Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
Nyílt levél a kivagyiság veszélyeiről TT iiäztelt Titkár Elvtárs! Mondanivalómat azzal kezdem, hogy két dologra emlékeztetem. Két éven belül ön két alkalommal hökkentette meg szavaival a pártfórum résztvevőit. Ellenkező előjelű a kétszeri meglepődés. Első alkalommal egy megyei értekezleten kellett odafigyelni szavaira, amikor friss hangon, nagy lendülettel és meggyőzően beszélt arról, mi történhet az ízig-vérig közéletű izzású párttitkárral, ha megszűnik tisztségviselő lenni. A második már kevésbé volt látványos. Mennyire másfajta izgalmat váltott ki az ön arrogáns reagálása a járás; párt-végrehajtó bizottsági ülésen. Miután megvitatták pártszervezetük politikai-gazdasági tevékenységét, személy szerint önt illették elvtársi bírálattal. Javasolták, hogy a kocsmai italozás helyett többet foglalkozzon tanulmányaival. (Akkor már előttük ismert volt gyengébb szereplése és esti egyetemi tanulmányai abbahagyásának szándéka). Máig sem lelem magyarázatát, hogy a tekintélyen pártfórum előtt mi indította önt e szavakra: „Én az életmódommal elégedett vagyok, erről nem mondok le”. Méginkább elképesztő a néhány nap múltán tett kijelentése, amikor nem éppen ildomos helyen, illetéktelenek előtt így nyilatkozott: „Velem ne szórakozzon a járási titkár, mert majd elmegyek panaszra a megyéhez”. Bármennyire szeretném megérteni, nem tudom. Változatlanul érthetetlennek tartom ki- ; fakadásait. Megfontolta? Kinek, minek használ a kivagyisága, az ön konok gőgje? Gondolom, ön nem emlékszik rá (régebben történt, ön pedig körülbelül mintegy tíz éve kapcsolódott a pártmunkába), de volt már arra Tolna megyében precedens, hogy az országos hírű termelőszövetkezeti elnök félvállon, fanyalogva vette a járási párt- és tanácsi szerveket. Azt mondta, hogy ő már kinőtte „fennhatóságukat”. Az említett elnök fennhéjázásának cisak kezdete volt a most önnél — kisebb miértékben ■— tapasztalt mentalitás. Ha érdekli, ha fontosnak tartja, utána nézhet tanulságos sorsának. Csak nem a vezető megyei testületben viselt tisztsége ártott meg önnek? Pedig, ha jól meggondoljuk, különös jogokkal önt nem ruházza fel ez a tény, ellenkezőleg. Messzebb, tovább kellene látnia... Ismerem az üzemben napirenden lévő nehézségeit, tudom, nem könnyű egy akkora gyárban párttitkárnak lenni. Többen elmondták ott nekem, hogy a legutóbbi hat esztendő alatt ön a negyedik párttitkár, és önt tartják a legrátermettebbnek. A jelenlegi párttitkár örvend a legnagyobb tekintélynek. Be ha így megy tovább, meddig? Közismerten sokat fáradozik, senki nem vitatja, valóban őszintén szeretné; hogy jobban menjenek a dolgaik. Adhat, és adjon is ez önnek tartást, de vigyázzon, ne tévessze meg. így könnyen elkophat a kifutófiúként kezdett, húsz esztendei munkásélettel, hároméves titkári munkával szerzett és növelt tekintélye... Emlékeztetem arra, hogy a jelölő bizottság továbbította a vezetőséghez a tagság jelzéseit, és a nyolcvannál több tagot számláló pártszervezet .vezetőségválasztó taggyűlésén az üzemiek közül csupán egyetlen egy hozzászólás hangzott el. Érthető, hogy nem hatástalan, bántja, felelősnek érzi magát. Bár a passzivitásnak elsősorban egyéb okai vannak, maga a tény nem ad-okot magabiztosságra, vagy dicséretre. Gondolkoztam, mi menthetné türelmetlenségét? Képletesen szólván, többek előtt áttörhe- tetlennek tűnik az üzemben láthatatlanul létező falak ledöntése. Kétségtelenül nem a párt- munkában történtek ott legnagyobb hibák, de az égető problémák megoldása önökre is hárul. Vagdalkozásaihoz talán hozzájárultak az előbbiek, de semmiképpen nem mentik, nem menthetik. Milyen véleménnyel lesznek arról a párttitkárról, aki nyakig beleesett abba, amit régebben a legélesebben elítélt? Képzeletben