Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
Gazdasági vezetők egymás között A Hazafias Népfront és az OTP ankétot rendezett Tamásiban a gazdasági vezetők egy csoportja részére. A jelenlevőket Péti János országgyűlési képviselő, a helyi Vörös Szikra Tsz elnöke köszöntötte. A Hazafias Népfrontot Csajbók Kálmán megyei titkár, az OTP-t Czéh Lajos megyei igazgató képviselte. Jelen volt Kálmán Gyula, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke is. Az ankét résztvevőinek többségét a járás fmsz-i és takarékszövetkezeti vezetői alkották, de néhány más gazdasági vezető is a meghívottak sorában ült. Az ankét előadója s a vita vezetője dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ új elnökhelyettese volt. kezdeményező lépéseket a vásárlókkal legközvetlenebb kapcsolatban álló kiskereskedelmi dolgozóknak kell megtenniök. A jó piackutatással, helyes gazdálkodással, a sokoldalú beszerzési lehetőségek kihasználásával rá- kényszeríthetik az iparra a fogyasztói kívánságot. Az, hogy valami kapható vagy nem, az esetek zömében a kiskereskedőkön múlik. Valaki megkérdezte, hogy miért nem lehet tv-készüléket kapni. Kovács Sándor megjegyezte — utalva az iménti gondolatkörre — hogy a tv-hiány a kiskereskedelem mulasztására utal, lett volna lehetőség tv- készülékek beszerzésére. Ebből nagy vita kerekedett, az fmsz-i vezetők ugyanis a gyakorlati tapasztalatok alapján bizonygatták, hogy a másik oldalon megannyi olyan kikerülhetetlen tényező hat, ami óhatatlanul előidézte a jelenlegi helyzetet. II piac igénye a meghatározó Örök igazság, hogy olyan a vita, amilyen volt a bevezető előadás. Ha az előadásnak van sa- va-borsa, akkor a vita is élénk — mint ezúttal. Kovács Sándor az ország vezető gazdasági szakemberei és közgazdász propagandistái közé tartozik, s nagyon sok hasznos dolgot mondott. Utána pedig záporoztak a kérdések, megjegyzések, vita kerekedett, s ez még a zárszóval sem ért véget, szőkébb körben tovább folytatódott. Az ankét jól tükrözte az új mechanizmus fontosabb gazdasági vonatkozású erényeit és ellentmondásait egyaránt. Kovács Sándor hangsúlyozta, hogy az ipar termelését nem a központilag kiadott tervszámok, hanem a piaci igények határozzák meg. Kiskereskedelmi vonatkozásban ez azt jelenti, hogy végre eljött az ideje a régi elv és gyakorlat — eszi, nem eszi, nem kap mást — megszüntetésének. Csakhogy ez nem megy magától, meg kell dolgozni azért, hogy a vásárló mindennapos igénye legyen az ipari termelés meghatározója. A lobb takarékba tenni... Felvetődött, hogy Tolna megyében rendkívül nagy a takarékbetétek összege, s hogy ez kereskedelmi szempontból jó vagy nem. A kereskedők nem bánnák, ndy-emlékest Szekszárdim „Vj időknek új dalai” címmel Ady-emlékestet rendeznek a Babits Mihály Szabadegyetemen február 3-án (hétfő) este hat órakor a BM-klubban. Hétfői előadásában Mándi Gyula gimnáziumi igazgató a ma is élő, a mához szóló Adyt kívánja a maga tiszta fényében bemutatni: a költőt, aki harcát még mindig vívja. Az előadáson — a versmondókon kívül — a gimnázium énekkara is közreműködik. A díszleteket Cseh Gábor festőművész tervezte és készíti. Reméljük, hogy a hétfői rendezvény méltó helyet foglal el abban az egész országot átfogó ünnepségsorozatban, amely arra hivatott, hogy a hivatalos megemlékezéseken, a méltatásokon túl az igazi Adyt adja és költészetének halhatatlanságát hirdesse. Hírmagyarázónk írja: A vásárok, piacok új rendje A Magyar Közlöny december 21-i számában közölte a belkereskedelmi miniszter vásárokról és piacokról szóló új rendeletét. E rendelet sok, eddig vitás ügyben tett igazságot, foglalt határozottan állást. A rendelet alapvető célja az volt, hogy összefoglalja, korszerűsítse a piacok, vásárok tartásának rendjét és megszüntesse a joghézagokat A rendelet meghatározza és elhatárolja egymástól a különféle piacokat, vásárokat. A rendelet szerint ötféle vásár és négyféle piac tartása lehetséges. A vásárok: országos állat- és kirakodó- vásár, heti állat- és kirakodó- vásár, búcsú vásár, alkalmi (ünnepi) vásár és autóvásár. A piacok: napi élelmiszerpiac, élelmi- szer-nagypiac, virág-nagypiac, használtcikk-nagypiac. A