Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-29 / 304. szám

Csizma és a mechanizmus Martfű 64-ért, Földvár 138- ért csinál egy pár csizmát A deviza megtakarítása nem­zetgazdasági szempontból jelen­tős. Nem fér kétség ahhoz, hogy a munkavédelmi jellegű erős gumilábbelik a munkások hasz­nára vannak. S azt sem kell bi­zonyítani, hogy a „Földvár” Ktsz milyen értékű munkát végzett, hisz 480-an dolgoznak a szövet­kezet műhelyeiben. A mechaniz­mus itt sajátos módon éreztette a hatását. Miután a rendelések egyik napról a másikra megszűn­tek, s az alig kétszázezer párás program — ha lehet ezt már egyáltalán programnak nevezni — nem tölti ki a félévi munka­időt, valóban találó, amint a munkások mondják, hogy ide beütött a krach. Vizsgáljuk ezt kicsit közelebbről. A forgalmi adó 70, vagy 9 százalék A Martfűi Tisza Cipőgyárban korszerű technikával, technoló­giával hozzáfogtak a gumicsizma tömeges gyártásához. Pestlőrin- cen egy kisipari szövetkezet is bekapcsolódott a csizmagyártás­ba. Martfűn egymillió párat gyár­tanak idén. Pestlőrincen 400 ez­ret, s a belkereskedelem, a kis­kereskedelem elsősorban olyan cégtől rendel, amelynek árai ked­vezőbbek, biztosak. A martfűi cipőgyáré a legkedvezőbb. Ott hatvannégy forintot fordítanak egy pár csizma gyártására, erre hetven százalék forgalmi adót tesznek. Földváron 138 forint és 9 százalék forgalmi adó terhel minden egyes pár csizmát, Úgy hírlik, — s a kereskedelem „visszaállása” miatt erre lehet következtetni, szinte biztosra venni, — hogy január 1-től azo­nos százalék forgalmi adóval terhelik a hulladékból készített munkavédelmi csizmát, a Sió csizmát és a Tisza gumicsizmát is. Itt már nem leheS versenyez­ni, hisz az elavult gépi berende­zés nem versenyezhet az ország, sőt Közép-Európa legkorszerűbb lábbeligyárával. A forgalmi adón kívül a nyersanyag drágulása is várható. Tehát még kedvezőtle­nebbek a kilátások. Felvetődik az emberben, hogy vajon késik-e a helyi időszámítás Dunaföldváron, hogy ott nem készültek a ve­zetők kellő időben az új mecha­nizmusra. Ősszel is 35 munkást vettek fel Arra gondolunk, hogy már az év elején szekrényben kellett volna lenni egy-két kikísérlete­zett, szerszámokkal felszerelt ter­meknek, témának. Abban bíz­ni, hogy örökké tart a csizma­szezon, természetesen badarság, hisz csak kis közgazdasági jár­tasság kell hozzá, s megállapít­hatjuk, képtelenség, hogy ilyen száraz évek után szükség van nagy mennyiségű csizmára. S ve­gyük még hozzá, hogy az egyik legnagyobb csizmafogyasztó szakma, a bányászat is mind ke­vesebb létszámot foglalkoztat. Nem készültek a mechanizmusra? Valójában azt isi mondhatjuk, hogy nem, hiszen a tarsolyban csak egy téma volt, s csak ezt tudták most hirtelen elővenni: tornacipőről van szó. Az ősszel az iskolaév kezdetén mindenütt hiánycikk volt Programon kí­vül készültek ennek a gyártásá­ra, hisz még az ősszel is 35 sze­mélyt kellett felvenni, hogy az 1968-ra kapott rendelést telje­síteni tudják, tehát még szep­temberben is a gumicsizma volt a sláger. November végén ütött be a krach. Ekkor elővették a tornacipőt, a szerszámokat elké­szítették, a nullszériát legyártot­ták, s most meg heteket kell várni, hogy a minőségellenőrzést az árjóváhagyást elvégezzék. S közben kiderült, hogy a torna­cipő gyártására rátért ismét Martfű és Bonyhád is. Már itt sem versenytársak. Menteni ami menthető, két hét alatt elkészítették a sport­cipők gyártásának programját. Ez a cipő hasonló a kínai, viet­nami és csehszlovák „kosárlab­da” cipőkhöz. Éppen ez a tény arra is figyelmeztet, hogy olyan árut kell bemutatni a kereske­dőknek, ami különb, mint a cseh meg a kínai sportcipő. Nincs téma a szekrénybe« TIT műszaki rajztanfolyam indul Szekszárdon Réig hiányt kíván pótolni a TIT Tolna megyei szervezete: az ismeretterjesztés új formájaként műszaki rajztanfolyamot indít 1969. január 8-tól kezdődően Szekszárdon. A tanfolyam tanul­mányi és vizsgarendjéről, s a je­lentkezés módjáról péntekien es­te megbeszélést tartottak az ed­dig jelentkezett, csaknem har­minc érdeklődő