Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
Csizma és a mechanizmus Martfű 64-ért, Földvár 138- ért csinál egy pár csizmát A deviza megtakarítása nemzetgazdasági szempontból jelentős. Nem fér kétség ahhoz, hogy a munkavédelmi jellegű erős gumilábbelik a munkások hasznára vannak. S azt sem kell bizonyítani, hogy a „Földvár” Ktsz milyen értékű munkát végzett, hisz 480-an dolgoznak a szövetkezet műhelyeiben. A mechanizmus itt sajátos módon éreztette a hatását. Miután a rendelések egyik napról a másikra megszűntek, s az alig kétszázezer párás program — ha lehet ezt már egyáltalán programnak nevezni — nem tölti ki a félévi munkaidőt, valóban találó, amint a munkások mondják, hogy ide beütött a krach. Vizsgáljuk ezt kicsit közelebbről. A forgalmi adó 70, vagy 9 százalék A Martfűi Tisza Cipőgyárban korszerű technikával, technológiával hozzáfogtak a gumicsizma tömeges gyártásához. Pestlőrin- cen egy kisipari szövetkezet is bekapcsolódott a csizmagyártásba. Martfűn egymillió párat gyártanak idén. Pestlőrincen 400 ezret, s a belkereskedelem, a kiskereskedelem elsősorban olyan cégtől rendel, amelynek árai kedvezőbbek, biztosak. A martfűi cipőgyáré a legkedvezőbb. Ott hatvannégy forintot fordítanak egy pár csizma gyártására, erre hetven százalék forgalmi adót tesznek. Földváron 138 forint és 9 százalék forgalmi adó terhel minden egyes pár csizmát, Úgy hírlik, — s a kereskedelem „visszaállása” miatt erre lehet következtetni, szinte biztosra venni, — hogy január 1-től azonos százalék forgalmi adóval terhelik a hulladékból készített munkavédelmi csizmát, a Sió csizmát és a Tisza gumicsizmát is. Itt már nem leheS versenyezni, hisz az elavult gépi berendezés nem versenyezhet az ország, sőt Közép-Európa legkorszerűbb lábbeligyárával. A forgalmi adón kívül a nyersanyag drágulása is várható. Tehát még kedvezőtlenebbek a kilátások. Felvetődik az emberben, hogy vajon késik-e a helyi időszámítás Dunaföldváron, hogy ott nem készültek a vezetők kellő időben az új mechanizmusra. Ősszel is 35 munkást vettek fel Arra gondolunk, hogy már az év elején szekrényben kellett volna lenni egy-két kikísérletezett, szerszámokkal felszerelt termeknek, témának. Abban bízni, hogy örökké tart a csizmaszezon, természetesen badarság, hisz csak kis közgazdasági jártasság kell hozzá, s megállapíthatjuk, képtelenség, hogy ilyen száraz évek után szükség van nagy mennyiségű csizmára. S vegyük még hozzá, hogy az egyik legnagyobb csizmafogyasztó szakma, a bányászat is mind kevesebb létszámot foglalkoztat. Nem készültek a mechanizmusra? Valójában azt isi mondhatjuk, hogy nem, hiszen a tarsolyban csak egy téma volt, s csak ezt tudták most hirtelen elővenni: tornacipőről van szó. Az ősszel az iskolaév kezdetén mindenütt hiánycikk volt Programon kívül készültek ennek a gyártására, hisz még az ősszel is 35 személyt kellett felvenni, hogy az 1968-ra kapott rendelést teljesíteni tudják, tehát még szeptemberben is a gumicsizma volt a sláger. November végén ütött be a krach. Ekkor elővették a tornacipőt, a szerszámokat elkészítették, a nullszériát legyártották, s most meg heteket kell várni, hogy a minőségellenőrzést az árjóváhagyást elvégezzék. S közben kiderült, hogy a tornacipő gyártására rátért ismét Martfű és Bonyhád is. Már itt sem versenytársak. Menteni ami menthető, két hét alatt elkészítették a sportcipők gyártásának programját. Ez a cipő hasonló a kínai, vietnami és csehszlovák „kosárlabda” cipőkhöz. Éppen ez a tény arra is figyelmeztet, hogy olyan árut kell bemutatni a kereskedőknek, ami különb, mint a cseh meg a kínai sportcipő. Nincs téma a szekrénybe« TIT műszaki rajztanfolyam indul Szekszárdon Réig hiányt kíván pótolni a TIT Tolna megyei szervezete: az ismeretterjesztés új formájaként műszaki rajztanfolyamot indít 1969. január 8-tól kezdődően Szekszárdon. A tanfolyam tanulmányi és vizsgarendjéről, s a jelentkezés módjáról péntekien este megbeszélést tartottak az eddig jelentkezett, csaknem harminc érdeklődő