Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
Napirenden 1969: a gyermeki jogok éve Merre fordul 111 Jancsi sorsa? Szenvedélyes vitával kezdték a napot az asszonyok.' A Hámán Katóról elnevezett szocialista brigád röpgyűlésen tárgyalta meg a váratlan eseményt: Jancsit, „fogadott gyermeküket” visszaadták az apjának. — Micsoda apa ez? Tizennégy esztendőn át nem tudta, hogy kötelezettségei vannak a fiával szemben? — Most jelentkezik, amikor már félig felnőtt a gyerek... — A nagybeteg nagymamának megszakad a szíve, ha neveltjének, Jancsinak 'abba kell hagyni a tanulást. — Dehát megmondta a gyerek, hogy ő nem megy el az apja új családjához. Minek erőltetik? Végül aztán az őcsényi Kossuth Tsz asszonybrigádj* így döntött: „A brigád nem hagyja sorsára Jancsit. Ha másként nem megy, továbbra is mi vállalunk mindent, a költségekkel együtt”. Kiss Jánosné brigadé- ros megbeszélte társaival, nem szükséges mindenkinek beutazni Szekszárdra. Hárman jöttek A tsz párttitkára, az asszonybrigád vezetője éts Ili Jancsi, hogy közösen ki tudakolják, mit lehet tenni. Jelentkezett az apa A riadalmat a megyei tanács igazgatása osztályától érkezett, december 23-i keltezésű határozat okozta. Benne a döntés, hogy a korábbi határozattal ellentétben, Ili János állami gondozásba vételét mgszüntetik. Hl Jancsiról ezentúl az időközben jelentkezett, vér szerinti apa fog gondoskodni. A tizenöt éves Hl János első éves gimnazista, csak a tanév megkezdése után került a bonyhádi Vörösmarty-kollégiumba. Tanul szorgalmasain. Mióta ott van, írt egy levelet a gyámhatósághoz, melyben megírta, hogy továbbra is állami gondozásban kíván maradni. Vele nem beszéltek a megváltozott körülmények között. Mérlegeltek, majd döntöttek és kiadták a meglepetéssel szolgáló határozatot. Most nyugtalan, más döntést szeretne. — Amikor elmentem apámék- hoz Pécsre, többször is éreztem náluk, hogy nekem ők sohasem lesznek a családom. Először, másodszor és harmadszor is rosz- szul fogadtak. Azon veszekedtek egymással, hogy minek íb kelA termelőszövetkezeti mozgalom második évtizedének a küszöbén jelentős fiatalodási folyamat figyelhető meg a paksi járás közös gazdaságaiban. A gazdaságpolitikai intézkedések hatására két évvel ezelőtt a kaj- dacsi tsz-t érte az első nagy visz- szaáramlási hullám. Azóta száznál több eljáró dolgozó kérte felvételét azzal a szándékkal, hogy a termelőszövetkezetben tagként akar dolgozni. A szociális és társadalmi juttatások bővülése a fiatalok érdeklődését is fokozottabban felkeltette a közös munka iránt. A járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán érdekes és szemléltető adatok bizonyítják a gazdaságok fia- talodását. 1965-ben a paksi járás termelőszövetkezeteiben mindösz- sze 81 húsz év alatti tag dolgozott. 1968-ban év végéig számuk 270-re nőtt Ma már valóban ott Az idén lesz tíz éve annak, hogy az ENSZ közgyűlése elfogadta a világszervezet egyik jelentős alapokmányát, a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot. A 10. évforduló alkalmából a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség égisze alatt tevékenykedő gyermek- mozgalmak nemzetközi vezető szerve — a CÍME A — az 19$9-jes esztendőt a gyermeki jogok évének nyilvánította. A szervezet elnöksége a közelmúltban Berlinben, az NDK fővárosában tartott kibővített ülésén felhívást fogadott el. A felhívás a szülőkhöz, az ifjúsági vezetőkhöz és a pedagógusokhoz fordul, hogy az új esztendőben szerte a világon vessék latba minden erejüket a gyermekek jogainak érvényesítéséért és védelméért. A CIMEA elhatározta azt is, hogy az idén megrendezi a gyermekek jogaival foglalkozó nemzetközi konferenciát, továbbá központi úttörőtábort szervez a vietnami nép iránti szolidaritás jegyében. lett engem odahívni. Sajnálták tőlem az ennivalót, éheztettek. Amikor az őszön megbetegedett a nagymama. írtam apámnak és kértem a segítségét- Nem méltatott válaszra — mondja most mosolytalanul, felnőttes komolysággal. — Személyesem találkoztak^ egymással mostanában? — Októberben Bonyhádon, a kollégiumban meglátogatott az apám. Akkor nekem egyre azt mondogatta, hogy minek tanulok? Menjek el hozzá, ő majd elhelyez engem, dolgozok és keresni fogok. Apám sóba nem fizetett utánam, nyolchónapos korom