg. hogy minél előbb, minél messzebbre kerüljünk innen. — Maradunk! — torkolta le Hensley. — Itt legalább tető van a fejünk fölött, vannak takaróink, van mit ennünk. Kint, az egész környéken nyüzsögnek a zsaruk. A kályhára mutatva így folytatta: — Hallatlan könnyelműség és ostobaság volt tőletek, hogy távollétemben begyúj ríttatok, Egy mérföldé» körzetben érezni lehet a füstöt. — Nem akartunk megfagyni. — Vegyétek a takarótokat, bújjatok össze, de nem szabad tüzelni. — Rendben van.Ste vagy a főnök! — válaszolta Vaughn de hallgass meg bennünket is. Beszéljünk okosan, hiszen nemcsak neked van eszed. Rosszul ítéled még a helyzetet. Csali annyit mondok, hagyjuk el ezt az egérfogót, amíg nem késő. — Utoljára mondom: maradunk! — De a zsaruk feltétlenül idejönnek, ha az asszony nem lesz hamarosan otthon. — Katzer majd megnyugtatja a nyomozókat Újra hazaküldöm. — Inkább ittmaradnék — mondta Katzer. — A feleségemnél akarok maradni. — Fütyülünk arra, amit te akarsz. Hazamész, és lerázod az FBI kópéját a nyakunkról. És jól jegyezd meg: ha bajba — 173 — kerülünk, kikészítjük a feleségedet. Tehát jól vigyázz, hogy mit csinálsz Ellktonban, ha élve akarod viszontlátni! Kinyitotta az ajtót, és kitaszította Katzert. Már éjfélre járt. amik or Katzer Elktonba érkezett. Megdöbbenve látta, hogy a seriff hivatalában még világosság van. Megállt a ház előtt, kiszállt a kocsijából és belesett az ablakon. Hárman voltak benn, a seriff, egy vadőr _és White. A seriff a vadőrrel az asztalnál ült, White éppen telefonált. Katzer benyitott. White éppen akkor fejezte be a beszélgetést. — Tehát rögtön elindítják a különítményt... Minden perc számít. A patikus elsápadt. — Mit jelentsen ez, Mr. White? Azt hittem, hogy visz- szarepült Washingtonba. A nyomozót meglepte Katzer felbukkanása. — Foglaljon helyet, Mr. Katzer. Mivel itt van, legjobb lesz, ha felvilágosítom a történtekről. Katzer nem ült le. Dühösen válaszolta: — Úgy látszik, ígérete ellenére kémkedett utánam. — Mivel nem akart bizalmába avatni kénytelen voltam nyomon követni, egészen az' erdei kunyhóig. Miért ment vissza? — Mi mást csinálhattam. Feleségem a gengszterek hatalmában van... — Mr. Katzer, senki sem érti meg jobban keserves helyzetét, minit én. Mégis csak annyit mondhatok, nem mentheti meg a feleségét, h a összetart a gengszterekkel. Téved, ha azt hiszi, hogy számíthat hálájukra. Ezek a mindenre elszánt gengszterek csak egy nyelvet értenek: a fegyver, az erőszak nyelvét. Majd ezen a nyelven beszélünk velük! — Ne, az istenért, ne! Megölik a feleségemet! Hensley kereken megmondta ... — 174 — /