részvételével, a szekszárdi TIT-klubban. A cél: megismerteted a tanfolyam résztvevőit a műszaki rajz alapfogalmaival, a rajzeszközök használatával, az ábrázolás módjaival, majd a későbbiekben a .szakrajzi ismereteket sajátíthatják el. A tanfolyam ideje 2 év. Az első évfolyam január 8-án kezdődik és június végéig — hat hónapon át — tart. A II. évfolyam — a létszámnak és kívánságnak megfelelően — szakosítva: külön gépészeti és külön építészeti csoportban kimondottan csak építészeti rajzolásra és géprajzi alapismeretekre képezik ki a hallgatókat. A tanfolyamra újabb jelentkezőket még elfogadnaik, s arról részletes tájékoztatót adnak a TIT Szekszárd, Hunyadi utca 5. szám alatti irodájában. Különösen azoknak az érettségi előtt álló fiataloknak a figyelmét hívják fel erre a jó előképaési lehetőségre, akik műszaki pályára. vagy műszaki egyetemre készülnek. <B. L.) Négyszáz agráregyesületi tag megyénkben A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének új vezetőségét titkos szavazással már korábban megválasztották és az új vezetőség alakuló ülést tartott Szekszárdon. A megyei szervezet titkárának. Szakái Lászlónak bevezető szavai után Barsi Mihály, a sióagárdi termelőszövetkezet főagro- nómusa, a szavazatszedő bizottság elnöke jelentést tett a választás eredményeiről. Az új elnök, Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese előterjesztette az egyesületi munka legközelebbi célkitűzéseit. A MAE megyei vezetőségének tagjai jelentős, de megvalósítható javaslatokat tettek az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, az állategészségügyi és állat- tenyésztési szakemberek együttműködésére. Miniszteri kitüntetéseket, egyesületi aranykoszorús jelvényeket és okleveleket adott át a legjobb aktivistáknak Csekei László, a MAE központi titkára, a mező- gazdaság fejlesztése érdekében végzett kiemelkedően eredményes társadalmi munka elismeréséül. A piackutatás most is folyik. A szövetkezet vezetői mindennap úton vannak, ezzel egyidő- ben a műszakiak új cikkek tervezésén, gyártáselőkészítésén fáradoznak. De az a helyzet, hogy hiába készítik el két hét alatt a termékek prototípusát, nem biztos, hogy gyárthatják majd, mert közbeszól a gyártási költség, a piac telítettsége és általában minden olyan, amire egy ilyen külóuleges helyzetben lévő szövetkezet nem tudott felkészülni. A fejlesztési osztálynak nem az volt a feladata, hogy új termékeket keressen, hogy a piackutatók keressék, milyen gumicsizma kell a fogyasztóknak. Itt csizmát kellett gyártani. Csizmát, csizmát és csizmát. Tehát Földváron nem késik a helyi időszámítás. Valahol ott rekedtek meg a szabad kezet biztosító intézkedések, ahonnan egyre-másra csak azt kívánták, hogy piackutatás nélkül, gumicsizmát gyártsanak százezres tételekben. A mechanizmus megijesztette a földváriakat Bizonyos értelemben a kapkodásuk is érthető. Idős Holmár József műszaki vezető azt mondja, hogy volt a szövetkezet már ennél nehezebb helyzetben is. Valóban, volt már többször nehéz helyzetben a szövetkezet de akkor kötelező tervmutatók voltak, akkor csak csizmát kellett gyártani. Most meg olyan fogyasztási cikkeket kell a piacra dobni, amelyet megvásárol a lakosság. Hogyan segít az OKISZ ? SoKat segúnetnek a „Földvár” Gumiipari Ktsz-en az OKISZ- ban? Problémájukra nyilván pozitívan válaszol majd a Munxa- ügyi Minisztérium is, megtaláljad a módját, hogy megfelelő termedet adjanak Dunaföldvár- ra a nagy gumi- és műanyaggyárakból. Egyelőre az Országos Gumiipari v állalatnak átadott 50 személy a szüvetdezet műhelyében fog majd a munkához. Egy épületben lesz az állami vállalat a szövetkezettel. A néma közgyűlésen a szövetkezet alapító tagja választ kért a vezetőségtől. Ok is csak ezeket tudták volna elmondani, mint amit mi cikksorozatunkban. A tanulságot pedig ebből a cikksorozatból könnyű levonni, s úgy gondolom, erre nem illik megtanítani a gazdaságvezetőket... PÁLKOVÁCS JENŐ Átadá« előtt Hamarosan átadják Szekszárdon a Mészáros Lázár utcai