óta a nagymama nevelt. Tanulni szeretnék én továbbra is, nagyon jó nekem a kollégium^ ban — hajtogatja. Előkerül a papírok közül a körzeti orvos által kiállított igazolvány, mely tanúsítja, hogy 111 Jánosit 1964. óta szívidegességgel kezelik. Meg kellene próbálni? Hogyan biztosított a szülők nélkül felnevelkedő. fiatalember jövője? Ha nem áll írásban adott szavának az apja, mit lehet tenni? Vanre és mi a biztosíték? Bele tud-e majd Jancsi Illeszkedni abba a családba, ahol minden rosszul kezdődött? Órák hosszat folyik a disputa ezekről a kérdésékről a megyei tartanak tehát, hogy nem kell félniök az utánpótlás hiányától. A húsz és harminc év közötti tagok száma 1965-ben 311 volt, tavaly év végéig már 450. A fiatalodás örvendetes jelenség, de nem lehet szó nélkül hagyni, hogy új gondokat is jelez. A húszévesek, a harmincévesek igényesebbek a munkakörülmények javítására, s mindez azzal jár, hogy a közös gazdaságok vezetőinek a jövőben sokkal több gondot kell fordítaniok szociális jellegű létesítmények építésére, megvalósítására. A fiatalodási folyamat egyébként megyei jelenség, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek döntő többségében nem vesznek fel rzívesen új tagokat, hisz az esztendő bizonyos évszakaiban már a meglevő tagok egy részének sem tudnak munkát biztosítani! | tanács igazgatási osztályán. A beszélgetés, a szópárbaj során új adalékokra is fény derül. A másik fél képviseletében dr. Lencsés Gyula osztályvezető egy fontos alapelvről beszél: — Teljesen akkor sem fosztható meg gyermekétől a vér szerinti apa, ha korábban nem gondoskodott róla. Fontos közérdek — a mi törvényeink szellemében is az —, hogy lehetőleg minden szülő maga gondoskodjék gyermekének felneveléséről. Ez az apa vállalja, íme itt. a levele. A fiát visszakérő levélben már nincs iszó a tanulás abbahagyásáról. Azt írja, viseli a tanulás költségeit. Melyik az igazi? A leírt, vagy a kimondott szónak higgyünk? Hl Jancsi velük is ismerteti korábban mondott tapasztalatait, mely bizony — talán nem is ctso- da egy tizenöt esztendős fiútól, — kimaradt abból a levélből, melyben azt kérte, hadd maradják továbbra is állami gondozásban. Az ügy előadója elébünk teszi a pécsiek által készített környezettanulmányt, melyből kitűnik, hogy Jancsi édesapja saját családi házában, új családjával szerény körülmények között él ugyan, de jó havi jövedelemmel bír. — Itt az írás, az apa tehát vállalja a fiú eltartását és taníttatását. Állítom, sokan várnak rosszabb helyzetben állami gondozásra. Nekünk kötelességünk átadni a gyermeket az apának, kerüljön az ő fennhatósága alá, ha nincs kizáró oka ennek — mondja dr. Lencsés Gyula osztályvezető. Az észrevehető, szinte kézzel tapintható ellenérzést látván, fehívja a figyelmet, a határozat ellen a megyei végrehajtó bizottságnál panasszal élhetnek. Fájdalmasan ütköznek a különböző felfogások és érdekek. Sem kibogozni, sem kettévágni nem tudjuk mi most a gordiuszi csomót. Kiegészült ugyan az érem másik oldalával, de a kételyek továbbra Is elevenek; a kérdések többsége nyitott maradt. — Gondolkozzék, egyszer megpróbálhatná, Jancsi! Hátha mast jobb lenne az apja. Kíséreljék meg. Utána Is lehet még változtatni. . • — ajánlgatom. Aggályai, riadalma felülkerekedik, tanácstalan. FéL Talán mégis a vb-hez fordul... Mondja, és igaz, hogy szeretetet, gondoskodást, családi hangulatot az idős, beteg nagymamától ée a Hámán Kató brigád tagjaitól kapott Az asszony brigád meleg szívű tagjainak szavaiban, tetteiben (felruházták őt, fizették a kollégiumot) továbbra sem kételkedhet. Berzenkedik, belenyugodni továbbra sem akar. Nagyon nagy erőpróba ez egy tizenöt éves, szülők nélkül nevelkedett fiúnak. Mindig a gyerek legyen a szenvedő alany? Hogyan és merre fordul Hl Jancsi sorsa? Ha nincs is egyedül, segíteni kell neki. Ügye bárhogy fejeződik be, őt már nem sodorja falevélként a sors szeszélye. De talán mégis érdemes és indokolt lenne az általunk felvillantott ellentétekre nagyobb fényt deríteni, tisztázni ás gondosabban összerakni a mozaikot-.. SOMI BEN.JAMINNÉ Fiatalodó termelőszövetkezetek a paksi járásban Mire, mennyit fordít az idén a megyei tanács? Szerdán délelőtt Szekszárdon ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Részt