vásárok, piacok helye, tartásának ideje, rendje ismert, hisz ezeket a helyi tanácsok határozzák iheg. Ki és mit árusíthat a vásárokon, piacokon? Országos és heti kirakodóvásáron — marhalevél váltásának kötelezettsége alá eső állat kivételével —, bármely termék forgalomba hozható. Országos és heti állatvásáron: marhalevél váltásának kötelezettsége alá eső és egyéb állatot lehet árulni, továbbá a bognár-, a kocsi- és szíjgyártó ipar termékeit és az általában eddig kialakult áruválasztékot. A búcsúvásáron: kegytárgyakat, búcsúval kapcsolatos könyv, kiadvány, fénykép, leve lezőlap, mézeskalács és édesipar: terméket. Autóvásáron: haszn.V gépjármű hozható forgalomba. napi élelmiszerpiacon; és élelmi- szer-nagypiacon: marhalevél váltására nem kötelezett állat, élő- és művirág, mezőgazdasági termény, fenyőfa, tűzifa árusítható. A vi rágpiacon: élő és művirág, s ezekhez kapcsolódó más cikkek árusíthatók. A használtcikkpiaco- kon pedig minden használt cikk, -anyag forgalomba hozható. A rendelet értelmében valamennyi piacon folytatható vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző és mutatványos tevékenység. A vásárokon és piacokon nem hozható forgalomba: nemesfém, gyógyszer, látást javító szemüveg, tűzveszélyes és robbanóanj^ag, illetve bármilyen termék, amely jogszabályba ütközik. A vásárokon, piacokon tulajdonképpen mindenki árusíthat, akinek engedélye van, illetőleg az áru forgalomba hozatalára jogosult, tehát tulajdonos. A rendelet kitér a helyfoglalás rendjére is, eszerint a sorrend a következő: 1. állami és szövetkezeti kereskedelem és ipar, 2. magánkereskedő, 3. magánkisiparos, 4. magánszemély. Az érkezés szerinti sorrend: helybeliek, járásbeliek, megyebeliek, szomszédos megyeiek és egyéb megyeiek. Természetesen az állandó hellyel és pavilonnal rendelkezők előnyben vannak a többiekkel, ameny- nyiben a vásár, illetőleg piac kezdése előtt egy órával elfoglalták azt. A 14/1968. (XII. 21.) Bk. M. rendelet megvalósításához hozzáfogtak a megyében. A községi, illetőleg városi tanácsok tanulmányozzák, hol kell módosítani az eddigi gyakorlaton, hol szükséges új vásárok, piacok kijelölése, megtartására intézkedés. Ajánlatos azonban a kiskereskedőknek mutatványosoknak, iparosoknak az illetékes tanácsoknál, illetőleg KISOSZ- és KlOSZ-szervezetéknél érdeklődni, a rendeletet részletesebben megismerni.- Pj ha a dolgozók az OTP helyett a boltokba vinnének minden pénzt. Csakhogy nem ez történik. A betétállomány alakulása azt igazolja: a dolgozók többsége nagyon is meggondolja, hogy mire költi a pénzét, valamit megvásárol, vagy nem. Kialakult az a nézet, hogy a pénzt jobb takarékba tenni, mint a bóvli árut megvásárolni. Ezzel a kereskedőknek ma már nagyon kell számolni. Ez a helyzet valósággal kényszeríti őket arra, hogy csak olyan árut hozzanak forgalomba, ami értékes, jó, hasznos, tetszetős, mert különben nem tudják eladni. Ma már elavult nézet, amely szerint nép- gazdasági érdek, hogy a boltos minden árut értékesítsen, még a, bóvlit is. De hiába is váltanánk ezt a nézetet, a lakosság — teljes joggal — nem igazodik hozzá. Az új körülményeink közt inkább az a népgazdasági érdek, hogy az ilyep áru maradjon a boltos nyakán, ha egyszer átveszi, vagy maradjon a termelőnél, ha egyszer nem a piaci igényből indult ki. Jó, hogy ilyen esetben inkább betétbe helyezik el a pénzt, hiszen fgy a rossz árunak mind kevesebb létjogosultsága lesz — a termelőjével és forgalomba hozójával együtt. A rossz vállalat közteher Nagyon kapcsolódik ehhez az új gazdaságirányítási elvekben szereplő szanálási lehetőség. Kovács Sándor többször is hangsúlyozta, hogy egyetlen gazdálkodó szervnek sem biztosított a léte, ha rossz eredményeket ér el. Ezt sokan mintha nem vennék komolyan. Valami ilyesfajta nézét érződik: „A szocialista népgazdaság nem engedi meg, hogy a saját szervei közül bármelyik is csődbe jusson”. A szocialista népgazdaságnak az az érdeke, hogy jól működő vállalatai legyenek, a rosszul gazdálkodó vállalat közteher, ezért annak nem lehet létjogosultsága. Példaként elmondta Kovács Sándor, hogy az