részvételével, a szekszárdi TIT-klubban. A cél: megismerteted a tanfo­lyam résztvevőit a műszaki rajz alapfogalmaival, a rajzeszközök használatával, az ábrázolás mód­jaival, majd a későbbiekben a .szakrajzi ismereteket sajátíthat­ják el. A tanfolyam ideje 2 év. Az első évfolyam január 8-án kezdődik és június végéig — hat hónapon át — tart. A II. évfolyam — a létszámnak és kívánságnak megfelelően — szakosítva: külön gépészeti és kü­lön építészeti csoportban kimon­dottan csak építészeti rajzolás­ra és géprajzi alapismeretekre képezik ki a hallgatókat. A tanfolyamra újabb jelentke­zőket még elfogadnaik, s arról részletes tájékoztatót adnak a TIT Szekszárd, Hunyadi utca 5. szám alatti irodájában. Különö­sen azoknak az érettségi előtt álló fiataloknak a figyelmét hív­ják fel erre a jó előképaési le­hetőségre, akik műszaki pályá­ra. vagy műszaki egyetemre ké­szülnek. <B. L.) Négyszáz agráregyesületi tag megyénkben A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének új vezetőségét titkos szavazással már korábban megválasztották és az új vezetőség alakuló ülést tar­tott Szekszárdon. A megyei szervezet titkárá­nak. Szakái Lászlónak bevezető szavai után Barsi Mihály, a sió­agárdi termelőszövetkezet főagro- nómusa, a szavazatszedő bizott­ság elnöke jelentést tett a vá­lasztás eredményeiről. Az új el­nök, Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese előter­jesztette az egyesületi munka legközelebbi célkitűzéseit. A MAE megyei vezetőségének tagjai jelentős, de megvalósítható javaslatokat tettek az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek, az állategészségügyi és állat- tenyésztési szakemberek együtt­működésére. Miniszteri kitüntetéseket, egye­sületi aranykoszorús jelvényeket és okleveleket adott át a legjobb aktivistáknak Csekei László, a MAE központi titkára, a mező- gazdaság fejlesztése érdekében végzett kiemelkedően eredményes társadalmi munka elismeréséül. A piackutatás most is folyik. A szövetkezet vezetői minden­nap úton vannak, ezzel egyidő- ben a műszakiak új cikkek ter­vezésén, gyártáselőkészítésén fá­radoznak. De az a helyzet, hogy hiába készítik el két hét alatt a termékek prototípusát, nem biz­tos, hogy gyárthatják majd, mert közbeszól a gyártási költség, a piac telítettsége és általában minden olyan, amire egy ilyen külóuleges helyzetben lévő szö­vetkezet nem tudott felkészülni. A fejlesztési osztálynak nem az volt a feladata, hogy új termé­keket keressen, hogy a piacku­tatók keressék, milyen gumi­csizma kell a fogyasztóknak. Itt csizmát kellett gyártani. Csizmát, csizmát és csizmát. Tehát Földváron nem késik a helyi időszámítás. Valahol ott rekedtek meg a szabad kezet biztosító intézkedések, ahonnan egyre-másra csak azt kívánták, hogy piackutatás nélkül, gumi­csizmát gyártsanak százezres té­telekben. A mechanizmus meg­ijesztette a földváriakat Bizo­nyos értelemben a kapkodásuk is érthető. Idős Holmár József mű­szaki vezető azt mondja, hogy volt a szövetkezet már ennél ne­hezebb helyzetben is. Valóban, volt már többször nehéz hely­zetben a szövetkezet de akkor kötelező tervmutatók voltak, ak­kor csak csizmát kellett gyárta­ni. Most meg olyan fogyasztási cikkeket kell a piacra dobni, amelyet megvásárol a lakosság. Hogyan segít az OKISZ ? SoKat segúnetnek a „Földvár” Gumiipari Ktsz-en az OKISZ- ban? Problémájukra nyilván po­zitívan válaszol majd a Munxa- ügyi Minisztérium is, megtalál­jad a módját, hogy megfelelő termedet adjanak Dunaföldvár- ra a nagy gumi- és műanyag­gyárakból. Egyelőre az Országos Gumiipari v állalatnak átadott 50 személy a szüvetdezet műhe­lyében fog majd a munkához. Egy épületben lesz az állami vállalat a szövetkezettel. A néma közgyűlésen a szövet­kezet alapító tagja választ kért a vezetőségtől. Ok is csak ezeket tudták volna elmondani, mint amit mi cikksorozatunkban. A tanulságot pedig ebből a cikk­sorozatból könnyű levonni, s úgy gondolom, erre nem illik meg­tanítani a gazdaságvezetőket... PÁLKOVÁCS JENŐ Átadá« előtt Hamarosan átadják Szekszárdon a Mészáros Lázár utcai panel­garázsokat. Szinte