Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

NB I-ben Mint ismeretes, Tolna megye női atlétikai válogatott csapata az 3NfB X. B. megnyerésével jogot szerzett, hogy jövőre az • NB I-ben szerepeljen. A Szekszárdi Dózsa atlétikai szakosz­tályának vezetői ugyanakkor kérés­sel fordultak a Magyar Atlétikai Szö­vetséghez, hogy a Szekszárdi Dózsa női ifjúsági csapatát — idei eredmé­nyei alapján — ossza he az NB I. ifjúsági, bajnokságba. A MASZ a Dózsa kérésének helyt adott, így a Dózsa női ifjúsági csapata jövőre az NB I. ifjúsági bajnokságban szerepel­het, mely négyfordulós, mint az NB r. B. volt. A Dózsa atlétikai szak­osztályának utánpótlás szempontjából rendkívül, fontos ez, mely minden bizonnyal a későbbiekben érezteti igazán hatását. Játékvezető-képzés A Paksi Járási TS az elmúlt év­hez hasonlóan ismét mindent el­követ, hogy növelje a labdarúgó- játékvezetők számát a paksi járás­ban. Ennék érdekében felhívással fordultak a járás valamennyi sport­köréhez és kérték, segítsék munká­jukat, javasoljanak olyan — lehető­leg volt labdarúgókat —, sportembe­reket, akiket alkalmasnak tartanak játékvezetésre. Jelentkezni december 15-ig lehet levélben, vagy telefonon, a járási TS-nél. A tanfolyam kezdési időpontjáról, valamint helyéről a TS időben értesíti a jelentkezőket. A tanfolyam díjtalan. Sportklub Kisdorogon A Hőgyészi Állami Gazdaság MEDOSZ-szervezetének komoly anyagi támogatásával fél éve működik Kis- 'dorogoh a sportklub. Több mint 30 ezer forint értékű modern berende­zés, televízió, rádió, lemezjátszó, fo­lyóiratok. társasjátékok biztosítják a kényelmet, szórakozást. Á kisdorogi sportolók edzések után itt tartják összejöveteleiket, de a hét többi nap­ján is a klubban töltik szabad ide­jüket, ami a hétfői nap kivételével, nyitva áll a fiatalok előtt. Hírek Ma, december ll-én délután öt óra­kor Szekszárdon. a TIT-klubban tartja közgyűlését a Szekszárdi Központi SE, A végzett munkáról, a sportegyesülei alapszabályáról, valamint az M±S második kongresszusán hozott határo­zatokról tart tájékoztatót Kardos György sportköri elnök. * December 15-én. vasárnap délelőtt kilenc órakor Bonyhádon. az T-es számú általános iskola tornatermében rendezik a Bonyhádi Járási Asztali- tenisz Szövetség III. osztályú minősítő versenyét. Nevezési határidő: decem­ber 1A. A megyei labdarúgó-szövetség köz­lése szerint január 15-ig lehet be­jelenteni a különböző kéréseket a sorsolással kapcsolatban. A később beérkezett kérelmeket nem veszik fi­gyelembe a sorsolásnál. TOTÓTIPPEK 1. Dunaújváros—Újpesti Dózsa 2 2 t Győr—FTC 2 2 3. Szeged—Egyetértés 1 X 4. Bp. Honvéd—Csepel 1 X 5. Videoton—Pécs X X 6. Vasas—Tatabánya 1 1 7. DVTK-Salgótarján 1 X 8. MTK—Szombatiieh X 1 9. Napoli—Varese 1 X 10. Palermo—Laneror X 1 11. Róma—Milan 1 2 12. Torino—Fiorentina X 2 13. V erona—Juventus Pótmérkőzések 1 2 14. Bari—Foggia 1 2 15. Genoa—S pal 1 1 16. Cesena—Lazio 1 2 Népújság 6 1968. december 11. A testnevelés és sport feltételeinek biztosítása a kollektív szerződésekben A SZOT Elnökségének 1968. július 1-i határozata, nagy sze­repet szán a sportmunkában, a szakszervezeti bizottságoknak. Működési területükön gyűlik ösz- sze a testnevelési igények több­sége, itt találhatók, vagy teremt­hetők meg a sportolás feltételei, itt szerveződnek a sportversenyek résztvevői, csapatai, itt csapó­dik le a testnevelés és sport ha­tása. A testnevelési és sportmun­ka eredményeinek megtar­tása és továbbfejlesztése, vi­szont különösen igényli ' a különböző forrásokból (tag­díj, részesedési alap stb.) juttatott anyagi