eddigi felmérések szerint a legtöbb gazdasági egység még a vártnál ik jobban zárja a múlt évet, de van egy országos kihatású üzem, amelyik a csőd szélére jutott, a közelmúltban terjesztették az illetékes szervek elé a szanálására vonatkozó javaslatot. Erről a, vállalatról egyébként mindenki úgy tudja, hogy nagyon rangos a márkája, termékei népgazdasági szinten elsődleges jelentőségűek. Mégis.... BODA FERENC Magyar tudós az északi sarkkörön túl Bátaszéken, és Szekszárdon kiemelkedő érdeklődés nyilvánult meg dr. Anghy Csaba profesz- szor előadásai iránt, amelyeket a TIT—IBUSZ Országjárók Baráti Köre és a biológiai szakosztály rendezett szerdán és csütörtökön. A szekszárdi Babits Mihály általános iskolában virággal köszöntötték az úttörők körében is népszerű tudóst, aki a lelkes fogadtatást „műsoron kívüli” előadással viszonozta és a tanulóik sok kérdésére válaszolt. A TIT- klubban rendezett csütörtöki esten Fehérváry Örs. a megyei biológiai szakosztály elnöke üd- vözöilte a messzi tájakat bejárt professzort, aki egy újabb külföldi útjáról visszatérőben, bár kisebb meghűléssel küszködött, ennek ellenére is eleget tett a Tolna megyei meghívásnak, hogy teljesítse korábbi ígéretét. Akárcsak Bátaszéken, Szekszárdon is telt ház előtt hangzott el a lappok és a rénszarvasok földjéről szóló előadás. Dr. Anghy Csaba korábbi szovjetunióbeli, mongóliai és adriai-tengeri tanulmányútjaira is kitérve, kitűnő színesfilm felvételeivel tárta közönsége elé a Skandináv-félsz'ee- ten megtett útjának élményeit. Képein megelevenedtek a koppenhágai repülőtér, Stockholm és Göteborg látnivalói, a híres élő skanzen, a műemlék hálcsamok számunkra egzotikus áruival, az Avesta-i bölény rezervátum és egy óriás nyérctenyósztő telep. Különösen érdekesek voltaic a Stockholmtól mintegy 1500 kilométernyire. az északi sarkkörön túl lévő, a rénszarvasokat kutató állomáson szerzett benyomásainak epizódjai. Tavaly szeptemberben ugyanis, tudományos munkát folytatott a sarkköri intézetben. s egyben, az új ismeretekre vágyókat is gazdagította a lappok életét és a csodálatos északi tájakat megörökítő színes felvételeivel. BALLABÁSLÁSZLÓ A 12—361 válaszol Szerencsesorsjegy A napokban Baka György szekszárdi MÁV-forgálmi szolgálattevő felhívta szerkesztőségünket, s közölte, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által rendezett sorsjátékon 200 forintos vásárlási utalványt nyert. Az utalványt azonban Szekszárdon nem váltották be, mondván, hogy nem illetékesek rá. A szerencsesorsjegy hátlapján a többi közt a következő olvasható: „Vidéken a 100— 20 000 Ft értékű nyereménnyel kihúzott sorsjegyek bármely vidéki állami áruházban vagy a földművesszövetkezet üzleteiben válthatók be.” Állami áruház Szekszárd városban nincs, így csak az fmsz-i boltok jöhetnek szóba. Az fmsz-i boltok elsősorban élelmiszerféleségeket és apróbb iparcikkeket árusítanak a város területén. A hármashíd mellett néhány hét óta egy köés pohárvásárlás töitáruüzletet is nyitva tart az fmsz. Amennyiben ezekben a boltokban nem találja meg a keresett árut, nincs más megoldás, mint felkeresni a környező községek fmsz-i boltjait. Baka György elpanaszolta, hogy a felesége négy üvegpoharat akart venni a Garay téri lakberendezési áruházban. Az eladó azonban azt mondta, hogy csak hatot adhat, mert hat pohárból áll egy készlet. Baka György állítása szerint nem készlet volt, amit a felesége kiválasztott. Ez ügyben megkerestük az áruház igazgatóját. Azt ct választ kaptuk, hogy ez az eset semmiképpen sem fordulhatott elő. Amit Baka Györgyné kiválasztott, csak készlet lehetett, mert különben annyit vásárolhatott volna belőle, amennyire éppen szüksége van. Készletet nem bontanak fneg. Új Művelődési ház Váralján Elkészült a váraljai művelődési ház. Az avatóünnepségen nagy érdeklődéssel vett részt a falu apraja-nagyja. Zsúfolásig megtol tették a színháztermet. Avatób eszedet Lovas Henrik a megyei tanács művelődésügyi osztályán ak vezetője mondott. A több mi nt egymillió-százezer forint értékű művelődési házban első alkalommal zeneiskolai növendékek, s helyi műkedvelő csoportok léptek a színpadra.
