Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
„Jelenteni a pártnak, a parancsot végrehajtottuk" Ünnepi egy ség gyűlések a munkásőrség járási parancsnokságain Mindig elölről? I A közelmúlt egyik napon egy fiatalember érdek- 1 ődót.t a tolnai selyemgyárban: el tudna-e valamilyen munkában helyezkedni? Azért gondolt elsősorban a selyemgyárra, mert a felesége is ott dolgozik. Tulajdonképpen már korábban jelentkezett, mint mondotta; csak bejött érdeklődni, mivel itt jár Tolnán, orvosságért kellett a gyógyszertárba mennie. — Őszintén megmondjuk, még nem tudunk választ adni. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy jelentkezett egy fiatalember, akinek lakatos a szakmája... A gyár speciális helyzetéből adódik, hogy egy férfi szakmunkást sokkal jobban tudunk foglalkoztatni, mint egy segédmunkást. A kertészeti technikummal itt vajmi keveset lehet kezdem... — Megértem én — válaszolta csendesen a fiatalember. — Nem is hagynám ott a szövetkezetét, ha többet tudnék keresni. De mi az a kilencszáz forint? Az öregek betegek, már hónapok óta. És hetenként lejárni Bajára, az iskolába... Sokszor már azt sem tudom, hogy csakugyan, szükség van-e rám, szükség van-e arra, hogy tanuljak? I A fiatalember eg>rre Í2bban feloldódik a beszélI getés során. Korábban a tolnai gimnáziumba járt, de kimaradt, anyagi helyzete miatt. Otthon, a bogyiszlói termelőszövetkezetben kezdett dolgozni. A termelőszövetkezet időközben ■ tanülni küldte, a bajai kertészeti technikumba, most tanul is, dolgozik. is. Illetve, dolgozna, ha ... — A kertészetben most is van munka, de csak annak a tíz-tizenkét tagnak, akik már állandó munkásnak számítanak. Nekem nem tudnak állandó munkát adni... „Nem tudom, csakugyan szükség van-e rám” — motoszkál bennem a fiatalember kijelentése, és eszembe jut az újságcikk, amelyben a kurdi tanácstitkár mondotta ed, milyen nehéz a fiatal falusi tehetségeknek kibontakozni, gyümöl- csöztetni a bennük levő képességet a maguk és a köz hasznára. De a faluban nemcsak tehetségek vannak, hanem egyszerű, szürke fiatalok is, akikből egyszerűen csak jó szakemberek lesznek, kirobbanó képességek nélkül. Hányán lesznek közülük, akiknek valamit mindig elölről kell kezdeni? Itt van ez a bogyiszlói fiatalember — majdnem még gyerek —, akinek családot, beteg szülőket kell eltartani. Ő hányszor kezdi majd elölről? Abbahagyta a gimnáziumot, és most talán a kertészeti technikumot is, ha történetesen mégis felveszik a selyemgyárba? És ki, milyen biztosítékot tudna, merne adni arra, hogy itt is megállapodik? Nem, nem maga miatt. Szinte általános gyakorlat, hogy ha valahol létszámcsökkentésre kerül sor, először a kezdők kapják meg a munkakönyvét. I ”Nem jönnék el. ha 3obb lewne a kereset.” Biztosak- vagyunk abban, hogy a termelőszövetkezet azért küldte iskolára, mert szüksége van, vagy lesz technikumot végzett brigádvezetőre. Ám, akkor a tanulás anyagi feltételeit is biztosítani kell. Aki már végigcsinálta, az a megmondhatója, hogy a munka melletti tanulás mennyi anyagi áldozattal, teherrel jár: tankönyv, tandíj, utazás, mind-mind pénzbe kerül. Sokszor tapasztaljuk: a termelőszövetkezetekben még korántsincs minden a helyén a képzettségnek megfelelő foglalkoztatás körül. Hogy mást ne mondjunk, elég sok fiatalabb, idősebb tag szerzett már középfokú végzettséget és sokszor ott áll munka nélkül — a brigádvezető pedig alkalmatlan. Meg lehet érteni, hogy ilyen körülmények között becsapva érzi magát, aki a technikumot elvégezte? I Lehet, b»gy a selyemgyárban munkát kereső bo—■ gyiszlói fiatalember esete nem általánosítható. Talán benne is több kitartásnak, ambíciónak kellene lenni. De vajon, erről beszélt-e már vele valaki? 'BI. Úttörőünnepség Ozorán Fölhívás a megye úttörőihez Az Udvardi Vince járási mun- kásőrszázad parancsnoka, Sörös Gyula, vasárnap számot adott arról, hogyan dolgoztak; hogyan hajtották végre a különböző parancsokat a dombóvári járás munkásőrei. A múlt évet értékelő ünnepi egységgyűlésre vasárnap délelőtt került sor a vasutasok művelődési otthonában. Megjelent a munkásőrök ünnepi gyűlésén K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Karsai Ferenc, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, Halmai János, az MSZMP dombóvári járási bizottságának első titkára, Kerekes Miklós, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Palkovics István alezredes a munkásőrség megyei parancsnoka. Ott voltak a díszelnökségben Dombóvár község párt- állami, tömegszervezeti vezetői, a társ fegyveres testületek képviselői. Megjelent a munkásőrök ünnepi századgyűlésén az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet alakulatot képviselő magas Könyvbörze Érdekes kezdeményezéssel kísérletezik Szekszárdon a kisipari szövetkezeteknek a Garay-szálló emeleti nagytermében helyet kapott Babits Mihály ifjúsági klubja. A mind kedveltebbé váló klub változatos műsorában havonként egyszer táncos „könyvbörzét” rendeznek. Az első ilyen összejövetelt vasárnap délután tartották, s egy könyv volt a belépődíj. Ponyvát, természetesen, nem fogadtak el. A fiatalok magukkal vihették az erre a célra szánt, kiolvasott könyveiket is, s azokat az asztalra kitéve, elcserélhették egymással. Az első alkalommal mintegy kétszáz — főleg ifjúsági — kötet cserélt gazdát, azonkívül új műveket is vásárolhattak a könyvesbolt alkalmi letéteményéből. A belépődíjként adott kb. 70—80 könyv a klub könyvtárába került, s azokkal jutalmazzák majd a különféle vetélkedők szeren- lőlt. A könyvcserét mindig tánc követi, a klub két zenekara: a „Zord” és a „Nebuló” gitáregyüttes szórakoztatja a résztvevőket. rangú tisztek küldöttsége, ott voltak az ünnepségen a munkás- őrök családtagjai. 1. Építők és védők Ponekker Zsigmond a községi pártbizottság titkára töltötte be az elnöki tisztet. Emlékeztette a század személyi állományát, arra a tényre, hogy a munkásőrök különösen felelősek az ország sorsáért, hisz nemcsak építik, hanerrt a haza, a párt megvédésére is mindig készen kell állni. Sörös Gyula járási parancsnok elmondotta, hogy az elmúlt év bonyolult feladatai közepette is kiváló eredményeket értek el a munkásőrök a harcparancsok végrehajtásában. „— A haza védelmének szerves része vagyunk — állapította meg a járási parancsnok — úgy kell ellátni feladatainkat, hogy a társ fegyveres alakulatok, mindig ütőképes partnert kaphassanak századunkkal. Munkásőreink tudják mit miért tesznek. A termelőmunkában példásan megállják helyüket, Vincze István. Tarr István, Cibók Zoltán, Farkas József, G. Kiss Mihály, Németh János, Ká- tai György és a többi kiváló munkásőr példakép üzemében, termelőszövetkezetében. A felügyeleti szemle, a szocialista versenyt értékelő bizottság megállapította, hogy egységünk harckész: a politikai, erkölcsi állapota jó.” Elmondotta á járási parancsnok, hogy a személyi állományt támogatták az üzemek vezetői, segítették nagy, fontos pártfeladatuk végrehajtását. A parancsnok elbúcsúzott a tartalékállományba kerülőktől, köszöntötte az ifjú munkásőröket. Külön említette a munkásőrfeleségek, az édesanyák áldozatvállalásait, akik hozzájárulnak, hogy a szolgálatot, sok elfoglaltságuk mellett férjeik, fiaik becsülettel ellássák. 2. A legiobb önálló egység Sörös Gyula felolvasta a munkásőrség megyei parancsnokságának parancsát, amely szerint 1968-ban a legjobb önálló egység címet az MSZMP megyei bizottsága, párt- és tömegszerve- reti osztályának egyetértésében a dombóvári járás munkásőrszá- adának adományozta. A díszes vándorserieget Palkovics István megyei parancsnok adta át. — „A kiváló címet kiérdemelni mindig nagy tisztesség, 1968-ban, a nagy feladatok, a bonyolult helyzet a többi alegységek kiváló eredményei, magasra emelték a mércét, de itt Dombóvá- rott az elvtánsak becsülettel helytálltak, jelenthették a pártnak. hogy a parancsát végrehajtották. őrizzék meg a ván- dorserüeget újabb, nagyszerű munka- és kiképzési sikerekkel.” — mondotta a megyei parancsnok. Ezután a kitüntetések átadására került sor. A század legjobb raja címet a híradóraj érdemelte ki. parancsnoka Pápai József, a legjobb szakasz címet a második kapta, parancsnoka Tilin- ger György. Kiváló parancsnok jelvénnyel G. Kiss Mihály, kiváló munkásőr jelvénnyel Borús Bamabásné, Bencze János, Vörös Imre. Kertész Ferenc, Magyar Sándor, Kertész József. Gyuris József, Apaeeller József és Topa József munkásőröket tüntették ki, A kitüntetéseket Halmai János és Sörös Gyula adta át. Az ünnepi századgyűlésen köszöntötte a munkásőröket Halmai János elvtárs. „A párt járási bizottsága nevében megköszönöm a munkásőrök áldozatos munkáját, megbízatásukat, a parancsot példásan teljesítették, és elnyerték a megye legjobb önálló egysége címet, ez a tény további eredményes munkára kötelez” — állapította meg, majd részletesen értékelte a munkás- őregység tevékenységét, szól; a személyi állomány fejlődéséről. a munkásőrök termelőmunkájának jelentőségéről. Ezután került sor a kitüntetés átadására. A Tíz év a haza fegyveres szolgálatában kitüntetéseket Karsai Ferenc adta át. Karsai elvtárs rövid beszédében köszöntötte a dombóvári munkásőröket, átadta az országos parancsnok üdvözletét, és szólott a munkásőrök további feladatairól. 3. Fiatalok eskütétele Ezután került sor a fiatal munkásőrök eskütételére. Farkas József az előkészítő szakasz parancsnoka jelentette a pártnak, hogy a fiatal munkásőrök alkalmasak a párt fegyveres testületébe. politikai, szakmai, erkölcsi vonatkozásban. Sörös Gyula járási parancsnok felkérésére K. Papp József elvtárs fogadta a párt nevében a fiatal munkásőrök eskütételét. Az eskütétel után Ponekker Zsigmond zárta be az Udvardi Vince munkásőrszázad ünnepi gyűlését. * Ünnepi egységgyűlést tartottak a paksi, a bonyhádi, a tamási és a szekszárdi járási munkás- őrszázadok is. Mindenütt a járási parancsnokok értékeli ék az elmúlt kiképzési évet, részt vettek a munkásőrök ünnepségein a párt járási vezetői, a megyei pártbizottság és a megyei parancsnokság képviselői, PÄLKOVÄCS JENŐ FOTO: KERESZTES JÁNOS Népújság 3 1969. január 21. Vasárnap délelőtt 10 órakor Ozorán a Rákóczi-moziban vietnami szolidaritási úttörőgyűlést tartott a Csapó Vilmos úttörő- csapat. Ezen a gyűlésen jelen volt a Vietnami Demokratikus Köztársaság kultúrattaséja Nguyen Dinh Can. Az úttörő pajtások csomagot állítottak össze, a vietnami iskolások részére. Füzet, ceruza, radír, vonalzó, szappan. A csomag súlya 20 kiló volt, s mintegy 600 tárgyat tartalmazott. Az ünnepség, meleg, baráti légkörben folyt le, a csapat tanács elnöke Nagy József, az úttörők nevében adta át az ajándékot. Marsó Judit, a csapattanács titkára rövid beszédet, a kultúrattasé köszönő beszédet mondott. Az ünnepség a Csapó Vilmos úttörőcsapat felhívásával ért véget, amely így hangzik: „Tolna megye minden úttörőjéhez! Tolna megyei úttörők kövessétek példánkat, segítsétek a sokat szenvedett vietnami népet, s annak iskolás úttörőit. Készítsetek csomagokat, amik füzetet, vonalzót, ceruzát és más diákfelszerelést tartalmaznak, küldjétek ezt el a vietnami pajtásaitoknak, akik sokat nélkülöznek az amerikaiak részéről folytatott igazságtalan háborúban. Nagy József, a csapattanács elnöke, Marsó Judit, a csapattanács titkára, Császár István csapatvezető.”