egy kis lakótelepet alkotnak a Táncsics és Kadarka utca közé épített épületek, melyekbe a napokban költöznek be a lakók. Fotó: Bakó Jenő Rendelet az eszközlekötési járulékról A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben módosította az eszközlekötési járulékról szóló korábbi jogszabályt. A módosítás leglényegesebb ré­sze, hogy a jövőben a hitelek felhasználásával beszerzett álló- és forgóeszközök után a beszer­zés időpontjától kezdve fizetni kell az ötszázalékos eszközlekötési járulékot. Az eddigi rendelkezés szerint csak a hiteltörlesztés be­fejezése után kellett e járulékot fizetni, ily módon a hitel után felszámított 8 százalékos alap­kamat gyakorlatilag csupán 3 százalékos volt. A módosítás életbeléptetésétől, vagyis 1969. január 1-től a hitelek után járó alapkamat nyolcról 7 százalékra csökken. Az új rendelet arra ösztönzi a vállalatokat, hogy csak olyan ál­ló- és forgóeszközöket vásárolja­nak, amelyekre feltétlenül szük­ségük van és amelyeket gazdasá­gosan fel tudnak használni. (MTI) Év végi vásár az AGROKER-nél Hat nap alatt 9 milliót meghaladó forgalom A decembert úgy lehetne jel­lemezni, mint a vásárlás hónap­ját A napilapok rendszeresen be­számoltak arról, hogy Budapest, és a vidéki városok áruházai, szaküzletei hogyan állták a vá­sárlók meg-megújuló i'ohamát. Egy-egy nap forgalmát százez­rekben, milliókban mérték. A karácsonyi vásárba „beszállt” a Tolna megyei AGROKER is — méghozzá eredeti módon: a vállalati eredmény terhére az országban elsőnek hirdetett nagy­szabású, árengedményes árusítást. — A kedvezménynek három módját hirdettük meg és alkal­maztuk — mondja Biczó Ernő, a vállalat igazgatója. — Növény­védő szerre, gépre és alkatrész­re. A növényvédő szerre átlago­san 3 százalékos árengedményt tettünk, illetve meghatározott összegű gépvásárláshoz kötöttünk meghatározott százalékos áren­gedményt, végül bizonyos alkat­részeket vontunk be a kedvez­ményes árusításba, december 15. és 31. között. A kedvező lehetőséggel a me­zőgazdasági üzemek — elsősorban a termelőszövetkezetek olysn mértékben éltek, hogy az minden előzetes várakozást felülmúlt. Az első hat nap alatt közel 8 300 000 forint értékű erőgépet, munka­gépet, betakarító gépet vásárol­tak. Az eladott erőgépek listá­ján tíz Szuper Zetor, 10 UE— 28-as, négy D— 4— KB és 26 MTZ szerepel. A kedvezményes alkat- részlistán négyezernél több al­katrésztípus szerepel — amely­ből további, mintegy 750 000 fo­rint értékben vásároltak a me­zőgazdasági üzemek. Az AGRO­KER 300 000 forintnyi vásárlásra számított A legtöbbet vásárló gazdaság a tamási Vörös Szikra volt, kö­zel másfél milliós értékkel, de jó néhány másik közös gazdaság is élt a kedvezmény nyújtotta lehetőségekkel. — Úgy számolunk, hogy év végéig tízmillió forintot megha­ladó értékű gépet tudunk eladni — mondja az igazgató. — Ennek az összegnek a kedvezménye mintegy 400 000 forint, tehát eny- nyit kapott vissza a megye me­zőgazdasága. Úgy is lehetne szá­molni, hogy visszafizetjük 100. közepesen gazdálkodó tsz-ben dolgozó család egyévi jövedelmét. Az AGROKER ezt a kedvez­ményt elsősorban azért tudta megadni, mert megfelelő gép és egyéb, mezőgazdasági termelőesz­köz kellő választékban áll ren­delkezésre. Ezzel az üzleti fo­gással jól jártak a termelőszövet­kezetek, de megtalálta számítását a vállalat is, mert a felszabadult pénzösszeggel hamarabb kiegé­szítheti árukészletét. De ez a mostani árkedvezmény csupán az első lépés volt, mert a vállalatot máris több, a jövő évre vonatkozó elképzelés foglal­koztatja. — A mostanihoz hasonló akció­kat — esetleg más formában — év közben is megismételjük, a kereslethez, az idényjelleghez, az üzemek igényeihez igazodva, hogy még közelebb kerüljünk a vásárlókhoz. Jövőre tovább ja­vul a gép- és alkatrészellátás, rugalmasabb árakat tudunk ki­alakítani. Korábban csupán el­osztó vállalat voltunk, most egy­re inkább kereskedelmi vállalat­tá válunk. Elsődleges érdekünk az, hogy vevőkörünket az igé­nyek alapján lássuk el. . Bl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom