Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
Párizs (TASZSZ). Párizsban befejezte ülését a szovjet—francia tudományos-műszaki és gazdasági együttműködési vegyes- bizottság. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ tudósítója a bizottság társelnökeitől — Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettestől és Debré francia külügyminisztertől — nyilatkozatot kért az ülésszak eredményeiről. — Úgy véljük — mondotta a kérdésre válaszolva Vlagyimir Kirillin —, hogy a „nagy bizottság” harmadik ülésszakának megtartása új szakaszt jelez a két ország közötti baráti együttműködés további fejlődésében. A Szovjetunió és Franciaország é kölcsönösen előnyös gazdasági tudományos-műszaki és kulturá Lis kapcsolatok fejlesztéséér száll síkra. Ez pedig kedvezi távlatokat nyit a Szovjetunió és Franciaország politikai együttműködése előtt is a nemzetköz béke érdekében. Debré külügyminiszter a maga részéről arra mutatott rá, hogy az ülésszak résztvevői egyöntetűen „reménykeltőnek” minősítették a Szovjetunió és Franciaország közötti együttműködésben ez ideig elért eredményeket. „Sokat ígérő most a „nagybizottság” . ülésszakának befejezése után a további együttműködés fejlődésének távlata "is. Az ülésszak befejezése alkalmából Kirillin miniszterelnök- helyettes és Zorin nagykövet kedden fogadást adott Párizsban. A fogadáson francia részről megjelent Michel Debré külügyminiszter, Robert Galley, a miniszterelnök mellé delegált miniszter, aki a tudományos kutatásokkal, az atom- és űrkutatási ügyekkel foglalkozik, továbbá Franois Perrin atomügyi főbiztos is. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. Párizs, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A francia kormány a minisztertanács szerda délelőtti ülése után hivatalosan állást foglalt a közel-keleti kérdésben. Az állásfoglalást Michel Debré külügyminiszter expozéja és De Gaulle tábornok hozzászólása alapján Joel Le Theule tájékoztatásügyi államtitkár hozta nyilvánosságra. Mint a francia kormány rámutat, 1967 júniusa előtt Franciaország mindent megtett, hogy elősegítse Izrael állam megszilárdulását és békés berendezkedését. Ennek szellemében szállított neki olyan fegyvereket, amelyek lehetővé tették, hogy megvédje magát. A helyzet azonban megváltozott attól a pillanattól kezdve, hogy Izrael az 1967. júniusi háború előtt Franciaország ismételt tanácsaival és figyelmeztetéseivel mérsékletre intette a szembenálló feleket. Izrael elsőnek támadott, és korábban hozzá nem tartozott nagy területeket elfoglalt. Ennek következtében újabb egymillió menekült növelte a palesztínai menekültek táborát és további egymillió arab él a megszállt területeken. Ez a tény elkerülhetetlenül az arab ellenállási mozgalom megerősödéséhez vezet. A francia kormány a háború első napjaiban teljes tilalmat léptetett életbe a körzetbe irányuló fegyverszállításokra, később ezt a tilalmat kizárólag Izrael Mirage—III. vadászgépmegrendeléseire, a támadó fegyverek szimbólumára tartotta fenn. Továbbra is szállított azonban Izraelnek alkatrészeket és más hadianyagokat, különösen helikoptereket. A bejrúti polgári repülőtér ellen intézett támadást azonban, amelyet a Biztonsági Tanács egyhangúlag elítélt és a világközvélemény elutasított, a francia kormány elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartja. Elutasítja azt az álláspontot, amely egyenlőségi jelet kíván tenni egy illegális szervezet terrorcselekménye és egy állam reguláris hadseregének egységei által francia hadieszközök felhasználásával egy másik állam békés célokat szolgáló polgári repülőtere ellen intézett támadása közé. Ez a francia kormányt arra késztette, hogy súlyos intézkedésként elrendelje a teljes tilalmat az Izraelbe irányuló katonai szállításokra. Ez az álláspont — hangzik a nyilatkozat — teljesen logikus, mivel Franciaország nem akarja a konfliktus kiélezését. Ráadásul EZ TÖRTÉNT Egyre nagyobb feladatok előtt a kozmonauták Népújság 1969. január 9. Az egymást követő kozmosz- beli események ráirányítják a figyelmet az újabb űrrepülésekre felkészülő szovjet kozmonautákra. Az egyre bonyolultabb kiképzésről Nyikolajev űrhajósezredes nyilatkozott az Aviacija i Koszmonautyika című folyóirat most megjelent, újévi számában- Mint hangsúlyozza, a nagyobb követelmények folytán a felkészülési program hosszabb és ■ •szítettebb lesz és a tudományokba való behatolás mélysége is jelentősen megnőtt. Mindezt indokolja az űrhajó személyzetre háruló, felelősség. Nyílt ttok — hangsúlyozza Nyikolajev, — hogy az űrrepüléssel kapcso- "tban egyelőre még nem lehet abszolu* báajfcanságról beszélni. Ha valahol érvényes a közmondás.: „Hétiszer mérj, egyszer vágj”, — akkor az űrrepülésre minden más területnél jobban áll ez. Az utóbbi időben felvetődtek olyan nézetek, hogy az űrrepülés első időszakában döntőbb jelentőséget kaptak a túlnyomásnak, a súlytalanság állapotának és az űrrepülés más, kellemetlen tényezőjének elviselését biztosító gyakorlatok. Most pedig dominálóbb szerephez jut a különleges kiképzés, amelynek programja az űrhajó irányítását, a berendezések kezelését, a nyílt kozmoszba való kijutást, a mentési eszközök felhasználni tudását öleli fel. Nyikolajev szerint nem így ál! a dolog. Az a tény, hogy az első űrrepülők rendkívül intenzív fizikai edzéseket végeztek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy másodrendű lett volna náluk a különleges kiképzés. Bármely szovjet űrhajós bármely pillanatban képes az űrhajó irányításának felelősségét magára vállalni. Máslapra tartozik, hogy erre alig került sor. Beljajev volt az első, aki kézi irányítással vezérelte le űrhajóját, s mii mindannyian kicsit irigyeltük őt — jegyzi meg Nyikolájev. A nyilatkozat leiszögezi, hogy az űrhajós nem egyszerűen végrehajtója a tudósok utasításai- rak, hanem maga is kísérletező tudományos munkatársA békés rendezés alapja csak a Biztonsági Tanács határozata lehet Francia kormánynyilatkozat az izraeli fegyverszállítások tilalmáról Franciaországot Libanonnal hagyományos, évszázados baráti kapcsolatok kötik össze. A francia kormány álláspontját azonban a francia sajtóban élesen bírálták. Ez a nyilatkozat szerint csak azt mutatja, hogy az országban a tájékoztatási eszközökhöz közelálló körökben erős Izrael befolyása. A nyilatkozat a továbbiakban megismétli, hogy a francia kormány a közel- keleti helyzet tartós, békés rendezésére törekszik, és ennek alapja szerinte csak a Biztonsági Tanácsban 1967. novemberében egyhangúlag elfogadott határozat lehet. Ez a rendelkezés nem előnytelen Izrael számára sem, mert magában foglalja elismertetését, határainak biztonságát, a szabad hajózás jogát és az egyezmény nemzetközi garanciáját A francia kormány megállapította, hogy a szovjet memorandumban ismertetett megoldási javaslat is hasonló irányú, mint a francia álláspont. Végül hangoztatta, hogy mindennek a megvalósításához arra lenne szükség, hogy a négy nagyhatalom egyét- értésre jusson és ennek alapján a Biztonsági Tanács megfelelő határozatokat hozzon saját döntésének végrehajtására. Kirillin és Debré a szovjet—francia gazdasági együttműködésről Kormányhatározat a szanálásokról Uj kormányhatározat szabályozza a lakásépítésre kijelölt területeken lebontandó és nem lakás jellegű létesítmények szanálásánál követendő eljárást. Eddig a lakásberuházási' költségekből kellett fedezni az építési területről eltávolított régi létesítmények áttelepítésének minden költségét, még azokat a kiadásokat is; amelyeket nem az átköltöztetés tett szükségessé, s az elavultság vagy korszerűtlenség miatt egyébként is esedékesek lettek volna. A kormányhatározat célja, hogy a lakásépítkezések fokozottabb támogatása érdekében megszüntesse az indokolatlan szanálási többletkiadásokat. A rendelkezés szerint elsősorban azt kell vizsgálni hogy az építési területen lebontandó létesítmény helyett szükséges-e másutt újat építeni, vagy lehet-e más módon pótolni az épületben eddig végzett tevékenységet. Ha vállalati, vagy szövetkezeti részleg és telephely megszüntetése szükséges, akkor az érintett maga határozza meg, kíván-e újat létesíteni. Az új épület késedelem nélküli megvalósításáról az áttelepülőnek kell gondoskodnia. A tanácsok kötelesek az áttelep ást elrendelő határozatot a terv ?t rendeltetésszerű fel- használásánál négy-öt évvel előbb, az 1971-ig megkezdődő lakásépítkezések céljára kijelölt területekre vonatkozóan pedig még az idén elküldeni az érintetteknek. Az áttelepülés miatt szükséges új létesítmény költségei most már megoszlanak a lakásberuházó és az áttelepülő között. A lakásberuházót nem terhelik azok a kiadások, amelyek az érvényes hatósági előírások, jogszabályok és szerződéses' kötelezettségek miatt már korábban esedékesek voltak és egyébként is az áttelepülőt érintik. A la!- -beruházó viseli azonban az á .öltöztetés és a bontás költségeit, pénzbeli kártalanítás esetén kifizeti a szanálandó létesítmény értékét, a földrészlet-kezelői jog megszerzésének költségeit, vagy alacsonyabb értékű csereingatlan esetében az értékkülönbözetet. Pénzbeli kártalanításkor a kü- lönbözetet az áttelepülőnek saját fejlesztési alapjából kell fedeznie, de mód van arra is, hogy kellő fedezet híján bankhitelt kapjon. Az áttelepítést elrendelő tanácsi határozatban elegendő időt kell biztosítani az új létesítmény felépítésére. Meg kell jelölni továbbá a kiürített szanálandó létesítmény átadásának határidejét, s ha az áttelepülő saját hibájából késik az átadással, akkor progresszív telekhasználati díj fizetésére kötelezhető. A nem állami tulajdonban levő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése esetén a polgári jogot, illetve a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási szabályokat kell alkalmazni. A határozatban, amely 1969. január 1-én lépett érvénybe, a kormány felhívta az illetékes minisztériumok, intézmények, szervek vezetőit, hogy a határozat előírásainak érvényre juttatása érdekében gondoskodjanak az érintett korábbi jogszabályok módosításáról, vagy egyéb szükséges rendelkezések kiadásáról. A kormány felszólította a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy mérjék fel a lakásépítkezésekkel kapcsolatos szanálási igényeket, készítsenek programot az ütemezésről és tájékoztassák az érdekelteket a szanálási tervekről. (MTI) Több szempontból is Párizs került szerdán az események középpontjába. Egyfelől nyilvánosságra hozták a francia minisztertanács szerdai ülésének állása foglalását a közel-keleti kérdésbe» A francia kormány elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartja a bejrúti polgári repülőtér ellen intézett izraeli támadást. amelyet a BT is egyhangúlag elítélt. Másfelől a francia miniszter- tanács ismertette a szovjet—francia együttműködési bizottság, az úgynevezett nagybizottság most véget ért ülésszakának eredményeit. Fontos új megállapodások születtek a kapcsolatok növelésére. a többi között öt év alatt kétszeresére növelik a két ország árucsere-forgalmát. Az Izraellel kapcsolatos francia bejelentésnek élénk visszhangja van, A francia polgári lapok jelentős része bírálja De Gauille döntését, s azt a bejrúti támadáshoz képest aránytalanul súlyosnak minősíti. A legérdekesebb azonban a Le Monde vezércikke, amely szerint a döntés új szakaszt nyit Franciaország és Izrael kapcsolatainak romlásában. A lap szerint Izrael kettős tévedésének árát fizeti meg, s azt, hogy éppen Libanont támadta meg, amely országot hagyományos barátság fűzi Franciaországhoz. A kairói sajtó vezető helyen ismerteti Párizs döntését, üdvözli és jelentősnek minősíti azt. Az A1 Ahram vezércikke párhuzamot I von: amíg Franciaország embargóval igyekszik véget vetni Izrael provokációinak, addig az Egyesült Államok Phanton gépeket szállít Tel Avivnak. Algériában maga Bumedien nyilatkozott, hangoztatva, hogy Franciaországnak ez a pozitív új lépése mindenképpen rendkívül jelentékenyen járul hozzá ahhoz, hogy a közel-keleti kérdés igazságosan megoldást nyerjen. A másik párizsi eseményt inkább a nyugatnémet sajtó kommentálja. általában nyugtalanul. Attól tartanaik, hogy az újabb francia—szovjet közeledés visszaszoríthatja Bonn politikai befolyását Európában. Egyes lapok még azon is aggódtak, hogy Párizs nemcsak Moszkvához közeledik, de újabban az Egyesült Államok szidalmazása is megszűnt Franciaországban, ugyanakkor a legközelebbi De Gaulle— Kiesinger találkozóra még mindig nem jutott hely a Irancia előjegyzési naptárban. Ha igaz is, hogy az utóbbi időben De Gaulle mérsékeltebb politikát folytat Washingtonnal szemben, talán azért, hogy udvariasan közeledjék az új elnökhöz, hiszen őmaga Nixont kívánta látni a Fehér Házban és nem Humphreyt, ugyanakkor az USA újabb barátságtalan gesztust tett Párizs felé. Éppen most követeli Franciaországtól, hogy fizessem kártérítést azokért az amerikai létesítményekért, amelyek az amerikai csapatok Franciaországból való kivonulását követően francia területen maradtak. Meg lehet, — ez a — talán némileg elkésett — washingtoni bosszú Párizs több éve folytatott önálló külpolitikájára. De az is lehet. hogy nagyon is friss válasz egy újabb Washingtonból eltérő párizsi lépésre: az Izraellel szemben bejelentett embargóra. Prágából két fontosabb jelentés érkezett. Az egyik hangsúlyozza: a csehszlovák közvélemény konszolidációt kíván, már nagyon várta a CSKP legfelső szerveinek állásfoglalását az utóbbi hetekben kialakult izgatott helyzettel kapcsolatban, amely a szövetségi gyűlés elnöki székének betöltése körül éleződött ki. A másik a Rudé Právó cikkét ismerteti. A lap leszögezi: Nixon kormánya nem jó oldaláról mutatkozik be, ha éppen az új elnök hivatalba lépé- -őnek napján kezdődik az amerikai hadgyakorlat a csehszlovák határ közelében.
