Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-06 / 286. szám

Dombóvári remények és realitások Magyarázni a rosszból Nagyon sokan azt mondják Dombóváron, hogy „Itt minden rossz, nézze meg a szállodát!” Meg kell nézni a szállodát. Mo­dern építési eljárás, feltehetően majd korszerű berendezéssel, de a szövetkezetnek már milliói ■ vannak benne, és a szálloda most is, csak úgy, mint három éve, amikor a Ludas Matyi si­vatagi erődnek titulálta, állja az idő vasfogát, nem akar szét­esni. Ebből a szerencsétlenül si­került létesítményből nem lehet végső következtetéseket levonni. Mert itt valószínű az a helyzet, hogy rossz felmérés alapján fog­tak a munkához. És az épület „megdőlt”. A Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat építés- vezetője, Buda László, ugyancsak dombóvári származású, mon­dotta, hogy ebből a betonhalom­ból most már kell valamit csi­nálni. Csak ehhez pénz is kell. A pénz azonban meglehetősen kevés. A szövetkezet hozzáfogott a szálloda építéséhez; Megkezd­ték az ABC-áruház építését is. Közel húszmilliónyi hitelt vett igénybe az fmsz, hogy e két je­lllllllllllllillittlIIIÜIIIIIIHlUUHHiUs Emberségből jeles! A történet még az ősszel E kezdődött, amikor P. a 2 Simoutornyai Bőrgyár fiatal S segédmunkása 10 forintot lo- 2 nőtt az öltözőben munkatár- : sától. A gyárvezetés, a szak- E szervezeti bizottsággal egyet- E értésben úgy határozott, P. S-t E társadalmi bíróság eié állít- E iák. A tárgyalás annak rend- 2 je és módja szerint meg is : történt. Itt derült ki, hogy a 2 tíz forintot a fiatalember E azért lopta, mert nem volt E mit ennie. Bármilyen furcsán E is hangzik, de így igaz. Pe- E dig P. S. nem élt züllött éle- 2 tét, csupán egyik adósságot 2 törlesztette a másikból. Haza 2 nem mehetett egyrészt a szü- E lók rendezetlen élete, más- E részt a sok testvér miatt. A tárgyaláson kibontakozott E körülmények után a gyár E KISZ-bizottsága és szakszer- E vezeti bizottsága azonnal 200 E forint fizetési előleget kért a ^ fiatalembernek, amelyből E megvásárolták számára az E ebédjegyeket. De még ennél E is többet tettek: rendszeresen E figyelemmel kísérték P. S-t. s A közvetlen munkatársak is 2 csak a tárgyaláson tudták 2 meg P. S. tragédiáját. Ezt 2 követően ők is más szemmel E nézték a fiút. Ahol csak tud- E tak segítettek neki így ment r egészen mostanáig, méghozzá ; igen szép eredménnyel, mert 2 P. S. rendezte anyagi helyze- 2 tét. Talpraállt. Becsületesen E dolgozott és a tíz forint már E csak mint rossz emlék élt E benne. A történet tulajdonképpen E még ma is tartana, ha P. S. E nem lép ki a gyárból. De ki- E lépett, mert mint mondotta E a szomszédos szövetkezetben S 200 forinttal több lesz a fi- 2 zetése. A bőrgyári KISZ-bi- 2 zottság, szakszervezeti bi- E zottság és a közvetlen mun- E katársak — akik P. S. ese- E tében emberségből jelesre ; vizsgáztak — még egyszer 2 útravalóul elbeszélgettek vele. 2 A fiatalember ígéretet tett, 2 hogy úgv dolgozik és él úi E munkahelyén, hogy a régi E kollektívára ne hozzon szé- ~ gyent. 