panelgarázsokat. Szinte egy kis lakótelepet alkotnak a Táncsics és Kadarka utca közé épített épületek, melyekbe a napokban költöznek be a lakók. Fotó: Bakó Jenő Rendelet az eszközlekötési járulékról A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben módosította az eszközlekötési járulékról szóló korábbi jogszabályt. A módosítás leglényegesebb része, hogy a jövőben a hitelek felhasználásával beszerzett álló- és forgóeszközök után a beszerzés időpontjától kezdve fizetni kell az ötszázalékos eszközlekötési járulékot. Az eddigi rendelkezés szerint csak a hiteltörlesztés befejezése után kellett e járulékot fizetni, ily módon a hitel után felszámított 8 százalékos alapkamat gyakorlatilag csupán 3 százalékos volt. A módosítás életbeléptetésétől, vagyis 1969. január 1-től a hitelek után járó alapkamat nyolcról 7 százalékra csökken. Az új rendelet arra ösztönzi a vállalatokat, hogy csak olyan álló- és forgóeszközöket vásároljanak, amelyekre feltétlenül szükségük van és amelyeket gazdaságosan fel tudnak használni. (MTI) Év végi vásár az AGROKER-nél Hat nap alatt 9 milliót meghaladó forgalom A decembert úgy lehetne jellemezni, mint a vásárlás hónapját A napilapok rendszeresen beszámoltak arról, hogy Budapest, és a vidéki városok áruházai, szaküzletei hogyan állták a vásárlók meg-megújuló i'ohamát. Egy-egy nap forgalmát százezrekben, milliókban mérték. A karácsonyi vásárba „beszállt” a Tolna megyei AGROKER is — méghozzá eredeti módon: a vállalati eredmény terhére az országban elsőnek hirdetett nagyszabású, árengedményes árusítást. — A kedvezménynek három módját hirdettük meg és alkalmaztuk — mondja Biczó Ernő, a vállalat igazgatója. — Növényvédő szerre, gépre és alkatrészre. A növényvédő szerre átlagosan 3 százalékos árengedményt tettünk, illetve meghatározott összegű gépvásárláshoz kötöttünk meghatározott százalékos árengedményt, végül bizonyos alkatrészeket vontunk be a kedvezményes árusításba, december 15. és 31. között. A kedvező lehetőséggel a mezőgazdasági üzemek — elsősorban a termelőszövetkezetek olysn mértékben éltek, hogy az minden előzetes várakozást felülmúlt. Az első hat nap alatt közel 8 300 000 forint értékű erőgépet, munkagépet, betakarító gépet vásároltak. Az eladott erőgépek listáján tíz Szuper Zetor, 10 UE— 28-as, négy D— 4— KB és 26 MTZ szerepel. A kedvezményes alkat- részlistán négyezernél több alkatrésztípus szerepel — amelyből további, mintegy 750 000 forint értékben vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az AGROKER 300 000 forintnyi vásárlásra számított A legtöbbet vásárló gazdaság a tamási Vörös Szikra volt, közel másfél milliós értékkel, de jó néhány másik közös gazdaság is élt a kedvezmény nyújtotta lehetőségekkel. — Úgy számolunk, hogy év végéig tízmillió forintot meghaladó értékű gépet tudunk eladni — mondja az igazgató. — Ennek az összegnek a kedvezménye mintegy 400 000 forint, tehát eny- nyit kapott vissza a megye mezőgazdasága. Úgy is lehetne számolni, hogy visszafizetjük 100. közepesen gazdálkodó tsz-ben dolgozó család egyévi jövedelmét. Az AGROKER ezt a kedvezményt elsősorban azért tudta megadni, mert megfelelő gép és egyéb, mezőgazdasági termelőeszköz kellő választékban áll rendelkezésre. Ezzel az üzleti fogással jól jártak a termelőszövetkezetek, de megtalálta számítását a vállalat is, mert a felszabadult pénzösszeggel hamarabb kiegészítheti árukészletét. De ez a mostani árkedvezmény csupán az első lépés volt, mert a vállalatot máris több, a jövő évre vonatkozó elképzelés foglalkoztatja. — A mostanihoz hasonló akciókat — esetleg más formában — év közben is megismételjük, a kereslethez, az idényjelleghez, az üzemek igényeihez igazodva, hogy még közelebb kerüljünk a vásárlókhoz. Jövőre tovább javul a gép- és alkatrészellátás, rugalmasabb árakat tudunk kialakítani. Korábban csupán elosztó vállalat voltunk, most egyre inkább kereskedelmi vállalattá válunk. Elsődleges érdekünk az, hogy vevőkörünket az igények alapján lássuk el. . Bl.