felidézem korábbi felfogását, a közélet, hordó melletti ügyintézését elítélő szavait. Komoly, értékes- embernek ismerték és tekintették, nagy erényének tartották, hogy lehet önnel vitázni. Mitől e vitaképtelensége, életmódjának felfogása éts tanulásának elhanyagolása terén? Álljon a talpára önmagával szemben is és senkit ne ijesztgessen... Ne feledje, a gyengék fegyvere a riogatás. Ha meg nem haragítom, javasolnám: menjen el tapasztalatcserére Dombóvárra, az ottani cementüzem pártszervezetéhez. Mint mindenütt, nehézségekkel ott is fog találkozni, de az évtizedek. küzdelmei folyamán megedzett, ottani párttitkártól szégyenérzef nélkül lehet nagyon sok tapasztalatot átvenni. Értékei, erényei e látogatás után megsokszorozódhatnak. T evelem megírásához a legnagyobb- indíté- kot a vb-ülést követő minapi epizóddal szolgáltatta. Amikor ott önnél ez alkalomból minősítéséről beszélgettek — nem hinném, hogy el tudta feledni —, mielőtt aláírta, ezt a cinizmussal határos, kivagyiságáról árulkodó megjegyzést tette: „Helyesbítek. Nem voltam én részeg, józan voltam akkor, amikor verekedtem”. Hát ennyire jutott? Mi volt a célja? Ér telmetlennck és érthetetlennek találom, ezer írok. Veszélyes útra lép, aki bizonygatja, hogv kapásból nyolcat..^.„felsQtplJint, aki roértékt^ lenül iszik, és azt ftánytoreatja. hogy másokna' miért nem szólnak. Biztos ebben? Őszintén hiszi, hogy mentséggel szolgálhat a vádaskodás? Ha akarja, ha nem, a párttitkár mind’" „kirakatban” van. önnel ás önért vitatkoznak, hiszen személyes ellentétben egyik kritikusával sem áll. Időben akartak^ segíteni . és éppen értékes tulajdonságainak megtartása, erősítése végett. Erre még nem gondolt? Idegenkedés, meggondolatlan és goromba visszautasítás helyett jobb lenne így fogadni a segítséget. Erejét, tekintélyét és edzettségét is növelhetné ez esetben. Gondolom, tovább már nem kell bizonygatnom, kifejtenem célomat, s levelem megírásának indítékait. Fogadja úgy. mint hinni szeretném. Bizakodással, szívélyesen üdvözlöm: SOMI BENJAMINNÉ Válaszol a 12—361! Nincs bélyeg A szerkesztőség közönség- szolgálatától megkérdezték, vajon miért nem lehet a postán egyforintos bélyeget kapni. Abból kellene legtöbb, és különösen a hivatalokban nagyon kellemetlen, amikor sok kis értékű bélyeget kell a borítékra ragasztani. Ha egy megyei hivatal, vagy vállalat felad ötven levelet, hosszadalmas munkát okoz a bélyegragasztás. Birtalan József, a Szekszárdi Postahivatal vezetője azt mondja, nem tud választ adni mikor érkezik egyforintos bélyeg. Ok azt az utasítást kap ták, hogy amíg vannak kisebb értékű bélyegek, azokat kell elhasználni. A szerkesztőség megjegyzése: valószínűleg tudták az illetékesek, hogy emelkedni fog a postai díjszabás, időben kellett volna gondoskodni a megfelelő bélyegekről. Vagy talán egyik napról a másikra történt a döntés? Babits-szobor Miért nincs Szekszárdon kint a szabadban, valamelyik téren, Babits-szobor? Tamás Istvánná, a megyei tanács tervosztályának főelőadója válaszol: Lesz Babits- szobor az új művelődési ház mellett, valamelyik sarkánál fogják elhelyezni. A művelődési ház építési határideje 1969. december vége, s a terv szerint a szobor is a megye- székhelyen lesz erre az időre. Már jártak Szekszárdon a Képzőművészeti Alaptól ebben az ügyben. Annyit tudnak még a megyei tanács tervosztályán, hogy a szobor bronzból készül. (Egy Babits-szobor már van Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskola előcsarnokában, de valóban kívánatos, hogy kint az utcán, illetve köztéren is állítsanak szobrot a híres költőnek.) Névtelen utcák Egy szekszárdi lakos arra kér választ, mikor nevezik el a jobb-parásztai új település három utcáját. Igen körülményes a postásnak, a víz- és áramfogyasztási díj beszedőjének megtalálni a címzetteket. Az új lakótelepen élők meg- nyugtatására közölte Hegyi Ferenc, a városi tanács osztályvezető főmérnöke, hogy még az idén nevet kapnak ezek az utcák. A javaslat elkészült, és a városi tanács végrehajtó bizottsága elé kerül. ' Decemberben újabb mezőgazdasági nagyüzemi, és vállalati részlegek fénisk át a csökkentett munkaidőre A MEDOSZ-ban felmérték, hogyan alakult a termelékenység azokban a mező- és erdőgazdasági, valamint vízügyi üzemekben, vállalatoknál, ahol idén vezették be a csökkentett munkaidőt Kilenc erdőgazdaságnál, hat gépjavító és k;- lenc vízügyi vállalatnál összesítették az eredményeket amelyekhez kiegészítésképpen hozzásorolták még az egyes állami gazdaságok csökkentett munkaidőben dolgozó részlegeinél szerzett adatokat is. Eddig hozzávetőleg 35 000 dolgozót érint a rövidített munkaidő, számuk azonban az év végéig még tovább nő. Az új évben ugyanis újabb vállalatok és üzemek állnak át a csökkentett munkaidőre, de néhány brigádjuk vagy a kiszemelt üzemrészük tapasztalatszerzés céljából már decemberben az új beosztás»’« rendezkedik be. A vizsgálat szerint az üzemek általában zökkenő nélkül tértek át a csökkentett munkaidőire. A megfelelő szervezés következtében nem romlott, sőt esetenként 2—5 százalékkal javult a termelékenység. Az elmúlt év hasonló időszakához képest megnőtt a dolgozók keresete is, annak ellenére, hogy munkahelyükön kevesebb időt töltenek. A munkaidő-csökkentés ütemezése is megfelelően alakult, bár — mint megállapították — az állami gazdaságoknál vontatottabban halad az átállás. Az előzetes felmérések szerint azonban 1970 végére az állami gazdaságok területén is bevezetik a csökkentett munkaidőt. (MTI) A Duna Paksnál.. A dolgozó nők helyzetéről Ülést tartott a megyei nőtanács végrehajtó Tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel Szekszárdon ülést tartott a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága. Takács Mihályné megyei titkár üdvözölte a megjelenteket, és beszámolt a választott testületek tevékenységéről. Takács Mihályné tájékoztatója után Szilágyi Dezsőné, a megyei nőtanács vezetőségi tagja ismertette a dolgozó nőik helyzetének vizsgálati anyagát, a Decsi Háziipari Szövetkezetben. A NEB- vizsgálat alapján foglalkoztak a szövetkezetben dolgozó nők szociális körülményeivel, szakmai képzésük lehetőségeivel, és azzal, hogy betartják-e a nők védelmében hozott intézkedéseket? Többnyire betanított dolgozók helyzetét vizsgálták, akik rövid tanfolyam keretében nyernek képesítést, bizonyítványra nem jo- gosítót. Erős eltérés mutatkozott a nők és férfiak! bérezésénél az azonos területeket hasonlítva is, a nők rovására. Különösen a vezető beosztásoknál volt ez észlelhető. A családvédelmi intézkedéseket megfelelően betartjáik, a szülési szabadságról visszaérkező nőket nem éri hátrányos elbánás. A nők nrHKÜcakörülménjr« körül már bizottsága több kifogásolnivalót italéit a vizsgálat, de az egészségügyi ellátottság jónak mondható. A bedolgozó nők helyzetével foglalkozott részletesen a vizsgálat, és ennek az észrevételeit az elmúlt időszakban már hasznosította is, bizonyos mértékben. A vizsgálat jó néhány olyan kérdést helyezett a figyelem középpontjába, amellyel eddig nem foglalkoztak különösebben a gazdasági vezetők sem. A nőhizott- ságok megalakulása nyújt segítséget a továbbiakban a munka során állandóan felmerülő problémáknál, és biztosítja, hogy a dolgozó nők helyzetét egész évben figyelemmel kísérjék a saját maguk közül választott képviselőik. A megyei nőtanács tegnapi ülésén Szilágyi Dezsőné beszámolóját vita követte, a hozzászólok számot adtak a NEB-vizsgálat után végzett munkáról, nőbizott- ságxík alakulásáról, és a soron következő feladatokról. Népújság 3 1968. december tt,