2 ígéretét mind a mai napig E állja is. E (szigetvári) = niuiiiiimiitiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiii lentős beruházást megvalósíthas­sa. Sajnos, a rosszul sikerült szálloda helyrehozása plusz költ­ségbe kerül. Várható, hogy a többi program is majd lassan valóéul meg. És ebből a keserves ügyből, mert valójában a szálloda épí­tésének ügye az, igen rossz vé­leményt alkotnak a dombóvá­riak. Hamar kimondják a szen­tenciát: Ez is szálloda?! A szál­loda alatt a hanyag munkát, a felelőtlenséget, az ígérgetéseket értik. Pedig az a helyzet, hogy a szövetkezet erején felül vállal­ta a beruházások finanszírozását. És sajnálatos, hogy éppen a szerencsétlen körülmények miatt — az épület alatt húzódó alagút­rendszer — most az összes be­ruházás kedvezőtlen képet mu­tat. A helyzet azonban ettől jobb. A Pécsi Kesztyűgyár dombó­vári üzeme már négyszáz mun­kásnőnek ad elfoglaltságot. Ami­kor bejelentették, hogy nők fog­lalkoztatására alkalmas üzemet létesít a pécsi gyár, ezt ugyan­csak felfokozott érdeklődés előzte meg. Azután amikor a gyár megkezdte működését, új, szintén sajátos probléma jelent­kezett: az újonnan indított üzemhez nem volt elegendő munkaerő. Ebben az új üzem­ben olyan volt a fluktuáció, hogy hasonlót a munkaerő-gazdálko­dás alig jegyzett még fel. Mi volt e nagyarányú ki-belépésnek az oka? Elsősorban az, hogy az alkalmazott személyek nem ilyen munkaalkalmat vártak. Itt meglehetősen „hajtós” munka várt mind«! munkásnőre, sőt a szakma nagy-nagy figyelmet kí­vánt meg, előfordult, hogy a ke­resetek alig haladták meg a havi hatszáz forintot. S ez már felvetette a munkát vállalókban: érdemes-e ennyi pénzért mun­kát vállalni? Mondani sem kell, hogy a kesztyűgyár „konszoli­dálódása” révén rendeződtek a keresetek is. S ma már törzs- gárdáról is beszélhetünk. Akik itt dolgoznak, megtalálják szá­mításukat. Dombóvári viszony­latban elfogadható keresettel járulnak hozzá családjuk élet- színvonalának növeléséhez. Sajnos az a helyzet, hogy a családtagok munkaképes foglal­koztatása nem megoldott. A munkaerő-gazdálkodassai foglal­kozó tanácsi osztályokon a mun­kát kereső asszonyok, lányok tu­catjai kopogtatnak állásért. De a szezonáiis üzemek is ősz táján elbocsátják szerződéses alkalma­zottaik egy részét. A napokban a cementüzemből elbocsátottak nyolcvan személyt. Ez szinte ka­tasztrófaként hatott volna a község életében, amennyiben nincs olyan hely, amely felveszi a felszabaduló munkaerőt. Az épülő kórház alkalmazni tudott ötven személyt takarítás, átadás előtti előkészítő munkára. Ami­kor azonban itt is megszűnik majd a „szezonjellegű munka”, akkor hova helyezik el a felsza­baduló munkaerőt. A községi tanács vezetői abban bíznak: megkezdődik a Láng-program. Talán hozzáfognak a csökkentett ÁFOR-bázishoz is, de legfőkép­pen a kisipari termelőszövetke­zetek segíthetnek a foglalkozta­tás megoldásában. Alig néhány hete működik a községben a Vegyes Ktsz mű­anyag-feldolgozó üzeme. Har­minc személy kapott itt elfog­laltságot. Az építőszövetkezet ÉRDÉRT házai ugyancsak je­lentős létszámot tudtak lekötni. Ezután indul majd a kórház. Ez is leköt bizonyos mennyiségű munkaerőt, főleg nőket, egész­ségügyi és kisegítő szakmában. De ezen túl aztán már sem ki­látás, sem remény nincs. Az említett szálloda, a Láng­ügy, az ÁFOR-program rossz alapul szolgál a község fejlesz­tésének magyarázatául. Mert nem ez a valóság. Nem ez a jövő. Igaz, hogy a községben működő néhány üzem működését már rég felül kellett volna vizsgál­ni: érdemes-e üzemben tartani, működtetni. Itt van például a fémtömegcikkgyártó vállalat. Tíz év alatt létszámfejlesztés nem volt. Az idén, ebben a vezetés­ben, az egyéni kezdeményezés­nek meglehetősen szabad