Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
J Eltűnt a gazdag nagybácsi Az „ezerarcú66 A Biritói Állami Gazdaság meg a többi hasonló egység gazdag nagybácsijáról van szó. A nagybácsi szó ezúttal nem élő személyt jelent, inkább egy lehetőséget: az állam bőkezűségét. Az üzemekben, gazdaságokban azelőtt termeltek, de a szó teljes értelmében nem gazdálkodtak, mert a „nagykalapból" fedeztek mindent A gazdaságnak csak azzal kellett törődnie, hogy valamilyen íon- dorkodással minél több pénzt csikarjon ki beruházásra. A gazdaságnak nem számított semmi, hiszen az állam — a jól szituált nagybácsi — fizetett mindent. Csakhogy az új gazdasági mechanizmus egyebek közt éppen ennek a gazdag nagybácsinak az eltűnését jelenti. Erről beszélgettünk Borontai Istvánnal, a Biritói Állami Gazdasá'g igazgatójával. — Hogyan változott meg a gazdaság helyzete? — kérdeztük. — A mi viszonylatunkban a változások lényege az, hogy nem csak termelnünk kell, hanem előre kalkulálni, kereskedni is, vagyis gazdálkodni a szó tágabb értelmében. Azelőtt egy gazdaság igazgatójának jóformán csak azzal kellett törődnie, amit behatárolt a hozzátartozó földrajzi terület. Megkapta a tervszámokat, s a vezető azok teljesítéséért felelt, az értékesítés már nem az ő gondja volt. Most nincs tervszám, hanem a nyereség köré csoportosulnak a feladatok, közvetlenül érdekeltek vagyunk az egész ország piaci helyzetének alakulásában és sok minden másban. illlllllllllllllllllllllUIIIIIIIIUIIIIIIIIII 3EGYZET 1 Szezonban — szűkében a munkával § A lábbeUhaszaáiat szezonjának 2 kellős közepén vagyunk. A hl- 2 deg, nedves idő több, erősebb, 2 jobb állapotban lévő cipő, csíz- 2 ma viselését kívánja, mint a nyá- 2 ri, az őszi. A téli lábbelik elő- kér ültek a ládákból, szekrények- 2 bői, ismét kezdődik a gond: ki- 2 bír-e még egy telet a csizma, a 2 bakancs, vagy pedig újat kcH 2 helyette venni, esetleg megjavít- 2 t.atni a régit. Leggyakrabban az 2 emberek a javítás mellett dön- 2 tenek, lüsz egy féltalp felvereté- 2 se, a lábbeli „generáljavítása” 2 nem borítja fel a család gazda- 2 sági egyensúlyát: mert a javítás 2 nem kerül sokba. . . És a láb- 2 belit szinte napok alatt, a megye 2 bármely részén kijavítják. A Kövendi Sándor Tolna me- 2 gyei Cipész Ktsz a megye 72 köz- s égében ellátja a rossz lábbelik 2 javítását. A szövetkezet mintegy 2 százhúsz szakembere kizárólag 2 lábbelik javításával foglalkozik. 2 ßs mindjárt hozzátehetjük, — ki- 2 Váló, minőségi munka kerül ki 2 kezük alól. Sajnos, azonban a 2 szezon kellős közepén is munka- 2 hiány van. A javításra adott ci- 2 pők, csizmák száma meg sem 2 közelíti a korábbi években ja- 2 vított lábbelik számát. 1867-ben 2 például az év első tizenegy hó- 2 napjában 31 ezer pár lábbelit 2 talpaltak, idén hasonló idő alatt 2 csak 22 ezer pár cipő talpalását 2 kérte, rendelte meg a lakosság. ; Hasonló a helyzet a csizma- 2 fronton is. A múlt évben «23 pár ~ csizmát, idén pedig 165 párat fe- 2 jeltettek csak. A szövetkezet két gépkocsija 2 minden, reggel, menetrend sze* 2 rint elindul munkaszerző útjára: 2 viszik a már kijavított cipőket 2 vissza a felvevőhelyekre, és véte- 2 lezik fel a rossz lábbeliket. S az 2 a helyzet, hogy mind kevesebb 2 cipőt hoznak a központi műhe- 2 lyekbe javításra, mint amennyit 2 előző nap. így előállott az az ^ érdekes helyzet, hogy a valami- 2 kor legnagyobb munkát adó ősz- 2 tél most „alig szaggatja” a ci- 2 pőket — igaz „gyenge” ősz volt, 2 az időjárás kedvezett, sokáig le- 2 hetett a könnyű lábbeliket hor- 2 dani — s ezért munka nélkül ma- 2 radnak a javító kisiparosok.- PJ — 2 llllllllllllUllillillllllUlllllllUIIIIIIUH — Részletezzük egy kicsit jobban ezt a gondolatot! — Nem kaptunk tervszámot, azt termelünk, ami a legtöbbet hoz a konyhára. Ennek jegyében mi felszámoltuk a burgonyatermelést, mert a talajadottságaink ahhoz nem megfelelőek. Eddig termeltük, de akármit is tettünk vele, nem tudtunk 50—60 mázsánál nagyobb átlagot elérni, így a burgonya minden évben elvitt egy csomó pénzt. Viszont ugyanazon a területen 23 mázsa búzát termelünk holdankénti átlagban. Gazdaságunk azelőtt abrakhiányos volt, központi készletből kapta az abrak jelentős részét Most a vetésszerkezet megváltoztatásával megdupláztuk a kukoricaterületünket, a tavalyi 400 hold helyett az idén 870 holdon termeltünk, jövőre pedig 900 holdra megyünk fel. Éppen azért, mert ehhez adottak a feltételeink, növelni tudtuk az átlagot is: az aszály ellenére 28 mázsás átlagot értünk el a tavalyi 26 mázsással szemben. A kukorica önköltségi mutatói nem változtak, de az egy holdra jutó nyereség nagysága nőtt. Valutáért vásároltunk korszerű kukorica törő gépet Jugoszláviából, de ugyanígy valutáért vásároltunk műtrágyát és vetőmagot is. Ez az úgynevezett tranzakciós üzlet végeredményben jó volt nekünk is, a népgazdaságnak is, s ez a lehetőség az új gazdasági mechanizmus egyik legnagyobb vívmányának bizonyult. —* A termelés és értékesítés összhangját hogyan sikerült megteremteni? — Az elvünk a?, hogy nagyüzemi termelés — nagyüzemi értékesítés. Bár az új mechanizmus lehetővé tette, hogy ott és úgy értékesítsük termékeinket, terményeinket, ahol és ahogyan tudjuk — beleértve a kis tételű értékesítést is. Számoltunk, kalkuláltunk, és nem volt nehéz rájönni, hogy az elaprózott értékesítés nem sok jóval kecsegtetne. Ahhoz például, hogy a gazdaságunkban előállított húst értékesíteni tudjuk, saját-bolti alapon, legalább 20 nagy forgalmú üzletre lenne szükség, márpedig azok fenntartása többe kerülne, mint a haszon. Ebből következik, hogy nem is tárgyalunk másról, mint nagyüzemi értékesítésről: az adott körülmények erre késztetnek bennünket. Árunövényünk viszonylag kevés van, terményeinknek csak 29 százalékát értékesítjük, a többit gazdaságon belül használjuk fel, és végeredményben mint sertéshús, marhahús és tej értékesül. Az adataink szerint a tsz- ek sokkal többet értékesítenek közvetlenül a szántóról, mint mi. Nekünk így előnyösebb, — Hogyan alakul a gazdaság munkaerőhelyzete? — Nálunk nincs foglalkoztatási gond, mint a tsz-ekben. Az állandó és az időszakos munkásokat egyaránt tudjuk foglalkoztatni, mert annyit veszünk fel, ameny- nyi kell, azaz a gazdaság szerkezetét úgy alakítjuk, hogy az összhangban legyen a biztosítható munkaerővel. A kertészet nagyon kézimunkaerő-igényes, s azzal sok bajunk volt, mert ott nagyon időszakos az igény. Az időszaki munkás nem mindig akkor jön, amikor kell, ezért máris kénytelenek vagyunk lecsökkentett területen kertészkedni. Perspektívájában pedig számolnunk kell egy másik tényezővel, az atomerőmű építésével. Az előreláthatóan nagy elszívó hatást jelent számunkra, ezért ha egyáltalában lehetséges, nekünk nagyobb ütemben kell teljesen gépi alapokra helyezni a gazdaságot, mint más helyeken. Nem véletlen, hogy előtérbe helyezzük a teljesen gépesíthető ágakat. Ezt a törekvésünket a legtöbb esetben jói segíti az új mechanizmus ipari hatása, tényezője: történetesen az, hogy ott is előtérbe került az értékesítés. Ennek köszönhetjük, hogy az ipar sohasem keresett meg bennünket ennyiszer gépbemutatókkal, aján- látökkdl, mint az idén. Persze az is igaz,“ hogy egyes típusokat, hiába kérjük, keressük, nem gyártanak. — A beruházások? — Mint az előbb mondtam, ebben is érdekeltek vagyunk közvetlenül, sőt felelősek. Nem panaszolhatjuk felfelé a felelősséget egy-egy rossz beruházásért, mint azelőtt. Ha egy istálló elkészül és nem felel meg a használati követelményeknek, azért legfeljebb magunkat korholhatjuk. És persze tízszer is meggondoljuk, hogy beruházzunk-e valamit, mert az már nem a nagybácsitól jön, hanem közvetlenül minket terhel — fejezte be nyilatkozatát Borontai István igazgató. BODA FERENC Azonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva. Bérezés teljesítmény szerint! Munkásszállást, étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az utazási költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat. Székesfehérvár, Ady Endre út 13. (91 Alig 60 éve, hogy az eiso műanyag kikerült a kémikusok lombikjaiból; de' ez a viszonylag rövid időszak is elég volt ahhoz, hogy az élet minden területén győzelmet arasson. Nap-nap után újabb műanyagféleségek felfedezéséről kapunk hírt, melyek egyes tr.lajdonságaikkal — szi- lnrds;" rugalmasság, szigetelőmuanyag ..c^esség, kémiai ellehállóság stb. — túlszárnyalják hagyományos anyagainkat. Ám a Jókai által megjövendölt ,,ichor” nevű univerzális anyagot, mely, az összes jó tulajdonságokat egyesíti majd" magában, még nem alkotta meg a tudomány, de valószínűleg nincs már messze a felfedezése. K;'~~rir ságié'i cikkek műanyagból, a „prakkerétől a ruhakeféig. A habosított poliuretán két fontos jó tulajdonsága: pehelyköny. nyű, valamint kiváló hang- és hőszigetelő. j! A szabadtéri melegágyak fóliaborítása forradalmasította a kony- jbakertészetet. Sokkal olcsóbb és könnyebben kezelhető, mint az üvegtáblás elődjei.
