Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
Helyességé!, életképességét mage az élet bizonyítja A mérleg kedvező: a néptömegek hasznára válik a reform Ex évi első tanácskozásán az MSZMP Tolna megyei Bizottsága a Központi Bizottság 1968. december 4.-i ülése alapján tűzte napirendre a: 1968- as esztendő gazdasági fejlődésének megvitatását, hogy az országos számvetéshez kapcsolódva, vele szoros egységben vizsgálja a Tolna megyében végbement fejlődést és megjelölje az 1969- es esztendő főbb gazdasági és politikai teendőit. A megyei pártbizottság a Központi Bizottság iránymutatásának tükrében, a Politikai Bizottság 1965-ben adott távlatokra érvényes irányelveit figyelembevéve, csütörtöki ülésén azt elemezA közoktatás és az egészségügyi feltételek javulásának ismertetése után rátért az előadó a Központi Bizottság december 4-i ülésének állásfoglalása alapján az ez évi országos és megyei célkitűzések ismertetésére. Mindenkinek elsősorban a maga területén kell ismernie, hogy mit kell tennie az éve«s gazdasági terv végrehajtása érdekében. A megyei párt- bizottság politikai határozatokba foglalja a megyei feladatokat, alsóbb pártszervein és szervezetein keresztül őrködik a különböző társadalmi, állami szervek, üzemek és intézmények működése, a népgazdasági érdekeket figyelembe vevő helyi tervek összefüggő kialakítása és maradéktalan végrehajtása felett. Koncentrált fellesztésre törekszünk — A Politikai Bizottság által 1965. december 21-én elfogadott fejlesztési elképzelések szerint tovább fejlődött Tolna megye állami, tanácsi ipara és építőipara. Mezőgazdasági üzemeinkben növekedtek a hozamok, javult az erózióvédelem, folyamatban van a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciója. Ha nem is a kívánt ütemben, de javult a megye úthálózata, napirendre került a vasúthálózat korszerűsítése, készülnek a dombóvári vasúti csomópont tervei. Javult a megye egészségügyi ellátottsága, fejlődtek, újakkal bővültek kulturális létesítményeink. Az öt évre tervezett állami lakásokat három év alatt felépítettük. Annak ellenére, hogy a megye továbbfejlesztésére kidolgozott irányelvek alkalmasak, alapot adnak, szükséges a fejlesztési elképzelések pontosítása. Különös gondot kell fordítani a neffvedik ötéves terv iparfejlesztésének előkészítésére, a már megkezdett ipartelepítési tárgvalások tovább folytatására, az új lehetőségek feltárására, miután a korábbi konkrét elképzelések nagy része megvalósult. A jövőben egyre inkább a koncentrált fejlesztésre kell törekedni, éppen ezért nem lehet alkalmazni a szétszórt kisüzemi ipartelepítés módszereit. Az ipar- fejlesztésben figyelembe kell venni, hogy fölös munkaerő szórványosan van ugyan a megyében, de nincsen már nagyobb számú munkaerőfelesleg. Az állami ipar továbfejlesztése mellett nagyobb gondot kell fordítani a helyi ipar fejlesztésére. Az ellátás javítása érdekében a szükségletekhez gyorsabban igazodó termelés megvalósítására kell törekedni. A megye építőiparában változatlanul a korszerűséget, a kapacitás növelését kell szem előtt tartani. Építőanyag-iparunk fejletlensége miatt jelenleg a szállítási távolságok nagysága drágítja a beruházásokat. Téglagyáraink egy része kimerült és korszerűtlen. Számolva a jövőbeni feladatokkal, a hagyományos építési mód fejlesztése mellett meg kell oldani az előregyártó kapacitás (panelos) létrehozását. Jól mutatkozott be a reform Az előadó bevezetőben a Központi Bizottság december 4-i ülésének legfontosabb országos célkitűzéseiről, a XII. ötéves terv céljairól és a megvalósítás leghatékonyabb eszközéről, az új mechanizmusról beszélt. Ez az év már eléggé biztonságosan megmutatja, hogy az ötéves terv teljesítésében mire lehet számítani. De választ ad arra a kérdésre is, hogy életképes-e a gazdaságirányítás új rendszere, hogy sikerült-e zökkenőmentesen átállni. Miután foglalkozott a nemzeti jövedelem, az ipari termelés növekedése, a beruházások, a termelékenység, az építőipar teljesítménye, az ipari foglalkoztatottság kérdéseivel, megállapította, hogy a múlt év során bevezetett közgazdasági szabályozás — a nyereségérdekeltségi rendszer — ösztönözte a vállalatokat termelő kapacitásaik jobb kihasználására. A lakosság fogyasztásáról adott értékelés után az előadó rátért Tolna megye elmúlt évi fejlődésére. — Kedvező képet mutat megyénk fejlődése. Az iparilag elmaradott területeknek adott állami támogatás lehetővé tette Tolna megye ipari fejlesztésének folytatását. Az elmúlt évben lényegében befejeződött a Simon- tornyai Bőrgyár rekonstrukciója, a Paksi Konzervgyár bővítéses felújítása. Az állami építőipari vállalat központi épületeinek, irodaházának elkészültével gyakorlatilag befejezést nyert Komlóról való áttelepülése, pontosabban egy új állami építőipar jött létre Tolna megyében. Munkájával bizonyítja a vállalat, hogy országosan is kezd felzárkózni a jó építőipari vállalatok közé. Tovább fejlődött a Bonyhádi Zománcgyár és a Tolna megyei Gépjavító Vállalat. Létrejött a Fővárösi Óra- és Ékszer Vállalat szekszárdi részlege. Üzemel a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári telepe és az Orion gyáregysége Tamásiban. Folyamatban van a Bonyhádi Cipőgyár és a Tolnai Selyemgyár rekonstrukciója. Tervezik a tolnai textil és a szekszárdi bőrdíszmű bővítését. Mint ismeretes, a NIM jóváhagyta a paksi atomerőmű műszaki tervét, mely a negyedik ötéves terv idején kerül megvalósításra. Megkezdődött az atomerőmű előföldmunkáit végző vállalat felvonulása, idén kezdik a tereprendezést. Eredményesen gazdálkodtak az üzemek — A számvetést nehezíti, hogy Tolna megyében az állami vállalatoknak nincsenek megyei központjai, azok elsősorban a fővárosban működnek. így az ipari termelés alakulását az állami iparnál nehéz nyomon követni. Az eddig rendelkezésre álló adatok bizonyítják, hogy üzemeink eredményesen gazdálkodtak 1968-ban. A szocialista ipar termelése az előző évhez képest mintegy 14—15 százalékkal nőtt, ezen belül különösen a tanácsi és szövetkezeti ipar fejlődése jelentős. (Utóbbi meghaladja a 20 százalékot). A megye építőipara az össz-iparnál valamivel nagyobb értéknövekedést ért el. Sok panasz, észrevétel hangzik el az építőipari vállalatokkal szemben a munkálatok elhúzódása miatt. Ezek többnyire jogosak. Mi sem akarjuk építőipari vállalatainkat a jogos észrevételektől megvédeni, azonban számolni kell azzal, hogy verseny folyik a beruházási piacon is. Mindent nem tudnak elvállalni, az alvállalatoknál is változik menet közben a kivitelezési sorrend, és jelentősen hátráltat a létszámhiány is. A piaci viszonyok érvényesülése előreláthatólag a jövőben is hasonlót fog előidézni, azonban az építőipar vezetői sokat tehetnek még az építési kapacitások növelése, a szervezettség javítása, a kivitelezés gyorsítása és a költségek csökkentése érdekében. A nem végleges adatok alapján, veszteséges vállalatunk nem lesz. A szövetkezeti iparban 70— 80 millió forint nyereségre számítanak, ami 150 százalékkal magasabb az 1967-es nyereségnél. Kedvező a minisztériumi iparhoz tartozó vállalataink helyzete is, bár egy-két helyen értékesítési probléma jelentkezik. Éppen ezért újabb piacok felkutatására, a vevőkör bővítésére van szükség. A tanácsi ipar mintegy 20—25 millió forint nyereséget hoz 1968-ban. Foglalkoztatottság — Tolna megyében — különösen 1960-tól kezdődően — növekedett a foglalkoztatottság. Az iparban évenként 1100, az építőiparban 200, a közlekedésben 100, a kereskedelemben 150, a nem termelő ágazatokban pedig évenként 800 főnyi növekedés tapasztalható. Az elmúlt évben az állami és helyi iparban, az építőipari válalatoknál 2000 fővel gyarapodott a foglalkoztatottak száma. Az állami támogatás fel- használásával és a vállalati hozzájárulásokkal megvetettük az alapját az elmúlt évben további, mintegy 2500 főt foglalkoztató új ipari munkahely megteremtésének. Ezt követően a megyei első titkár részletesen foglalkozott a mezőgazdaság terméseredményeivel, a hozamok alakulásával, majd rátért a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisának növekedésére. A korábbi szétszórt beruházásokat fokozatosan felváltja a komplett szarvasmarha-, illetve sertéstenyésztő- és hizlalótelepek létrehozása. Tizenöt termelőszövetkezet kérte az ilyen szarvasmarhatelep létesítését, míg sertéstelepet nyolc szövetkezet kíván építtetni. Időbeni lebonyolításukat akadályozza a tervek kései elkészítése, a pénzügyi fedezet vontatott elrendeződése, ebből következően időt veszítenek a kiviteli szerződések megkötése és az építkezés megkezdése dolgában. Jól gazdálkodó nagyüzemekké váltak Mezőgazdasági üzemeinkben tovább kell folytatni a talaj- javítási munkát — ahol lehetséges — szorgalmazni kell a saját erő felhasználását is. Mező- gazdaságunkban a múlt évben kezdődött el a termelőszövetkezetek használatában lévő földek tulajdonjogi felülvizsgálása, a földtörvény végrehajtása. Ebben az évben fontos szakasszal folytatódik, elbírálják a földhasználati és mentesítési kérelmeket, döntenek a megváltás dolgában. Pártszerveink és alapszervezeteink őrködjenek, hogy az illetékes állami szervek és termelő- szövetkezeteink megfelelő körültekintéssel végezzék és emberségesen bonyolítsák le ezt a nagyfontosságú munkát. Tolna megye termelőszövetkezeteinek túlnyomó többsége megszilárdult és jól gazdálkodó nagyüzemmé vált. Vezetői ritka kivételtől eltekintve köztiszteletben álló, minden elismerést megérdemlő tisztségviselők. Néhány esetben kényszermegoldások is születtek. Káderpolitikánk liberális alkalmazása folytán bűnöző, vagy bűnözésre hajlamos személy is fontos vezető poszthoz juthatott a szövetkezetben. Ismeretes a sajtóból is — a Nép- szabadságban megjelent cikk alapján országosan is elrettentő példa lett — a szakcsi termelő- szövetkezet volt elnökének bűnözése. Szerintünk osztozniok kell a felelősségben a megyében mindazoknak, akik részesei voltak e káros mulasztásnak. Politikai teendőink közé tartozik, nem engedhetjük meg, hogy szövetkezeti vezetőink nagy többségét néhány lebukott bűnöző, vagy a tagság előtt méltatlanná vált vezető miatt alaptalan gvanúsít- gatásokkal és rosszindulatú vádaskodással illessék. Meggyőződésünk, hogy szövetkezeti vezetőink túlnyomó többsége tisztességes ember, akiket nem engedhetünk bemocskolni. Bármilyen kellemetlen is egy bűnöző, vagy bűnözővé vált termelőszövetkezeti vezető leleplezése, tisztulási folyamatként fogható fel, melyet kötelességünk elősegíteni. Osztassuk el a tévhitet Népgazdaságunk 1968. évi fejlődése, a terv sikeres teljesítése az új mechanizmus körülményei között jó társadalompolitikai hatást váltott ki. A politikai közhangulat kedvező alakulása, az aktivitás növekedése nemcsak a gazdasági eredményekkel függ össze. Nagy szerepe volt és van a párttagság, a párt-, tömegszervezeti-, az állami szervekben, a tömegmozgalmakban és a társadalmi szervezetekben dolgozók agilis, aktív politikai munkájának. A Központi Bizottság értékelése rámutat arra, hogy néhány fontos kérdésben nem tudott átütő erejű hatást gyakorolni politikai és agi- tációs munkánk. A reform bevezetésével összefüggő kérdések állami rendeletek magyarázása mellett másodlagos helyre szorult annak megértése, hogy nőnek a követelmények a reform további kibontakozásának útján. A tavalyi jó vállalati eredmények azt a hiedelmet kelthetik, hogy nagyobb erőfeszítések és a termelési szerkezet jelentősebb változása nélkül is teljesíthetők a követelmények. A reform első évében alkalmazott gyakorlat alap- ián boidetgződhet az a tévhit, hogy egy vállalat vagy üzem kritikus helyzetbe jutásakor az állam — politikai okokból — mindig türelmes lesz. Akad olyan vállalat is, ahol nagyobb erőt fejtenek ki az állami támogatások és kedvezmények megtartására, mint a költségszínvonal csökkentése és a termelékenység emelése érdekében. A reform megítélésével, minősítésével kapcsolatban olyan túlzásokkal is találkozhatunk, hogy társadalmunk valamennyi problémáját az új mechanizmusra hárítják. Minden fáradozás ellenére meg kell állapítani, hogy a politikai munkában egyelőre nincs még elég lendület a belső mechanizmus tökéletesítése dolgában, a szervezetlenség, a munkafegyelem és a felelősségvállalás lazaságainak leküzdése érdekében. Ezt követően több olyan gazdasági és társadalompolitikai kérdésre is felhívta a figyelmet, melyek foglalkoztatják a lakosságot és politikai feladatot jelentenek a párt számára. Ezek a gondok alapvetően nem a politikai munka gyen vésőseivel magyarázhatók közülük egyesek régebbi keletűek, mint a reform, de az új helyzetben élesebben merüln€jjc fei A reform helyességét és életrevalóságát bebizonyította az élet. Ma már nem szükséges a gazdasági élet egészéből kiragadva állandóan bizonyítja ez a politikát. Viszont továbbra is nagyon fontos a reform céljainak* a megvalósulás eszközeinek, a folyton növekvő feladatoknak az isimertetése. A pártszervezetek támogassák a gazdasági hatékonyság gyorsabb javulására, a reform érvényesítésére irányuló vállalati kezdeményezéseket. A politikai munkában számolni kell azzal, hogy az önálló vállalati döntés felelősséggel és kockázattal jár, viszont a gazdasági haladás nem nélkülözheti a cselekvésnek utat nyitó, megalapozott, merész elhatározásokat Igényeljék — bátorítsák». A munkások körében a vállalati vezetőség által kidolgozott program és az ahhoz kapcsolódó anyagi-erkölcsi ösztönzés útján kell elősegíteni az aktivitás növekedését. A kommunisták, a párt- szervezetek, a tömegszervezetek, és tömegmozgalmak segítsenek megmagyarázni, hogy az elért eredmények megtartását és javítását a vállalati kollektíva alkotó munkáján kívül seki sem garantálhatja. A társadalmi igazságosság megköveteli az olyan állami támogatások és kedvezmények csökkentését vagy mgszünte- tését, amelyek kalkulációs hibából erednek, vagy egyéb ok miatt nincs rá indok. Minden szinten érvényesüljön a hosszabb távon tervezés, ennek érdekében az intézkedések kidolgozása, az efajta szemlélet. Nagy lendületet ad a tényleges munkával arányban álló differenciált bér, prémium, jutalom, év végi részesedés és a dolgozók szociális ügyeivel való fokozottabb törődés. Az ilyen törekvéseket támogassák a pártszervezetek és a szakszervezetekben dolgozó kommunisták. Építve a párt iránti bizalomra, a kommunisták mindenütt igényeljék és bátorítsák a dolgozók aktivitását a gazdasági élet egész területén. Bátorítsák a közügyekben felszólalókat. védjék a bírálat jogát, ezzel is segítsék a közérdekű javaslatok megvalósulását. A Központi Bizottság állásfoglalása alpjain végül nyomatékosan hangsúlyozta az előadó, hogy a párt munkájában mai harcában, a szocia’i«*'* tetenlegi szabas^b-n döntő a gazdasági, a gazdaságpolitikai n.unka. Minden párttag és párton kívüli dolgozó odaadó munkával segítse kp- zös gazdasági céljaink, a n*pg dasági tervek és Tolna tpl résfthh m^izval réí táoá* te, hogy mely területen, miként kell gyorsítani, mennyiben kell javítani a gazdaságpolitikai munka, a tömegfel világosi tás, a szemléletbeli tévedések eloszlatása terén. A számvetés egybefonódott a gazdasági reform első évének értékelésével. Olvasóink, a lakosság tájékoztatása céljából, az alábbiakban részletesen ismertetjük az 1968- as év gazdasági fejlődésével, az idei gazdasági munka fő irányával és a megyei feladatokkal foglalkozó tanácskozást. A beszámolót K. Papp József a pártbizottság első titkára terjesztette elő.