kezet adó évben ez a vállalat a ki­lenc első hónapban mindössze 15 ezer forint nyereséget ért el. Felvetődik a kérdés; szabad-e egy ilyen módon gazdálkodó vállalatot üzemben tartani. He­lyesebb volna arról tanácskozni, hogy megszüntessék, átalakítsák, hogy hasznára legyen a község­nek, hogy aktív részesévé vál­jon a község dinamikus fejlő­désének. Következik: Dombóváros és Kaposvár PÁLKOVÁCS JENŐ Azonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat Munka télen is biztosítva. Bérezés teljesítmény szerint! Munkásszállást, étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fize­tünk. Felvétel esetén az utazási költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat. Székesfehérvár, Ady Endre út 13. (91 Eredmények és lehetőségek a kisipar fejlesztésében Aligha szükséges ma már külö- Csaknem minden szakmában lehet nősebben bizonyítani a magánkis­ipar létjogosultságát. Ahogyan igaz az, hogy a nagyüzemi terme­lés általában gazdaságosabb, mint a kisüzemi, igaz az is, hogy bizo­nyos területeken éppen a kisüzem oldja meg a leggazdaságosabban az igények kielégítését. A nagy­üzemi szervezet fenntartása, mű­ködése, adminisztrálása, ellenőrzé­se ott, ahol szétszórva, kisebb tele­püléseken egy-két munkás dolgo­zik, aránytalanul nagy rezsiköltsé­get emészit fel. Nyilvánvaló, hogy legésszerűbb, ha a szocialista ipar által gazdaságosan nem megoldha­tó feladatokat a kisiparosok látják el. Ez a felismerés az utóbbi évek­ben tört utat magának, de már korábban is jelezte az, hogy meg­szaporodtak a kontárok, a jogta­lan iparűzők, akik fő, vagy mel­lékfoglalkozásként — de illegáli­san — végeztek különféle ipari — elsősorban javítási — tevékeny­séget. A kisiparosok tevékenysége nél­külözhetetlen a népgazdaságban, a kisiparosságot, mint társadalmi réteget, meg kell becsülni. A nyol­cadik és a kilencedik pártkong­resszus állást foglalt amellett, hogy a kisiparosok tevékenységére még igen hosszú ideig szükség lesz. Ennek megfelelően láttak napvilágot azok a rendeletek, ame­lyek megkönnyítik a kisiparosok tevékenységét, a kisipari jogosít­vány .megszerzését. Évek óta érvényesül az a tö­rekvés, hogy iparigazolvány, vagy kisipari működési enge­dély kiadásával javítsanak a lakosság ellátásán. Ösztönzik a kontárokat is, hogy legalizálják tevékenységüket, sze­rezzék meg az ipar gyakorlásához a jogszabályok megkövetelte enge­délyt, mivel erre már sokkal na­gyobb a lehetőség. Csaknem min­den esetben legálisan is gyakorol­hatná az ipart az, aki korábban kontárkodott és természetesen, aki e lehetőségekkel nem él, jogtalan iparűzést folytat továbbra is, sú­lyos pénzbüntetést kaphat. Ipart kétféle jogosítvánnyal le­het gyakorolni. Az iparengedély, vagy más néven iparigazolvány az általános forma. Aki iparigazol­ványhoz akar jutni, ha képesítés­hez kötött iparágban kíván mű­ködni, mestervizsgát kell tennie. Természetesen vannak itt is ki­vételek, ha az illetőnek 1956. ja­nuár 1-e előtt már érvényes ipar­igazolványa volt, nem követelik meg a mesterlevelet. Az iparható­ság felmentést adhat a mestervizs­ga követelménye alól a hosszú gyakorlattal rendelkező szakem­bernek, ha már idősebb, rokkant, nem megfelelő az előadóképessé­ge. Megelégszenek ilyenkor a se­gédlevéllel, szakmunkásbizonyít­vánnyal is. Kivételesen mester- vizsgára bocsáthatják azt, aki legalább nyolcévi szakmunkás­gyakorlattal rendelkezik, de ha érettségivel egyenértékű iparisko­lai végzettsége van, csak egyévi szakmai gyakorlatot követelnek meg. Építőipari szakmáknál két­évi gyakorlat a követelmény. Ezek a könnyítések érvényesülnek az esetben is, ha valakinek már van iparigazolványa és tevékeny­ségét egyéb, képesítéshez kötött iparra is ki akarja terjeszteni. Az iparjogosítvány másik for­mája a működési engedély. A lakosság ellátásának — külö­nösen a kisebb településeken, külterületeken — megjavítása szempontjából van ennek nagy jelentősége. működési engedélyt kiadni, azon­ban a követelmények itt jóval szerényebbek. Működési engedély­hez már nem kell mesteri képesí­tés és csak néhány olyan szakma van, amire ilyen működési enge­délyt nem adnak ki. Például fog- technikus, kelmefestő és vegytisz­tító, kozmetikus, manikűrös csak iparigazolvánnyal gyakorolhatja az ipart. Uj lakóházat csak ipar­igazolvánnyal rendelkező kisipa­ros építhet. De egy sor szakmá­ban a működési engedéllyel ren­delkező kisiparos is ugyanarra jo­gosult, mint akinek iparigazolvá­nya van. Működési engedélyt általában csak 5000-nél kisebb lélekszámú községek, települések területére, valamint a nagyobb városok, köz­ségek külterületére adnak ki. Nem előírás a mesteri képesítés, sőt, sok szakmában — például motor- szerelő, rádió és tv-javító, fodrász, szabó stb. — a szakmunkásvizsga után még szakmai gyakorlatot sem követelnek meg, tehát, ha a fiatal szakember letette eredmé­nyesen a szakmunkásvizsgát, azonnal kérheti a működési en­gedélyt. Néhány — főleg építőipa­ri — szakmában a szakmunkás- bizonyítványon kívül kétévi szak­mai gyakorlatot is kell igazolni, vagy munkakönyvvel, vagy mun­káltatói igazolással. Vannak azon­ban olyan szakmák is, amelyeknél még a szakmunkás-képesítést sem követelik meg. Volt már példa ar­ra, hogy a községi tanács igazolta a faluban több éve „illegálisan” működő női szabóról, hogy rend­szeresen dolgozik, ruhákat varr — különben még szakmunkás­bizonyítványa sincs — és megkap­ta a működési engedélyt. Működési engedélyt kaphat­nak olyan szakmunkások is, akik munkaviszonyban állnak és „mellékfoglalkozásként” akarnak ipart űzni, ha mun­káltatójak ehhez hozzájárul. Tsz-tagok — építőipari szakmák kivételével — kaphatnak működé­si engedélyt. Végül, működési en­gedélyt kaphatnak — javító és szolgáltató tevékenységre — Bu­dapest területét kivéve bárhol, a nyugdíjasok is. Számukra nem áll fenn a havi ötszáz forintos korlá­tozás, csak havi nyolcvan forint nyugdíj járulékot kell fizetniök. Ez új lehetőségekkel ige« sokan éltek már eddig is a megyében. Az utóbbi időben kiadott iparjo­gosítványok többsége működési, engedély, azonban az ellátatlansá­got még ma sem sikerült felszá­molni, különösen a kisebb tele­püléseken. Bár a kisiparosok szá­ma lassan emelkedik, szükségük lenpe arra, hogy ez a folyamat ne álljon meg. Természetesen, egy újságcikk nem alkalmas arra, hogy az érdekelteket részletekbe menően tájékoztassa, a járási ta­nácsok szakigazgatási szervei, a KIOSZ helyi szervei készséggel adnak bővebb felvilágosítást az ér­deklődőknek. A megyei tanács vb ipari osztályán a szerdai és szom­bati ügyfélfogadási napokon lehet érdeklődni. J. 1. A Sárköz—Völgységi Vízi­társulat, Bonyhád. Somo­gyi u. 1. Tel.: 19. FELVESZ KUBIKOSOKAT, KOTRÓMESTEREKET, NE­HÉZGÉPKEZELŐKET SZEKSZÁRDI MUNKA­HELYRE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom