Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

) Meggyorsul a megye közlekedésének és hírközlésének fejlődése Dieselesítés — pályakorszerűsítés — távválasztásű telefonhálózat — új forgalmi telepek Mint arról már hírt adtunk, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel és a mi­nisztérium vezető szakembereivel Szekszárdon a megye vezetői meg­tárgyalták a megye közlekedési és hírközlési problémáit. A minisz­térium vezetői tájékoztatták őket a tárca 1969. évi és későbbi, Tol­na megyére vonatkozó terveiről, valamint számos kérdésben — amit a megyei vezetők felvetettek — megállapodás született. Vala­mennyi problémára itt nem tu­dunk kitérni, csak a legfontosab­bakról tájékoztatjuk olvasóinkat. 1975-ig megszűnik a gőzvontatás A vasút területén jelentős fej­lődés várható az elkövetkezendő években. Meggyorsul a vasút kor­szerűsítése, több állomást felújí­tanak, illetve modernizálnak, el­látják korszerű biztosító berende­zéssel mindenekelőtt a Budapest —Dombóvár—pécsi vonalat. A program szerint 1975-ig valameny- nyi Tolna megyei vasútvonal dieselesítve lesz, a gőzmozdonyo­kat fokozatosan kivonják a for­galomból. (Ez évben Dombóváron 3, Bátaszéken pedig 2 gőzmoz­donyt selejteztek ki.) A tervekben szerepel a legnagyobb forgalmú vonal, Budapest—Dombóvár—Pécs villamosítása is. Dombóvár — mintegy 160 milliós beruházással — korszerű vonta­tási telepet kap, itt lesz a Dél- Dunántúl diesel-ellátási és javítási bázisa. Még az idén — ötmilliós beruházással — megkezdik a dom­bóvári felvételi épület korszerűsí­tését. A negyedik ötéves tervben megvalósul a szekszárdi vasútál­lomás korszerűsítése. Megkezdik ez évben a bátaszéki állomás kor­szerűsítését is. A paksi atomerőművel kapcso­latban szükségessé válik a Duna- földvár—Paks közti pályaszakasz átépítése és meghosszabbítása, egészen az atomerőműig, áthelye­zésre kerül a paksi állomás is. Ez még nincs részletesen tisztázva, ugyanis a MÁV — gazdasági okokból, a közlekedéspolitikai irányelveknek megfelelően — megszüntetné ezt a vonalat. A százötvenmilliós beruházás csak akkor valósulhat meg, ha ennek nagyobb részét — mintegy 140 milliót — az atomerőmű-beruhá­zás terhére finanszíroznák, és fenntartását a jövőbeni feladatok is megkövetelik. Fejlesztik az útfenntartást A megye úthálózatának korsze­rűsítésére az idén alacsonyabb összeg jut, mint az elmúlt évek­ben. Befejezik a Szekszárd—mo­hácsi út átkelési szakaszának kor­szerűsítését — mintegy 11 milliós költséggel, „bekötik” a Tolna— Fadd—dunaszentgyörgyi út faddi korrekcióját. A Fadd—Dunaszent- györgy közti szakasz átépítése to­vábbi 15 millió forintot igényel, hangsúlyozták a megye vezetői, hogy ennek megépítése igen fon­tos lenne, mert az út nagyon rossz állapotban van, emellett még ta­valy megtörténtek a szanálások is. A minisztérium még visszatér er­re a kérdésre, megvizsgálják^ az 1969. évi megvalósítás lehetősé­geit. A 61-es út Simontornya— Pincehely közti szakaszának kor­szerűsítésére előreláthatólag a jö­vő évben kerül sor, a Tamási— Kocsola közti szakaszt pedig 1971- ben építik át. Ezzel befejeződik ennek a nagy forgalmú, a megyét átlósan átszelő, mintegy 100 kilo­méteres útnak a korszerűsítése. A megye kérésére soron kívül hely­reállítják a dombóvári új kórház­hoz vezető, erősen megrongálódott utat, hogy mire elkészül a kór­ház — ez év tavaszára — az út is jó legyen. ( A közlekedés- és postaügyi mi­niszter elmondta hogy a közutak- nái mostantól kezdve a fenntar­tásra helyezik a fő súlyt. A leg­fontosabb megóvni a jelenlegi út­hálózatot és ha kevés a pénz, in­kább nem építünk újat, de a meg­lévő utak legyenek jól karbantart­va. Szekszárdon megkezdik egy — összesen mintegy 30 millió fo­rintba kerülő — útfenntartó köz­ponti telep építését, másfél mil­liós költséggel bővítik a szakályi telepet, Tamásiban új útmesteri telepet építenek. Bővítik a közúti igazgatóság gépparkját is. Új' autóforgalmi lelepek Gyorsan fejlődik az elkövetke­zendő években a 11-es számú Autóközlekedési Vállalat. A vál­lalat az idén hét új autóbuszt kap, megkezdik a paksi és a dombó­vári forgalmi telep építését. Fel­vetődött a megbeszélésen, hogy — tekintettel az idén meginduló atomerőmű-építkezésre — a pak­si forgalmi telep kivitelezését meg kellene gyorsítani. Az autóközle­kedési vezérigazgatóság vezetője vállalta, hogy amennyiben a me­gye tud építőipari kapacitást biz­tosítani, a pénzügyi fedezetről gon­doskodnak. Megállapodás is szüle­tett. ezzel 1970 első felében átad­hatják az új forgalmi telepet. Szó­ba került az is, hogy Pakson — mivel az idén ugrásszerűen megnő az autóbusz-forgalom— autóbusz­állomás építésére is szükség van. Típustervek állnak a vezérigaz­gatóság rendelkezésére, hajlandó a szokásos formában megindítani a beruházást — a felépítmény költségeit az autóközlekedés vál­lalja — így ez a beruházás is ha­marosan megindulhat. Telefonálás — távválasztással A posta területén több száz mil­liós beruházást terveznek a kö­vetkező évekre. Eredetileg a ne­gyedik ötéves terv végére, illetve az ötödik tervidőszak elejére irá­nyozták elő a szekszárdi új pos­taépület felépítését, most megvizs­gálják, milyen lehetőség van a beruházásnak a negyedik ötéves tervben történő megvalósítására. Mintegy háromszázmilliós beru­házással koaxiális kábelt fektet­nek Budapest és Pécs közt, ké­szülnek a tervei az erről Szekszár­don leágazó és Dombóvárig hú­zódó kábelnek is (ez 35—40 millió forintba kerül), Szekszárd új, nagy kapacitású Crossbar-központot kap. Ezáltal a megyeszékhely és a nagyobb települések bekapcso­lódnak az országos távválasatású hálózatba a negyedik ötéves terv végéig. Ez azt jelenti, hogy a bu­dapesti és a hálózatba bekapcsolt vidéki állomások egyszerű tárcsá­zással hívhatók lesznek. Az idén befejeződik a megye valamennyi településének bekap­csolása a távbeszélő-hálózatba. A községek bekapcsolását már rég megoldották, évek óta folyik a kisebb települések, puszták ellá­tása telefonnal. Tavaly, az év elején még 23 ilyen település volt, ahol nem volt telefon, az év vé­géig ezek közül tíz helyre vezet­ték be. Az idén a további 13 is megkapja a telefont, sőt, tizenne­gyedikként „bekötik” a dombori hétvégi telepet is. II szekszárdi tv-adó Évek óta probléma Szekszár­don és környékén, hogy rosszak a televízió vételi viszonyok. A Posta vezérigazgató-helyettese el­mondta, hogy számításaik szerint az új pécsi adó elkészülte után javulás várható. Jelenleg ugyan­is a szekszárdi reléállomás Kab- hegyről veszi az adást, gyakran rossz minőségű jeleket kap. Ha a pécsi állomásról kapja majd a műsort, bizonyára megjavul a minőség. A hetvenes évek köze­pére tervezik egy új, nagy telje­sítményű adóállomás létesítését a Duna—Tisza közén, ez megoldja a szekszárdiak és környékbeliek problémáját is. Foglakoznak az­zal a tervvel is, hogy Szekszárdra nagyobb kapacitású adót építe­nek, itt azonban nem a helyi adó kapacitásával van elsősorban baj, hanem a kapott jelek minőségé­vel. Megállapodás született, hogy az új pécsi adó üzembe helyezése után ismét napirendre tűzik a kérdést, semmiképpen sem lehet várni .öt-hat évig a probléma megoldásával. Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a vasutasok lakásproblémáinak enyhítése te­rén, a MÁ V . és a helyi szervek együttműködése következtében közel félszáz új lakás épült. Az elmúlt évi mérlegek elkészülte után — amikor már látható lesz, hogy a MÁV (és az AKÖV) fej­lesztési alapjából mennyit fordít­hat lakásépítésre, ismét napi­rendre kerül a kérdés. A tanácskozás a kölcsönös meg­értés jegyében folyt, a közösen elhatározott intézkedések jelen­tősen előreviszik a megye to­vábbi fejlődését. J. J. Működik az új vadfeldolgozó üzem A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának mözsi telepén vadfeldolgozó üzemet lé­tesített a MAVAD hozzávetőle­gesen egymilliós beruházással. Az üzem 180 négyzetméter alap­területű, és a MAVAD kooperá­cióban üzemelteti a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központ­jával. A múlt év végére készült el, és január első napjaiban kez­dődött meg benne a munka. A telepen már korábban megterem­tették a lőtt vad hűtésének, táro­lásának a feltételeit, s ez a fel­dolgozó üzem ehhez kapcsolódik. Ezzel az üzemmel a lőtt szarva­sok értékesítését készítik elő. Az első fázisban kellő hőmérsékletre felmelegítik a vadat hogy a nyú­zóhelyiségben megszabadíthassák bundájától, majd a daraboló- csamokba kerül a hús, ahol az előírásnak megfelelően felszab­dalják, műanyagba, ládákba cso­magolják, majd ismét lehűtik, s így tárolják, szállítják a meg­rendelőnek. Az üzemben naponta körülbelül 2 tonna szarvast dol­goznak fel. Az apróvadat felbon tatlanul tárolják és szállítják. Szombaton délelőtt tartották Tolna megye első idei zárszám­adását a sárpilisi Uj március Tsz- ben. A sárközi falu 2000 holdnál va­lamivel nagyobb területű szövet­kezete két évvel ezelőtt még a gyenge gazdaságok közé tartozott, de állami segítséggel, a vezetés megerősítésével, valamint ösztön­zőbb jövedelemelosztással, s nem utolsó sorban a tagok igyekezeté­vel, ma már a jól gazdálkodók so­rához zárkózott. Ezt szemléltető­en bizonyítja az, hogy a tsz-ben a két évvel ezelőttihez képest a ermelési érté1: tr»-»b ’ • millió forinttal, a közös tiszta va­gyon három és fél millió, a tagok összes személyi jövedelme pedig 1 200 000 forinttal növekedett. S bíztató, hogy az elmúlt évben már mintegy 700 000 forinttal csökkent a szövetkezet hitelállo­mánya Az ünnepi közgyűlésen az Uj március Tsz kb. harminc tagja pénzjutalmat és a kiemelkedő munkáját elismerő oklevelet is kapott. A közgyűlés után meg­kezdték a végelszámolást: ugyan­is, a tsz-ben tavaly már munka­díjuk 80 százalékából havi fize­tést kaptak a gazdák előlegként, s most a tartalékban fennmaradt mintegy egymillió forintot utalták ki a 243 tagnak. A tízórás mun­kanapra jutó részesedés a terve­zettnél öt forinttal több: 79 fo- ...! zárszámadáson. Már melegágyban a mag A mözsi termelőszövetkezet kertészete arról híres, hogy ko­rán jelentkezik prímőrfélaségei- vel. A szekszárdi piac törzsárusí­tói közé tartozik, és nagyon eok vevő megkedvelte már a mözsi „márkát”. Ez évre is jók a kilá­tások, megtették a szükséges in­tézkedéseket annak érdekében, hogy kellő időben jelentkezhesse­nek a primőrökkel, majd pedig a dömping-áruval. Amint Kovács Gyula főagronómustól megtudtuk, már a melegágyban a mag. Kö­rülbelül 3 millió szál palántára lesz szükségük. Ennek jelentős ré­sze üvegházba és fólia alá kerül. Rendelkezésükre áll mintegy 6000 négyzetméternyi üvegház és 300 fólia. Tavaly még csak 100 fólia alatt kertészkedtek, s mi­vel ez bevált, megháromszoroz­ták a fóliamennyiséget. Egy fó­lia 36 négyzetméter alapterületű, így jelentős mennyiségű primőr­árura van kilátás. A tervek sze­rint mintegy félmillió forint ér­tékű primőrt állítanak elő. Szellemi beruházás a sütőiparban (Tudósítónktól.) A magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány 2026/1968. számú határozata alapján igen jelentős anyagi tá­mogatást biztosított a sütőipar­nak és ezen belül megyénk há­rom sütőipari vállalatánál is je­lentős rekonstrukció bővítés, új üzem építése van folyamatban. A fejlődés azonban csak akkor lesz eredményes, ha az ott dolgo­zók nagyobb műszaki tudásuk­kal is hozzájárulnak a megye ke­nyér- és süteményellátásának jobb kielégítéséhez. Ennek az anyagi beruházásnak eredményes megvalósulásához szükséges szellemi beruházással való kiegészítésnek jelentőségét ismerte fel á bonyhádi, a szek­szárdi,- a tamási Sütőipari' Válla­lat 15 dolgozója és elhatározta, hogy levelező oktatás útján elsa­játítja a szakmunkás-képesí­tést. Január 16-án tartották az első konzultációt Szekszárdon, ahol a szekszárdi vállalat szakemberei és az 505. számú Ady Endre Iparita­nuló Iskola tanárai kérték számon az eddig kiadott anyagot, és ad­ták meg a további útmutatást. Reméljük, hogy a június végi vizsgakor újabb szakmunkásgár­dával gazdagodik a sütőipar és en­nek révén javul a termelés, és fő­leg a minőség. A további színvonalemelés ér­dekében szeretettel várják mind­három vállalatnál a fiatalokat, hogy három év múlva a szakma elsajátítása után szakmunkájukon keresztül biztosítsák mindennapi kenyerünket. Erdőgazdasági szakmunkások képzése (Tudósítónktól.) A mezőgazdasá­gi szakmunkásképzéshez hason­lóan az erdőgazdaságok, illetve erdővel rendelkező termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok szakemberrel történő biztosítása érdekében erdőgazdasági szak­munkásképzés folyik a Barcs— Középrigóc-i Erdőgazdasági Szak­munkásképző Intézetben. Az iskola hároméves, amelyre jelentkezhetnek mindazok a 14— 18 éves nyolc általánost végzett fiatalok, akik élethivatásuknak választották az erdőgazdasági szakmunkás pályát. Évi öthónapi elméleti oktatás mellett hathónapos gyakorló er­dőgazdasági képzés útján sajátít­ják el a szakma minden forté­lyát; a maggyűjtés csemeteneve­lés, vadászat stb. mellett a gé­pek kezelését, sőt a szakmunkás­bizonyítvánnyal egyidőben von­tatóvezetői jogosítványt is kap­nak. A tanítás ingyenes, az oktatás idejére (110—380 forint), a gya­korlatok alatt 450—800 forint ösz­töndíjat kaphatnak a tanulók munkájuk, tanulási eredményük és magatartásuktól függően. A jelentkezés módja a többi szakmáknál is ismert módon tör­ténik: az általános iskolától ka­pott „Jelentkezési lap”-ot el kell küldeni az Erdőgazdasági Szak­munkásképző Intézet Barcs—Kö- zéprigóc címre. Az elhelyezkedés biztosítása érdekében a helyi termelőszövet­kezettel, állami gazdasággal, vagy erdőgazdasággal megállapo­dást lehet kötni, de ennek hiá­nyában is van lehetőség a beisko­lázásra. Megyénk területén az erdővel rendelkező termelőszövetkezete­ken és állami gazdaságokon kí­vül a Gemenci és Gyulaji Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság műkö­dik Baja, illetve Tamási szék­hellyel. Népújság 3 1969. január 10. Zárszámadás Sárpilisen

Next

/
Oldalképek
Tartalom