támogatási szint megtartását, s ezen for­rások növekedésével a sport- támogatások emelését. Mint ismeretes, a munkaügyi miniszter és a SZOT Elnöksége közzétették irányelveiket az 1969 —70. évre vonatkozó vállalati kollektív szerződések megköté­séhez. Az irányelvek I. „Általános irányelvek” fejezetének 2. pont­ja, valamint III. fejezetének 12. pontja megadja azokat az alap­vető útmutatásokat, amelyeket a kollektív szerződések megkötésé­nél a dolgozók sportellátása vo­natkozásában célszerű szem előtt tartani. Az 1968. évre megkötött kollektív szerződések vizsgálatá­ból leszűrtük azt a tapasztalatot, hogy nem minden vállalatnál éltek megfelelően azokkal a ke­retekkel és lehetőségekkel, ame­lyet a Munka Törvénykönyve és az egyéb jogszabályok biztosíta­nak a sportfeltételekkel kapcso­latban. Szükséges, hogy az 1969— 70 évekre megkötendő kollektív szerződések előkészítése során felhívjuk a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket a kol­lektív szerződésekben e vonatko­zásban szabályozni kell. A sportfeltételek szabályozásá­nál a Munka Törvénykönyve 50. §-a (1) bekezdésének abból a ren­delkezéséből kell kiindulni, mely szerint „a vállalat hozzájárul a dolgozó sportcélú intézményeinek létesítéséhez és fenntartásához, valamint a dolgozók ilyen irányú költségeinek térítéséhez”. A Munka Törvénykönyve Vég- x-ehajtási Utasításának 72. §-a sze- rint „A hozzájárulások és jutta­tások feltételeit és mértékét a kollektív szerződés állapítja meg.” A dolgozók testi-fizikai fejlődése mind politikai, mind pedig gaz­dasági termelési szempontból egy­aránt fontos. Ezért a sportellá­táshoz szükséges tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeket a termelési tényezőkhöz hasonlóan biztosíta­ni kell. Következik ebből az is, hogy helyes, ha a dolgozók test­nevelés és soortellátása. a sport- létesítmények és a sporttevékeny­ség fejlesztése évről évre terv­szerűen növekszik. A vállalat által nyújtott sportjuttatások szintjét a kö­vetelmények és lehetőg^ek figyelembevételével ken a kollektív szerződésben meg­határozni: Rögzíteni kell a spoi-tcélokra juttatott keretösszegeket. A ke­Az őszi eredmények alapján 1. Sz. Dózisa 2. Pécsi Volán 3. Domb. VSE 4. Domb. Spart. 5. Sárbogárd 6. Baja 7. Pécsi BTC 8. Kap. Vasas 9. P. Helyiipar 10. Pécsi EAC 11. Lábod 12. Bonyhád 13. Mohács 14. Kap. Dózsa 15. Steinmetz SE 16. Szigetvár 15 11 15 10 15 7 15 15 15 15 15 6 15 6 15 6 15 5 15 4 15 3 15 3 15 3 15 — 2 36:13 24 2 33:10 23 3 31:11 19 3 20:13 17 3 26:19 17 5 29:16 16 4 28:18 16 5 30:33 16 5 24:29 16 6 21:21 15 6 26:21 14 6 16:26 13 6 6 20:26 12 5 7 12:29 11 4 8 20:28 10 1 14 12:71 1 A bajnokságból kiesett P. Helyi- ipar hazai pályán nem szenvedett vereséget, Szigetvár pedig idegenben játszott találkozóin nem szerzett pontot az őszi idényben. F. retösszeg meghatározásánál cél­szerű figyelembe venni a sportlé­tesítmények fenntartási, működé­si költségeit, szolgáltatásának fej­lesztését, A vállalat által jut­tatott keretösszeg felhasználása felett a szakszervezeti bizottság dönt. A vállalat által sportcélra rendelkezésre bocsátott keret­összeget a szociális kerettől elkülönítve határozza meg az szb. A vállalat a hozzájáruláson túl­menően legyen tekintettel az in­tézmények és létesítmények bő­vítésére, karbantartására, a be­rendezések, felszerelések kiegé­szítésére és felújítására, a mű­szaki intézkedési terv elkészítésé­nél. A szerződésben sorolják fel azokat a „természetbeni juttatáso­kat” — fűtés, világítás, takarítás stb. is amelyeket a vállalat a sportlétesítmények fenntartásával kapcsolatban nyújt. A sportmunkára rendelkezésre bocsátott anyagi fedezet felhasz­nálásának részletezése nem tar- tozik a kollektív szerződésbe. A keretösszeg felhasználását, meg­határozó tervet a szakszervezeti bizottság készíti el. Közvetlenül a kollektív szerződés megkötése után _ és a VSZT hagyja jóvá. Ugyanakkor készítse el a szak- szervezeti bizottság a tömegsport programot is, ’ha sportegyesület működik, akkor annak bevonásá­val. A testnevelés és sport céljait szolgáló keretösszeget az alábbi két csoportra célszerű osztani; Sportegyesületi támogatásra (ahol sportegyesület működik). A tö­megsportprogram végrehajtásá­nak költségeire. Ha a vállalatnál sportegyesület működik ezt az összeget közvetlenül is a sport- egyesület költségvetésében szere­peltessék olyan célmegjelöléssel, hogy ezt csak a tömegsportprog­ram megvalósítására lehessen fel­használni. E rövid tájékoztatóban nem törekedtünk teljességre, csu­pán útmutatást kívántunk adni a kollektív szerződések megkötésé­hez. Vida László SZMT-sportfelelős A D. Spartacus és a Kaposvári Va­sas kétségtelenül az őszi Idény mérkőzésein biztosította bentmaradá- sát, mivel a tavaszi forduló végén egyaránt II—11 pontjuk volt. A Ba­ranya megyei csapatok közül a Pé­csi Volán és a Pécsi Helyiipar 10 ponttal szerzett többet ősszel, mint a bajnokság első felében. Feltűnően visszaesett a Pécsi EAC és a PBTC csapata. A PEAC, bár 3 ponttá! többet szeraett idén, mint tavaly — ez évi 20 pontos tavaszi eredmé­nyét Ő6szel nem tudta megismételni. Az elmúlt évi bajnokságban is sze­repelt együttesek közül csupán öt­nek sikerült elérni, illetve növelni tavalyi pontszámát. Az. Sz. Dózsa hárommal többet, Bonyhád pedig hárommal kevesebb pontot szerzett az idén. Baja, annak ellenére, hogy az idei őszi szezonban is 16 pontot szerzett, mégis érdekes megjegyezni hogy tavaly az őszi idényben vala­mennyi idegenben lejátszott mérkő­zését elveszítette. A bajnokságot nyert Sz. Dózsa 6 vesztett pontjából hármat Somogy megyei, kettőt Baranya megyei csa­pat és egyet a D. Spartacus szer­zett meg. Az őszi fordulók ered­ményeit tekintve a legnagyobb ará­nyú győzelmet a Dombóvári VSE szerezte meg, amikor az 5. fordulő- \ ban I0:0-ra nyert otthonában. Szi- | getvár ellen. ÉLMÉNYEK-ÉRDEKESSÉGEK Négy gólt lőttem Nagymányokon Szabó Ferenc, Szekszárd 1951 tavaszán Nagymányokon ke­rült lejátszásra az újonnan alakult Szekszárdi Vörös Meteor elleni mérkőzés. A nagymányoki csapat akkor is rendkívül jó volt és a Tolnai Napló egyik száma felhívta a szurkolók figyelmét Nagymá- nyok játékára. Mint írta, azok a szekszárdiak, akik elkísérik a csa­patot, megcsodálhatják Nagymá- nyok remek játékát. Több játéko­sunk sérülésre hivatkozott, és nem vállalta a játékot. Féltek a súlyos vereségtől. Végül csak tizen tud­tunk elutazni, szerencsénkre né­zőként eljött a mérkőzésre Bukva Pali és kérésünkre beállt, hogy ne kelljen csonka csapattál szerepel­ni. Jav álltunk fel: Babits — Friedrich, Nermann. Jenővári, Németh, Korsós I., Lendvai.. Esz- terbauer, Szabó, Bukva, Páva. Mén csak tíz perc telt el a já­tékidőből, de már 3:0-ra vezettek Wéberék. Szinte '•miamennvien hát.rnh'i'i^ódtnnk xiéd^kezni, csak időnként én tartózkodtam elöl. F.nvszp.r f^orsós T.ajns c1 őr évién ott labdájával pi+u+n-H-nm és Faira rtéz.n mella+t a hálóba frurf+Oitara. 2:t. Mentort Nam/md-pvok lendü­lete és szünet előtt még egyszer sikerült a hazai kapuba lőni. 3:2. Szünet után Nagymányok kissé higgadtabban játszott és újabb gólt lőttek, amire ismét én vála­szoltam. 