vett és felszólalt az ülésein Tolnai Ferenc, a párt megyei bizottságának titkára, Köböl József, az Országos Tervhivatal területi, szociális és kulturális főosztályvezetője. Borbás István, a megyei tanács tervosztályvezetőjének előterjesztése alapján az új gazdaságirányítási rendszer, a tanácsi fejlesztési feladatokkal kapcsolatos tapasztalatait tárgyalta meg a vb., foglalkozott az alsóbb szintű tanácsok fejlesztési munkájával, kitért az idei feladatokra is. A beszámolót követő élénk vitában a hozzászólók többek között kitértek az építőipari áremelkedések problémájára, a fejlesztési tervek végrehajtása érdekében végzett társadalmi munkára, a tanácsi házilagos brigádok tevékenységére, a III. ötéves tervben szereplő, de csak 1971-ben elkészülő jelentős intézmények kérdésére. A vb. határozatában szerepel: „minden szintű tanács, a helyi erőforrások maximális mozgósításával törekedjen arra, hogy 1969—70-ben az eredeti III. ötéves terv beruházási és községfejlesztési tervfeladatai minél nagyobb mértékben valósuljanak meg. Különös gondot fordítsanak a IV. ötéves terv előkészítésére a fejlesztési igények megfelelő rangsorolására, és terveiket a reális igényeknek megfelelően határozzák meg.” A végrehajtó bizottság megtárgyalta a Tolna megyei Tanács 1969. évi költségvetését, 1970. évi pénzügyi tervét és foglalkozott az alsóbb szintű tanácsok 1969— 70. évi költségvetési szabályozóinak megállapításával. A beszámoló részletesen elemzi, hogy 1969-ben mire mennyit fordít a megyei tanács a rendelkezésre álló összegből. Rangsorolás és a teljesség igénye nélkül csak néhányat emelünk ki: a megyeszékhely ebben az esztendőben a városi utak felújítására és kórsze- rűsítésére 15 millió forintot kap, ez az összeg több mint kétszerese a tavalyinak. Szekszárd eróziós problémáinak megoldására másfél millió forintot fordítanak. A jelentősen megnövekedett idegenforgalom fogadására is nagyobb összeget kap a megye: 550 ezer forintok míg a kereskedelem fejlesztésére közel 600 ezer forintot ad a megyei tanács. Érdemes még egy számot kiragadni: anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre az idén másfél millió forinttal többet juttat a tanács. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a Tolna megyei Tanács 1969—70-es fejlesztési tervével, s annak megállapításával, hogy a járási, városi tanácsok részére milyen összegű megyei támogatást juttassanak. A szerdai ülésen került sor a megyei tanács vb felügyelete alá tartozó vállalatok dolgozóinak 1969. évi szocialista munka versenyével kapcsolatos irányelvek és célkitűzések megtárgyalására is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége és a KISZ Tolna megyei Bizottsága felhívja a tanácsi vállalatok dolgozóit, vezetőit, munkásokat, műszakiakat. szocialista brigádokat* kiváló dolgozókat, újítókat* hogy 1969. évben újabb sikereket érjenek él, a szocialista munkaversenyen keresztül segítsék élő az előirányzott feladatok és a célkitűzések maradéktalan teljesítését. (A munkaverseny irányelveiről, és célkitűzéseiről részletesen tájékoztatjuk majd lapunk olvasóit.) A megyei tanács vb. tegnapi ülése bejelentésekkel zárult. Közéletünk Szerdán délelőtt Szekszárdon ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen Ruttkay Lajos hivatalvezető adott számot a Szekszárdi Járási és Városi Földhivatal munkájáról; A jelölőgyűléseken felvetett köz, érdekű bejelentések megvalósító, sát tervszerűen ebben az évben is elvégzi a városi tanács. A vb- ülésen tárgyalták meg az idea évben elvégzendő feladatok ütemtervét Szerdán délelőtt vett a KISZ Tolna megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának soron következő ülése is, amelyen megtárgyalták a KISZ megyebizottsága elmúlt évi akcióprogramjának tapasztalatait, és az 1969. évi akcióprogramot. Tubuserdő A Mátravidéki Fémművek siroki gyára készíti egyedül az országban az iparban, kereskedelemben használatos és a fogyasztók ittál is jól ismert alufólia tubusokat. Az üzemszerű gyártás megkezdése óta eltelt nyolc év alatt a sirokiak egymilliárd tubust készítettek. A képünkön látható tubuserdő csupán egy részlete annak az ötszázféle termékből álló kollekciónak, amely a gyár mai választékát reprezentálja. (MTI foto — Bakos Ágnes felvételed