4:3. A negyedik gólt 11- esből értük el, amit szintén én értékesítettem. Végül a lényege­sen jobb Nagymányok győzött 6:4- re, de megvigasztaltuk magunkat: Nagymányok hat mérkőzésen sem kapott annyi gólt. mini tőlünk, az újoncoktól. Bunda ? Sportberkekben az elmúlt hetek­ben a legtöbbet talán a bundáról esett szó. Aki hallgatta, vagy nézte vasárnap a közvetítést, sa­ját fülével is meggyőződhetett, hogy az NB I-es mérkőzéseken is gyakran emlegették a bundát. Mivel az NB I. nem a mi „aszta­lunk’*, nem érdekel különösképpen az ügy, viszont a megyebajnok­ságról érdemes néhány szót ejteni. A bátaszékiek vasárnap a vesz­tett tengelici mérkőzés után szo­morúan lógatták fejüket és töb­ben hangoztatták: igaz, hogy ki­estünk, de becsülettel: nem szól­hat ránk senki semmit. Mi lettünk az áldozatok, hogy néhány csapat eladta a pontokat. Mi az igazság ebből? Annyi bi­zonyos, ilyent nem lehet bebizo­nyítani, de a megyében köztudott, hogy több mérkőzésen irreális eredmény született az elmúlt he­tekben. Joggal mondták hozzon a szövetség hathatós intézkedést, hogy ilyen eredmények ne szü­lessenek. A szövetség vezetői is tudják, hogy valami nincs rend­ben, csak éppen még az tisztázat­lan. hogyan lehet ezt megakadá­lyozni? Mert nem elég egy csa­patra ráfogni, hogy megvesztegette ellenfelét, vagy megvádolni a le- győzöttet, hogy nem küzdött teljes erőbedobással. Ma még ott tar­tunk. hocry ilyen ,,gyanúsítg áfá­sok ’ bírósági üggyé fajulnának és mivel senki nem végzi a meg­vesztegetést úgy, hogy azt bizo­nyítani lehessen, a bíróság az il­letőt joggal elmarasztalná. Mivel nemcsak Tolna megyei ügyről van szó, és a fővárosi csa­patoknál is hasonló problémák vannak (nem beszélve az NB-s csávátoknál a kieső jelöltekről), re­méljük az MLSZ talál olyan meg­oldást, mellvei dilM-t parancsol, és ha már az idei eredményeken változtatni nem tudunk, legalább jövőre ne legyen bunda! Kutya dolog A tengelici csatársor sokszor lesre szaladt vasárnap a Báta- szék elleni mérkőzés első félidejé­ben. A közönség már zúgolódott a partjelző ellen hogy állandóan lest jelez. Ekkor a pálya szélén álló juhász a nyájtól odakevere­dett kutyáját elkapta, és bottal alaposan elverte. A kutya nyü­szített, vonított, a nézők viszont kiabáltak: — Ne bántsa azt a kutyát, kinek vétett azt — Majd egy másik hang: — Inkább a partjelzőt üsse! A bekiabáláson mindenki neve tett, még a partjelző is, hiszen a légkör annál sokkal nyugodtabb volt, semhogy ezt valaki is ko­molyan vette volna. A kutyát vi­szont a partjelző is sajnálta, és megkérdezte a juhászt; — Miért bántotta ezt a szegény állatot? — Mert nem fogadott szót, — Mikor nem fogadott szót? — Vagy félórája mondtam neki, mit csináljon. de szófogadatlan volt., *— De ez az oktalan állat azóta azt már rég elfelejtette. — De én nem! A tanárok is... Az elmúlt hónapokban feltűnően élénk sportélet volt a Paksi Gim­náziumban. Ez új jelenség: nem­csak a tanulók, hanem a tanárok is részt vesznek a rendszeres spor­tolásban. A közelmúlt napokban fejeződött be a tanárok asztali­tenisz-bajnoksága. A nyolc induló körmérkőzést játszott egymással és így alakult ki a végső sorrend: 1. Fekete László biológus (veret­lenül), 2. Szentesi Alajos testne­velő, 3. Glósz Lajos földrajz sza­kos, 4. Müller János matematika- tanár. Az osztályok közötti kosár­labda-bajnokságban Rozsnyói Fe­renc tanár, mint osztályfőnök ját­szott csapatában. A közeljövőben tervezik a Tanárok—Diákok aszta­litenisz csapatmérkőzést, ami fel­elevenítése lenne a pár évvel ez­előtt abbahagyott iskolai hagyo­mányoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom